Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-10 / 238. szám

ÜJ KELET Gazdaság 1995. október 10., kedd 9 Az én portfolióm A héten Kéninger Zoltánt, a Reál-Profit Könyvelő és Adó- tanácsadó kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük: milyen ér­tékpapírokba fektetné pénzét. 30 % OTP-részvény 20 % Inter-Európa Bank-részvény 50 % Fix kamatozású államkötvény Az OTP részvényének árfolyama — igaz, csak egy kötés erejéig — névérték alá süllyedt. Ha nem is éri el a részvény rövid időn belül a kibocsátási, 1200 Ft-os árfolyamot, reálisan 1100 Ft körül várom a papírt rövid időn belül. A türelmetle­nebb, rövid távú spekulációs céllal jegyző tulajdonosok — úgy vélem — már eladták részvényeiket, és tovább nem csökken­tik az árfolyamot. Az Inter-Európa Bank részvényei is régóta névérték közelében mozognak. A 10 200,-Ft-os árfolyam — főleg a bank 1 milliárd forintot meghaladó eredményének tudatában — mélyen a reális ár alatt van. Néhány kisebb módosítással — amely lehetővé ten­né a külföldiek tulajdoni hányadának növekedését — hetek alatt dinamikus árfolyamemelkedést produkálhat a papír. Az államkötvények közül a másfél-kétéves lejáratú, fix ka­matozású, félévente hozamot fizető papírokat részesítem előnyben. Bármikor könnyen hozzáférhető, biztonságos, ma­gas hozamot biztosító értékpapírokról van szó. A további drasz­tikus hozamcsökkentések a változó kamatozású állampapírok kamatait is tovább csökkentik. Részvények kárpótlási jegyért Pénzpiaci hírek A már megszokott kárpótlá- sijegy-hasznosító társaságok után újra jelentkezik a piacon egy, az alanyi jogon kárpótol­takat előnyben részesítő válla­lat. Az Eravis Rt. részvényeit november közepétől jegyezhe­tik majd a befektetők, várható­an a névérték 50-60 %-án. A 2870 millió forint alaptőkéjű társaság október 5-én megtar­tott rendkívüli közgyűlésén döntöttek az Eravis-papírok nyilvános kibocsátásáról. Meg nem erősített információk sze­rint a jegyzés várható kezdő­napja november 13. A forgal­mazó a Kereskedelmi és Hitel­bank Brókerház lesz, a konzor­ciumban többek között a Pos­tabank és az IBUSZ Bank fi­ókjai is részt vesznek. Az alaptőke 51,4 százalékát kitevő csaknem másfél milliárdos részvénycsomagot kárpótlási jegy és készpénz kombináció­jával lehet majd jegyezni. A jegyzés során előnyben része­sítik az alanyi jogon kárpótol­takat, majd az önkormányza­tok és a jegyhasznosító társa­ságok jegyzéseinek kielégítése következik. A jegyzésben részt lehet venni sima, határozat nél­küli jeggyel is, de ezek a jegy­zések az allokációs (felosztási) lista végére kerülnek. Mivel a kárpótoltak ebben az évben gyakorlatilag egy alkalommal élveztek előnyt részvényjegy­zésnél — a Pannon Váltó Rt. nyilvános kibocsátásakor —, valószínű, hogy a határozat nél­küli jegyzésekre már nem jut az Eravis részvényeiből. Mivel a közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta a társaság álapszabályr változtatásait, a részvények a kibocsátás után hamarosan be­vonulhatnak a Budapesti Érték­tőzsdére is. A jelenlegi kormány már ta­valy októberben azt ígérte, hogy 1994 decemberében a Magyar Villamos Művek pa­pírjaiból 3-5 milliárd forint ér­tékben ajánl fel kárpótlási je­gyekért részvényeket. Akkor ez ígéret csak ígéret maradt. Jött a Pannon-Váltó kibocsátása, ahol a szerencsésebb jegytulajdono­sok maximum 60 000 Ft cím­letértékű kárpótlási jegy ellené­ben juthattak részvényekhez. To­vábbi ígéret jött a kormánytól: a kárpótlási jegy—részvénycsere folytatódik a Pannon-Váltó II.