Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-28 / 228. szám

1995. szeptember 28., csütörtök Sport UJ KELET Horgászat, horgászat, horgászat, horgászat, horgászat, horgászat, horgászat, horgászat, horgászat, n Sokan a szabad idő hasznos eltöltésére a csendes és nyu­godt vízpartokat választják. Nos, valószínűleg már ebből az egy mondatból kitalálhatták, hogy mai szabadidősport-olda­lunkon a sporthorgászattal fo­gunk foglalkozni. Azzal a sporthorgászattal, amely ma­napság már nemcsak a hobbit jelenti, hanem sokaknak a konyhai, illetve étkezési kiegé­szítést is. Minden horgász álma a ha­talmas ponty, csuka, vagy ép­pen a szép nagy keszeg, de olyan is akad, aki úgy fogal­mazza meg mindezt, hogy „ál­mai netovábbja” egy szép har­csa. Ahhoz, hogy ezeket a hal­fajokat kifogjuk — vagy népi­esen szólva horogra akasszuk —, sok minden szükségeltetik (természetesen a szerencse mellett). Ehhez próbálunk se­gítséget nyújtani mindazok­nak, akik szabadidős tevékeny­ségként e sportágat választot­ták, vagy épp a közeljövőben fogják választani. Nem könnyű talpon maradni Elsőként nézzük a dolgot „szakmai szempontból”, illet­ve a megye horgászvízfelüle­tét felügyelő MOHOSZ szem­szögéből. Aki mindezekhez segítséget nyújt, Virág Imre, a MOHOSZ megyei bizottságá­nak ügyvezető elnöke. — Talán kezdjük a kezdet kezdetén: mikor alakult a MOHOSZ megyei bizottsága ? — A Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei intézőbizottság 1977-ben alakult. Egészen 1993-ig működött, majd ezt követően átalakult megyei szö­vetséggé, és azóta e szervezet irányítja, illetve felügyeli a megye horgászéletét. — Jelen pillanatban hány tagot számlál a megyei bizott­ság? — Talán az elmúlt évi adat­tal kezdeném, mely szerint 11 044 tagja volt szövetsé­günknek. Ebben az évben is már tízezer fölötti a létszá­munk, de hát még nincs vége az évnek, így konkrét adattal sajnos egyelőre nem szolgálha­tok. Valószínűleg nem érjük el az elmúlt évi taglétszámot, de ezt sok mindennel lehet ma­gyarázni. Gondoljunk csak arra, hogy egyre kevesebb pénz jut a megélhetésre, így termé­szetszerűen egyre csökken azoknak a száma, akik megen­gedhetik maguknak a horgá­szatot, valamint hogy hódolja­nak e hobbijuknak. — A létszámot tekintve mi­lyen a nyíregyházi, illetve vi­déki tagság megoszlása? — A nyíregyházi pecások körülbelül 2000—2500-an vannak, de a megoszlás tekin­tetében érdekesebb az, hogy hányán vannak felnőttek, ifjú­Virág Imre Fotó: Racskó ságiak és gyermek horgászok. A felnőttek létszáma jelen pil­lanatban 8700 körül mozog, az ifjúsági és gyermekhorgászok száma 2400 körül ingadozik. A legkisebbeknél a fő célunk a természet megszerettetése, va­lamint a horgászat megkedvel- tetése. Ezért különböző gyer- mekhorgászversenyeket rende­zünk, és minden évben megyei horgásztábort szervezünk a megye ifjú pecásai részére. Az idén Tiszavasváriban volt ez a tábor, ahol igen szép számmal táborozott az ifjúság. — Hogyan oszlik meg a me­gyei elnökség? — Bizottságunknak két nagy albizottsága van. Az egyik a víz- és a környezetvédelem­mel, illetve gazdálkodással, míg a másik a versenyekkel, valamint az ifjúsági „munká­latokkal” foglalkozik. — Mennyire nehéz a jelen­legi gazdasági helyzetben a MOHOSZ megyei szervezeté­nek talpon maradnia? Hiszen minden évben gondoskodni kell Fontos rendelkezések a halnevelésről, -telepítésről, egyszóval ki kell(ene) szolgál­ni a horgászokat. — Hát nem könnyű. Kellő odafigyeléssel és takarékosság­gal azért a költségvetésen be­lül lehet maradni. Az biztos, hogy a horgászok minél