Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-28 / 228. szám

UJ KELET Agro-Food 1995. szepzember 28., csütörtök 7 Ami a gazdálkodókat foglalkoztatja... _________________Megnyílt a II. Agro-Food__________________ Ag rárpolitika dióhéjban A kiállítás megnyitása II. Agro-Food Nemzetközi Mezó'gazdasági és Élelmi­szeripari Szakkiállítás és Vásár társrendezője a me­gyei agrárkamara volt. A kamara és a vásárt rendező Fimex Fair Bt. meghívásá­nak tett eleget dr. Csikai Mik­lós, mikor elvállalta a régió legnagyobb mezőgazdasági termékbemutatójának meg­nyitását. A vásári forgatag­ban néhány, a gazdálkodó­kat, az agrárvállalkozókat érintő kérdés erejéig megál­lítottuk. —Az elemi károkat kompen­záló kamarai támogatási ja­vaslatot keresztül lehet vinni a minisztériumon ? — Senki sem gondolta, hogy országosan közel 47 milliárd forintos elemicsapáskár kelet­kezik. A kárfelmérések és - becslések után beterjesztettünk a minisztériumba egy hat­nyolc pontos, az átmeneti ag­rárhelyzetet konszolidáló ja­vaslatot. Hogy ebből hány pont fontosságát sikerül bebizonyí­tanunk, azt még nem tudom. Pénteken fél nyolckor ülünk tárgyalóasztalhoz, de vélemé­nyem szerint a károk nagysá­ga túlnő a minisztériumi szin­ten. Lehet, hogy egy-két javas­lati pontban nem fogunk egyet­érteni, de amiben meg tudunk majd egyezni, az garantáltan a gazdálkodók érdekét fogja szolgálni. — A kamarai törvény módo­sítása közelebb hozza a tago­kat ágazati közjogi testületeik hez? — Sok évi előkészítés után nem azt kapták a kamarák tör­vényileg, amit vártak. Hibás az az elgondolás, mely szerint azért kell a tagság, hogy jól éljünk. Nekünk a piacot kell szerveznünk és szabályoznunk a termelő részére. Segítő szol­gáltatásokat nyújtunk és érdek- védelmet biztosítunk, a gazdák­nak, de aki ezt nem válallja, az az állami támogatásokra se tartson igényt. Az agrárkama­ra a létbiztos megélhetést sze­retné megteremteni megfelelő keretjogi szabályozás mellet, s a törvénymódosításba mind­ezeket hangsúlyozottan bele kívánjuk illeszteni. Szerdán délben ünnepélyes keretek között megnyílt a II. Agro-Food Nemzetközi Me­zőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szakkiállítás és Vásár a Sóstói Múzeumfalu festői környezetében. A több mint másfél száz kiállító a magyar mezőgazdasági termelés és szolgáltatás legszélesebb ke­resztmetszetébe kínál bete­kintést. A régió legnagyobb szabású mezőgazdasági seregszemléjét dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke nyitotta meg. Szavaival egyetlen ag- rárválalkozót és társas vállala­tot sem akart álomvilágba rin­gatni, mert utalt arra, hogy a hazánkat sújtó gazdasági re­cesszió legnagyobb mértékban a mezőgazdaságot érinti. Az elhangzottakat a legfrissebb statisztikai számokkal támasz­totta alá. Az országban 25 szá­zalékkal, közel 1,1 millió fő­vel csőként a foglalkoztatottak száma, ezen belül csak a me­zőgazdasági szektorban 600 ezer munkavállaló hagyott fel a termelő, illetve a szolgálta­tói munkával. Ez a 61 százalé­kos többlet mintegy 2,4-szer haladta meg a munkaerő­csökkenés nemzetgazdasági átlagát. Az 1980-as években elma­radt a termelési kapacitások bővítése, majd a későbbiekben a szinten tartásokra irányuló beruházások is leálltak. A pri­vatizáció kezdeti szakaszában a termelési alapok nagymér­tékben kiáramlottak, ezzel to­vább rontották, illetve gerjesz­tették a negatív tendenciát. Az 1989. évi állatlétszámnak már csak 40—60 százaléka találha­tó a nagyüzemekben. A ma­gántermelők szarvasmarha-ál­lománya 20, a sertések meny- nyisége 44 vagy a sertésgén­állomány utánpótlására nevelt kocák száma 56 százalékkal csökkent. Sajnos beigazolódott a keserű jóslat: az összeom­ló nagyüzemek romjai a kis­termelőket temetik maguk alá. Minden negatívum abban az országban csapódik le, ahol a földterület 65 százaléka mű­velhető, és e terület fele a vi­lág egyik legjobb minőségű földjeként van jegyezve. Ez az állapot tarthatatlan, ezért van szükség egy olyan, politikai ciklusokon túlmutató, az agrár- gazdaságot segítő kerettör­vényre, ami talpraállítja a ma­gyar mezőgazdaságot. A cél egy saját lábán létezni tudó, minőségi terméketet előállító és szolgáltató, piacképes ága­zat létrehozása, mert e gazda­sági erő nélkül elképzelhetet­len a nemzetgazdaság stabili­zálódása. Több száz termékpályázó indult... Kilenc díj három kategóriában Szükség szülte zseniális ötlet Az Agro-Food Nagydíj az első elismerés... serleg egyikét dr. Lakatos And­rás, a kamara elnöke a Nyírer­dő Rt. vállalat képviselőjének nyújtotta át, a másikkal a Pappker Kft. termékeit jutal­mazta. A Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara részéről dr. Jakab Imre titkár a Szabolcs Gabona Rt. részére adta át a kamara különdíját. A Gellei Sajt Kft. képviselője a megyei földművelésügyi hivatal kü- löndíjában részesült. A PRI- MOM Vállakozásélénkítő Ala­pítvány megbízásából dr. Popovics László, az Agrármar- keting Centrum vezetője a FAT Felső-Tisza-vidéki Alma­feldolgozó Kft. termékeit jutal­mazta az elismerő kitüntetés­sel. Az Agro-Food kiállítás -és vásár nívódíját a megyei agrár­kamara ajánlotta fel, és dr. Lakatos András adományozta a Nyírségi Sütőipari Kft.