Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-16 / 243. szám
Külföld 4 1995. október 16., hétfő Nyugat-boszniai harcok UJ KELET Az el nem kötelezettek csúcstalálkozója Cartagenában Moszkvai túszejtés Moszkva történetében példátlan terrorakció történt szombat este az orosz főváros központjában. Egy fegyveres hatalmába kerített a Kreml tőszomszédságában egy turistabuszt, amelyen 25 délkoreai turista, valamint a gépkocsivezető és az idegen- vezető tartózkodott. A fegyveres férfi tízmillió dollárt követelt a túszok szabadon bocsátása fejében. Az orosz közszolgálati tévé jelentése szerint később már egymillió dollárra csökkentette a tettes a követelést. Az orosz belügyminisztérium illetékese az esetről hírt adva elmondta, hogy a Bla- zsennij székesegyház mögötti Vasziljev-lejtőn történt a terrorakció, moszkvai idő szerint fél hatkor. Egyes jelentések szerint észak-koreai, más források szerint viszont egy oroszul beszélő férfi kerítette hatalmába a Mercedes típusú buszt, amely este a Moszkva folyó Rosszija szállóval szemközti hídján állt. A helyszínen tartózkodó egyik észak-koreai diplomata közlése szerint a terrorista a pénz átvétele után hajlandó elengedni a túszokat, ezután Moszkva egyik repülőterére indulhatna. Az ITAR-TASZSZ viszont egy dél-koreai diplomatát idézett, aki cáfolta, hogy észak-koreai lenne a férfi, akinél pisztoly van. A diplomata állítása szerint két dél-koreai turistának sikerült megszöknie a buszról. A belügyi hatóságok lépéseket tettek a túszok kiszabadítására. A tévé helyszíni jelentéséből kiderült, hogy kisebb tömeg verődött össze a helyszínen. *** Az orosz közszolgálati tévé (ŐRT) jelentése szerint a Moszkva központjában szombat este túszokat ejtett terrorista elengedte a nőket, s a buszon a 25-ből tizenhat dél-koreai turista maradt. A terrorista az ŐRT jelentése szerint 1 milló dollárt, illetve egy repülőgépet követelt, és azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a buszt, ha nem kapja meg a pénzt három órán belül. A határidő lejárta után azonban nem történt semmi. Hírek szerint az elkövetőnek társa van, aki az egyik moszkvai repülőtéren várja a buszt. A jármű továbbra is a Moszkva folyó hídján áll. A környéket lezárták a rendőrök, és mentő-, illetve tűzoltóautók érkeztek a helyszínre. Az Interfax az előkészületekből arra következtetett, hogy esetleg megostromolják a buszt a különleges alakulatok rohamosztagosai. Oroszország, a bűnbirodalom Liberális piacgazdaság he- lyett a posztkommunista Oroszország a kormánnyal szorosan együttműködő, szervezett bűnözők hűbérbirtokává fejlődhet — idézi vezető moszkvai illetékesek aggodalmas vélekedéseit a szombati Financial Times. Az első számú brit politikaigazdasági napilap megállapítja: az alvilág és a megkenhető kormányhivatalíioki gárda sokkal nagyobb veszélyt jelent a hatalmas ország számára, mint bármiféle külső fenyegetés. Orosz hivatalos körökben divat a sajtó koholmányának minősíteni a bűn hódításáról szóló híreket, a legutóbbi, vezetői szinteken elhangzott megjegyzések azonban első kézből származó tanúbizonyságát adják az orosz társadalmat átitató bűn térhódításának — olvasható a Financial Times elemzésében. A cikkben megszólaltatott egyik elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó elmondta: több ezer bűnbanda működik jelenleg Oroszországban, mintegy 25 ezer hivatásos bűnözőt „alkalmazva”. E csoportok birodalmába hozzávetőleg 40 ezer vállalat tartozik — tette hozzá Borisz Jelcin tanácsadója. Az illetékes becslései szerint az országban dolgozó szervezett alvilági csoportoknak legalább a negyede élvezi kormányhivatalnokok közvetlen támogatását. Az orosz köztisztviselőt minduntalan mesés, ,,sok-sok nullával díszített” dollárösszegekkel kísértik — mondta a tanácsadó, hozzátéve: egy-egy „megajánlás” elérheti a hivatalnok éves jövedelmének háromszorosát. Az államot az alvilág mindeközben módszeres megfélemlítési, sőt, komoly fegyveres hadjárattal akadályozza meg a rendteremtésben — mondta az elnöki munkatárs, aki szerint immár rendszeresek a karhatalom és a bírói testület elleni fenyegetések is. Oleg Gajdanov főügyészhelyettes elmondta a brit lapnak: a küszöbön álló parlamenti választások jelöltjei közül legalább száz komoly rendőrségi priuszt tudhat maga mögött. „Elképzelhető, hogy ezek milyen törvényeket fognak majd elfogadni, ha bekerülnek a parlamentbe" — mondta a vezető orosz jogi illetékes. Csecsenföldi fejlemények Ellentmondó hírek érkeznek Nyugat-Boszniából: a szerb jelentések szerint a muzulmán és horvát erők továbbra is folytatják a csütörtökön életbe lépett tűzszüneti egyezmény durva megsértését jelentő offenzívát, míg a szarajevói kormány illetékesei szerint már nyugalom van a térségben. A szemben álló felek egymást vádolták az amerikai közvetítéssel létrejött egyezmény megsértésével. A szarajevói rádió jelentése szerint Haris Silajdzic boszniai miniszterelnök kijelentette: „A korábbiakhoz hasonlóan a szerbek azt állítják, hogy mi támadunk, míg a valóságban ők indítottak akciót. Úgy tűnik, hogy a szerb terroristák véget vetettek a Sanski Most közelében indított offenzívának, s ez az oka annak, hogy a térségben elültek a harcok”. A szarajevói rádió egyben azzal vádolta a szerbeket, hogy ismét lőtték a goraz- dei muzulmán enklávét. Az el nem kötelezett országok a kolumbiai Cartagenában kezdik hétfőn az újabb, legfelső szintű összejövetelüket. Az alábbiakban visszapillantunk a mozgalom kezdeteire és legfontosabb mérföldköveire. A mozgalom alapjait 1955. április 24-én rakta le az indonéziai Bandungban 23 ázsiai és 6 afrikai állam. Zárónyilatkozatukban a nemzetközi politika alapelveit rögzítették (békés együttműködés, az emberi jogok biztosítása, be nem avatkozás, a kis és a nagy nemzetek egyenlősége), és elutasították, hogy a kisebb országok katonai tömbökhöz való csatlakozással szolgálják a nagyhatalmak érdekeit. Kinyilvánították, hogy a nemzetközi ellentéteket békés úton, az ENSZ alapokmányának szellemében kell megoldani. Az éleződő fegyverkezési verseny, a hidegháborús légkör és az egymással versengő katonai szövetségek alternatívájaként egyre inkább érlelődött a szándék, hogy azok az államok, amelyek egyik tömbhöz sem kívánnak tartozni, kívülmaradásukat és függetlenségüket megőrizve, a kollektív önállóság elve alapján formálhassák a nemzetközi eseményeket. Az elképzelést 1956. július 18-19-i megbeszélésén öntötte dokumentum formájába a Tito—Nasszer—Nehru hármasfogat Brioni szigetén. Ezt, a katonai tömböktől való tartózkodást mint legfőbb elvet rögzítő 13 pontos nyilatkozatot ma is az el nem kötelezettség alapdokumentumaként tartják számon. Öt évvel a brioni találkozó után, 1961 tavaszán, Tito és Nasszer kairói tárgyalásain állították fel a mozgalom alakuló kongresszusának előkészítő bizottságát, majd 1961. szeptember 1. és 6. között Belgrád- ban 25 ország részvételével ült össze az alapító találkozó. A A szerb hadvezetés közleménye ezzel szemben azt állítja, hogy a kormányerők és az őket segítő horvát tüzérség tovább folytatja az offenzívát, s a szerb erők csak önvédelemből lőnek vissza. Helyszíni jelentések szerint a harcok jelenleg Banja Lukától mintegy 15-20, Prije- dortól pedig 10 kilométerre folynak. Az ENSZ illetékesei egyelőre nem közölték, melyik felet vádolják a tűzszüneti egyezmény megsértésével. A világ- szervezet képviselői ismét hangsúlyozták, hogy nincsenek megfigyelőik a térségben, így csak az egymásnak ellentmondó szerb, illetve muzulmán jelentésekre alapozva ítélkezhetnének. Szarajevói jelentések szerint az ENSZ szombaton ismét felszólította a boszniai kormányt, hogy engedje be Nyu- gat-Boszniába a világszervezet megfigyelőit. A megfigyelők vezénylését a boszniai szerbek kérték. színhely kiválasztásával elismerték a jugoszláv államfő úttörő szerepét, s Tito lett a mozgalom első elnöke is. A megalakuláskor tárgyalt témák és'célkitűzések. amelyek Bandung szellemében fogantak (a népek önállósághoz való joga, a gyarmati uralom és a neokolonializmus elleni harc, a faji megkülönböztetés és az apartheid megszüntetése, a szuverenitás és az integritás tiszteletben tartása, az általános leszerelés, a nukleáris kísérletek megszüntetése, az idegen katonai támaszpontok felszámolása, a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítése, az ENSZ szerepének növelése), mindmáig a mozgalom alapelveinek számítanak. A legfelsőbb szintű fórum a háromévente ülésező csúcsértekezlet, amelyen a tagállamok és a tagszervezetek (mint például a PFSZ) elnöki vagy kormányfői szinten képviseltetik magukat. A soros elnök mindig a házigazda ország állam- vagy kormányfője. Két csúcs között a külügyminiszterek értekezlete látja el az irányító szerepet, míg az operatív- adminisztratív teendőket az állandóan működő koordinációs iroda végzi. A döntéselőkészítést a különböző munkabizottságokban végzik. Napjainkra a tagállamok száma már 111 -re emelkedett, s ezzel a mozgalom — mint a második legnépesebb nemzetközi fórum — a világpolitika meghatározó erejévé vált. Befolyása érezhető az ENSZ tevékenységében is. (A költség- vetésről döntő Közgyűlésben a Ids országok szavazatai egyformán esnek latba a nagyokéval, az el nem kötelezettek csoportja létszámánál fogva könnyen el tudja fogadtatni javaslatait.) Az el nem kötelezettek többsége egykor gyarmat volt, most úgynevezett fejlődő ország. Az általános politikai elveken túl KrisJanowski, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője szombaton bejelentette, hogy továbbra sem járható a Szarajevót és a kelet-boszniai Gorazdét összekötő útvonal, amelynek megnyitása feltétele volt a tűzszüneti egyezmény érvénybe léptetésének. A menekültügyi főbiztosság csütörtökön egy segélyszállítmányt igyekezett eljuttatni Szarajevóból Gorazdéba, ám az útvonal járhatatlan volt a szer- bek által elhelyezett aknák miatt. Ezt követően az ENSZ francia kéksisakosokat küldött Gorazde felé, ám a szerb katonák igazoltatni akarták a béke- fenntartókat, akik emiatt visz- szafordultak. A világszervezet illetékesei többször is hangsúlyozták: az út akkor tekinthető megnyitottnak, amennyiben a kéksisakosok és a segélyszállítmányok mindenféle akadályoztatás nélkül eljuthatnak Gorazdéba. így természetes módon elsősorban a gazdasági problémák foglalkoztatják őket, mindenekelőtt a gazdasági kizsákmányolás elleni harc, a kedvezőbb világpiaci feltételek kivívása a nyersanyagtermelő országok számára, a gazdasági együttműködés elmélyítése, valamint az adósságválságból való kitörés. Ez a téma dominált a három évvel ezelőtti jakartai csúcson, s vélhetően Kolumbiában is kiemelt helyen szerepel. A mozgalom megalakulásától kezdve heterogén összetételű volt: eltérő gazdasági fejlettségű, különböző társadalmi rendszerű és politikai irányzatú országokat tömörített. Különösen sok vitát váltott ki egyes szocialista orientációjú országok (mint Angola, Eszak-Korea és Vietnam, de legfőképpen Kuba) tagsága (ez utóbbi ráadásul három éven keresztül, 1979-82 között az elnöki teendőket is ellátta). A politikai indíttatású viták a hidegháború befejeztével alábbhagytak. Előtérbe kerültek a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok, az Észak-Dél párbeszéd elmélyítése, a technológia átadása, a kultúra fejlesztése, s mindezzel együtt a mozgalom önazonosságának erősítése. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a külügyminiszterek tavaly májusi értekezletén mindezt úgy fogalmazta meg, hogy az el nem kötelezett országoknak részt kell venniük az új világrend térképének megrajzolásában. Az érdekegyensúlyra épülő együttműködést, az igazi párbeszédet szorgalmazta a fejlődők és a többi ország között, hogy a mozgalom az új világpolitikai körülményekhez alkalmazkodva váljék hatékonnyá. A cselekvési módszerek — Mubarak által igényelt — átfogó újraértékelése a car- tagenai csúcs szereplőire vár, ha nem akarják, hogy mozgalmuk lemaradjon a világesemények üteme mögött. Mészáros Sándor, az EB ESZ állandó csecsenföldi képviselője szombati, grozniji sajtó- értekezletén megerősítette: egy hete légitámadás érte a csecsenföldi Rosni-csu települést. Mészáros közölte, hogy a helyiek szerint 28 halottat és 60 sebesültet követelő támadás helyszínén tapasztaltak sokkolták őt. A magyar diplomata, akit az Interfax idézett, nem zárta ki, hogy az előző napi autóbalesete ellene irányuló terrorakció volt. Közölte viszont: a hivatalos vizsgálat lezárultáig hajlik arra, hogy közönséges közlekedési balesetnek tekintse a történteket. A balesetről elmondta, hogy Rosni-csu településről tértek vissza, amikor pénteken, helyi idő szerint negyed kettőkor a baleset bekövetkezett. A járművet Sten Wadensjoe, a képviselet svéd tagja vezette. Mészáros elmondta, hogy Groznijba érve, annak Cser- norecsje nevű részét elhagyva elszunnyadt, és arra ébredt, hogy a kocsi hirtelen irányt változtatott, majd felborult. Ő maga könnyebben sérült meg, Wadensjoe viszont agyrázkódást, illetve medencesérülést szenvedett. A vétkes Kamaz teherutó vezetője a baleset helyszínéről eltűnt. Az EBESZ képviseletének vezetője svéd diplomata társával, Sten Wadensjoevel pénteken kereste fel a Groznijtól 35 kilométerre, délnyugatra fekvő Rosni- csu települést, hogy ellenőrizze az egy héttel ezelőtti, halálos áldozatokat követelő légitámadásról szóló híreket. Mészáros közölte: sokkolta, amit az Acshoj-martani járásban fekvő településen látott. A helyiek elmondása szerint múlt vasárnap 8 vadászgép két hullámban támadta a települést, amelyre 12 bombát dobtak, néhány tucat rakétát lőttek ki, illetve a gépek golyószóróiból is tüzeltek. A falu 32 házát teljesen, vagy csaknem teljesen szétrombolták, 60-62 épület különböző mértékben megrongálódott. A helyiek elmondása szerint 28 ember meghalt, 60 pedig sebesülésekkel kórházba került. Mészáros hangsúlyozta: nincs tudomása arról, hogy vol- tak-e a faluban fegyveresek, de egy ilyen akció semmivel sem igazolható. (A szövetségi erők korábban tagadták a bombázás tényét, illetve egy orosz katonai illetékes azt állította, hogy Azerbajdzsán felől érkeztek a harci gépek. Bakuban viszont cáfolták, hogy a köztársaság határán túl harci gépeket vetettek volna be.) — Támadások érik az orosz posztokat is, emberek halnak meg, amivel nem lehet megbékélni — fogalmazott Mészáros. Ismételten önmérsékletre intette a szemben álló feleket, és arra hívta fel azokat, hogy békés kiutat keressenek a konfliktusból. Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök előző napi, az EBESZ képviseletét éri bírálatával kapcsolatban elmondta: a misszió úgy fog működni, ahogy eddig. (Maszhadov az EBESZ-képvisele- tet egyebek közt azért bírálta mert az nem tudta megakadályozni a Rosni-csu elleni támadást.)
