Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-07 / 210. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. szeptember 7., csütörtök 3 Mezőgazdaságunk norvég szemmel Fél év az alpolgármesteri székben Építve nem rombolva Pártállástól függetlenül a városért ^ Fülön Istvánt. Mátészalka teendők. De természetesen eze- kereszténydemokrata... A náfl A megye agrárgazdasági hálóján tátongó lyukat egy Magyarországon még fiatal, de a világpiacon jegyzett norvég cég újszerű, csúcstechnológiát képviselő szolgáltatással szeretné befedni. A vállalat vezetőjével való beszélgetés során fény derüli a megyében rejlő lehetőségekre, illetve arra, hogy egy új agrárpiaci szereplő miként tud olyan módon szerves részévé válni a megyei mezőgazdasági szektornak, hogy nem rombol le semmit, sőt, működésének hatása építő jelleggel segíthet a — sokat hangoztatott — stratégiai szektor talpraállásában. A Hidrót, az 51 százalékban norvég állami tulajdonú multinacionális vállalatot 1905-ben alapították. A tevékenységüket egy hazai szabadalmú nitrogén- műtrágya gyártásával kezdték, s azóta a világ legnagyobb előállítójává váltak. A norvég céget 1989 óta jegyzik a magyar piacon, de — más tevékenységek mellett — a hazai mezőgazdaságban csupán idén kezdték meg tevékenységüket. Fő profiljuk a műtrágya-kereskedelem és -szolgáltatás területe, ahol ez az utóbbi élvez nagyobb hangsúlyt. Harvey Jonesnak, a cég nemrég megyénkben járt marketingszakemberének véleménye szerint a megyei agrárpiac nyitott. Egyrészt jelentős kereslet mutatkozik a jó minőségű, árban is versenyképes műtrágya iránt. Másrészt amiből hiány mutatkozik Szabolcsban, az a mezőgazdasági szolgáltatások piaca. Ezt a piaci űrt műtrágyá- zási tanácsadással, egyedi igényekhez alkalmazkodó műtrágyacsomagok összeállításával, mindennapos termelői kapcsolattartással, segítségnyújtással szeretnék betölteni. Több gazdasági szempont miatt esett a választásuk a kelet-magyarországi régióra. A megye három olyan országgal határos, ahol szintén érdekeltségei vannak a cégnek, illetve közel találhatók a határátkelőhelyek. Továbbá a megyében a mezőgazdaság stratégiai iparág, és az idő rövidsége miatt itt tudtak jó munkakapcsolatot kialakítani a megyei Agrárkamarával. A kamarától csak kapcsolati segítséget várnak, mert a szolgáltatói hálózat a magyar, magas szintű oktatásban részesült agrárértelmiség szaktudására támaszkodna. A magyar mező- gazdaság mindig világszínvonalon termelt, ezért semmi kiépült rendszert nem rombolnának szét megyeszerte. A kialakult gyakorlatokra, a meglévő szaktudásra, a régi és új termelői rétegre alapoznák a cégüket. „Ne szaladjon az ember, amíg járni sem tud”. Ez a cég- filozófia érvényesül Magyarországon, illetve az Agro- Food kiállításon való részvétellel kapcsolatban is, mert a cég hazánkban még kicsi. A vásáron — a tapasztalatgyűjtés mellett — bemutatatják a saját fejlesztésű, csúcstechnológiát képviselő berendezéseiket, például egy növény nit- rogéntartalom-meghatározó készüléket — ami néhány perc alatt kimutatja, hogy mennyi pluszműtrágyát kell használni hektáronként — vagy egy, a műtrágya-felhasználást költség- és környezetvédelmi szempontból optimalizáló programot. A mezőgazdasági szolgáltatói szféra kialakítását hosszú távra tervezi a cég, mert nemzetközi vezetése nagy jövőt lát a magyar agráriumban és a mezőgazdasági szellemi háttérben. —vip— Döntött a baktalórántházi önkormányzat Összevont oktatási intézmények Hétfőn hosszú vita után úgy döntött a baktalórántházi képviselő-testület, hogy a Vay Adám Gimnáziumot és a 43. sz. Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetet Vay Adám Gimnázium és Szakmunkásképző Intézet néven összevonja egy önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező oktatási egységgé. Az összevonás nem érinti az 1995/96-os tanévre kidolgozott és intézményenként elfogadott szakmai programot. A tanév közben végrehajtható szervezeti és szerkezeti változásokra csak a képviselő-testület jóváhagyásával kerülhet sor. Az intézet vezetésével 1996. szeptember 1-jéig bízták meg Bagoly Albertet, a szakmunkásképzőintézet eddigi igazgatóját, egyben a képviselő-testület oktatási, szervezeti koncepció összeállítására kérte fel az új igazgatót. A testület a döntését azzal indokolta, hogy a szakmunkásképzőnél rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek stabilizálhatják a két oktatási intézmény egységes működését. A térségi igényeknél figyelembe vették azt is, hogy az oktatási rendszeren belül a jövőben szakközépiskolai képzésre is sor kerülhet. Emellett arról is döntött a képviselő-testület, hogy az általános iskolát, a könyvtárat és a művelődési házat összevonják, és ezek irányításával az általános iskola eddigi igazgatóját bízzák meg. ABA Fülöp Istvánt, Mátészalka város alpolgármesterét alig több mint fél éve iktatták be tisztségébe. Mivel maga a tisztség is új dolog, természetes, hogy a kezdeti időszakról, a tapasztalatokról beszélgettünk. — A pedagóguspályáról került a polgármesteri hivatalba... Hogyan sikerült az „átállás" , a beilleszkedés? — Amikor hivatalba léptem, úgy gondoltam, hogy első feladatom megismerni a hivatal működését, illetve közelebbről megismerni azokat az intézményeket, amelyek a polgármesteri hivatal, illetve a képviselő- testület hatáskörébe tartoznak. Mára már sokkal nagyobb a rutinom, tisztában vagyok a hivatal működésével, az egyes osztályok feladataival, hatásköreivel. Az intézmények látogatását elkezdtem, erre azonban — egyéb teendőim miatt is — ez az időszak nem volt elegendő, úgyhogy jelenleg is folyamatban van. —Nem volt furcsa bekerülni a közigazgatás sűrűjébe? — Tizennégy évig tanítottam, így persze egy kicsit fura volt. Ha iskolát változtat az ember, az új kollégák megismerése akkor is egyfajta akklimatizálódást kíván. így, hogy a munkatársak és a feladatkörök is újak, ez többszörösen érvényes. Ennek ellenére, úgy érzem, sikerült megfelelnem azoknak az elvárásoknak, amiket velem szemben támasztottak. Ehhez eddig is nagy segítséget kaptam a polgármester úrtól, a jegyzőtől, az irodavezetőktől és az apparátus minden dolgozójától, valamint a képviselő-testület tagjaitól. — Van-e valamilyen konkrét feladatköre, munkaterülete az alpolgármesternek? — Általános helyettes vagyok, tehát gyakorlatilag mindennel megbízhat a polgármester úr, de vannak konkrét feladatköreim is: az oktatás, a sport, az egyházakkal való kapcsolattartás, a köztisztaság, a testvérvárosokkal kapcsolatos A székelyi tó pontyóriása Rekordfogás Kántor Antal kéki horgász 1982 óta űzi a halakat, általában a székelyi tóra jár pecázni. Legnagyobb fogása eddig egy ötkilós ponty volt, de ezt a rekordját ottjártunkkor— a múlt hét végén — megdöntötte. A fényképen nem igazán látszik, de a jobb kezében lévő potyka jóval nagyobb a másiknál, Kántor úr hat kiló körülire becsülte a súlyát. A kéki mezőgazdasági vállalkozó egy szem kukoricát és egy szem pufit tűzött a horogra, harmincas zsinórjával mintegy tizenöt percen keresztül viaskodott a tükrössel, két komolyabb kitörési kísérletet kellett megfékeznie a sikeres szákolásig. A Székelyi Vállalkozók Horgászegyesületének horgásztaván napkeltétől napnyugtáig lehet horgászni, a kifogható mennyiség és mérethatár megAz ÁPV Rt. véleménye Még mindig szociális juttatás a gáz ára egyezik az Országos Horgászrendben foglaltakkal. Fogtak már itt tíz kilón felüli pontyot és amúrt, előfordul termetes busa is. Keszeg nemigen van, több a kárász. A ragadozók közül a csuka a leggyakoribb, de egy összekötő csatornán keresztül szép süllők is átúsznak a leveleki tározóból. (Folytatás az 1. oldalról) Igen sok településünk esetében a gázközművagyon saját, tiszta tulajdonú — értéke tíz- milliárd forint, 2,9 milliárd forintos hiteltartozással —, ezen önkormányzatok is az eladások révén minél előbb bevételekhez szeretnének jutni. Félő, hogy kimaradunk — a korábbi tárgyalások ellenére — a privatizáció első köréből. Kívánatos lenne a kisebb és nagyobb nyereséget kitermelő gázvagyoni részek együttes értékesítése. Elképzelhető az is, hogy a vevők csak a nyereséges területek gázvagyonát vásárolják meg, a veszteségek pedig továbbra is az önkormányzatok nyakán maradnak. — A gázszolgáltatás olcsósága — többek között — annak köszönhető, hogy előzetes teendők. De természetesen ezeken a területeken is kikérem mások véleményét. —Az alpolgármester-választáskor a képviselő-testület nem volt egységes, vagyis nem mindenki támogatta az ön jelölését. Mi erről a véleménye? — Azt, hogy kik támogatták és kik ellenezték jelölésemet. Fülöp István nem tudom, mivel titkos szavazással lettem megválasztva. Végül is nem vehetem rossz néven, mert a- pozíciók elosztásáig a politikai pártoknak igen nagy szerepe volt. Természetes, hogy mindenki igazolni akarta magát a saját pártja előtt. Ennek azonban az én megválasztásom után lényegében már semmilyen szerepe nincs. Ez látszik abban is, hogy a jelenlegi képviselői munkában már senkinek nem jut eszébe, hogy ki szocialista és ki kereszténydemokrata... A pártállással tehát már nem foglalkozunk, mindig a város érdekére, a konkrét ügyekre koncentrálunk. — A közeljövő — mondjuk a következő hat hónap — terveiről hallhatnánk pár szót? — Szeretnék szerepet vállalni a polgármesteri hivatal azon célkitűzésében, hogy a város működőképessége megmaradjon. Szeretném, ha a város tisztább lenne, ezt már zászlómra tűztem a kezdetekkor, s a mai napig is célom. Sajnos — főként a külterületeken — van mit tennünk... Terveim között szerepel a városban még le nem bitume- nezett útszakaszok szilárd burkolattal való ellátása, de erre konkrét ígéretet nem tudok tenni, hiszen ez is a város anyagi helyzetének függvénye. Esetleg számításba jöhet útépítés az Újtelepen, a Fellegvár utca le- kövezése, a városközpontban lévő kispiac és az Agrobank melletti terület portalanítása. Nagyon szeretném, ha a város lakosságának a közérzete jobb lenne, s ez független az anyagi helyzettől. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy a hivatalban, az intézményben az ügyféllel való foglalkozás, a viselkedés, a hangnem még emberségesebb, még barátságosabb legyen. Kép és szöveg: Szamosi István megtérülési számítások nélkül igen komoly önkormányzati és lakossági beruházásokkal bővült a gázközművagyon — mondta dr. Lengyel László, Suchmann Tamás, privatizációs miniszter személyes megbízottja. — A Tigáz Rt. és a települések tiszta tulajdonú vagyona beruházási értéken felel meg az elnök úr által említett ösz-szeg- nek. A vásárlók saját számítási módszerei alapján számolják ki a közművagyon vételi árát, amely nagyban függ a gázszolgáltatás területi hatékonyságától. A Tigáz Rt., tudomásom szerint, ez évben várhatóan 600 millió forint veszteséget produkál. Félő lenne, hogy a részvények piaci megjelenése utáni eladási ár csalódást okozna a tulajdonosoknak, akik az értékpapírok jelenlegi kézhezNyírségi Ősz ’95 programok: — Nemzetközi fúvószenekari és mazsorett-találkozó: 1995. szeptember 7—8., Kossuth tér — Karnevál: 1995. szeptember 9. — Karneváli menet és néptáncbemutató: 10.00, Szabadság tér, Kossuth tér — Országos kispályás labdarúgótorna: 8.00, Városi Stadion — Könnyűzenei koncert: 19.30, Városi Stadion — Tűzijáték: 21.00, Városi Stadion — Stadionbál: 22.30, Városi Stadion. (A Városi Stadionba kiírt rendezvényeket rossz idő esetén a Bujtosi Szabadidő Csarnokban rendezik meg.) — Nemzetközi kézműves-kiállítás: 1995. szeptember 9— 25.. VMK — Nyírségi Ősz ’95 Táncgála: Fellépnek: Budapesti Táncszínház, Re-Flex Tánccsoport. Primavera Balettcsoport, RITMOés SLIP Tánc-Sport Klub, 1995. szeptember 15. 19.00. Móricz Zsigmond Színház — Országos formációs táncverseny: 1995. szeptember 17. 19.00, VMK — Színházi bemutató: J. B. Priestley: Egy felügyelő látogatása. A Company of Ten angol nyelvű előadása 1995. szeptember 18. és 19. 19.00, Móricz Zsigmond Színház — NYÍRTECH ’95 Számítástechnikai, irodatechnikai szak- kiállítás és vásár: 1995. szeptember 21—23., Bessenyei Gy. Tanárképző Főiskola — Művelődési házak napja: 1995. szeptember 22. 14.00, Kossuth tér — A 100 éves Korona Szálló ünnepe: 1995. szeptember 23., Kossuth tér, Korona Szálló — Agro-Food Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szakkiállítás és Vásár: 1995. szeptember 27—október 1., Múzeumfalu — Ünnepélyes komolyzenei záróhangverseny a Nemzeti Filharmóniával közös rendezésben: 1995. szeptember 29. 19.00, Bujtosi Szabadidő Csarnok vétele nélkül is tulajdonosai a rt.-nek. A részvények értéke a veszteségektől és ezzel együtt a gáz árának a növekedésétől is függ, emiatt is várható ezen energiahordozó díjának növekedése. A gáz ára ugyanis még mindig szociális juttatásnak számít. A tiszta önkormányzati tulajdonú gázközművagyon értékesítése kétséges, komoly problémát jelenthet, hiszen sok területen veszteséges az üzemeltetés, emiatt az eladási árak a beruházási összegek alatt várhatók. ' KvZ
