Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-11 / 239. szám

UJ KELET Közelkép 1995. október 11., szerda 9 Rendeződnek-e a viharos ügyek? Seszták Oszkár, a Fidesz megyei irodavezetője a me­gyeszékhely előző önkor­mányzati testületének frak­cióvezető-helyettese volt. Mint ismeretes, az elmúlt négy esztendőben a Fidesz vezető szerepet játszott a me­gyeszékhely irányításában. Vajon mire gondol, mit érez, amikor főleg a vagyoni kérdések alkalmával állandó­an bírálják a korábbi képvi­selőket? — A vagyoni kérdésekben az előző közgyűlés vala­mennyi frakciója egyetértett. Csak tényként említem meg, hogy az Uniterv Rt. által épülő Universum üzletházat Kuncze Gábor, a jelenlegi belügyminiszter úr és a szin­tén szabaddemokrata Felber- mann Endre alpolgármester úr együtt tekintették meg a kam­pány részeként. Ez is jól jel­zi, hogy a Fidesz felelőssége nem egyedüli és nem is a leg­nagyobb részt képviseli. Pél­dául az MSZP-frakció is meg­szavazta az uniterves elkép­zeléseket, ezért nem értem, amikor időnként egy-két kép­viselő a múltra mutogat. Igye­keztünk minden vagyoni kér­dés esetében konszenzust ki­alakítani, és úgy meghozni a döntést. —És mi a helyzet a nem la­kás céljára szolgáló helyisé­gek bérbeadásával, magyarul az üzlethelyiségekkel? Itt is sokszor felvetődik, hogy a bér­leti szerződéseket nem megfelelő körültekintéssel kötötték meg, az önkormány­zat nem volt elég szigorú, a perek hosszan elhúzódtak. — Ebben, véleményem szerint, a hivatalvezetés nagy mértékben hibás volt. Meg­döbbentő az a tehetetlenség és átgondolatlanság, ami a vagyonkezelésben történik. Bár, a bérleti díj lassú besze­désének az az oka, hogy az üzlethelyiségeket az előpri- vatizálás során nem a város értékesítette, hanem az AVÜ. A Tillá-t sem mi találtuk meg. A város tulajdonában voltak az ingatlanok, de a bérlőkkel a szerződést az előprivatizálási szervezettel kötötték meg. Mi is észre vet­tük a visszaélést az alacsony bérleti jogokkal, ennek a ki­hívásnak volt köszönhető az akkori bérlet díj-emelés, ami még mindig nem érte el a pi­aci szintet. — Azt miképpen fogadta, hogy nemrégiben dr. Helme- czy László — a párt nyíregy­házifrakciójának tagja — is tett bíráló szavakat az egyik újság hasábjain az előző ön- kormányzatról, éppen a Tilla kft.-vei kapcsolatban? — Én is bírálom az előző időszakot, nincs ebben sem­mi rendkívüli. Az előbb ép­pen a hivatalról mondtam el a véleményemet. Azt gondo­lom, a képviselő-testület mindent megtett azért, hogy ezeket az ügyeket megfe­lelően kezelje. Vagyoni dön­tésekben — utána lehet néz­ni —, hogy a közgyűlés egy­formán szavazott. Az előter­jesztéseket elfogadta az MSZP- és az SZDSZ-frakció is. így a közgyűlés egészét lehet bírálni, vagy szeretni. Egyébként nem érzem azt, hogy a jelenlegi képviselő- testület nagyon kutakodik a múltban. És ezt meg is értem, hiszen akkor az ő házuk tá­ján is lehetne mit sepregetni. — Elégedett azzal, hogy a „viharos ügyek” rendeződni látszanak? — Majd akkor leszek elé­gedett, ha valóban rende­ződtek. (sz.a.) Magasházak árnyékában • • Örökös napfogyatkozásban Nyíregyházán a Deák Ferenc (korábban Makarenko, azt megelőzően szintén a mai ne­vet viselő) utca bal oldala megmaradt eredeti állapotá­ban, míg a jobb oldali rész he­lyén mintegy másfél évtizede házgyári lakások sorjáznak, az úgynevezett magasházak, amelyek furcsa megoldásként a Toldi utcai névtáblákat kap­ták. A régi és új, az emberlép­tékű és az azt meghaladó, a fészekmeleg-megtartó és a betonrideg, elidegenítő jelzők kontrasztjában élők közül a családi házak lakóit kerestük meg: hogyan élnek a magas­házak