Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-14 / 242. szám

1995. október 14., szombat Belföld-külföld UJ KELET Nobel-békedíj Joseph Rotblat, a leszerelést támogató Pugwash Konferen­cia elnöke és mozgalma nyerte el az idén a Nobel-békedíjat — közölte pénteken a norvég Nobel-bizottság. Ötven évvel a hirosimai atombomba felrobbantása után az oslói testület a Pugwash-mozgalomnak az atomfegyverek csökkentése és felszámolása területén elért eredményeit kívánta elismerni. A Pugwash-mozgalom célja az általános és teljes leszerelés, a nemzetközi biztonság megerősödése, az atomfegyver-kí­sérletek beszüntetése, a tudománynak kizárólag az emberi­ség javára történő felhasználása. Japán nem a tajvani elnöknek Japán nem óhajtja élezni kapcsolatait a Kínai Népköztársa­sággal, és ezért — ellentétben Washingtonnal — a tokiói kor­mány nem kívánja fogadni Li Teng-hujt, Tajvan elnökét még magánlátogatáson sem —jelentette ki pénteken a japán parla­ment alsóházának költségvetési bizottsága előtt Kono Johei, a szigetország külügyminisztere. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Kono ugyanakkor leszögezte azt is: a tajvani elnök kérelmének elutasítása nem jelenti azt. hogy Japán változtat­na a kínai nukleáris kísérleteket ellenző politikáján. Meglepő kísérletre derült fény A második világháború idején elfogott és megfejtett szov­jet hírszerzői jelentésekből arra lehet következtetni, hogy a KGB komolyan fontolgatta az akkori amerikai elnök. Franklin Delano Roosevelt feleségének. Eleanor Roose- veltnek a beszervezését. A rejtjeles üzenetek feltárják azt is, hogy a szovjetek egyik legértékesebb ügynöke az a személy volt, aki az amerikai elnök közvetlen belső köréhez tarto­zott. A dekódolt táviratokat — szám szerint több mint négy­száz jelentést — az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a napokban hozta nyilvánosságra. Az üzenetek több­ségét New Yorkból, a KGB rezidentúrájáról küldték Moszk­vába, Sikeres elfogásuk és megfejtésük az amerikai kémelhá­rítás megalapozását jelentette. Újra nyitva a szerb haláltáborok Az ENSZ értesülései szerint a boszniai szerbek Bosznia északnyugati részén újra megnyitották hírhedt ,,haláltábora­ikat”, és muzulmán, továbbá horvát férfiakat tartanak fogva bennük. Mint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) egyik szóvivője pénteken Genfben közölte, a szer­vezethez több. erre vonatkozó információ is eljutott. Levélbomba Vaclav Klausnak Levélbombát, robbanóanyagot tartalmazó kisebb csoma­got kapott szerdán délelőtt Václav Klaus cseh kormányfő. Ezt Igor Nemec tárca nélküli miniszter közölte pénteken a Cseh Távirati Irodával. Nemec szerint a kormányfőnek nem történt semmi baja, s a csomagot, amely a robbanóanyag mellett gyújtószerkezetet is tartalmazott, a rendőrség ártal­matlanná tette, Klaus szerdán este, az eset után Nagy-Britan- niába utazott, s jelenleg "Svá jcban tartózkodik. Amerikai javaslat William Perry védelmi miniszter azt javasolta a kormány­nak, hogy az amerikai csapatok csupán egy évig maradjanak Boszniában, sőt azt szeretné, ha a nemzetközi kötelék meg­bízatását is tizenkét hónapra korlátoznák. Elismerte, hogy felvetése egyelőre csak kezdeményezés, és nem született dön­tés a küldetés időtartamáról. Olasz diplomata pekingi halála Egy pekingi szállodában meggyilkolták az olasz külke­reskedelmi minisztérium egyik magas rangú hivatalnokát. A 63 esztendős Italo Abruzzesét alig néhány órával megérke­zése után holtan találták a Csingguang szálló szobájában — közölte pénteken a pekingi olasz nagykövetség szóvivőnője. A dpa jelentése szerint az eset háttere éppoly titokzatos, mint a halál oka. A német hírügynökség tájékozott köröktől úgy értesült, hogy a magas rangú hivatalnoknak a fejét kegyetlen módon beleverték a falba. A fal és alatta a szőnyeg csupa vér volt. A holttest arcát is vér borította. Magyar—német együttműködés A magyar—német együttműködés bővítését és ezen belül kölönösen a fiatalok közötti kapcsolatok elmélyítését szor­galmazta Klaus Kinkel német külügyminiszter pénteken Karlsruhében, a város egyeteme és a Budapesti Műszaki Egye­tem negyedszázados együttműködése alkalmából tartott ün­nepségen. Az ünnepségen — amelyen Bíró Péter rektor ve­zetésével részt vett a budapesti egyetem küldöttsége is — Kinkel emlékeztetett rá, hogy az 1970-ben aláírt együttmű­ködési szerződés volt az első ilyen megállapodás az NSZK és Antirasszista konferencia Egy kétségbeesett kísérlet emlékére Európa legnagyobb anti­rasszista hálózata, a United for Intercultural Action a hét eleje óta Budapesten ülésezik. A vasárnapig tartó konferencia jelentős állomása annak a ren­dezvénysorozatnak, amelyet az Európa Tanács által az anti- rasszimus évének nyilvánított 1995-ös esztendőben szervez­nek. Mindezt Mester Csaba, a Martin Luther King Egyesület elnöke mondta el a pénteki saj­tótájékoztatón. Jürgen Schäfer, az antirasz- szista szervezet főtitkára arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a tanácskozásra 35 ország­ból hetvenöt etnikai, nemzeti­ségi, vallási kisebbség delegá­ciója érkezett Budapestre. Kö­zép-Kelet Európa mindeddig legnagyobb antirasszista kon­ferenciáján a résztvevők meg­vitatták Európa aktuális ember­Hajósi tanácskozás Fordulatra van szükség a kor­mányzati és a törvényhozási munkában egyaránt. Határozot­tan vissza kell térni a szocialista baloldali értékekhez: az igazsá­gosság, a szolidaritás és az esély- egyenlőség növelésének alapel­veihez. így összegezhető a csü­törtökön este elkezdődött, pén­teken folytatódó eszmecsere ta­pasztalata. amelyet Hajóson tar­tottak 4(3—50 szocialista parla­menti képviselő részvételével. A végig zárt ajtók mögött zaj­ló tanácskozásról a kora délutá­ni órákban Jánosi György, a szo­cialista párt alelnöke egyebek között elmondta: a résztvevők egybehangzó véleménye szerint is elkerülhetetlen a stabilizáció, ami újabb terheket ró a társada­lomra. de ezt a társadalommal való jobb párbeszéd keretében kell megvalósítani. Mindig meg kell mondanunk, milyen áldo­zatvállalást várnak és azt is, hogy ezt miért és meddig. jogi kérdéseket érintő problé­máit, tanácskoztak az elharapó­dzó rasszizmus, fasizmus, diszk­rimináció és nacionalizmus megfékezésének lehetősége­iről. Néhányan hivatalos láto­gatást tettek Győrben. A határ­őrség közösségi szállásain el­beszélgettek a tapasztalataik szerint „kemény feltételek kö­zött" élő menekültekkel. Mint azt a főtitkár elmondta: ideje felhívni a magyar kormányzat figyelmét a rasszizmus és a na­cionalizmus okozta veszélyek­re, hiszen Magyarország nem­zetközi megítélése ezen a té­ren még javítható. A főtitkár antidiszkriminációs törvények elfogadtatását sürgette Európá­ban. E jogi eszközök végső cél­ja a társadalmi morál megvál­toztatása lenne. Stephania Kulaeva, a szent­pétervári antirasszista szervezet képviseletében arról szólt, hogy a volt Szovjetunió egykori tag­államaiban, a felbomlást követő politikai változások után a ki­sebbségek helyzete aggasztóvá vált. A fő veszélyt abban látta, hogy a mindennapi élet — Oro­szországban elsősorban antisze­mita -— megnyilvánulásain túl az is megfigyelhető: szakmai előbbrejutásuk érdekében a po­litikai élet szereplői sem riad­nak vissza demagóg provoká­cióktól, hogy feszültséget szít­sanak a társadadalom kisebbsé­gei között. Holnap lesz ötvenegy éve, hogy 1944 október I5-én Hor­thy Miklós kormányzó rádió­szózatot intézett a magyar nép­hez. A beszéd kiugrási kísérlet néven íródott be a történelem­be. „Ma minden józan eszű em­ber előtt nyilvánvaló, hogy Németország elvesztette a há­borút. Minden kormánynak, amely felelős az ország sorsá­ért, le kell vonnia a konzekven­ciákat ebből a tényből, amint azt a nagy német államférfi, Bismarck is megmondta: »Egyetlen nemzet sem köteles feláldozni magát szövetsége­sének oltárán«. Történelmi fe­lelősségem tudatában köteles­ségem megtenni minden lépést, amellyel elkerülhetem a to­vábbi fölösleges vérontást!" 1944. augusztus 23-án Ro­mánia átállt az előrenyomuló Vörös Hadsereg oldalára. Ez a váratlan esemény nagy za­vart okozott német katonai és politikai körökben, a magyar kormányzat mégsem tudta ki­használni az előállt helyzetet. Horthy leváltotta Sztójay Dö­mét és helyette Lakatos Géza tábornokot nevezte ki minisz­terelnökké. Lakatos feladata lett volna, hogy megvalósítsa az ország háborúból való ki­ugrását. Világossá vált, hogy fegyverszünetet már csak a Szovjetuniótól lehet kérni, Molotov azonban olyan fegy­verszüneti feltételeket szabott, melyek lehetetlenné tették, hogy a magyarok egyenran­gú félkéntfolytathassák a har­cot— immár a németek ellen. Lát\’a a fejleményeket, Horthy katonai vonalon szervezte meg a kiugrást. Úgy gondol­ta, hogy a Kárpátalján, és az Erdélyben állomásozó két hadseregre, valamint a buda­pesti helyőrségre támaszkod­va sikerre viheti az átállást. Arra viszont nem gondolt, hogy az elvakult németbarát és nyilas tisztek meghiúsíthat­ják tervét. Az óriási örömöt kiváltó október 15-ei rádióbeszédét követően a nyilasok néhány óra alatt úrrá lettek a helyze­ten. Az idős kormányzót fia el­rablásával is megzsarolták, aki így az ígéretek és fenye­getések hatására már másnap kénytelen volt visszavonni proklamációját és parancsot adni a harcok elszánt folyta­tására. A kiugrás nem sikerült. Ma­gyar katonák százezrei hullat­ták tovább vérüket egy értel­metlen háborúban a rossz ol­dalon, szolgálva egy esztelen, embertelen ideológiát.-véel­Megállapodás tandíjügyben A kormány a jövő heti ülésén — a nappali alapképzésben részt vevők vonatkozásában, az 1995/1996-os tanévet illetően — kész azonnali hatállyal semmissé tenni a tandíjrendelet kiegészítő tandíjról szóló részeit. Erről — a Horn Gyula miniszterelnök kezdeményezésére össze­hívott — a felsőoktatási intézményvezetőkkel, a Hallgatói Önkormányzatok Szövetségének vezetőivel, valamint Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszterrel, illetve Papp Lajos művelődési minisztériumi helyettes államtitkár­ral létrejött pénteki találkozón született megál­lapodás, Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára — aki maga is részt vett a tanácskozáson — elmondta: Hóm Gyula úgy értékelte a megállapodást, hogy az említett kormányrendelet kiegészítő tandíjra vonatkozó részei okafogyottá váltak, és ezért e rendelkezé­sek visszavonásából a kormány nem csinálhat presztízskérdést. Zászlót bontott a Nemzeti Szövetség Sötét tónusok a politikai palettán Csütörtökön este Nyíregy­házárt zászlót bontott a Nem­zeti Szövetség Magyaror­szágért Egyesület. A politi­kai naggyűlésen dr. Tárgyán József(FKGP),- Schatnschula György és Hasznos Miklós (KDNP) volt a szónok. Schamschula György be­köszöntőjében kijelentette, hogy tavaly májusban rosz- szul választott az ország. Olyan erők kerültek kor­mányzatra, melyek nemhogy szakértelemmel, de megfe­lelő gondoskodással sem ren­delkeznek a sorsunkat ille­tően. Ma Magyarországon nincs olyan réteg, amelyik­nek az érdekei ne sérültek volna. Kiábrándulni és kriti­zálni azonban nem elég. Meg kell mutatni, hogy tudunk jobbat, mást. Meg kell mu­tatni, hogy van olyan erő, amelyik fel tudja váltani a jelenlegi politikai kurzust: ez a Nemzeti Szövetség Ma­gyarországért Egyesület le­het. Az, amely a nemzeti el­kötelezettség, a konzervatív politikai irányzat és a keresz­tény erkölcs értékeit tartja szem előtt. mázott, hogy az országnak szüksége van új programokra és nemcsak társadalmi és poli­tikai, hanem legfőképpen gaz­dasági útmutatásra. Nincs olyan jó gazdasági program, amit erkölcs nélkül meg lehet valósítani. Hiába hirdeti ugyanis az ország a vállalko­zás szabadságát, ha közben egyeseknek csak az a fontos, hogy miként kopaszthatják meg társaikat. Valamikor egy szakma becsületét generáció­kon át az jelentette, ha a tőle távozó vendég vagy a szolgál­tatását igénybe vevő újfa visszatért hozzá. Ezek voltak az igazán független, polgári keresztény dinasztiák, és ez a polgárság hiányzik ma még Magyarországon. Irtózatosan kemény munka lesz az erkölcs visszaállítása, mert amit negy­ven év alatt szétromboltak, nem lehet rövid idő alatt rend­be tenni. A Nemzeti Szövet­ség Magyarországért Egyesü­let soraiba vár mindenkit, aki a nemzet felemelkedését kíván­ja szolgálni. Hangos taps köszöntötte a harmadik felszólalót, Torgyán Józsefet. A Kisgazdapárt elnö­— Ez az ország felemelkedés­re van ítélve, csupán veze­tőinek dilettantizmusa, hozzá nem értése teremtette azt a hely­zetet. ami miatt minden réteg nyög. Az elmúlt években el­tűnt a nemzeti vagyon több mint fele anélkül, hogy a má­sik oldalon bármiféle ellenté­telezés történt volna. Eltűnt másfél millió munkahely is. Egy társadalom tisztessége ott kezdődik, hogy gondoskodik a betegekről, az idősekről és a gyerekekről. Nálunk pont erről a három rétegről nem gondos­kodnak. A nyugdíjkorhatárt például most akarják felemel­ni — amikor a munkanélküli­ség óriási —, még inkább meg­nehezítve ezzel a fiatalok mun­kába állását. Magyarország számára megszűnt az a lehe­tőség, hogy Mária országaként emlegessék, mert az utakon 13—14 éves leányok kínálják fedetlenül magukat, és ukrán, orosz, szerb, arab, kínai, ma­gyar maffiák küzdenek egy­mással határainkon belül. Sem­miféle perspektíva nincs a fia­talok, a munkások, a földmű­vesek és a középosztály előtt. Teljes ellehetetlenülés fenye­ebből, és mi rendet fogunk teremteni! Megindítjuk a vérkeringést az országban! Ne azok hazudozzák, hogy megszorításokra van szük­ség, akik 20—60 millió fo­rintos bankári fizetéseket él­veznek és azt tartják az or­szág erkölcseivel össze- egyeztethetőnek, hogy hat hónapos bankári tevékeny­ség után 16 millió forintos végkielégítéssel távozza­nak. Ugyanolyan magyarok élnek Kisvárdán, mint Sop­ronban, Nyíregyházán, mint Szombathelyen, éppen ezért azonos életfeltételeket is kell teremteni. A tíz óra után véget ért zászlóbontást és fórumot kö­vetően aligha hihetjük azt, hogy a jelenleg rendkívül kusza politikai paletta vala­melyest is tisztult volna vagy hogy a színek vidámabbak lennének. Továbbra is sötét maradt minden, legfeljebb a választási ciklus közepén megélénkült az ellenzék. Vagy éppen kettészakadt Polgári és Nemzeti Szövet­ségre (Magyarországért). Száraz Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents