Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-17 / 244. szám

UJ KELET Az én portfolióm A héten Szikszói Tamás, a Reál-Profit Könyvelő és Adóta­nácsadó Kft. ügyvezető) igazgatója válaszol kérdésünkre: mibe fektetné be megtakarított pénzét? 30 százalék OTP-részvény 20 százalék Pick-részvény 50 százalék Egis-részvény Az OTP részvényeinek árfolyama a kibocsátási árfolyam­nak már csak 75 százaléka. Az elmúlt heti bessz-hangulat vé­leményem szerint nem tart sokáig az Értéktőzsdén, és rövid távon szép haszonnal kecsegtet az OTP-részvény vásárlása. A jelenlegi 900 forint körüli árfolyam igen alacsony, a névérté­ket talán napokon belül újra el fogja érni a részvény. A Pick körüli védjegy- és névhasználati pernek vége, a cég gazdasági mutatói igen jók. A 6400 forint körüli árfolyam kedvező. A szalámigyár még mindig az egyik húzópapír a tőzsdén, likvid, nagy forgalmú részvény. Az elmúlt héten folyamatosan csökkent a tőzsdeindex. A részvények közül a legjobban talán a gyógyszergyári papírok árfolyama zuhant. A nemrég 3400 forinton forgó Egis papír­jai 3000 forintos áron stabil, jó befektetésnek tűnnek. Értéktőzsde A Budapesti Értéktőzsdén a hét elején még sokan bíztak abban, hogy a forgalom és az árfolyamok csökkenése csak átmeneti, de hét végére már teljesen egyértelművé vált a bessz. A tőzsdeindex 1529,63 ponton zárt, ez az előző hét vé­géhez képest majdnem 70 pon­tos csökkenést jelent. Néhány részvény árfolyama még tartja magát, sőt a Soproni Sörgyár árfolyama — dacolva a trend­del — emelkedik. A hét végé­re 2500 forint fölé emelkedett a sörgyári részvény ára. Reme­kel a tőkeemelés előtt álló Dunaholding. A decemberre tervezett tőkeemelés részvé­nyeinek kibocsátási árfolyamát az októberi utolsó üzletkötések átlagárfolyamához igazítják majd. A tőzsdén már 5150 fo­rinton is kötöttek üzletet a Dunaholding részvényeire. A Pannonplast még mindig 1700 forint fölött forog a parketten. Tartja magát a Prímagáz papír­ja 3800 forinton, és a Grabo­plast is 1850 forinton forog. Az Inter-Európa Bank részvényei hónapok óta 10 000 forint kö­zelében vannak, és a Pannon- Váltó Rt. részvényei is 600 fo­rinton stabilizálódtak. A Goldsun hűtőipari cég részvé­nyei ugyan néhány kötés ere­jéig 400 forinton álltak, de az­tán ismét csak 380 forinton cse­réltek gazdát. A Humánt to­vábbra is 930 forinton keresik. A Hajdútejre mindössze hétfőn született néhány üzletkötés 2150 forintos áron. Legjobban a gyógyszergyári papírok árfo­lyamán érződik a bessz. Az Egis alig valamivel 3000 fölött zárta a hetet, de a Richter is 2100 forintig esett vissza. Szü­letett ugyan egy 5 ezer darabos kötés 2200 forint felett, de ez nem befolyásolta döntően az árfolyamot. A Fotex 145 forin­tos árfolyammal — igaz, cse­kély forgalom mellett — törté­nelmi minimumára érkezett. A kárpótlási jegy piacán a hét elején volt egy 80 000 darabos önkötés 219 forinton, de ettől eltekintve a jegy árfolyama fo­lyamatosan csökkent. Csütörtö­kön 189 forint volt a legalacso­nyabb ár, majd pénteken 195 forintig emelkedett. Allampapírpiaci hírek A diszkont kincstárjegyek átlaghozamai tovább csök­kentek az elmúlt héten. Az 1 hónapos lejárató kincstárje­gyekkel elérhető hozam 0,15 százalékkal csökkent az előző hetihez képest. Az átlagos kötvényegyenérték-hozam 29,15 százalék volt. A 3 hó­napos kincstárjegyek aukció­ján a felajánlott 8 milliárd fo­rintra alig több mint 10 milli­árdnyi ajánlat érkezett. Az átlaghozam 30,09 százalék volt, ami az előző héthez ké­pest 0,25 százalékos csökke­nést jelent. A Magyar Nemzeti Bank pénztáraiban hiánycikknek számítanak a néhány hónap múlva lejáró diszkont kincs- i tárjegyek. A fix kamatozású ' államkötvények közül a vi- ' szonylag rövid futamidejű papírok közül a 96/B, a 96/C ; és a 97/W is hiánycikknek számított. A változó kamato­zású államkötvények közül az 1997/X és az 1997/S jelű szin­tén nem kapható, és az inflá­ciókövető 1997/0 jelű papír­ból sem tud jelenleg vásárol­ni a befektető. A helyzet per­sze percről percre változik, hiszen ha a jegybanknak sike­rül vásárolnia a tőzsdén, vagy i valamelyik befektető elad va- ■ lamelyik papírból, akkor, ha rövid ideig is, de újra tudnak vásárolni a befektetők. Tanácsos állampapír vásár- j lása előtt telefonon érdeklődni a Nemzeti Bank fiókjainál, hogy milyen állampapírok vannak éppen „készleten". Az sem árt, ha a befektetők több­féle kötvényt választanak, hi­szen mire odaérnek a bank-; pénztárba, lehet, hogy már valaki megvásárolta a nem­rég még meglévő állampa-' pírt. Gazdaság 1995. október 17., kedd Pénzügyi élet — röviden Módosul a törvény Várhatóan még ennek a hó­napnak a végére megszületik, és a kormány elé kerül az új ér­tékpapírtörvény végleges válto­zata. Kedvező esetben a parla­ment még az idén elfogadhatja, és a jövő évtől már életbe is lép­het az új törvény. Leglényege­sebb eleme, hogy ezentúl majd a bankok is megjelenhetnek a tőzsdei és a tőzsdén kívüli ál­lampapírpiacon, de természete­sen csak azok a bankok, ame­lyek erre engedélyt kémek és kapnak. A működés megkezdé­sekor tehát nem fogják automa­tikusan megkapni az értékpa­pír-forgalmazási jogkört, ha­nem külön engedélyeztetniük kell ezt a tevékenységüket. Lé­nyeges változás még, hogy a társaságok alaptőke-követel­ményét jelentős mértékben fel­emelik. Értékpapír-bizományo­si tevékenységet folytató bró­kercégek alaptőkeigénye 5 mil­lió forintról 20 millió forintra, a kereskedő brókerházaké pe­dig az eddigi 50 millió forint­ról 100 millió forintra emelke­dik. Megjelenik a befektetési bank kategória, amely teljes körű értékpapír-piaci jogosít­ványt nyújt, ennek alapításához 1 milliárd forint készpénzben befizetett alaptőkére lesz szük­ség. Sikeres első félév Auditált féléves mérleget ké­szítettek a MOL-nál. Erre főleg a közelgő nyilvános értékesítés miatt volt szükség. A mérlegből kiderül, hogy a tavalyi 2 milli­árdos veszteség után idén már az első félévben több mint 3 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el a vállalat. A féléves adatok alapján láthat­juk, hogy a MOL a legkevésbé eladósodott nemzeti olajtársa­ságok közé tartozik. Az idegen tőke aránya mindössze 20 szá­zalék, és ennek is csak egy ré­sze hitel. A MÓL teljes hitel- állományának 80 százaléka hosszú lejáratú hitel. Új kötvény PVL 97/1. néven új kötvényt bocsát ki a PVL Lízing Rt. A 10 000 forint névértékű papí­rok október 16-ától november 3-áig jegyezhetők. A kötvény futamideje másfél év, kamata pedig fix 35 százalék. A kama­tot félévente fizetik ki a befektetőknek. Kétszázmillió forint értékű kötvényt bocsáta­nak ki, de összesen 400 millió forintig elfogadják a túljegyzést is. A futamidő 1995. november 3-ától 1997. április 25-éig tart. A kamatot arányosan fizeti ki a kibocsátó. Az első kamatfi­zetés időpontjában 1668 forin­tot, második alkalommal 1755 forintot, míg lejáratkor 1745 forintot. A piacon a jelenlegi kamatok mellett igen jó kondí­cióval rendelkezik a papír. A CA-kötvény tapasztalatai alap­ján kijelenthetjük, hogy hamar el fog kelni a PVL-kötvény is. Jegyzési helyek: az MHB-fi- ókok, a Dunaholding irodái, valamint az IBUSZ fiókok. Lassuló növekedés Az elmúlt hetekben vissza­esett a Budapesti Értéktőzsdén a Pannon-Váltó részvényeinek árfolyama. Az árfolyamcsök­kenés okai a következők: a Pannon-Váltó Rt. részvények­re vetített nettó eszközérték je­lenleg 892 forint. A társaság portfoliójának egyharmadát adják a magas hozamú kincs­tárjegyek. A döntő hányad to­vábbra is részvényekben van. A tőzsdén pedig az utóbbi egy­két hónapban sem emelkedtek jelentősen az árfolyamok. Né­hány részvény esetében árfo­lyamcsökkenés következett be. Az eszközérték számításakor figyelembe kell venni a cég beruházásait is. Néhány hete a Pannon-Váltó megvásárolta a Buda Portfolió Befekteté­si Alapkezelési Kft-t. Nem kell tehát elkeseredniük a befektetőknek. A Pannon-Vál­tó várhatóan 4-5 százalék kö­zötti osztalékot tud majd kifi­zetni a részvények után. Nyugdíjbiztosítás—életbiztosítás Az életbiztosításokkal a tár­sasági adótörvény, a személyi jövedelemadó-törvény és a tár­sadalombiztosítási törvény is részletesen foglalkozik. Az üz­leti biztosítók tiltakozása elle­nére az szja-törvény és a tb-tör- vény élesen elkülöníti egymás­tól az üzleti biztosítókat és az önkéntes biztosítópénztárakat. Az adóköteles jövedelem meg­állapításánál kerülnek szóba először a biztosítások. Nem önálló tevékenységből szár­mazó bevételnek minősül a munkaadó által a magánsze­mély javára kötött biztosítás adóköteles díja, valamint a munkaadói befizetés önkén­tes kölcsönös biztosítópénz­tárba. A személyi jövedelemadó­ból a levonás lehetősége és mikéntje már igen élesen kü­lönbözik a kétfajta biztosí­tási forma esetében. A törvény nevesíti az életbiztosításo­kat. Az üzleti biztosítóknak kifizetett éves biztosítási díj­nak csak 20 százaléka vonha­tó le az adóból, de ha valaki nyugdíjbiztosítással és egyéb biztosítással is rendelkezik, vagy a biztosításokra befizetett összeg meghaladja az évi 250 ezer forintot, akkor is csak leg­feljebb 50 000 forint az az összeg, ami ilyen jogcímen le­vonható az éves jövedelem- adóból. Az adóhoz viszonyított le­vonhatóság is más az üzleti biztosítók esetében. Legfel­jebb az adó ötven százaléká­ig vehető igénybe a kedvez­mény. Ebbe az ötven száza­lékba beleszámít még az ala­pítványi juttatás, a helyi adó. a szövetkezeti üzletrész vá­sárlása, valamint a befekte­tési adóhitel címén járó ked­vezmény is. Az üzleti bizto­sítók további korlátja, hogy csak a tíz évnél hosszabb idő­tartamú, folyamatos díjfize­tésű életbiztosítások után ve­hetők igénybe az adókedvez­mények. Az szja-törvény azt is megszabja, hogy a munka­adó által viselt biztosítások díja után mikor kell megfizet­ni a személyi jövedelem- adót. Ebből a szempontból mindegy, hogy üzleti biztosí­tóval vagy kölcsönös bizto­sítópénztárral köt-e szerző­dést a munkaadó. A biztosí­tott — a munkavállaló — a befizetett díjak után abban az évben fizeti az adót, ame­lyikben a munkaadója javára a biztosítási díjat befizette. Létezik egy olyan biztosí­tás, amelynek a díja teljes egészében adómentes. Ez a kockázati biztosítás halál ese­tére, a munkaadó a munka- vállaló javára köti. Ilyen biz­tosításokat általában igen veszélyes munkát végző al­kalmazottak javára kötnek a munkáltatók. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár­ba befizetett összeg ötven szá­zaléka levonható az éves sze­mélyi jövedelemadóból, füg­getlenül attól, hogy az össze­get a pénztártag saját maga fizette-e be, vagy a munkál­tató átvállalata a díjfizetést helyette. Azért is előnyben vannak az önkéntes biztosí­tók az üzleti biztosítókkal szemben, mert a magánsze­mélyek vagy munkáltatójuk által — a dolgozók javára — befizetett éves díj 50 száza­léka, továbbá az egészség- pénztárakba és önsegélyező pénztárakba befizetett díjak 25 százaléka, de együttesen is maximum 100 000 forint le­vonható a személyi jövede­lemadóból. A másik előny. hogy az önkéntes biztosí­tópénztárakba befizetett ösz- szegek utáni adókedvezmény­nyel akár teljes egészében megszüntethető az adófize­tési kötelezettség. Az szja-törvény foglalko­zik a biztosítási szolgáltatá­sok adózásával is. A jogsza­bály kimondja, hogy mentes az adó alól mind a biztosító, mind pedig az önkéntes köl­csönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás. A tár­sasági adóról szóló törvény értelmében a munkaadók által az önkéntes biztosítópénztá­rakba dolgozóik részére befi­zetett díj, valamint a munka- vállaló javára kötött biztosí­tás ráfordításnak minősül, te­hát költségként elszámol­ható. A társadalombiztosítási já­rulék esetében azonban a mun­kaadó részéről egyértelműen az önkéntes biztosítópénztár­ba történő befizetés az elő­nyös, hiszen ezeket az össze­geket nem terheli semmi­lyen járulék. Az üzleti bizto­sítások ez év márciusáig vol­tak kedvezményesek, de áp­rilis 1-jétől törölték a tb- törvényből az üzleti biz­tosítók járulékkedvezmé­nyét. A munkáltatók egyre na­gyobb számban választják dolgozóik részére az önkén­tes biztosítópénztárak nyúj­totta lehetőségeket. Fize­tésemelés helyett inkább biz­tosítást fizetnek alkalmazot­taik javára. A befizetett ösz- szeget nem terheli egyetlen já­rulék sem, költségként leír­ható, a dolgozó ugyan adó­köteles jövedelemhez jut. de ezt azonnal kompenzálja az igénybe vehető adókedvez­mény. Külkereskedelmi tanszék Szolnokon Tanszéket létesít a Transelektro Kereske­delmi Rt. a Szolnoki Ke­reskedelmi és Gazdasá­gi Főiskolán, hogy a fel­sőfokú oktatási intéz­mény hallgatóit gyakor­lati ismeretekkel vértez­ze fel. Az elképzelés abban az együttműködési meg­állapodásban szerepel, amelyet a külkereske­delmi cég és a főiskola kötött a kölcsönös ha­szon reményében. A tanszék tanárai a Transelektro szakembe­rei lesznek: elsősorban a külkereskedelmi tech­nikákról, a vámszabá­lyokról és a nemzetkö­zi pénzügyietek lebo­nyolításáról tartanak majd foglalkozásokat. A hallgatóknak gyakor­lati munkára is lehető­ségük nyílik a társaság­nál. A világpiacon sikeres üzleteket kötő társaság ily módon kívánja elő­segíteni, hogy a csökke­nő állami támogatás el­lenére folytatódjék a jö­vő külkereskedőinek színvonalas képzése. Cserébe évente egy nap a Transelektroé a főiskolán. Az oktatási in­tézmény részt vesz az rt. munkatársainak tovább­képzésében is.

Next

/
Thumbnails
Contents