- vel és a Dominencia részvé­nyeinek vásárlásával. Nos, ebből sem lett semmi. A legújabb ígé­ret, miszerint az idén piacra ke­rül az Eravis — úgy tűnik —, valósággá válik. A jövő év első felére tervezett energiaszektor privatizációja azonban még messze van, és visszatekintve az elmúlt időszak ígéreteire, egyál­talán nem biztos, hogy — a pri­vatizációs miniszter szavaival élve — kedvükre válogathatnak majd a részvények között a kár- pótlásijegy-tulajdonosok. Megalakult a Westminster II. Egymilliárd 628 millió fo­rintos alaptőkével sikeresen megalakult a HB Westminster kárpótlásijegy-hasznosító rész­vénytársaság. A társaság több üzlet keretében is összemo­sódik a Westminster I. tevé­kenységével. Ez nem meg­lepő, hiszen a szavazattöbb­ség — szavazatelsőbbségi rész­vények formájában — a West­minster I. Rt. kezében van. A Westminster II. megalakítá­sára tulajdonképpen azért volt szükség, mert a Westmins­ter I. a törvények értelmében egy éven belül nem emelhe­tett alaptőkét. A vezetők el­képzelése szerint jövő már­ciusban egyesülni fog a két cég. HUNNIA II.: 33 % A szeptember 30-án zárult 12 hónapos időszakra 33 százalékos hozamot fizet a HUNNIA II. befektetési alap a befektetési jegyek tulajdo­nosainak. A netto eszköz­érték, amely a hozam lehet­séges legnagyobb mértékét mutatja, 13 311 Ft volt, eb­ből adódott némi kerekítés után a 33 %-os érték: Ezzel a HUNNIA II. az eddig hozamot fizető alapok közül az első helyre került a hozam nagysá­gát tekintve. Alpok: fél évre 16,5 % Október 16-tól 16,5 %-os ho­zamot vehetnek fel az Alpok befektetési jegyek tulajdonosai. A hozam a szeptember 30-át megelőző fél évre vonatkozik, és éves szinten hajszállal marad el a HUNNIA II. hozamától. Kincsem-kötvény A CIB Bróker Kft. az Álla­mi Értékpapír- és Tőzsdefel­ügyelet engedélyével 40 milli­árd forint össznévértékben köt­vényt bocsát ki. A kötvények neve: Kincsem. A papírból bel­földi természetes és jogi szemé­lyek, valamint jogi személyiség­gel nem rendelkező gazdasági társaságok jegyezhetnek névér­téken. A jegyzés 1995. október 16-tól 2000. október 16-ig tart. A fix kamatozású kötvények 3, 6 és 12 hónapos lejáratokban vá­sárolhatók. Az induló kamatok: évi 27,5, 28,5 illetve 30 száza­lék. A lejárat előtti beváltások esetén az első 30 napra nem jár kamat, míg a 31. naptól évi 15 % kamatot fizetnek a befekte­tőknek. A tőke és a kamatok visszafizetése a lejárat napját követő első munkanapon törté­nik. A jegyezhető minimum összeg 10 000 Ft, a CIB Hun­gária Bank irodáiban 100 (XX) Ft. A jegyzett kötvények értékpa­pírszámlára kerülnek, és őrzé­sük ingyenes. Hatalmas érdeklődés A Tiszai Vegyi Kombinát után a másik borsodi vegyipari cég, a Borsodchem féléves adatai is szenzációs eredményeket tártak az érdeklődők elé. Még ki sem nyomtatták a dolgozói vagyon­jegyek cseréjéből származó rész­vényeket, máris hatalmas érdek­lődés van a privatizáció előtt álló Borsodchem papírjai iránt. A nyár folyamán megemelték az alaptőkét, és mivel a részvénye­ket nem jegyezte be a cégbíró­ság, a dolgozók, akik vagyonje­gyeik arányában jegyeztek rész­vényeket, egyelőre csak ígéretet kaptak a majdani részvényekre. Információnk szerint az ígérvé­nyek ára névérték körül van. Ha igazak a cég féléves eredményé­ről szóló hírek, előfordulhat, hogy év végére az alaptőkével megegyező nagyságú adózás előtti eredményt érhet el a cég. Ez pedig a jelenleg névérték kö­rül mozgó részvények árfolya­mát igencsak megemelheti. Fellebbez az MHB A Magyar Hitelbank Rt. meg­fellebbezi a versenybíróság hatá­rozatát. Mint ismeretes, a Gazda­sági Versenyhivatal 25 millió fo­rintos bírságot szabott ki az MHB- ra, mert az üzleti tisztességbe ütközőnek ítélte a bank magatar­tását. A pénzintézet ellen egy magánszemély kezdeményezte Az elmúlt hét tőzsdei forgal­mának meghatározó részvénye volt a Danubius papírja. Hétfőn 45 ezer darab forgott a részvényből 1250 Ft-os árfo­lyamon, közel felét adva a tőzsdei forgalomnak. Szerdán tovább folytatódott a Danubi- us-részvények nagy forgalma. 