Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-21 / 222. szám
UJ KELET Információk 1995. szeptember 21., csütörtök i UZSéron az önkormányHuszonöt négyzetméteren kezdődött Szó sincs felszámolásról! Beszélgetés Beregnyei Imrével, a BER-FER Kft. ügyvezető igazgatójával zat a középiskolásoknak háromezer, a felsőfokú tanulmányokat folytató diákoknak ötezer forintot ad támogatásként. * * * Nyíribronyban a képviselő-testület napirendjén szerepelt az első féléves költség- vetés, elbírálták a különböző szociális kérelmeket, és tárgyaltak a közművagyonról. * * * Kemecsén a szociális földprogram keretében 110 család kapott ingyen földterületeket saját művelésre. A terményeket szintén az új földtulajdonosok értékesíthetik és használhatják fel. * * * Baktaiórántházához tartozik Flóratanya, ahol befejeződött a gázvezeték lefektetése. Ez azt jelenti, hogy ezen a télen már gázzal fűthetnek a flóratanyaiak. * * * Kállósemjénben a kép viselő-testület hosszasan tárgyalta a település egészségügyének helyzetét és az első féléves költségvetését. * * * GyÜrén az önkormányzat kerékpárutat szeretett volna építeni, ám ez nem kis ösz- szegből valósulhatott volna #meg. A képviselők változtattak ezen tervükön, és az Országos Rendőr-főkapitányság kezdeményezéséről tudomást szerezve pályázatot nyújtottak be kerékpárok vásárláshoz szükséges pénz elnyerésére. Az ön- kormányzat 300 ezer forintot nyert, s ezt az összeget a polgármesteri hivatal 100 ezer forinttal kibővítette, amiből 20 darab hagyományos kerékpárt vett az általános iskola részére. A suli tanulói a biciklikirándulásokon ezeket a kétkerekűket veszik igénybe. * * * Tiszavasváriban a Csemetekert néven ismert ön- kormányzati ingatlan lesz a 115. Számú Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanulói számára a gyakorlati foglalkozások helyszíne. * * * Ramocsaházán a közelmúltban nyílt meg a fiókgyógyszertár. Az épületet a helyi önkormányzat adta át. A patika vállalkozás formájában működik. * * * Vaján a képviselő-testület úgy döntött, hogy a gyógyszertárat nem adja el, hanem továbbra is önkormányzati tulajdonban tartja. Inkább bérbe akarják adni a patikát, valószínűleg a jelenlegi gyógyszerész fizetne az épület használati jogáért. * * * Biriben az önkormányzat megvásárolta az alapfokú tan- intézményekben tanulók számára a füzetcsomagokat, és 870 forint tankönyvbeszerzési, valamint 1500 forint beiskolázási segélyt adott. Az óvodásokat 1000, a középiskolások közül a szakmunkástanulókat 2000, a gimnazistákat 4000, a felsőfokú tanintézményekbe járókat 10 ezer forint támogatásban részesítette. * * * Vámosatyán az önkormányzat 1 millió 100 ezer forintot utalt ki lakásfenntartási támogatás címén. Ezt az összeget az energiaárak drasztikus emelkedése miatt kapták a családok. A rakamazi BER-FER Kft. és ügyvezető igazgatója körül annyi „legenda” keringett, hogy elhatároztuk, utánajárunk a dolgoknak. Az első kacsa az volt, hogy az igazgató eltűnt... —Amint látom, igazgató úr, egyáltalán nem tűnt el, és főleg nem a pénzzel. — Ha ilyen szándékaim lettek volna — nevet Beregnyei Imre —, akkor az lett volna a logikus, ha annak idején, amikor kezdtem a vállalkozást, akkor tűnök el. Most ugyan minek? A problémákat meg kell oldani, nem eltűnni előlük. — Mégis minek tulajdonítja ezeket a mitikus mendemondákat? — A rakamazi nép szorgalmas. Azonban nem mindenkinek sikerült a rendszerváltás után ugyanúgy feltalálnia magát. Azoknak, akiknek nem jött össze az új egzisztencia megteremtése, talán egy kicsit savanyú a szőlő. Én erre csak annyit szoktam mondani, hogy engem viszont soha senki nem látott még kocsmáz- ni... Mellesleg az a véleményem, hogy az a magyar ember, aki ma üzleti vállalkozásba kezd, vagy megszállott, vagy nem egészen komplett... — Hogyan került kapcsolatba a cipőiparral? — Bőrös szakember voltam, de később megszereztem a cipész szakmát is, hogy senki ne mondhassa rám, nem értek a dolgokhoz, ha már ebből élek. Különben a rakamazi Racita Szövetkezetnél voltam középvezető. — Mondana pár szót a BER-FER Kft. megalakulásának történetéről? — 1988-ban a Simasági Mgtsz csepeli cipőgyártó melléküzemága megkérdezte, hogy besegítenék-e amúgy, másodállásban nekik. Igent mondtam, bár ez akkoriban nem volt könnyen kivitelezhető dolog, mert csak amolyan „rábólintá- sos engedélyt” kaphattam, ugyanis szövetkezeti középvezetők nem vállalhattak másodállást. Én a Racitának nagyon sokat köszönhetek. Ott vált belőlem igazi cipős szakember. Megismerhettem a világot, voltam Argentínában, Uruguay- ban és még nagyon sok helyen. Bepillantást nyertem a világ legfejlettebb bőriparába. Mindenütt azt tapasztaltam, hogy a minőség a legfontosabb követelmény. Nem szabad a mennyiségi mutatók kedvéért a minőség rovására semmilyen engedményt tenni. Sajnos azt kell mondanom, hogy ez az elv itthon nemigazán érvényesül, de ennek érthető magyarázata a KGST „jó lesz az nekik!” évtizedes gyakorlata. — Ón tehát a minőségi termelés híve. Mi a véleménye a minőséget termelő munkások fizetségéről? — A jó munkát, ami az elvárásoknak megfelelő, úgy kell megfizetni, hogy az a munkás elvárásainak is megfeleljen! Ez így van rendjén! Tisztességes bért kell adni. Erről nagyon sok vitám volt már, de engem nem lehet ebben más véleményre bírni... —A simasági tsz-nél tartottunk. — Egy garázsban, huszonöt négyzetméteren kezdtük el a munkát. A gépeket a tsz-től béreltük. Ahogy felfigyeltek rá, hogy ketyeg a verkli, elkezdték folyamatosan emelni a bérleti díjakat. Amikor meg akartam venni a gépeket, olyan árat mondtak, hogy majdnem hanyatt estem... Elhatároztam, hogy önállósítom magam. Ez már a rendszerváltás időszakában történt. Egy évnyi görcsölés után végre sikerült japán gépeket venni, közben természetesen új helyet kellett biztosítani, mert a garázs már kicsi volt. Négy évig folyamatosan építettünk és termeltünk.-—Milyen forrásokból? — Az üzem méreteihez képest nevetségesen kevés kölcsönből! A PHARE-program keretein belül 5,5 millió forintot vettem fel hitelként, plusz 3 millió vissza nem térítendő támogatást is kaptam. Harminc ember foglalkoztatását vállaltam, de hatvanöt lett belőle. Mellesleg már bánom, hogy igénybe vettem azt a hárommilliót, mert jelenleg a bankok ettől bizalmatlanok. Persze, nem csodálom, hiszen annyian, de annyian eltapsolták az ilyen pénzeket, hogy szinte már hihetetlen, hogy valaki rendesen használta fel. Hozzánk ki lehet jönni és megnézni!-— Úgy tudom, a BER-FER valami pályázatot is megnyert. — Igen. A svájci BALLY cég pályázatát, amit az ENSZ, illetőleg az UNIDO közvetített le. Pénzt természetesen nem kaptunk, hanem technológiát, modelleket és tanulmányi utak lehetőségét. — Mondana egy pár szót arról, hogy mi is az a BALLY? — A világ egyik legnagyobb cipőgyártó konszernje.\ Az ő gyártmányaikra szokás mondani, hogy a cipők Rolls- Royce-sza. — Volt talán valami konfliktusuk a céggel? — Sőt! Nagyon is meg voltak elégedve a munkánkkal. Csak az furcsa, hogy a magyar állam egy fillért sem tett a svájci támogatás mellé. Pedig igazán elvárható lett volna... — Ha jól tudom, a BER- FER igyekezett önmaga teríteni az áruját. — Igen. Lízingeltem három Renault kisteherautót. Azért nem ZUK-ot, mert ezzel tisztább, gyorsabb a munka. A nagykereskedelmi vállalatokat is igyekszem kihagyni, mert nagyon megégettem a kezem a Csepel Lízinggel. Akkor mentek tönkre, amikor 20 millióval tartoztak! Másfél év alatt kaptam meg a pénzt két-háromszázezrenként. Különben sem tartom erkölcsösnek, hogy a nagykereskedelmi vállalatok 30 százalék haszonkulccsal dolgoznak, míg a termelőknek csak 10, maximum 20 százalék a jussuk! Inkább magam terítek. Persze ez sem leányálom. Ha készpénzzel és azonnal fizetnek, tíz százalék engedményt akarnak. Kérdem én, hogy ugyan miből? — Kérem, most mondjon valamit a jelen nehézségek okairól. — Sajnos sok összetevője van. Csak felsorolnám: 1991 — 92—93-ban keletkezett 11 millió be nem hajtható követelés. 1994-ben (Moszkva alatt) egész egyszerűen eltűnt egy kamion árunk, ez 18 milliónkba került. Még örültünk, hogy a kamiont és a sofőrt épen visszakaptuk... Két munkatársam különböző okokból ugyan, de összesen 6 milliómba került. Nem is folytatom. A lényeg, hogy összesen 55 millió úszott el. Volt egy nyolcmilliós hitelünk az egyik banknál, de több forgóeszköz kellett volna a fennakadások nélküli üzemeléshez, ezért úgy egyeztem meg velük, hogy ha visszafizetem a nyolcmilliót, azonnal adnak tizenötöt. Összeszedtem a pénzt, befizettem. A tizenötmilliót még azóta sem láttam. Ez van. A költségeket— lizingdíjak, stb. — fizetnem kell... Egyszerűen nem volt forgótőkém anyagokra. Egy éve egy fillér hitelt sem sikerült felvennem, amit végképp nem értek, hiszen a termelésünk bőven fedezi a megtérülési rátát... — Ha jól értem, a fenntartási költségeket a forgóeszközökből kellett lecsípni. — Sajnos. Azonban a tb-vel és az adóhivatallal megegyezésre jutottunk, így velük semmi problémám sincs. Sőt, azt kell mondanom, hogy nagyon is rugalmasak. — Hogyan tovább? Egyáltalán, milyen most a cég jogi helyzete? — Szó sincs felszámolásról! Szó sincs semmilyen csődről. Csupán egy lélegzetvételnyi szünet kellett, hogy összeszedjük magunkat. A csütörtöki napon újra megnyílnak az üzem kapui, és beindul a termelés! Végre jóváhagytak egy úgynevezett termelésszerkezet-átalakító hitelt, ami 12 éves, és kétévnyi türelmi idő van. Az üzletbe két új társ is beszállt, így stabil anyagi alapokra helyezkedhetünk. — A szakmunkástanulók is jöhetnek? — Csütörtökön már itt is lesznek. Csak úgy „mellesleg” jegyzem meg, hogy soha egy fillért sem kaptunk sehonnan értük. Nincs is rá semmi szükség! A szakma tanítása és a szakma szeretete egymás vonzatai. —Beregnyei úr! Akkor csütörtökön találkozhatunk az üzemben? — Szeretettel várom. Hozzon fényképezőgépet is! Palotai István Tisztelt Olvasók, Hirdetők! A Kossuth téri Új Kelet hirdetésfelvételi hely a pavilonban megszűnt. A továbbiakban az ingyenes és fizetett apróhirdetéseket valamint bármilyen más hirdetést az Új Kelet szerkesztőségében lehet feladni - Árok utca 15.1. emelet 18. szoba. Tisztelt hirdetők! A továbbiakban az ingyenes apróhirdetések között jeligéshirdetéseket nem közlünk. Ha jeligével kívánja feladni hirdetését, megteheti megfelelő díjazásért (25 Ft/szó). Megrendelő w Megrendelem az Uj Kelet c. napilapot 1995 ...........................................-tői eg y hónapra - negyedévre - fél évre - egy évre (a megfelelő rész aláhúzandó) Név................................................................................................... Lakcím (ahová a kézbesítést kéri): ....................................... El őfizetési díj: egy hónapra: 380 Ft negyedévre: 1140 Ft fél évre: 2280 Ft egy évre: 4560 Ft A megrendelőt elküldheti vagy átadhatja a helyi postahivatalban, illetve a postai kézbesítőnek. ...................................... al áírás megbízott A lapban minden pénteken rádiótv műsorújság a melléklet! szem. ig. szám X A kisebbség Gávavencsellőn Gávavencsellőn már több mint fél esztendeje alakult meg a kisebbségi önkormányzat. A vezetőjük. Nagy Károly szerint nagyon kevés a pénzük. A központi költségvetésből 114 ezer, a helyi önkormányzattól 186 ezer forintot kapnak. A kisebbségi önkormányzatnak terveik vannak a cigányság ősi mesterségeinek a településen történő felelevenítésére szakköri formában. Ilyen például a kosár- és a gyékényfonás. Szeretnének egy bábcsoportot, valamint egy hagyományőrző együttest működtetni. Egyelőre ezek a szűkös anyagi támogatás miatt csak tervek.