több halat szeretnének látni a vizek­ben, de nem növelhetjük min­den évben az engedélyek árát, márpedig a minél több hal ezt a „szankciót” vonná maga után. Tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy az infláció, valamint a termelési költségek növekedése folytán egyre ke­vesebb „friss” hal kerülhet a tavakba, holtágakba anélkül, hogy emelkednének a horgá­szokra kirótt tarifák. — Mennyiért lehet manap­ság horgászengedélyhez jutni? — A gyermekengedéllyel kezdeném, a megyénk hor­gásztó vizeire érvényes enge­dély 350 forint/év. Az ifjúsági és felnőttjegyeket már meg kell osztani, mivel több tételből tevődnek össze. Egyik része az állami jegy, amely a horgászat „alapjegye”, hiszen minden magyar állampolgárnak, aki horgászni szeretne, rendelkez­nie kell ilyen engedéllyel. Aki­nek horgászvizsgája van, an­nak minden évben csak ki kell váltani e jegyet, amely 300 fo­rint. Ezenkívül rendelkeznie kell még az egyesületi, szövet­ségi engedéllyel, melyet tagdíj formájában lehet leróni. A szö­vetségi tagdíj 450 forint, míg az egyesületi változó, hiszen maga az egyesület szabja meg A sporthorgászat elengedhe­tetlen feltétele a pecafelszere- lés. Nagyon sok horgásztárs­nak megfelel az alapszerelés, de akiknek a pénztárcája enge­di, az a szakboltokban megvá­sárolhatja mindazt, melyek a horgászatot kellemesebbé, ké­nyelmesebbé teszi. Manapság már a hazai gyártmányú felsze­reléstől kezdve a kiváló minő­ségű nyugati dolgokig (ezek­nek az árain is meglátszik a minőség) mindent meg lehet vásárolni. A tájékoztatás érde­kében mi a nyíregyházi Gal- léria Üzletházban található HOKÉV boltot kerestük fel, és ott lehetőségünk volt elbeszél­getni az üzlet vezetőjével, Piskolti Attilával. — Ón egy kezdő horgásznak milyen felszerelést ajánlana? — A horgászat egyre inkább pénztárcába nyúlós sportág lesz, hiszen legelőször is be kell lépnie egy egyesületbe, ahol már le kell tenni „vala­mit az asztalra”, és majd csak ezután jön az, hogy mivel sze­retne horgászni. Egy alapfel­szerelést, — amit nyugodt szívvel ajánlhatok — jelenleg körülbelül tízezer forint. — Ez mit tartalmaz? — Egy botot, egy orsót, zsi­nórt és kiegészítő felszerelése­ket (horog, ólomnehezék és etetőkosár). Nos, akkor nézzük milyen árakon juthatunk horgász fel­szereléshez: Botok (Silstar, Royal, Sha­kespeare, Kormorán, Shi- mano... stb): 1000-től 100 000 Ft-ig Orsók: 650-tól 20 000 Ft-ig a tarifát, de ezek általában 300-tól 1000 forintig terjed­nek. A két fizetnivaló mellé csatlakozik még a területi je­gyek ára, mely Záhonytól Tiszadob alsó határáig (a Sza­bolcsi Halászati Kft. kezelésé­ben van) a Tiszának ezt a sza­kaszát, valamint a Kele­ti-főcsatornának a kiágazásá­tól a balmazújvárosi hídig (ter­mészetesen a területen lévő holtágakat is beleértve) 2500 forint/év, a napi jegy 250 fo­rint felnőtteknek, az ifjúsági te­rületi engedély 1000 forint/év, illetve a napi jegy 150 forint. A másik nagy megyei víz­kezelő a fehérgyarmati Rákó­czi HTSZ, melynek „területe” a Tiszának a Tiszabecstől a záhonyi közúti hídig terjedő szakasza, valamint a Szamos, a Kraszna és a Túr. Természe­tesen itt is beletartoznak a holt­ágak és azok csatornái. E terü­letre az éves engedély díja 1500 forint/év, a napijegy 150 forint, míg az ifjúságiaknak 750 és 70 forint. — Mennyi horgászatra al­kalmas vízterület van megyénk­ben? — Ha hektárra számoljuk, akkor mintegy 5000. Ebből sajnos az aszályos évek miatt körübelül 1000 hektárnyi víz­felület kiszáradt, illetve nem üzemeltethető. Darabszámra ez a hektármennyiség 28 vizet jelent, melyet