110 000 darab került új tulaj­donoshoz 1230 Ft-os áron. Több nagy tételű kötés szüle­tett a Richter Gedeon papírjára is, többnyire a stabilnak látszó 2400 Ft-os árfolyamon. Az Egis piaca is megélénkült, az árfolyam elérte a 3450 Ft-ot. A Pannonplast papírja tovább folytatja menetelését, 1750 Ft- ig emelkedett az árfolyama. A Graboplast némi megtorpanás után ismét 1800 Ft fölött for­gott, sőt néhány üzlet keretében 1850 Ft-ot is megadtak érte a befektetők. A bankrészvények közül az Inter-Európa iránt megélénkült a kereslet, de az árfolyam továbbra is 10 200 Ft volt. Az OTP papírjai immár—- ha csak egy üzlet keretében is — névérték alatt, 995 Ft-on cseréltek gazdát. A Humán * az eljárást, aki kifogásolta, hogy a hároméves lejáratú, változó ka­matozású Lánchíd értékjegy ka­matozása nem követte a pénzpi­ac változásait. Az induláskor, 1991. augusztus 1-én 36 százalé­kos kamatú értékjegy jelenleg 16 %-ot fizet. A kibocsátás meg­szüntetése óta — az 1993. május és 1995. február közötti időszak­ban — kamata egyáltalán nem változott, miközben más banki papírok kamata emelkedett. A bank illetékese azzal érvelt, hogy az értékjegy egy év után látra szó­lóvá alakult át, és ebben a kate­góriában a 16 %-os kamat nem tekinthető alacsonynak. Tőzsdén kívül A tőzsdén kívüli piacon tovább esik a Chinoin és az Alkaloida rész­vényeinek árfolyama. A Chinoin papírjaiért 372 % a legjobb vételi ajánlat, míg az Alkaloida papírjai­ért 55-60 % közötti árat kínálnak. A privatizáció előtt álló Antenna Hungária árfolyamát alig csök­kentette a hír, miszerint mindössze egyetlen kérője van a cégnek. A papírt 65 %-on keresik a vevők. A MÓL törzsrészvényeiért 112 %-ot kínálnak, míg a SKÁLA J. részvényére 125 %-on van vevő. A bankrészvények közül a Magyar Külkereskedelmi Bank részvénye­ire 90 %-on, a Mezőbank papírjá­ra 12 %-on, az MHB-ra 5 A %-on, míg a Kereskedelmi bankéra 4-5 % között van vételi ajánlat. A kárpótlási jegyet a névérték 16-18 %-án vásárolják, és 22-24 %-án adják a brókercégek. részvénye ismét 940 Ft-ra esett vissza, és a másik újonc papír, a Hajdútej sem remekelt. Egyetlen üzletet sem kötöttek a részvényre szeptember 22.-e óta. A Soproni Sörgyár papír­jai iránt alig van kereslet, az ár stabilan 2400 Ft-on áll. A Prí­magáz részvényei iránt is csök­kent az érdeklődés, de a 3800 Ft-os árszint stabilizálódott. Csendes a Fotex piaca, 156 Ft- on kötöttek néhány üzletet rá. A Pick árfolyama a hét elején 6400 Ft alá süllyedt, de hét vé­gére ismét 6500 Ft-on forgott a részvény. A hetek, óta stabilan 620 Ft-on álló Pannon Váltó részvények árfolyama is csök­kent, már 600 Ft-on is akadt eladó. A Goldsun tovább foly­tatja mélyrepülését, immár 350 Ft-on kötnek rá üzletet a bró­kerek. A kárpótlási jegy árfolyamát a privatizációval, kárpótlási jegy felhasználhatóságával kapcsolatos hírek nem befolyá­solták. A forgalom ugyan meg­nőtt az előző hetihez képest, de az árfolyam 210 Ft körül moz­gott. Lego-árbefagyasztás A Lego Hungária Kft. a második félévben befagyasztotta árait. Ezzel arra ösztönzik a játékokat értékesítő kiskereskedőket is, hogy hasonló lépésre szánják el magukat, és a Lego Hungária által javasolt fogyasztói árakat alkalmazzák. Minderről Michael Aagaard Andersen, a Lego Hungária Kft. igazgatója tájékoztat­ta az MTI-t. Elmondta, hogy a dán cég magyarországi leány- vállalata az idén július 1-jén emelt utoljára árat. A Lego-termé- kek ebben az esztendőben több ütemben közel 20 százalékkal drágultak annak hatására, hogy a kormány bevezette a vámpót­lékot és jelentősen leértékelte a forintot. A kft. azonban úgy döntött, hogy egyélőre nem emel árat, mivel a szülők nagy ré­sze egyre nehezebben vásárolja meg ezeket az egyébként kere­sett játékokat. Az árstabilitás feltétele az is, hogy a cikkeket értékesítő kiskereskedők hasonló filozófiát és gyakorlatot kö­vessenek. Felméréseik szerint Magyarországon akiskereskedők eddig 40 százalékig terjedő árréssel értékesítették ezeket a játé­kokat, míg Nyugat-Európában 29—30 százalékos árréssel is megelégednek. A Lego Hungária Kft. 1992-ben alakult meg, s jelenleg 100 százalékosan dán tulajdonban van. A hazai játék­piacon évente 5—7 milliárd forintért értékesítenek. * Állampapír­hozamok Az elmúlt héten tovább mális, 32,09 %-os sávon csökkentek az állampapí­rokkal elérhető hozamok. A Magyar Nemzeti Bank 0,2 százalékponttal csök­kentette a fiókjaiban vásá­rolható államkötvények ho­zamait. A diszkont kincs­tárjegyek aukcióin is foly­tatódott a kamatcsökke­nés. Az 1 hónapos jegyek aukcióján az előző hetihez képest 0,34 %-kal csökkent a hozam, és némi túlkereslet mellett 29,3 % volt az átlag­hozam. A 3 hónapos kincstár- jegyek aukcióján már csak 8 milliárdnyi papírra fo­gadtak el ajánlatot, és az átlagos éves kötvényegyen- érték-hozam 30,34 % volt. Ez 0,2 %-os csökkenést je­lent az előző heti átlaghoz képest. Mivel a 3 hónapos papírok aukcióján a plusz­mínusz 0,5 %-os sáv van ér­vényben, ennek köszönhe­tő, hogy kicsit lelassult a hozamcsökkenés. A 6 hó­napos kincstárjegyaukci­ón viszont példátlan ka­matcsökkenésnek lehettünk tanúi. A benyújtott aján­latok több mint három­szoros túlkeresletet jelez­tek. Csak azok a befektetők jutottak hozzá a kincstár- jegyekhez, akik a mini­adták be ajánlataikat. De még ezek közül a befekte­tők közül sem kapta meg mindenki a kért mennyi­séget. Ez a 32,09 %-os ho­zam az előző aukcióhoz képest kereken 1 százalé­kos hozamcsökkenést je­lent. Gyakorlatilag ugyanez történt a 12 hónapos kincs­tárjegyek aukcióján is. A 37 milliárd forintnyi be­nyújtott ajánlatból mind­össze 12 milliárdot fogad­tak el, a lehetséges mi­nimális hozamon. Az át­laghozam 32,42 % volt, az előző aukcióhoz képest ke­reken 1 százalékkal keve­sebb. Október 6-ától 13-áig je­gyezhető az 1997/Y/l. és az 1997/Y/2. jelű állam- kötvény. A jegyzési árfo­lyam: a névérték 100 %-a. Az államkötvény évi fix 30 %-os kamatot fizet. A két papír közötti lényeges különbség, hogy míg az Y/l. jelű papír kamatát fél­évenként felvehetjük, ad­dig az Y/2. jelű államköt­vény tőkésíti a kamatot, és a kamatot is a futamidő végén, a tőkével együtt fi­zetik kit Az új államköt­vények futamideje: másfél év. Magyar Aruk-Hete A Centrum Áruházak Rt. október 9—21. között negyedik al­kalommal rendezi meg a Magyar Áruk Hetét. Az idén az ország 25 centrum áruházában csaknem 300 hazai termelő több ezer áru­cikkét mutatják be és kínálják eladásra — mondta Vecsenyi Já­nos, a Centrum Áruházak Rt. igazgatóságának elnöke Budapes­ten, a Corvin Áruházban tartott hétfői megnyitón. Az akciót ez­úttal a minőség jegyében rendezik. Brückner István, a társaság vezérigazgatója elmondta: a Centrum Áruházak tavaly 18 mil­liárd forint értékű forgalmat bonyolítottak le. Az idén 2 mil­liárd forinttal több bevételre számítanak. Értéktőzsde

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents