Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-08 / 211. szám

2 1995. szeptember 8., péntek Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi Az ENSZ-erők viszonttüze A Boszniában állomásozó ENSZ-erők (UNPROFOR) Gyors Reagálású Erői (RRF) szerda este ágyúval és aknavetővel lőttek egy szerb tüzérségi állást, amely előzőleg tűz alá vette az Igman-hegyen keresztül Szarajevóba vezető utat. Az Igman- hegyi út jelenleg az egyetlen, amelyen megközelíthető a bos- nyák főváros, ezért annak biztonságát külön vigyázzák brit és francia kéksisakosok. Az AFP francia hírügynökség jelenté­sében rámutat, hogy az említett gyors reagálású egység bizto­sítja a NATO légi bevetéseinek földi tüzérségi fedezetét is, és viszonoz minden olyan tüzérségi támadást, amely Szarajevó vagy a békefenntartó erők ellen irányul. Jelcin a NATO-ról Borisz Jelcin elnök csütörtökön kilátásba helyezte a NATO- hoz fűződő orosz viszony felülvizsgálatát, ha az észak-at­lanti szövetség folytatja a légicsapásokat a boszniai szerbek ellen. Jelcin erről az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Spanyolország kormányfőjével, Felipe González-szel, illet­ve az Európai Bizottság elnökével, Jacques Santerrel talál­kozva beszélt Moszkvában. Nincs szükség román—orosz megbékélésre Románia nem érzi szükségét a román—orosz történelmi megbékélésnek olyan értelemben, ahogy a román—magyar kiegyezésre szükség van — hangsúlyozta egy orosz újság­író kérdésére válaszolva csütörtöki sajtóértekezletén Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Szavai szerint a román—orosz vi­szony roppant bonyolultan alakult a történelem folyamán, mégsem hasonlítható a román—magyar kapcsolatokhoz. A román—orosz barátsági és együttműködési szerződésen je­lenleg is dolgoznak, s azt kell tisztázni, miként kerüljön be egy, a Ribbentrop—Molotov-paktum megítélésével kapcso­latos elvi passzus. Embercsempészet Negyvenkét illegális beutazóra bukkant az osztrák határ­őrség Nickelsdorfnál: a német rendszámú lakókocsin még az ajtó felnyitása után sem látszott semmi különös. Amikor azonban a vezető feje feletti tetőrészt a vámosok lebontot­ták, gyerekekre, a vécében további összezsúfolt személyek­re bukkantak. Ugyancsak elképesztő körülmények között a padlózat alatti részben további, mindenáron nyugatra vágyó volt jugoszláv állampolgárokat találtak. A 11 gyermek (6 hónaptól tíz évesig) és 31 felnőtt Hegyeshalomig vonaton utazott, és ott szálltak át a lakókocsiba. Német fegyverkereskedők Délszláv Német fegyverkereskedők az utóbbi években illegális csator­nákon jelentős mennyiségű fegyvert szállítottak a horvá- toknak és a bosnyákoknak — jelentette a ZDF német televí­zió egy szerda esti riportjában. A „Kennzeichen D” című műsor beszámolója szerint a Horvátországba és Boszniába irányuló titkos fegyverszállítá­soknak Bécs a központja; egyes üzletemberek és állítólagos hu­manitárius segélyszervezetek az osztrák fővárosból szervezik az illegális fegyverkereske- delemet. A riport szerint Kalas- nyikovoktól a lőszereken át páncéltörő rakétákat, sőt — részben szétszerelve — még harci repülőgépeket is juttattak a délszláv országokba. A titkos vagy jól álcázott szállítmányok egyik fő szerve­zőjeként Dieter Hoffmannt említették, aki a magyar Kalas- nyikov-ügyben is meghatározó szerepet játszott. A műsor több konkrét példát említett a fegyverembargó ki­játszására. így például, amikor három évvel ezelőtt két szász- anhalti tartományi képviselő ügyletek megszervezte 52 szarajevói árva Németországba szállítását, a világsajtó példamutató huma­nitárius tettről írt. Akkor még csak kevesen tudták — állító­lag még az utat szervező hon­atyák sem —, hogy a különre- pülőgép odaúton fegyvereket és lőszert szállított. Egy Saar-vidéki német vállal­kozó több év alatt összesen 117 teherautónyi rakományt juttatott Boszniába. A hivatalos papírok szerint a Caritas nevű katolikus segélyszervezet küldeményeit vitték, valójában azonban kato­nai felszerelést szállítottak — a Caritas tudta nélkül. A Bécsben működő nemzet­közi iszlám segélyszervezet, amely Szudán, Indonézia, Ma­lajzia, s legfőképpen Brunei kor­mányától kap pénzt, a humani­tárius segítség mellett felszerelt egy katonai kiképzőtábort Sza­rajevóban, és folyamatosan szál­lít fegyvereket is. Németorszá­gi iszlám fundamentalista cso­portok is tevékenyen részt vesz­nek a fegyverszállítások anyagi támogatásában és szervezésé­ben — áll apította meg beszámo­lójában a ZDF televízió. Magyar—kínai Boszniai NATO-akciók gazdasági megbeszélés Berényi Lajos, az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um helyettes államtitkára csütörtökön hivatalában fogadta a Kínai Népköztár­saság Állami Gazdasági Reformbizottságának Zhang Haoruo elnökhe­lyettes vezetésével hazánk­ban tartózkodó delegáció­ját. A szakmai konzultáci­ón a tárgyaló felek tájékoz­tatták egymást a két ország jelenlegi gazdasági helyze­tét jellemző főbb gazdasá­gi mutatókról, vélemény- cserét folytattak az állami vállalatok helyzetével és irányításával kapcsolatos kérdésekről. Szó volt a két­oldalú gazdasági együtt­működésről és a kereske­delmi forgalom alakulásá­ról, ezek továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről. Megál­lapították. hogy a gazdasá­gi szakemberek rendszeres konzultációi hasznosak, mert a másik fél országá­ban szerzett konkrét ta­pasztalatok kölcsönösen jól hasznosíthatók a saját gazdasági reformok kidol­gozásakor. Belgrád — A boszniai szerb hadsereg közleménye szerint a NATO-erők szerda este két hullámban támadták a szerb célpontokat. Az első hullámban érkező gépek az észak-boszni­ai Doboj körzetében lévő cél­pontokat, távközlési központo­kat, valamint átjátszóállomáso­kat bombáztak. Az akció ered­ményeként megszakadt a tele­fon- és rádiókapcsolat a bosz­niai szerb állam keleti és nyu­gati fele között. A boszniai szerb televízió arról is beszá­molt, hogy a NATO-gépek este kilenc óra körül ismét támadást intéztek a Szarajevó környékén lévő Lukavica laktanya ellen, ahol jelentős számú szerb ne­hézfegyver található. Az adást megszakító hivatalos közle­mény nem közölte, hogy a leg­újabb támadásban milyen ká­rok keletkeztek. Szarajevói je­lentések szerint a laktanya a keddi légicsapás során rongá­lódott meg leginkább: több épület romba dőlt, s a nehéz- fegyverek egy része is meg­semmisült. Szarajevó — A NATO har­ci gépei csütörtök reggel öt cél­pontot támadtak a boszniai szerbek főhadiszállása, Pale A kormányülésről A kormány első olvasatban elfogadta az 1996. évi költség- vetési törvénytervezetet — jelentették be a csütörtöki kormányülésről tartott tájékoztatón. A költségvetés hiánya a javaslatban 120,8544 milliárd forint, amivel teljesül az a ki­emelt cél, hogy az államháztartás hiánya ne érje el a GDP 4 százalékát. A közeljövőben a javaslatot megtárgyalják az Érdekegyeztető Tanácsban, és a kabinet előreláthatólag szep­tember 28-án véglegesíti azt, hogy még ebben a hónapban benyújthassa az Országgyűlésnek. Szintén elfogadta a kabi­net a devizatörvény tervezetét, amelyet a napokban juttat el az Országgyűléshez. A javaslat szerint szabaddá válik a bel­földiek konvertibilis devizavásárlása, és megszűnik a devi­zaszámlán tartás kötelezettsége. A kormány azonban meg­szabhatja a lakossági valutakeretet. A vállalkozásoknak a jövőben nem kell vételre felajánlani devizabevételüket, de azt továbbra is haza kell utaltatniuk. A külföldiek számára a jövőben már nem kell devizahatósági engedély lakóingat­lan-vásárláshoz, amennyiben az Országgyűlés is jóváhagyja e törvényjavaslatot. környékén. Ezt az ENSZ szóvi­vője jelentette be Szarajevóban. — A Boszniában állomásozó gyors reagálású ENSZ-erők szerda este ágyúval és akna­vetővel lőttek egy szerb tüzér­ségi állást, amely előzőleg tűz alá vette az Igman-hegyen ke­resztül Szarajevóba vezető utat. Az Igman-hegyi út jelenleg az egyetlen, amelyen megköze­líthető a bosnyák főváros, ezért annak biztonságát külön vi­gyázzák brit és francia kéksi­sakosok. Az AFP francia hír- ügynökség megállapítja, hogy a NATO szerb célpontok elle­ni légitámadásainak múlt heti kezdete óta nagyon megritkul­tak a szerb tüzérségi támadá­sok. Róma — A NATO repülő­gépei egész éjjel folytatták tá­madásaikat a boszniai szerbek katonai létesítményei ellen Bosznia délkeleti részén — közölte csütörtökön délelőtt a NATO dél-európai főparancs­nokságának szóvivője. A szóvi­vő szerint „semmi lényeges új­donságról” nem lehet beszá­molni, s valamennyi támadó repülőgép sértetlenül visszatért. A légitámadások megkezdése óta a NATO repülőgépei több mint 1600 bevetést hajtottak végre Boszniában. Belgrád —- Közel száz pol­gári halálos áldozata és több száz sebesültje van eddig a boszniai szerb állások elleni NATO-légicsapásoknak. Ez derül ki a boszniai szerb had­sereg csütörtökön Belgrádban ismertetett közleményéből. A szerbek szerint az észak-atlan­ti szövetség gépei több száz tonna bombát dobtak polgári célpontokra, és jutott a bombá­zásból még a frontvonalaktól több mint száz kilométerre is. A szerb vezérkar közölte, hogy a NATO légitámadásokkal egy időben a boszniai muzulmán hadsereg is támadást indított a Szarejevó környéki szerb vona­lak ellen. Az OTP-nek nem kell a Magyar Nemzet Az OTP Bank sajnálattal, de úgy döntött, hogy eláll a Ma­gyar Nemzet megvételétől. Az ügyben érintett szerkesztő­séget, illetve az ÁPV Rt.-t tá­jékoztatta a pénzintézet a dön­tésről. Mindezt Spéder Zoltán, az OTP Bank alelnöke jelen­tette be csütörtökön, a bank budapesti sajtótájékoztatóján. Spéder Zoltán a pénzintézet döntésének hátteréről elmond­ta: először az volt a cél, hogy a Magyar Nemzetet is magá­ban foglaló sajtóportfóliót sze­rez az OTP. Emellett azt is szem előtt tartották, hogy a sajtóportfólió megszerzése üzleti szempontból kifizetődő legyen az OTP-nek. Mivel a közelmúltban már a Szabad Föld más vevőnek elkelt, újra kellett gondolni a banknak a Magyar Nemzettel kapcsola­tos céljait. Tette ezt annak el­lenére, hogy már lehetséges nyertesként a neves és patinás újságra elhangzott az OTP neve. A bank megpróbált olyan szakmai befektetőt meg­nyerni, akivel együtt sikerrel tudta volna a későbbiek során a Magyar Nemzetet fenntarta­ni. Sajnos nem jártak sikerrel a külföldi szakmai befektetővel folytatott tárgyalások, emiatt az OTP lemond a Magyar Nemzet megvásárlásáról. Spé­der Zoltán azt is elárulta, hogy reális mérlegelés alapján rövid távon nem kíván sajtóport­fóliót kialakítani a bank. Bár a közelmúltban arról is szó volt, hogy a Napi című gazdasági napilapot is megveszi a pénz­intézet, egyelőre ez is lekerült a napirendről. Határhírek A Nyírbátori Határőr Igazga­tóság átkelőhelyein az előző hónapan 1,7 millió utas és fél­millió —- négy százalékkal több mint tavaly augusztusban — jármű lépte át a határt, s több mint kétharmaduk ukrán és ro­mán volt. Záhonyban a személyforga­lomban több alkalommal, fő­képpen az esti órákban alakult ki három-négy órás várakozási idő, ami a kamionok esetében jelentősen csökkent. A határál­lomásokon tizenhárom és fél ezer külföldit irányítottak visz- sza a határőrök a járművek műszaki állapota és a beutazá­si feltételek hiánya miatt. Jog­ellenes cselekményt 189 eset­ben fedtek fel, ezek felét ukrá­nok követték el. Tiltott módon tucatnyian lépték át a határt. Közel félszáz okmánynál találtak a végek őrei olyan rendellenességet, ame­lyet a szakemberek okirathami­sításnak neveznek. A tartózko­dási szabályok megsértése mi­att huszonkét külföldit kiutasí­tottak, néhány napos túltartóz- kodás miatt pedig ötvenhatan fizettek pénzbírságot. Négy árucsempészt és két, határsér­tőknek segítő személyt is lefü­leltek határaink éber őrei. Lopott gépkocsi tizennyolc alkalommal — 24 millió forint­nyi értékben — akadt fenn a szigorú ellenőrzésen. Csenger- simánál például egy osztrák só­gorunk Bécsből lopott Audit próbált kicsempészni sikertele­nül. A debreceni rendőrök kö­rözték azt a Z-s rendszámú La­dát, amelyet a beregsurányi határőrök „fogtak meg”. Az ukrán sofőr ragasztott alváz­számmal próbálta az országot elhagyni, de a határőrök nem engedték. Egy fülöpi lakos ke­mény harcot folytatott az alko­hollal, de alul maradt, az „ered­mény”: román területre tévedt. Záhonynál egy húszéves nyír­egyházi fiatalember gumimat­raccal Szovákiába sodródott át a Tiszán. KvZ Pályázatokat nyert a megyeszékhely Egy kézben a díjbeszedés (Folytatás az 1. oldalról) A kivitelezési munkák már megkezdődtek az orosi, a rozsrétszőlői és a manda- bokori óvodákban és általá­nos iskolákban, valamint az általános szociális otthonban, hamarosan áttérhetnek a gáz­fűtésre. A beruházási össze­geket kedvező kamatfeltéte­lekkel kaptuk, és a megtérü­lési idő is elég rövid. Sajnos az elfogyott forrás hiánya miatt 107. Sz. Mező Imre Ipa­ri Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet felújítá­si munkálataira már nem kap­tunk pénzt, de a hitelek visz- szafizetése során keletkező összegből minden bizonnyal az intézet számára is jut majd közel 20 millió forint. Megoldódott a Nyíregyhá­za és Térsége Víz- és Csator­namű Vállalat és a Nyírtávhő közötti vita, ugyanis a két cég szerződést kötött egymással. A szeptemberi leolvasásoktól kezdődően a Nyírtávhő sze­di a meleg vízzel kapcsola­tos összes díjat, így a hideg víz árát, a melegítés költsé­geit és a meleg víz csatorna­díját, ezek most már egy számlán jelennek meg. A honfoglalás ezredik év­fordulójának eseményei közé — pályázatunk alapján — be­került a városunk által szer­vezett „Nyírségi rendezvény- sorozat” is. A kért összegnek sajnos csak a tíz százalékát, 1,5 millió forintot kaptunk, amelyet a jövő év első negye­dében utalnak át számunkra. Továbbra is keressük a ren­dezvényhez szükséges pénz­ügyi forrásokat, remélhetőleg lesznek még pályázati lehető­ségek. Hamarosan megalakul az a koordinációs bizottság, amely felügyeli és koordinál­ja a rendezvénysorozat ele­meit. KvZ

Next

/
Thumbnails
Contents