-nek. A legelismertebb terméknek és gyártójának kijáró vásári Nagydíjat az Aries Gold Kft. érdemelte ki. E magas kitün­tetést Lendvai István vásár­igazgató nyújtotta é&Némethné r>,.iA~r,; 6,,a,h „ Egy kiállítás és vásár nem létezhet vásárdíj nélkül, ami az ott felvonultatott ezer és tíz­ezer terméknek mintegy a leg­javát hivatott szimbolizálni. A hét folyamán a szervezőkhöz eljuttatott áruminták minősé­géről szerdán délelőtt a Tóth László elnökletével összeülő társadalmi zsűri hozott ítéletet. A nem könnyű feladatot a ta­valyihoz képest könnyebbé tet­te az, hogy sokkal több társa­dalmi felajánlás érkezett, így kilenc gyártó-forgalmazó ter­méke kaphatott elismerést há­rom kategóriában: vásári kü- löndíjakat, Nívódíjat és Vásá­ri Nagydíjat vehettek át az arra érdemesek. A társadalmi zsűri elnöke először a vásári különdíját el­nyert hét cég és vállalat kép­viselőit szólította ki a színpad elé, ahol a kitüntető emléket felajánló szervezet képviselő­je adta át a díjakat: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megyei Terüli, terüli Aaro-Food! Díjkiosztás különdíját dr. Hoványi Ferenc, a megyei mezőgazdasági bi­zottság elnöke nyújtotta át az Agrogép Gépszerelő és Gép­gyártó Kft. képviselőjének. A Nyíregyháza Megyei Jogú Vá­ros által felajánlott különdíját Felbermann Endre, a megye- székhely alpolgármestere ado­mányozta a debreceni Új Micsurin Szövetkezet vezető­jének. A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Agrárkamara által adományozott két emlék ­A Vásári Nagydíjat kapott debreceni Aries Gold Kft. vezetőjét, Némethné Balázsi Évát kértük meg, hogy az el­ismerés átvétele után mond­jon néhány szót a nagyközön­ség által még kevésbé ismert termékükről. — A díjat nyert termékünk neve gombás csemegerúd — mondta Némethné. — A tör­ténete, vagy a kálváriája — pedig 1992 előtt kezdődött el, amikor nagyon sok hazai las- kagomba-termelő ment tönkre egy befagyott gombaexport miatt. A külföldi felvásárló megtermeltetett több száz ton­na laskagombát, egy idő múl­va kijelentette, hogy tönkre­ment, s a hazai termelők nya­kán maradt az egész eladhatat­lan készlet. Ekkoriban egy hús- készítményeket forgalmazó cégnél voltam pénzügyi vona­lon, s e hírt meghallva elgon­dolkodtam, hogy a gombát és a húsárut miképpen lehetne kombinálni. Az alapötlet tulaj­donképpen egy szükség szülte gondolat volt... Létrehoztunk egy betéti tár­saságot 1992-ben az új termék kikísérletezésére, aminek az alapja a darált gomba volt, s ehhez járult hozzá egy hús­technológiai eljárás, ami a két alapanyagot megfelelően ötvö­zi. Sok-sok kombinációban el­készült a csemegerúd, míg vé­gül rátaláltunk a helyes eljárás­ra és az ízkeverési arányokra. A próbagyártásokat a Debrece­ni Hiísinari Vállalatnál vpapj­ték el bérmunkában, de hama­rosan szerződést bontottak ve­lünk, mondván: erre nincs elég kapacitásuk. Mondanom sem kell, a peres viszony már több mint két éve húzódik... E kellemetlen közjáték alatt további kilenc gombás-húsos terméket sikerült kikísérletez­nünk, ezek hatósági bevizsgá­lása most van folyamatban. Pillanatnyilag a gombás cse- megerúdra kaptunk meg min­den, a forgalmazáshoz szüksé­ges engedélyt, s a szabadal- maztatási eljáráson fárado­zunk, mert még csak iktatot- tan védett termékként szerepel. Most Gyulán készíttetjük ezt a csemegét — szintén bérmun­kában. Hogy a nagyközönség még nem találkozott vele gyakrabban a boltokban, annak az az oka, hogy az ötlettől a meevalósításie mindent a sa­ját zsebünkből fizettünk. Ami­kor elfogyott a pénzünk, leáll­tak a munkák. Ha kicsit össze­szedjük magunkat, belevágunk egy komolyabb marketing- munkába, mert a termékfej­lesztési költséget — ami már jóval meghaladta a milliós nagyságrendet -— vissza sze­retnénk kapni. Nem azért, hogy Mercedest vásárolva az utakon száguldjunk, hanem hogy tisztességesen meg tud­junk élni. Úgy gondolom, hogy az Agro-Food Vásári Nagy dí­ja sokban elősegíti törekvése­inket, s ez annál is értékesebb a számunkra, mert ez az első díj, amit a munkánkért kap­tunk... Az oldalt írta: Fotók: Vitéz Péter Bozsó Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents