Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-12 / 240. szám
UJ KELET Fehérgyarmat 1995. október 12., csütörtök 5 Fejük fölül a tetőt Becsapottnak, kisemmizettnek érzi magát tizenhat család a Fehérgyarmat melletti állami gazdasági lakótelepen. Már az is bántó számukra, hogy nincs lakásuk, mert amiben a többséjuk. Ennél is aggasztóbb viszont, hogy rövidesen ivóvíz- és áramszolgáltatás nélkül maradhatnak. Az itt lakó ötvenegy személy közül tizenkilenc kiskorú, négy nyugdíjas, tizenhárom rokkant- nyugdíjas, négy munkanélküli, kilenc aktív dolgozó, ketten pedig gyesen vannak. A remény hozta valamikor ide ezeket a családokat, hogy munkát, biztos megélhetést, lakást kapnak. Cserébe munkaerejüket adták, meg azt, hogy sem ünnepet, sem vasárnapot nem ismerhettek, mert állattenyésztéssel foglalkoztak, s ez hajnaltól késő estig adott munkát. A lakótelep összértéke ma két és fél millió forint. Az itt élők értékét senki nem veszi számba. Ma már senkinek nem fontos, hogy mi lesz azokkal, akik nélkül egy 960 férőhelyes szarvasmarhatelep üzemeltetése megoldhatatlan lett volna. A dolgozókban összeomlott a világ, amelyről azt hitték, hogy elhozza a munkához, az anyagi biztonsághoz, a méltó emberi élethez, a családi boldogsághoz való jogot, a törvény előtti egyenlőséget. Egyet szeretnének még elérni: azt, hogy abban az országban, ahol széthordanak gyárat, téeszt, falut és tanyát, a „csákányosok” nekik is nyissanak egy lakásnyi teret. Késő délután érkeztem a tanyára. A drótkerítések előtt bizonytalanul álldogáló emberek, a gidres-gödrös úton játszadozó gyerekek. Egy sor ház — ennyi a Százastanya. Több mint harmincéves múltja van, bizonytalan a jelene, beláthatatlan a jövője. Okkal vagy ok nélkül, de óvatosan figyelik az idegent az itt élők. Megszólítottam az első embert, hogy mondana-e valamit a tanyáról. Víz helyett iszap — Nem sok beszélnivalóm van — hárította el a kérdést Tóth László. — A kommunális adót fizetjük a fehérgyarmati önkormányzatnak, de ha valamit csinálni kell, akkor nem tartozunk hozzájuk. Az OTP-nél is úgy tesznek: ja, az állami, akkor nincs kölcsön! Ha kiengedem a fürdővizet, akkor iszapfürdőt veszek, mert annyira rossz a víz, de még ezt is rövidesen elzárják, mert a gazdasági központot — ahonnan kapjuk — megvette az Agroker. Egy házzal odébb id. Kiss Mihály arról tájékoztat, hogy ő még az előző kormány idejében aláírást gyűjtött a lakók körében, hogy kérik a lakások eladását a Szamosmenti Állami Tangazdaság vezetőitől, mert akkor már Mátészalkán volt a központ. — Olyan költségeket mondtak a lakás vételárán felül —1 de azt még nem is állapították meg —, amitől az emberek megriadtak — halljuk id. Kiss Mi- hálytól. — Itt mindenki egy központból kapja a vizet, egy szennyvízelvezetés van. Az volt a követelmény, hogy külön vízórát, szennyvízaknát kell telepíteni, biztosítást kötni és 15 százalék előleget befizetni. Még ezt is elfogadták volna az emberek, mert akkor még jutányosán lehetett volna a lakáshoz jutnunk, még munkahelyünk is volt, OTP-kölcsönt is kaphattunk volna. Kijöttek a mátészalkai hivataltól, és készítettek egy értékmegállapítást. Már tudtam a lakásom árát, örültem, hogy megvehetem, és a kárpótlási jegyemet is beszámíthatom. Aztán készült egy másik értékbecslés, és akkor azt mondták a gazdaság vezetői, megvehetjük a lakást, de fizessük ki egyben a teljes vételárat, és kárpótlási jegyet nem fogadnak el. Ezzel megállt a dolog, mert kinek van itt annyi pénze, hogy fizessen? Aztán jön a következő fordulat. Jött egy intézkedés áprilisban. hogy a gazdaság nem gazdaság többé, a vízellátást megszüntetik, esetleg ipari vizet kapunk. Nem tudom, a mostani vízminőségtől lehet-e rosz- szabbat adni, mert ettől is sárgul minden. A nagy gyümölcsöst a gazdaság vezetői közt osztották szét, onnan permeteznek, ahonnan mi kapjuk a vizet, vajon őket fenyegetik-e az ellátás megszüntetésével? Ádáz állapotok voltak akkor is, amikor a telepre jöttem 1964-ben, és hasonló van most is, amikor már 79 évesen attól kell félnem, hogy viszik a fejem felől a házat. Van a tanyán egy másik lakó, aki id. Kiss Mihály mellett ugyancsak sokat járt az után, hogy a családosok megvehessék a szolgálati lakásokat. Hatalmas iratcsomó bizonyítja az itt élők kálváriáját. A felesége fogadott, és kérte, ne menjek el, amíg az urával nem beszéltem. Várakozás közben átjött a szomszéd- asszony, Bodor Andrásné, aki hevesen kifakadt. Csak készpénzért — Amikor az ötvenes évek közepén ide kerültünk, itt még egy százférőhelyés tehénistálló volt, azért is nevezték el az akkor épülő szolgálati lakásokat Százastanyának. Jó lakások voltak ezek abban az időben, amikor még zömével vályogból építkeztek az emberek. Minden későbbi nagyfőnök is ezekben a lakásokban élt. Ezért is embertelen, mocskos dolog, ahogy az itt élő munkásokkal elbántak. Sehol nem volt ilyen, hogy a szolgálati lakások vízellátását és az áramszolgáltatást is a központra csatolták, hogy ezzel is függőségben tartsanak. Az igazi bajok akkor kezdődtek, amikor Mátészalkával egyesültünk. Akkortól a kisember itt nem számított semminek. Papíron Fehérgyarmathoz tartozunk, a kommunális adót kivetik ránk, de még a szemetet sem hajlandók elvinni. Nekünk itt a legolcsóbb kenyér is szárharminc forint. mert a három kilométerre lévő városba a bebuszozás és visszautazás annyival növeli meg. Bennünk bújkál a keserűség, mi lesz velünk. Az ötvenegy emberből még hétnek van munkahelye, s közben nő a tizenkilenc kiskorú is, de mire? A beszéd végére megérkezett Gál István egykori telepvezető. Rendszerezte a felesége által elővett dokumentumokat, és csendesen a mondanivalójára tért. — Már dr. Hegymegi István igazgatósága idején hajtottam, hogy adják el a szolgálati lakásokat a benne lakóknak. Akkor, ’84-85-ben az volt a válasz, hogy nem lesz, aki a tehenészetben dolgozzon. Ez csak álindok volt, mert akkor hatvankét fizikai munkás dolgozott itt, egyharmaduk Zsarolyánból, Cégénydányádról, Fehérgyarmatról járt a Százasra. A dolgozók nagy részét csak a fejővagy állatgondozó szakmára képezték ki, tehát elhelyezkedni sem tudtak volna máshol. Semmibe vettek bennünket. Bizonyítja, hogy a gazdaság Csengerben, Fehérgyarmaton, Mátészalkán, Opályiban lévő szolgálati lakásait már ’86-ban eladták. Ha tagja lettem volna az MSZMP-nek, akkor megrázom magam, és ezeknek a szerencsétlen embereknek is eladják a házakat. Mivel egyetlen pártfejes sem karolta fel az ügyünket, hiába ágáltam, pedig bejártam a mátészalkai központba, és tudtam, hogy a máshol eladott szolgálati lakásokat vagy tíz százalék előleg befizetésével OTP-re vették meg, vagy akinek volt pénze, hogy egyszerre kifizesse a vételár ötven százalékát, az úgy kapta meg. Volt olyan fejes, aki egyhavi jutalmából kifizette a lakást, de dolgozó akkor még hiába is ment ilyen kéréssel. A Százastanyán lévő irodát, munkásszállót, kultúrházat, konyhát még Hegymegi eladta a megyei tanácsnak 26 millióért. Nem tudni, hogy mi volt ebben az elképzelés, mert amikor utána dr. Takács Lajos lett a vezérigazgató, ezeket az épületeket bérelte a gazdaságnak a megyétől. Többszöri kérésünkre 1992- ben összehívták a lakókat, itt volt Máté Sándor igazgatóhelyettes, Kiss Ferenc kerületigazgató, Adóm Miklós rendészeti vezető, és közölték, a szolgálati lakásokat megvehetjük, de csak készpénzért. Ez nagyon megdöbbentő feltétel volt, mert azoknak, akik itt dolgoztak, csak tizedikétől tizedikéig volt elég a keresetük, nem tudtak takarékoskodni. Mellékjövedelemre meg nem tudtak szert tenni, mert hajnal háromtól este kilencig dolgoztak a jószágokkal. Még csak háztáji tehenet sem tarthattunk, mert állategészségügyi okok miatt tiltották, hogy hasított körmű jószágot tartsunk. Bérlakássá nyilvánították Ekkor még reménykedtünk, mert nagy nehezen működött a gazdaság, de nem értékelték fel a lakást, nem tudtuk, mire számítsunk. Amikorra ez megtörtént, csődbe ment a gazdaság, fokozatosan adtak el mindent, egy ózdi vállalkozó 1993. augusztus 8-án az utolsó üszőt is elszállítana.'Az emberek 10-én megkapták a fizetést, a végkielégítést, és munkanélkülivé váltak. Aztán a gazdaság átalakult Szamosmenti Fruct Rt.-vé, és egyszer látjuk, hogy az újságban meghirdették a lakásainkat eladásra egy összegben. Megvettük a pályázati csomagot, az összes pályázatot én írtam meg, és bevittem a vételár öt százalékának befizetését igazoló csekkel. Már azt hittük, minden rendben van, miénk lesz a lakás, de egyszer jött egy levél a részvénytársaság igazgatójától, Kurucz Józseftől, hogy a vételi szándékot elfogadja, de egyeztet a hitelezőkkel. Az történt ugyanis, hogy a hirdetést a társadalombiztosító is olvasta, és a tartozások fejében rátette a jelzálogot a lakásokra. Kijöttek 1994-ben Kuruczék megint, és közölték a lakókkal, csak készpénzért és egy összegben eladók a lakások. Az embereknek még annyi pénzük sem volt, mint korábban. A fehérgyarmati önkormányzatnak írtunk 1994. március 28-án, hogy családonként 200 ezer forint lakásvásárlási hitellel támogassanak. Az elutasító választ pont egy évvel később, 1995. március 28-án kaptuk meg! Hát ennyit érnek itt a dolgozó emberek! Közben kaptunk egy értesítést, hogy a szolgálati jelleg megszűnése miatt állami bérlekássá nyilvánították a házakat. Itt tartunk most, és várjuk, hogy mikor kapcsolják ki az áramot, a vizet. Aradi Balogh Attila gük évtizedeket élt, nem a sajátFehérgyarmat és testvérvárosa A görög kapcsolat Ünnepi testületi ülést tartott a fehérgyarmati önkormányzat. Egyetlen napirendi pont szerepelt a tanácskozáson: a testvérvárosi kapcsolat. A helyi képviselők egyöntetűen megszavazták, hogy Fehér- gyarmat testvérvárosi kapcsolatot alakítson ki Skydra városával. Az ünnepélyes aláírás, a protokolláris formaságok után a két polgármester és a görög nagykövetség főtanácsosa tájékoztatta lapunkat. Danis Tzamtzis, Skydra város polgármestere elmondta, hogy hat évvel ezelőtt, huszonnyolc éves korában választották a görög város polgármesterévé, miután elvégezte a politológus—közgazdász egyetemet. Most is a településen él feleségével és lányával. Macedóniában, az ország egyik legmagasabb pontján fekszik Skydra, melyet 1987-ben az ókori városmagból és hat hozzá kapcsolódó faluból nyilvánítottak várossá. A lakosok száma így 9200, döntő többségük kereskedelemből. mezőgazdaságból és a ezekhez kapcsolódó feldolgozóiparból él. A paraszti kisgazdaságokban elsősorban gyümölcsöt termelnek, melyet a helyi konzervüzemek dolgoznak fel. A jugoszláviai háború nemcsak gazdaságilag érinti őket hátrányosan, hanem abból a szempontból is. hogy Macedónia egy részét jogtalanul Jugoszláviához csatolták, amikor a délszláv államot a nagyhatalmak létrehozták. Azért keresték Fehérgyarmattal a testvérvárosi kapcsolatok felvételének lehetőségét, mert Skydrához hasonló településnek vélték. Háromnapos ittlétük alatt meggyőződtek arról, hogy jól döntöttek. Mielőtt a kapcsolatfelvételre gondoltak, keveset tudtak Magyarországról, mert az ottani történelemtanítás főleg a magyar nép török hódítók elleni küzdelmével foglalkozik. Most már többet tudnak a magyar népről. Rallis Alexandros, a budapesti görög nagykövetség főtanácsosa elmondta, hogy egy napra csatlakozott a skyd- rai küldöttséghez. Budapesttől Fehérgyarmatig vonattal utazott, mert így is szerette volna megismerni azt az országot, amely a második világháború utáni görög polgárháború idején sok honfitársát befogadta. Ez az első magyar— görög testvérvárosi kapcsolat, mert korábban erre — elsősorban politikai okok miatt — nem volt lehetőség. Fehér- gyarmat ezzel közelebb került Európához, és újabb testvér- városi kapcsolatok létrejöttének lehetőségét teremtette meg görög és magyar települések között. Dr. Nemes István fehér- gyarmati polgármester elmondta, hogy a két város kapcsolata kedvezően, szépen alakul, mert mindkét félnek az a szándéka, hogy ez így is folytatódjon. Ez azzal is járhat, hogy nemcsak egymás gazdaságát, kultúráját, hanem nyelvét is megismerje a két város népe. Költözik a benzinkút Több évtizedig szolgálta a fehérgyarmatiakat és a környékbelieket az egykori nagyközség egyetlen üzemanyagtöltő-ál- lomása. A városiasodás előrehaladtával azonban már útban volt az egykori ÁFOR-töltőállomás, megjelent a konkurens benzinkút is, a lakosság sürgette, hogy a nem veszélytelen objektum költözzön el a városközponttól. A MÓL Rt. vásárolt egy telket a penyigei úton, és alig egy hónapja korszerű üzemanyagtöltő-állomás és szolgáltatóhely építését kezdte meg. A munkák olyan gyorsan haladnak, hogy már ősszel szeretnék üzembe helyezni az új benzinkutat.
