Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-12 / 240. szám
12 1995. október 12., csütörtök Oktatás — kultúra UJ KELET Nem jó a „fűnyíró elv” Megfontolt döntéseket az iskolákért! A tanévkezdés, az iskolák működtetőinek egvre romló pénzügyi helyzete napjainkban középpontba állította az iskolákat. Sommás vélemények hangzanak el — pro és kontra. Sokat költünk rájuk, pazarlás van — mondják egyesek. Mások elmaradottságunkat teszik szóvá. Mi az igazság? Meg kell mondani: egyik sem. Iskoláink helyzete csak a különböző mutatók elemzésével minősíthető. A kép sokszínű, gyakran egymásnak ellentmondó is. Az általános iskolákról az 1992/93. tanévről áll rendelkezésünkre a legutolsó országos statisztika. Mit mutatnak ezek az adatok? A tanulólétszám megyénkben is jelentős mértékben csökkent — az utolsó öt évben 15,5 százalékkal. Az országos helyzet ennél sokkal rosszabb (18,2) százalék. Ebből következhetne, hogy ilyen mértékben csökkenthetők reálértékben a kiadások. A valóságban azonban ez nem lehetséges. Egy bizonyos tanulólétszám-csökkenés még csupán azt eredményezi, hogy kevesebb gyermek lesz egy osztályban. Ez a pedagógiai minőség szempontjából fontos tényező. Megyénkben az osztályok száma elhanyagolható mértékben csökkent. Országosan ugyan nagyobb a csökkenés, de az sem követi a tanulószámot. Kedvező jelenség megyénkben, hogy a kis létszámú osztályok (20 tanulóig) aránya megközelíti az 50 százalékot, és lényegesen magasabb az országos aránynál. A magasabb osztálylétszámok esetében is kedvezőbb a megyei kép az országosnál. Évvesztés elsőben Elszomorító tény viszont, hogy az első osztályosok iskola-előkészítésének minden fontos mutatójában elmaradtunk. Kevesebben jártak óvodába, vettek részt iskolaelőkészítőn, és lényegesen többen ismételték meg az első osztályt. Magas azoknak az aránya, akik semmilyen előkészítő foglalkozáson nem vettek részt. Iskoláinkban a túlkorosok aránya az országos átlaggal megegyező, azonban közöttük a két évvel túl- korosak sokkal többen vannak. A munkanélküliségben élen álló, a jövedelmeket tekintve viszont hátul kullogó megyénkben nehezen értelmezhető, hogy az étkezést igénylő tanulók aránya lényegesen magasabb az országos mértéknél, s nagyobb a térítés nélkül étkezők aránya is. Ez utóbbi mutató jelzi, hogy az ön- kormányzatok jelentős áldozatot vállalnak e fontos területen. Nem dicsekedhetünk úgy általában a tanulói teljesítményekkel. A tanév végén nálunk lényegesen többen nem léphetnek magasabb osztályba, mint országosan, több gyereket helyeznek át fogyatékos osztályba; a tanévet eredményesen befejezők aránya elmarad az országostól. Különösen fájdalmas, hogy az első osztályosok közül igen sokan maradnak újra osztályukban, pedig nálunk a pedagógusok munkáját megkönnyíti az országos átlagnál alacsonyabb gyermeklétszám egy osztályban. Gyermekeink egészségi állapotát mutatja a könnyített és a gyógy- testnevelésben, valamint a testnevelés alóli felmentésben részesülők aranya. Mindhárom területen jobban állunk az országosnál. Viszont az annyira fontos úszásoktatásban lényegesen kevesebben vesznek részt, mint országosan. Nagy költséget jelent az önkormányzatoknak a napközik működtetése. Ennek ellenére az országos átlagnál lényegesen nagyobb arányban igénylik a napközit gyermekeink: 41,9 százalék, míg országosan 36,7 százalék. Megyénkben a napközis tanulók számának csökkenése megegyezik a születések csökkenésével, míg. országosan lényegesen nagyobb annál. A napközis csoportok száma kisebb mértékben csökkent, mint a tanulólétszám, így kevesebb gyermek van egy- egy csoportban, de még mindig több, mint az országban átlagban. Napjaink egyik központi kérdése a közoktatás-irányításban, hogy mennyi pedagógus kell az iskolákba. A pedagóguslétszám nem követte a tanulólétszám csökkenését, sőt megyénkben minimális mértékben még emelkedett is. Országosan pedig ugyanilyen mértékben csökkent. A folyamatról ítéletet mondani csak egyéb fontos tényezők elemzése után lehet. Megyénkben a szakrendszerűén ellátott órák aránya összességében jobb, mint az országos átlag—például matemaúkából 2 százalékkal! Ugyanakkor jelentős az elmaradásunk kémia, rajz, ének-zene tantárgyakban. A szakszerű oktatásban részesülő tanulók aranyát tekintve csak Budapest előzi meg megyénket. A kötelezően oktatott idegen nyelvek közül tanulóink fele oroszt tanul, míg országosan minden ötödik. Hiányzó nyelvtanárok Az annyira kívánatos nyugati nyelveket—az angolt és a németet — szaktanár hiányában kevés diák tanulhatja (az országos átlag 60 százalék, megyénkben 47.) Hogy erre mennyire van társadalmi igény, mutatják a második idegen nyelv adatai. Itt az angol és a német aránya megegyezik az országossal. (Megjegyzés: a 2. idegen nyelvnél nem kötelező a képesítési előírások betartása, például szakköri, egyéb formáknál.) Fontos mutató, hogy országos átlagban 11—12 gyerek, megyénkben 14tanuló jut egy pedagógusra. Egy osztályra is kevesebb pedagógus jut, mint országosan. Szabolcs-Szatmár-Beregben ilyen tekintetben kevesebb a pedagógus, mint az országos átlag. A szakos összetételen is van vál- toztatnivaló. Az iskolai szolgáltatásokhoz nélkülözhetetlenek a nem pedagógus alkalmazottak. A szabadidő-szervezők, pedagógiai asszisztensek, oktatástechnikusok, úszómesterek és egyéb foglalkoztatottak —könyvelő, gondnok, adminisztrátor, iskolatitkár, szakács, takarító stb. — hozzájárulnak a nevelés-oktatás eredményességéhez. Sajnos e téren nagyon lemaradtunk. Országosan egy alkalmazottra 0,73, megyénkben 1,30 osztály jut. Megyénkben 1988 és 1993 között az iskolák száma nem változott, országosan viszont—a nagyarányú tanulólétszám-csökkenés ellenére — 5 százalékkal növekedett. Iskoláink között az országos átlagnál kevesebb az osztatlan (a csak összevont osztállyal működő). Sokkal kevesebb az önálló, a közös igazgatású és az általános művelődési központ, több az önálló központi és a nem önálló. fi Uj tantermek Az iskolák működtetési költségeit — különösen a működtetőre vonatkozó részt — döntően befolyásolja a tanulólétszám. A köztudatba az épült be, hogy megyénkben sok a kisiskola. A számok azt mutatják, hogy a 100-es tanulólétszám alatti iskolák aránya kisebb az országosnál. Az 500 főnél több tanulót nevelő iskolák aránya pedig lényegesen elmarad az országostól. Pénzügyi szempontból ezek működtetése a leggazdaságosabb. Iskláink zömében 100—500 közötti a tanulólétszám, ami pedagógiai szempontból jelentős előny. (Megyénkben az egy iskolára jutó tanulók száma 262,4, országosan 280,9. A tárgyi feltételek közül meghatározó a tantermi ellátottság. Sok településen az átlagot meghaladó mértékben építettek tantermeket, de az országos átlaghoz képest még mindig lényegesen több iskolának hiányzik tanterme. Az egy osztályteremre jutó tanulók és osztályok száma tekintetében elmaradunk az országos átlagtól. A tornaterem-építések eredményeként viszont elértük az országos szintet A megyei helyzetet mutattam be. Az egyes településeken ettől eltérő mutatókkal találkozunk. Az országos kép ismerete azonban lehetővé teszi a viszonyítást. Az iskola működtetőinek a csőd elkerülése érdekében mérsékelniük kell kiadásaikat, mivel az iskola a legnagyobb tétel a költségvetésben. Gondolatmenetem talán hozzájárul ahhoz, hogy e folyamatban ne a „fűnyíró elv” érvényesüljön, hanem megfontolt, okos döntések szülessenek, ha kell, ehhez szakmai segítséget is igénybe véve. Csak így előzhető meg, hogy ne kövessenek el végzetes hibát az iskolák gazdái. Papik Péter igazgatóhelyettes megyei pedagógiai intézet Okkult tudományok klubja T / 1 • • • • / i / Julia, a jovolato Kedves ismerősként üdvözölhetik újból a nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelődési Központban az Okkult Tudományok Klubjának vendégeként a miskolci Papp-házaspárt,/w/iáí és Sándort október 13-án este hat órai kezdettel a klub tagjai és az okkult dolgok, az ezoterikus világ iránt érdeklődők. Különös képességeiket tekintve mindketten gyógyítók, Júlia ezenkívül a lelkekkel is kommunikál. Az érdeklődők — a pénteki találkozás mellett — megismerkedhetnek velük az augusztusban megjelent könyvükből is, amelyek szerzője Hajdú Gábor miskolci újságíró, aki súlyos betegségéből Júlia segítségével épült fel. A könyv címe: Júlia, a jövőlátó, alcíme pedig A szeretet mágiája. A Papp-házaspár legutóbb a júniusi „boszorkány szombat” sóstói vendégeként járt a megyeszékhelyen. Most — lehet, véletlenül — pénteken és tizenharmadikán ismét találkozhatunk velük s az ígéretek szerint a könyv szerzőjével. Hajdú Gáborral is. (lefler) Alvégesi Napok ’95 Az Alvégesi Művelődési Ház hagyományosan ez idő tájt rendezi meg lakókörzetében az Alvégesi Napokat, az idén október 21—24. között. Október 21-én szombaton: 8-tól 10 óráig zenés ébresztő a lakókörzetben a Szabolcs Koncert-Fúvószenekar közreműködésével. — Kilenc órától Alvégesi Kupa (mini röplabdaverseny a Benczúr Gyula Általános Iskolában.)— 19-től 04 óráig Alvégesi Vigasság; vidám, műsoros est (vacsora, élő- . zene a Polip együttessel, a Nyírség Táncegyüttes kamaracsoportja és a Ritmo TSK). — Tombola. Belépőjegy: 1200 forint/fő. Asztalfoglalás október 18-ig az Alvégesi Művelődési Házban, személyesen. Október 22-én, vasárnap: 9 órától Malomkerti Kupa (kispályás labdarúgómérkőzések alsós tanuló fiúk részvételével a Benczúr Gyula Általános Iskolában). —15- től 18 óráig: Alvégesi Gála, a művelődési ház csoportjainak bemutatkozása (nyugdíjasok népdalköre, harcművészeti bemutató, Primavera balettegyüttes, Margaréta gyermektánc- csoport, Ritmo TSK.) — 18tól 23 óráig: Táncház — latinamerikai táncokkal; vezeti Magyar László. Október 23-án, hétfőn: 8 órától megemlékezés a nemzeti ünnep alkalmából a Benczúr Gyula Általános Iskolában. Október 24-én, kedden: „Nem csak a húszéveseké a világ...” — nyugdíjasok napja. Kilenc órától megnyitó. A rendezvényt megnyitja Csabai Lászlóné polgármester asz- szony. — 9.10-től dr. Illésné Erdős Judit ad tájékoztatást a nyugdíjasokat érintő aktuális jogszabályokról és rendelkezésekről.— 10-től 12.30 óráig: Nyugdíjasklubok kulturálisműsora.—12.30-tól 13.30- ig: ebéd, 13.30-tól 17 óráig zene, tánc. A programok támogatói; ÖMV töltőállomás, az Amfora, a Coca-Cola, a Takarékbank, a Mannás diszkont, valamint dr. Endrejfy Ildikó és Béres József képviselők. (i- gy ) A kínálat jeles, a háttér elégtelen Ízelítő Nyíregyházán a Váci Mihály Városi Művelődési Központ az 1996-os évre nagyon gazdag és egyedülálló programcsokorral szeretne kedveskedni minden a művészetért és a kultúráért rajongó embernek. Mindezt Bradács Máriától, a VMK igazgatónőjétől tudtuk meg, akinek a véleménye szerint még tovább fog bővülni a kínálati skála, mert sok program egyelőre az egyeztetés fázisában van. A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére nagyszabású rendezvénysorozatot készített elő a művelődési központ. Az ünnepi művészeti hetek 1996. március 15-étől április 15-éig tartanak. Ezen idő alatt a helyi, megyei együttesek valamennyi művészeti ágban bemutatkoznak. A tervek szerint a Miskolci Nemzeti Színház Balettkara ad egy önálló estet. Ezen rendezvényekkel párhuzamosan japán és finnugor hetek lesznek, amikor a tőlünk távol élő népek bemutatják kulturális, nemzeti örökségeiket, illetve üzletembereik és hazai kollégáik részére megbeszéléseket szervezett a VMK. A II. Nemzetközi Pro Archi Vonószenekari Fesztiválnak ad otthont 1996. március 29-étől április 3-áig a megyeközpont kulturális centruma. A-hazai, megyei zenekarokon kívül ez idáig már több mint tíz együttes jelentkezett a rendezvényre Albániából, Lengyelországból, Litvániából, illetve Romániából. Az első hasonló jellegű fesztivált 1993-ban rendezték meg — nagy közönség- és szakmai sikert aratva —, s az akkori zsűri elnökének, Tátrai Vilmosnak, a Zeneművészeti Főiskola tanárának szavaival élve: a sok zenei rendezvény közül, amin részt vett, a nyíregyházit szervezték meg a legjobban. A koncerteken és a nyilvános próbákon túl a jövő évi programnak az érdekessége lesz, hogy a fellépő együttesek közül néhányan több szabolcsi városban is műsort adnak. A fellépő zenekarok tagjainak csupán 3 ezer forintos jelképes tiszteletdíjat kell fizetniük, mert a költségek nagyobb részét pályázati úton teremtette elő a művelődési ház. Az idei Nyírségi Ősz hangulatát alaposan elrontotta a komor időjárás, ezért a VMK vezetősége fontolóra vette a jövő évi programsorozat időbeni előbbre hozását. A meteorológiai intézet véleményét kikérve lehet, hogy már augusztus végén elkezdődhet a műsorkavalkád. A már hagyományos és a tervezett új műsorokkal kapcsolatban is változásokra lehet számítani, ugyanis a közönségtől kapott visszajelzések alapján a programokat hosszabb időtartam alatt óhajtják megrendezni, hogy egyenletesebb legyen az eloszlásuk, és senki ne maradjon le egyik műsorról sem. Mint ahogy az igazgatónő elmesélte, sokkal színesebb programot szerettek volna összeállítani a ’96-os évre, de sajnos egyre kevesebb pénz jut a városi kulturális intézmények működtetésére. Annak ellenére, hogy rendszeresen pályáznak a programjaikkal, nagyon hiányzik az anyagi biztonságot nyújtó, a fejlődést segítő talaj a lábuk alól. A véleménye szerint már konganak a vészharangok a magyar, a világörökséget képviselő kulturális értékek megőrizhetősége felett. Félő, hogy az értékőrzés nemzeti szintű feladatában meg fog szakadni a generációs folyamat, mert a szakemberek száma napról napra csökken, s az utánpótlás nevelése egyre bizonytalanabb. Lassan a lelkesedés is elfogy. Azt, hogy hogyan lesz aztán, talán senki sem meri megjósolni... —vip—