a megyei szövet­ség és az egyesületek üzemel­tetnek. Sajnos az előbb emlí­tett aszály miatt 8 vízfelület nem használható. Horgászzsinórok: 100-tól 1000 Ft-ig, a legújabb fonott zsinórok 3000-től 3500 Ft-ig Úszók (egységes árak): — csukázó: 98 Ft, — pon- tyozó: 77 Ft, — keszegező: 61 Ft Csalik: hazai gyártmány 30- tól 120 Ft-ig, valamint az im­port (francia, olasz) csalik 500- tól 700 Ft-ig Horgok: 6-tól 42 Ft-ig Ólomnehezékek: a súlytól függően 20-tól 40 Ft-ig Kiegészítő cikkek: Merítőhálók: 800-tól 3000 Ft-ig Haltartók: 130-tól 1800 Ft­ig­A sporthorgászatban kiemel­ten fontosak a tilalmi idők, a méret- és mennyiségi korláto­zások. Nézzük ezeket a rendelkezé­seket: Faj szerinti fogási tilalmak: — csukát március 1-től 31- ig nem lehet fogni. — süllő, kősüllő, balin (ra­gadozó őn) március 1-től ápri­lis 28-ig, míg a kecsege már­cius 1-től június 30-ig van fo­gási tilalom alatt. — pontyot, mámát és 80 cin­nél rövidebb harcsát május 2- től június 15-ig tilos fogni. — sebes és szivárványos pisztrángot az év elejétől ápri­lis 28-ig, valamint október 15- től az év végéig tilos kifogni. Méretkorlátozások: Az alábbi összeállításunk a teljesség igénye nélkül tartal­mazza azokat a megyei hor­gászvizeket, amelyeket az egyesületek üzemeltetnek, te­hát minden probléma nélkül (ha van területi engedélyünk, vagy napi jegyünk) leülhetünk horgászni. Zárójelben a keze­lő egyesületek neve, ahol a napi és területi jegyet be lehet szerezni. — apagyi kenderáztató-tó (VAGÉP Horgászegyesület), 3,5 ha területű. — császárszállási víztározó (megyei szövetség kezelésé­ben), 4,8 ha. — fehérgyarmati téglagyári bányató (Fehérgyarmati Tégla­gyár Horgászegyesület), 8 ha. — gávavencsellői „Kacsa­tó” (gávavencsellői horgász­egyesület), 6,5 ha. — tiszavasvári „Kacsaúszta­tó” (Lombik Horgászegyesü­let), 2,6 ha. — „Keskeny holtág” Ger- gelyiugornyánál (vásáros- naményi horgászegyesület), 20 ha. — „Kis Jánosné-holtág” és a „Vargaszegi-holtág” Talpá­nál (tarpai horgászegyesület) — kisvárdai agyaggödrök és ti § llÉi m Mindazokon a vizeken, ame­lyekre az állam halászati joga kiterjed (ez alól csak az inten­zív vizek lehetnek kivételek) tilos az alábbi méretűnél rövi­debb halak kifogása: kősüllő 20 cm, sebes és szivárványos pisztráng 22 cm, amur, ponty, fekete sügér 30 cm, süllő 30 cm, rózsás máma 35 cm, balin, kecsege, csuka 40 cm, harcsa, angolna 50 cm. Egy időben használható botok száma: A 18 éven felüli horgász egy időben két horgászbotot hasz­nálhat, legfeljebb 3-3 horoggal, de több felszerelt botot is ké­szenlétben tarthat. Az ifjúsági horgász egyszerre csak egy bottal horgászhat, szintén leg­feljebb 3 horoggal. vízállások (kisvárdai horgász­egyesület), több mint 50 ha. — kocsordi „Kirva-lapos” (kocsordi horgászegyesület), 5,6 ha. — „Marót-zug” (Nagyhalá­szi Zsákgyár Horgászegyesü­let), 13 ha. — székelyi belvíztározó (Vállalkozók Vízi- és Horgász Egyesület), 20 ha. — szamosújlaki Holt-Sza- mos (szamossályi és a fehér- gyarmati horgászegyesület), 37 ha. — sényői „Kovács-tó” (Pa­pírgyár Horgász Egyesület), 3 ha. — tiszabezdédi „Kerek-holt­ág” (záhonyi Lokomatív Hor­gász Egyesület), 10 ha. — tunyogmatolcsi Holt-Sza- mos (megyei horgász szövet­ség) 17 km hosszú és mintegy 180 ha. — vajai víztározó (máté­szalkai Szatmár-vidéki Hor­gász Egyesület), 52 ha. — nagykállói horgásztó (megyei horgász szövetség), 20 ha. Természetesei^ ide tartozik még a Tisza megyei szakasza, mellékvizei, csatornái és holt­ágai. Az árak egyre feljebb kúsznak Hova mehetünk pecázni?

Next

/
Thumbnails
Contents