Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-28 / 228. szám
UJ KELET Agro-Food 1995. szepzember 28., csütörtök 7 Ami a gazdálkodókat foglalkoztatja... _________________Megnyílt a II. Agro-Food__________________ Ag rárpolitika dióhéjban A kiállítás megnyitása II. Agro-Food Nemzetközi Mezó'gazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár társrendezője a megyei agrárkamara volt. A kamara és a vásárt rendező Fimex Fair Bt. meghívásának tett eleget dr. Csikai Miklós, mikor elvállalta a régió legnagyobb mezőgazdasági termékbemutatójának megnyitását. A vásári forgatagban néhány, a gazdálkodókat, az agrárvállalkozókat érintő kérdés erejéig megállítottuk. —Az elemi károkat kompenzáló kamarai támogatási javaslatot keresztül lehet vinni a minisztériumon ? — Senki sem gondolta, hogy országosan közel 47 milliárd forintos elemicsapáskár keletkezik. A kárfelmérések és - becslések után beterjesztettünk a minisztériumba egy hatnyolc pontos, az átmeneti agrárhelyzetet konszolidáló javaslatot. Hogy ebből hány pont fontosságát sikerül bebizonyítanunk, azt még nem tudom. Pénteken fél nyolckor ülünk tárgyalóasztalhoz, de véleményem szerint a károk nagysága túlnő a minisztériumi szinten. Lehet, hogy egy-két javaslati pontban nem fogunk egyetérteni, de amiben meg tudunk majd egyezni, az garantáltan a gazdálkodók érdekét fogja szolgálni. — A kamarai törvény módosítása közelebb hozza a tagokat ágazati közjogi testületeik hez? — Sok évi előkészítés után nem azt kapták a kamarák törvényileg, amit vártak. Hibás az az elgondolás, mely szerint azért kell a tagság, hogy jól éljünk. Nekünk a piacot kell szerveznünk és szabályoznunk a termelő részére. Segítő szolgáltatásokat nyújtunk és érdek- védelmet biztosítunk, a gazdáknak, de aki ezt nem válallja, az az állami támogatásokra se tartson igényt. Az agrárkamara a létbiztos megélhetést szeretné megteremteni megfelelő keretjogi szabályozás mellet, s a törvénymódosításba mindezeket hangsúlyozottan bele kívánjuk illeszteni. Szerdán délben ünnepélyes keretek között megnyílt a II. Agro-Food Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szakkiállítás és Vásár a Sóstói Múzeumfalu festői környezetében. A több mint másfél száz kiállító a magyar mezőgazdasági termelés és szolgáltatás legszélesebb keresztmetszetébe kínál betekintést. A régió legnagyobb szabású mezőgazdasági seregszemléjét dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke nyitotta meg. Szavaival egyetlen ag- rárválalkozót és társas vállalatot sem akart álomvilágba ringatni, mert utalt arra, hogy a hazánkat sújtó gazdasági recesszió legnagyobb mértékban a mezőgazdaságot érinti. Az elhangzottakat a legfrissebb statisztikai számokkal támasztotta alá. Az országban 25 százalékkal, közel 1,1 millió fővel csőként a foglalkoztatottak száma, ezen belül csak a mezőgazdasági szektorban 600 ezer munkavállaló hagyott fel a termelő, illetve a szolgáltatói munkával. Ez a 61 százalékos többlet mintegy 2,4-szer haladta meg a munkaerőcsökkenés nemzetgazdasági átlagát. Az 1980-as években elmaradt a termelési kapacitások bővítése, majd a későbbiekben a szinten tartásokra irányuló beruházások is leálltak. A privatizáció kezdeti szakaszában a termelési alapok nagymértékben kiáramlottak, ezzel tovább rontották, illetve gerjesztették a negatív tendenciát. Az 1989. évi állatlétszámnak már csak 40—60 százaléka található a nagyüzemekben. A magántermelők szarvasmarha-állománya 20, a sertések meny- nyisége 44 vagy a sertésgénállomány utánpótlására nevelt kocák száma 56 százalékkal csökkent. Sajnos beigazolódott a keserű jóslat: az összeomló nagyüzemek romjai a kistermelőket temetik maguk alá. Minden negatívum abban az országban csapódik le, ahol a földterület 65 százaléka művelhető, és e terület fele a világ egyik legjobb minőségű földjeként van jegyezve. Ez az állapot tarthatatlan, ezért van szükség egy olyan, politikai ciklusokon túlmutató, az agrár- gazdaságot segítő kerettörvényre, ami talpraállítja a magyar mezőgazdaságot. A cél egy saját lábán létezni tudó, minőségi terméketet előállító és szolgáltató, piacképes ágazat létrehozása, mert e gazdasági erő nélkül elképzelhetetlen a nemzetgazdaság stabilizálódása. Több száz termékpályázó indult... Kilenc díj három kategóriában Szükség szülte zseniális ötlet Az Agro-Food Nagydíj az első elismerés... serleg egyikét dr. Lakatos András, a kamara elnöke a Nyírerdő Rt. vállalat képviselőjének nyújtotta át, a másikkal a Pappker Kft. termékeit jutalmazta. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részéről dr. Jakab Imre titkár a Szabolcs Gabona Rt. részére adta át a kamara különdíját. A Gellei Sajt Kft. képviselője a megyei földművelésügyi hivatal kü- löndíjában részesült. A PRI- MOM Vállakozásélénkítő Alapítvány megbízásából dr. Popovics László, az Agrármar- keting Centrum vezetője a FAT Felső-Tisza-vidéki Almafeldolgozó Kft. termékeit jutalmazta az elismerő kitüntetéssel. Az Agro-Food kiállítás -és vásár nívódíját a megyei agrárkamara ajánlotta fel, és dr. Lakatos András adományozta a Nyírségi Sütőipari Kft.-nek. A legelismertebb terméknek és gyártójának kijáró vásári Nagydíjat az Aries Gold Kft. érdemelte ki. E magas kitüntetést Lendvai István vásárigazgató nyújtotta é&Némethné r>,.iA~r,; 6,,a,h „ Egy kiállítás és vásár nem létezhet vásárdíj nélkül, ami az ott felvonultatott ezer és tízezer terméknek mintegy a legjavát hivatott szimbolizálni. A hét folyamán a szervezőkhöz eljuttatott áruminták minőségéről szerdán délelőtt a Tóth László elnökletével összeülő társadalmi zsűri hozott ítéletet. A nem könnyű feladatot a tavalyihoz képest könnyebbé tette az, hogy sokkal több társadalmi felajánlás érkezett, így kilenc gyártó-forgalmazó terméke kaphatott elismerést három kategóriában: vásári kü- löndíjakat, Nívódíjat és Vásári Nagydíjat vehettek át az arra érdemesek. A társadalmi zsűri elnöke először a vásári különdíját elnyert hét cég és vállalat képviselőit szólította ki a színpad elé, ahol a kitüntető emléket felajánló szervezet képviselője adta át a díjakat: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megyei Terüli, terüli Aaro-Food! Díjkiosztás különdíját dr. Hoványi Ferenc, a megyei mezőgazdasági bizottság elnöke nyújtotta át az Agrogép Gépszerelő és Gépgyártó Kft. képviselőjének. A Nyíregyháza Megyei Jogú Város által felajánlott különdíját Felbermann Endre, a megye- székhely alpolgármestere adományozta a debreceni Új Micsurin Szövetkezet vezetőjének. A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Agrárkamara által adományozott két emlék A Vásári Nagydíjat kapott debreceni Aries Gold Kft. vezetőjét, Némethné Balázsi Évát kértük meg, hogy az elismerés átvétele után mondjon néhány szót a nagyközönség által még kevésbé ismert termékükről. — A díjat nyert termékünk neve gombás csemegerúd — mondta Némethné. — A története, vagy a kálváriája — pedig 1992 előtt kezdődött el, amikor nagyon sok hazai las- kagomba-termelő ment tönkre egy befagyott gombaexport miatt. A külföldi felvásárló megtermeltetett több száz tonna laskagombát, egy idő múlva kijelentette, hogy tönkrement, s a hazai termelők nyakán maradt az egész eladhatatlan készlet. Ekkoriban egy hús- készítményeket forgalmazó cégnél voltam pénzügyi vonalon, s e hírt meghallva elgondolkodtam, hogy a gombát és a húsárut miképpen lehetne kombinálni. Az alapötlet tulajdonképpen egy szükség szülte gondolat volt... Létrehoztunk egy betéti társaságot 1992-ben az új termék kikísérletezésére, aminek az alapja a darált gomba volt, s ehhez járult hozzá egy hústechnológiai eljárás, ami a két alapanyagot megfelelően ötvözi. Sok-sok kombinációban elkészült a csemegerúd, míg végül rátaláltunk a helyes eljárásra és az ízkeverési arányokra. A próbagyártásokat a Debreceni Hiísinari Vállalatnál vpapjték el bérmunkában, de hamarosan szerződést bontottak velünk, mondván: erre nincs elég kapacitásuk. Mondanom sem kell, a peres viszony már több mint két éve húzódik... E kellemetlen közjáték alatt további kilenc gombás-húsos terméket sikerült kikísérleteznünk, ezek hatósági bevizsgálása most van folyamatban. Pillanatnyilag a gombás cse- megerúdra kaptunk meg minden, a forgalmazáshoz szükséges engedélyt, s a szabadal- maztatási eljáráson fáradozunk, mert még csak iktatot- tan védett termékként szerepel. Most Gyulán készíttetjük ezt a csemegét — szintén bérmunkában. Hogy a nagyközönség még nem találkozott vele gyakrabban a boltokban, annak az az oka, hogy az ötlettől a meevalósításie mindent a saját zsebünkből fizettünk. Amikor elfogyott a pénzünk, leálltak a munkák. Ha kicsit összeszedjük magunkat, belevágunk egy komolyabb marketing- munkába, mert a termékfejlesztési költséget — ami már jóval meghaladta a milliós nagyságrendet -— vissza szeretnénk kapni. Nem azért, hogy Mercedest vásárolva az utakon száguldjunk, hanem hogy tisztességesen meg tudjunk élni. Úgy gondolom, hogy az Agro-Food Vásári Nagy díja sokban elősegíti törekvéseinket, s ez annál is értékesebb a számunkra, mert ez az első díj, amit a munkánkért kaptunk... Az oldalt írta: Fotók: Vitéz Péter Bozsó Katalin