árnyékában? Suhai József \ asesztergályos: —Ez egy szép, rendezett és csen­des utca volt. Megszenvedtük az építkezéssel járó felfordulást, az állandó gépdübörgést, zajt, ezen már rég túlvagyunk. Az­tán meg kellett szoknunk, hogy az útra öntötték néha a szeme­tesvödör tartalmát a ki tudja há­nyadik emeletről, hogy üvege­ket dobálnak a portánkra, s itt ugyancsak lehetne sorolni, mi mindent még. A paradicsomtól most tisztítottuk még az abla­kot például. Nézze, egy ilyen házban tudomásom szerint 86 család él, akik között nyilván nagyon sok a rendes ember, de akad másmilyen is. A lakók né­melyikével jó emberi kapcsola­tot is sikerült kialakítani, de éppen emiatt a dobálások miatt a rendőrség segítségét is kértem már, eredménytelenül, mert eb­ben az esetben ők is tehetetle­nek voltak. Különösebb panaszom nincs, megszoktuk ezt a fajta együtt­élést. Amit hiányolok: az a Nap. Ez a magas épület telje­sen eltakarja, a lakásunk na­gyon hideg-rideg emiatt. Túl közel építették ezeket a háza­kat, vagy mint az eredeti terv­ben is szerepelt, ezt a részt, a bal oldalt is szanálni kellett volna. Az elképzelések szerint itt parkoló-és üzlethelyiségek lettek volna kialakítva. Már nem bánom, hogy így maradt, szeretünk itt lakni. Deák Ferenc utca Jónás Bertalan nyugdíjas BM-dolgozó: — Annak idején én voltam az utcabizalmi, s e minőségemben sokan fordul­tak hozzám kérdésükkel. Itt van például ez a levél, ezt sze­mélyesen Kádár elvtársnak küldtem. Tessék csak olvasni! (Levélidézet: „Nyíregyháza város rekonst­rukciója, azaz újjáépítése nagymértékben folyik. Ennek során teljes utcasorok, és az Óváros valóságos megsemmi­sítését végzik el az illetékes szervek. A kisajátítás kislakás­tulajdonosokat érint minden területen. Ezen tulajdonosok tiltakozása és felháborodása sehol sem talál meghallgatás­ra...” 1979. március 21. Aláírás: Jónás Bertalan.) A levélre aztán jött hamaro­san — 1979. március 29-ei kel­tezéssel — a válasz az MSZMP Központi Bizottság Irodájától, amelynek „csitító” lényege a következő volt: „Bizonyos, hogy a szanálás és építkezés — átmenetileg — rendetlenség­gel jár. Nyíregyháza, ha késve is, de a többi megyeszékhely­hez hasonlóan modern várossá alakul át.” Aláírás: Lajtos Ist­ván. Eutó: Harascsák Annamária Ami a jelent illeti: különö­sebb problémám nekem sincs az itt lakókkal. Amit látok: nincs megoldva a parkírozás, az autósok kénytelenek az egér­lyukba is beszuszakolni jármű­veiket. Aztán a dobálások: a palatetőt elég gyakorta kell ja­vítani az eldobott, főleg kétde- cis üvegek miatt. Ezekből sú­lyos baleset is származhat. Néha már mosolygom is, ami­kor különféle étellel együtt rö­pülnek az utcára lábasok, faze­kak. Mondom is magamban: No, itt az asszony valami nem jót főzhetett! De ezen túl nem tartom jó ötletnek ezt az öszvérmegnl- dást, mert valóban túl közel vannak ezek a tízemeletesek. Sokat eljártam abban az ügy­ben is, hogy a korábban egye­nes utcát a Móricz Zsigmond úti négyszintes épülettel ne zárják le, ne csináljanak belőle zsákutcát. Minden józan ész érv emellett szólt, mégis a tervező akarata érvényesült. Pedig hihetetlenül többe került ez a megoldás a városnak így, hiszen a közművekre, az „útra" építették azt a házat. Lipcsei Istvánná háztartásbe­li: — A szomszédasszonnyal a múltkorában éppen ezt hoztuk szóba, hogy mennyire veszé­lyes hely az iskolásgyerekek számára. Óriási a gépkocsifor­galom, mennek is eléggé esze­veszett tempóban, főleg a mo­torosok. A gyerek, ahogy kilép a házból, máris életveszélyben van. Az utca mindkét oldalát elfoglalják a parkírozó gépko­csik, a mi szomszédságunkban lévő Vécsey Általános Iskola előtti területet is. A közelmúlt­ban egy kigyulladt személyau­tó az iskola falaiba is beleka­pott, természetesen volt riada­lom, ám semmi nem változott. Egyszerűen parkírozó nélkül hagyták ezt a részt! A házunk fala meglehetősen repedezik, amióta az iskola új épületszámya elkészült, nem tu­dom, minek tudható be. Tény, hogy szinte minden oldalról magas épületek vesznek körül bennünket, egyszerűen nincs légmozgás, nézze meg, a falak hogyan penészednek. Valóban elnyeli a magasház a napfényt, télen-nyáron anélkül vagyunk, s didergünk, akár a didergő ki­rály. A cserépcserék nálunk is gyakori elfoglaltságot adnak, s az üvegtáblák sem olcsók. Tú­lontúl közel épí ették ezeket a házakat. Nekem nem az itt élőkkel van gnndom — bár ezekből a dobálásokból komo­lyabb baj is származhat még! — , hanem azzal nem értek egyet, hogy ezt így hagyták: Dávidot és Góliátot. S itt egyelőre a magasházak a győztesek — el­szívnak minden életteret, örökös „napfogyatkozásban” élünk. Lefler György Híd a közgyűlés és az irodák között Mindig új kihívások... Vízóra minden lakásba A nyíregyházi polgármeste­ri hivatal első emeletén — a polgármesteré, az alpolgármes­tereké és a jegyzőé között — bújik meg két kis iroda, mely­nek ajtaján a Jogászok felirat tájékoztatja az arra járókat, hogy ott a jog szakemberei dolgozanak. Dr. Nagy Emesé­vel, a közgyűlési csoport veze­tőjével beszélgettünk feladatá­ról, munkájáról. — Csoportunk teremti meg a közgyűlés működéséhez és a jegyző feladatainak ellátásá­hoz szükséges szervezési, jogi és ügyviteli feltételeket. Immá­ron hatodik éve dolgozom a polgármesteri hivatalban ezen a területen. A városi közgyű­lés általában havonta egy al­kalommal ülésezik. Ezeken a napokon a munkaidőm reggel 8 órától este 8 óráig tart. — Ez rendkívül fárasztó le­het... — Munkám néha komoly fizikai és pszichikai teherbírást igényel. Edzettnek mondha­tom magamat ebből a szem­pontból, mert az országgyűlé­si és az önkormányzati kép­viselő választások és a népsza­vazások alkalmával a 24 órás folyamatos munka egyáltalán nem megy ritkaságszámba. Szerencsére rendkívül össze­szokott a csapat, így segítő­készséggel, humorral igyek­szünk átlendíteni egymást a holtpontokon. Visszatérve a közgyűlésekre: azok meneté­nek nyomon követése folya­matos koncentrálást igényel. Az ülést vezető polgármester és a jegyző munkáját segítjük, ügyelünk a szervezeti és mű­ködési szabá­lyokban fog­laltak betartá­sára, figyelem­mel kísérjük a szavazások törvényessé­gét, a számító- gépes szava­zatszámláló rendszer mű­ködtetését. A képviselők vagy a tiszt­ségviselők ré­széről esetle­gesen adódó jogi, szervezési, technikai jellegű problémák­nak, ha lehetséges, az azonnali megoldása tartozik a feladata­im közé. Nagyon kell figyelni, hogy az ülések vezetői ki ne hagyjanak valamit, mert a hiá­nyosság következménye törvé­nyességi jelzés lehet. A mun­kám: ez az, amit nem lehet megunni, érdekes, változatos, mindig új kihívások elé állít. — A testületi ülésekről egy­re jobban tájékoztatják a vá­roslakókat... — Egyik fő törekvésünk, hogy a lakosságot minél gyor­sabban és pontosabban tájé­koztassuk a közgyűlés által hozott döntésekről. Ezt a célt szolgálja töb­bek között, hogy a helyi médiák rendel­kezésére bo­csátjuk a jö­vőben Döntés előtt és Döntés után címmel a napirendre ke­rülő előterjesz­tések, illetve a meghozott ha­tározatok, ren­deletek rövid tartalmi ismer­tetését; a testületi ülések tele­víziós közvetítését kommen­táljuk, az esetleges zárt ülése­ket követően azonnal sajtótá­jékoztatót tartunk. — Mivel foglalkozik két ülés között? — Természetesen két ülés között sem áll meg az élet. A közgyűlési napirendtervezetek összeállítása, folyamatos korri­gálása, a meghívók elkészítése, a sokszor utolsó pillanatban összeálló testületi előterjesz­tések tartalmi és formai, törvé­nyességi megvizsgálása, ha szükségesjavítása, sokszorosí­tása, időbeni eljuttatása a kép­viselőkhöz gyakran rohammun­kát igényel. A polgármesteri hivatalban nem minden irodán dolgozik jogi végzettségű munkatárs, ezért előfordul, hogy jogszabály-értelmezési problémákkal is megkeresnek. A közgyűlések után a határoza­tok, rendeletek precíz megszö­vegezése, végső formába önté­se, majd a nyilvános és a zárt ülésekről jegyzőkönyvek ké­szítése következik. Munkánk­hoz tartozik még többek között az is, hogy figyelemmel kísér­jük a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtását, az erről szóló beszámolók elkészí­tését, a közmeghallgatások megszervezését, az üléseken be­nyújtott interpellációk, az el­hangzott kérdések, közérdekű bejelentések, javaslatok intézé­sét és nyilvántartását, továbbá egyes jogi képviseleti feladato­kat látunk el. Csoportunk — összekötő funkciója miatt — bizonyos szempontból híd a közgyűlés és a polgármesteri hivatal irodái között. KvZ A városüzemeltetési bizottság legutóbbi ülésén hat téma került napirendre. Először a tagok el­fogadták a Transtech Kft. üzleti jelentését. Ez a vállalkozás üze­melteti a Tokaji u. 3. szám alatti — korábbi IKSZV — telephe­lyet, és úgy tűnik, nem is rosszul, mert a kihasználtsági mutató az elvárt 85 százalék helyett 91— 96 százalékos. Ezt követően került a bizott­ság elé az a beszámoló, amely szerint — végre — megegyezés született a melegvízdíj elszámo­lásában a Nyírtávhő és a Vízmű­vek között. Ezt követően a bi­zottsági tagok meglepve tapasz­talták, hogy a két önkormány­zati vállalat között mégsem tel­jes a béke. A korábbi per szüne­teltetését és idővel automatikus megszűnését javasolta a Nyír­távhő igazgatója, amivel a Víz­művek jelen lévő képviselője nem értett egyet. Véleménye sze­rint ugyanis a Nyírtávhő 1,5 mil­lió forinttal tartozik nekik. Foly­tatás tehát a bíróságon... Harmadik napirendi pontként tárgyalta a bizottság azt az előterjesztést, melynek segítsé­gével Nyíregyháza valamennyi lakásába kerülhet vízóra. Mint Makai István, a Nyírtávhő igaz­gatója elmondta, erre azért van szükség, mert jelenleg egy ház­tömbön belül a főmérő és a laká­sokban lévő almérők esetleges pontatlanságát azok fizetik meg, akiknek nincs vízórájuk. Nyír­egyházán 15,5 ezer lakásban van melegvíz, melyből 3,5 ezerben nincs vízóra. Makai István el­mondta, hogy az 1994-es tarta­lékból közel hétmillió forintért fel tudnák szerelni a vízórákat. Szó nincs arról, hogy a lakások­ba ingyen kerülne a mérőeszköz, mindössze arról van szó, hogy a 8 ezer forintos darabonkénti be­építési és anyagköltséget a vál­lalat meghitelezi, amit aztán a lakosság nyolc hónapon át rész­letekben fizet vissza a kft.-nek. A bizottság támogatja az elkép­zelést. Természetesen ezzel a kedvezménnyel vállalkozók nem élhetnek. Két kisebb érdeklődésre szá- mottartó tervezet után került a bizottsági tagok elé a Sóstói Idősek Napközi Otthonának ügye. A konyha rendkívül rossz állapotban van, azonnali meg­oldásra lenne szükség. A bizott­ság 4 millió forint támogatást szavazott meg a szociális ott­hon részére, melyből elsősorban a konyhát kell felújítani. A fel­újításhoz egyébként az intéz­mény szintén négymillió forint­tal járul hozzá. Amíg majd a konyha korszerűbbé tétele tart, addig a zrínyis szakácsok főzt- jét eszik az idős emberek Sós­tón. (száraz) Dr. Nagy Emese

Next

/
Thumbnails
Contents