Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-22 / 223. szám

UJ KELET

Labdarúgás

Ez történt a labdarúgó NB II-ben

1995. szeptember 26., kedd

15

Féltucatnyi vereség — féltucattal

Megmérettetett, és köny- nyűnek találtatott a sényői együttes. Mostanáig csak idegenben űztek csúfot az újoncból, otthonukban úgy ahogy még tartották magukat. Vasárnap ennek is vége szakadt. Tarolt a vendég III. Kerület (0-6), szertefoszlat- va Jávor Pál titkos álmát. Az újsütetű edző hivatalból optimista nyilatkozattal bátorította a szárnyai alá bújtatott labdarúgókat, noha ő maga átlátott a szitán.

— Valóban az voltam, mert úgy gondoltam, hogy amit hét közben gyakoroltunk, abból viszontlátok valamit a mérkőzésen. A játékosok határtalan lelkesedésére apelláltam, arra számítván, így esetleg megverhetjük a nálunk jobb III. Kerületet. Tudtam én nagyon is jól, hogy milyen erőt képviselnek, de ezt nem kürtölhettem világgá. Amúgy is padlón van a csapat, de ha a fiúk előtt még dicsérem is az ellenfelet, azzal csak a maradék hitüket vettem volna el. Nagy nyomás nehezedett a védelemre, amiatt, hogy képtelenek voltunk elől tartani a labdát. A középpályásoknak nyolcvan métereket kellett loholniuk minden támadásnál, ez pedig nem megy. Ma még nem megy! Húsz percig igen, utána azonban összezuhantunk.

— A játékosok önmagukba vetett bizalmának is kevés jelét tapasztalhattuk.

— Próbáltam hatni rájuk, egyénileg is elbeszélgettem valamennyiükkel. Mondtam: higgyed, tudod, csak csináljad! Legbelül éreztem, nehéz lesz kimozdítani őket a fásultság állapotából. Az azonban megengedhetetlen az NB II-ben, hogy szinte lerajzoltam merre rúgják a labdát, mégis mindennek az ellenkezője történt.

— Mivel okolható a rendkívül passzív támadójáték?

— Nem tudom! Nem tudom...Nem ezt kértem, egyszerűen elszaladtunk a labdától, céltalanul ívelgettünk, ahelyett, hogy megnyitottuk volna a széleket. A csatárok pedig azt a kevéske lehetőséget sem ragadták meg, amikor esélyhez jutottak.

— Harmadik súlyos, sorrendben hatodik vereségét

szenvedte el a Sényő. Ez arra utalhat: nem lesz annyi erő a csapatban, hogy bírja a lépést a riválisokkal. Te miként vélekedsz erről?

— Átvettem az irányítást, holott nem vagyok kezdő, számomra is világos volt, hogy ez nem egy élcsapat. Látom milyen problémákkal kell szembesülni, de hát ez van. Felvállaltam a munkát, tehát bizakodom. Aligha állnánk itt, ha nem tétmeccseken, azonmód a mélyvízbe kerülve várnánk az eredményt. Korábban szükséges lett volna összeereszteni a társaságot tapasztaltabb csapatokkal. Akkor nem ez lenne a helyzet. Ugyanis abban a pillanatban, amikor az ellenfél valódi futballt mutat, a mi játékosaink megrettennek. Természetszerűleg néhány poszton a képességekkel sincs minden rendben, és amennyiben a gyengeséghez még fegyelmezetlenség is párosul, akkor van az igazán nagy baj! Vasárnap így jártunk..

Koncz Tibor

• •

Önbizalomra varva

Megyei II. osztály

Az Erimpex csoport állása

1. Nyírmeggyes

2. Túrricse

3. Vaja

4. Nyírlugos

5. Jánkmajtis

6. Balkány

7. Encsencs

8. Nagyec séd 9■ Tiszamenti SE 4

10. Olcsva

11. Tarpa

12. Nyírvasvári

13. Nyírbéltek

14. Hodász

A Kárpát-Hús csoport állása

4

4 __

16-1

12

1. Gávavencsellő

4

4

—

—

12-1

12

4

4 __

13-2

12

2. Kállósemjén

4

4

—

—

11-5

12

4

3

1

__

12-3

10

3. Ajak

4

3

1

—

11-8

10

4

2

1

1

18-8

7

4. Nyíribrony

4

2

2

—

9-7

8

4

•2

1

1

7-5

7 ■

5. Komoró

4

2

1

1

9-7

7

4

2 2

7-12

6

6. Kárpát-Hús

4

2

1

1

6-5

7

4

1

2

1

4-4

5

7. Kálmánháza

4

1

2

1

7-6

5

4

1

2

1

5-6

5

8. Tuzsér

4

1

2

1

4-6

5

4

1

1

2

6-8

4

9. Nyírtura

4

1

1

2

7-6

4

4

1

1

2

3-7

4

10. Dombrád

4

1

—

3

8-12

3

4

1 3

4-9

3

11. Kemecse

4

—

2

2

3-10

• 2

4

__

2

2

57

2

12. Anarcs

4

—

1

3

1-4

1

4

__

1

3

213

1

13. Napkor

4

—

1

3

3-7

1

4

— 4

2-19

0

14. Kótaj

4

—

1

3

5-12

1

//•

A

A •

A 1

Üllői úti páholyok

Az Üllői úti stadionban felépített új sajtóterasz és a szerdai, Ajax elleni Bajnokok Li- gája-mérkőzés voltak a fő témái annak a sajtótájékoztatónak, amelyet a Ferencváros vezetői hétfőn tartottak a klub székházában.

Török Lajos létesítményigazgató örömmel számolt be arról, hogy elkészült az új, 200 fős sajtóterasz, melyet már a szerdai mérkőzésen birtokukba vehetnek az újságírók. A munkálatokkal magyar viszonyok között rekordidő alatt végeztek, hiszen szeptember 4- én kezdtek neki és 18-án már állt az új lelátó. Most már nyugodtan lehet állítani, hogy az Üllői úton ezentúl európai színvonalon dolgozhatnak a tudósító újságírók. A 36-37 millió forintos beruházás finanszírozásához a Bajnokok Ligájába való bejutásért járó tetemes bevétel adta a pénzügyi biztosítékot.

Az új sajtólelátón csak az írott sajtó munkatársai kapnak helyet, a rádió-és a televízióállások továbbra is az eredeti helyükön maradnak.

A klubházban is folytatódnak az . építkezések, a két oldalsó szárnyon 70-70 VIP- ülést alakítanak ki. A tető- szerkezet a tervek szerint november végére készül el. Jövőre az épület középső részének felújítására kerül sor, így 1999-re, a Ferencváros 100 éves fennállásának évfordulójára teljesen megújul a stadion.

Természetesen szóba került a jegyelosztás kérdése is, hiszen sok szurkoló adott hangot nemtetszésének amiatt, hogy a meghirdetettnél kevesebb jegyet árultak. Török Lajos válaszként megerősítette, hogy csaknem 4000 belépőt lehetett megvásárolni a pénztárakban. A többi jegyből 1360 „járt” az Ajax-szurkolóknak, 1000-re tartott igényt az Európai Labdarúgó Szövetség, az UEFA, s ugyanennyit kapott az FTC Baráti Köre is. Háromezret vehettek át a bérletesek, összesen több mint ötezret osztottak

Az NB II hétvégi fordulójának egyik meglepetése az volt, hogy a Tiszavasvárinak meg kellett elégednie egy ponttal Hatva’nban. Hétfőn délelőtt Szikszói Lajos edzőt arra kértük, hogy értékelje a mérkőzést.

— Még mindig nem emésztettem meg a történteket. Lehet, hogy én is hibás vagyok, mert talán túlzott várakozással tekintettem a mérkőzés elé. Belülről úgy ítéltem meg. hogy a még hátra lévő őszi kirándulásaink közül ez és a hódmezővásárhelyi lehet a legsimább. Nos, Hatvanban ikszeltünk, Hódmező pedig otthon legyőzte a Kazinbarcikát. Vaskos meglepetés volt az is!

— A jó erőkből álló Tisza- vasváritól tehát túlzott elvárásnak tekinthető egy meggyengült, visszaesett Hatvan legyőzése?

— Természetesen nem. Ezért is emésztem meg nehezen a történteket. Félreértés ne essék! Lehet Hatvanban döntetlent játszani, de nem ilyen lagymatag játékkal. Nem játszottak úgy a labdarúgóink, mint amikor mindenki minden idegszálával csak a győzelemre összpontosít. Ellenfelünk egyetlenegyszer sem tette próbára kapusunkat. Igaz, valójában mi sem a hatvani kapuvédőt...-----Egy les gólra azért futotta

a Vasvári erejéből. Valóban szabálytalan volt a találat?

— Messze voltam, nem tudom megítélni. Volt az ellenfelünknek egy hasonló támadása, akkor is intett a partjelző. Nem feltételezem róluk a csalást. Egyébként pedig Veresnek egyből kellett volna lőnie a labdát és nem ívelni Szilágyinak. Ha egyből lő, akkor most nincs miről beszélni vagy éppen győzelemről beszélgetünk.

— Kikkel volt megelégedve?

— Ez a legnagyobb gondom, úgy igazán senkivel. Hat-hét játékos elfogadhatót nyújtott, a többiek gyengén szerepeltek. Borzasztó, hogy nincs olyan labdarúgónk, aki most magával ragadná a többieket.

— Ez azt jelenti, hogy beleszürkül Tiszavasvári a középmezőnybe?

— Igazán remélem, hogy nem! Keresem én is ennek a magyarázatát, de nem találom. Nem hiszem, hogy a kondícióval lennének gondok, hiszen ezen a mérkőzésen is végig erőfölényben játszottunk. Jól bírtuk a mérkőzés végét is. Technikás, képzett játékosoknak jó kondícióval nem lenne szabad így játszani.

—Akkor lehet, hogy az a baj, az ellenfelek kiismerték a Vasvári taktikáját, megvan az ellenszerük az egyszerűjátékra...

— Ezt sem hiszem, mert például Sényő, Eger és a gyengébbik Kecskemét ellen akár több góllal is nyerhettünk volna. Én nem érzem, hogy túl nagy gond lenne nálunk. Sokkal jobban kezdtük az idényt, mint tavaly. Véleményem szerint mihelyst megverünk valakit 3-4 góllal, visszaállunk a tavaly tavasszal megszokott játékra.

— Felröppent a hír, hogy Pitács Gyuri esetleg visszatérne Tiszavasváriba, mert nem érzi jól magát Diósgyőrben. Mi igaz ebből?

— Én nem hallottam erről, de nekem nagyon hiányzik egy ilyen erőszakos játékos. O meg mer indulni két védővel szemben is. Hatvanban például Szilágyi a kétszer visszavonult, 35 éves öreg Károllyal szemben nem indult meg, inkább leadta a labdát Erdeinek, mert kérte... Szükség lenne Pitácsra, de mi annyit nem fizetnénk érte, mint amennyiért a DFC elvitte.

Száraz Attila

Széki búcsúmérkőzése

Szerdán 15 órakor a DVSC-Epona élvonalbeli csapatával mérkőzik a Tiszavasvári Alkaloida. A mérkőzés egyúttal Széki ,/ór.vc/ búcsúfel lépését is jelenti, aki hazai közönség előtt köszön el az aktív labdarúgástól.

ki az MLSZ, a vidéki egyesületek és különféle szakosztályok között. A játékosok is fejenként 100-100 belépővel rendelkeztek, s a klub más szakosztályai sem maradhattak ki az „osztásból”.

Szívós István, az egyesület ügyvezető elnöke elmondta, véleménye szerint a jegyelosztásnál jó megoldás nem lehetett. Határozottan kijelentette, hogy a híresztelésekkel ellentétben a Ferencváros valamennyi Bajnokok Ligája- mérkőzését az Üllői úton játssza le. Hangsúlyozta: a bérletesek ezentúl is előnyt élveznek, s az is elképzelhető, hogy a vasárnapihoz hasonló tumultus elkerülése érdekében a Real Madrid és a Grasshoppers elleni találkozóra együtt árulják majd a jegyeket. Végül elnézést kért mindazoktól, akik nem jutottak belépőhöz, majd magyarázatképpen annyit mondott, nekik is tapasztalatokat kell szerezniük, hiszen nem minden évben szerepel magyar csapat a Bajnokok Ligájában.

A sokk után jött a sok gól...

Megremegnek-e az egri várfalak az NYFC támadásaitól? — tettük fel a kérdést szombati számunkban az Eger—Nyíregyháza mérkőzés előtt. A kérdésre csatta- nós választ adtak az NYFC labdarúgói, akik nemcsak hogy megrengették, de alaposan le is rombolták az előttük magasodó akadályokat. A 4-1-es idegenbeli győzelem már nagyon hiányzott Csehiéknek. Hasonló véleményen volt Kovács János, az NYFC pályaedzője is.

— Fokozott várakozással tekintettünk az egri mérkőzés elé, hiszen az előző fordulóban, hazai pályán vereséget szenvedtünk. Nagyon kellett az idegenbeli siker, hiszen ez helyrebillentette a csapatot, amelynek ideje volt elindulnia a táblázat magasabb régiója irányába. Ennek szellemében készültünk a múlt héten — összegzett Kovács János.

— A hetedik percben már vezetett az NYFC. Az első pillanatokban látszott, hogy több mint esélyes a társaság a győzelemre?

—- Mi egyértelműen győzelmi reményekkel utaztunk Egerbe. Az első benyomásaim azok voltak, hogy az Eger zártan próbált védekezni, saját térfelén szeretett volna megálljt parancsolni a mi embereinknek. Jól mozgatKovács János

tűk mind a két oldalt, megjátszhatok voltak a csatáraink. Első gólunk is ennek köszönhető, egy korszerű támadás végén szereztük mega vezetést: Németh labdáját Lukács sakk-matt helyzetben helyezte a kapuba. Ellentétben a Nemzeti Sportban olvasottakkal, lesről szó sem lehetett.

— Ezután mennyiben változott a játék képe?

— Az Eger kijjebb próbált húzódni, ezáltal nekünk adódtak lehetőségeink, két-három ziccerünk is volt, melyeket elhibáztunk. Csehi Tibinek volt két ígéretes szabadrúgása, az egyiket a kapus védte, a másik egy arasznyival fölé szállt. Majd a félidő vége felé olyan sokk érte a gárdát, amelyet én labdarúgópályán eltöltött hosz- szú éveim során még nem tapasztaltam. Egy hazaadott labdára Feke nagy lendülettel érkezett, a labda furcsán pattant

meg, lyukat rúgott, és már 1-1 is volt az állás.

— Tehát elolvadt az NY EC előnye. Szünet után — úgy tűnt — tudott újítani az együttes.

— Rendeztük sorainkat, a második félidőben ott folytattuk, ahol az elsőben elkezdtük. A csapat megmutatta erényeit, tartását, hiszen 5—6 perc alatt eldöntötte a mérkőzést. Az utolsó harminc percben nagy fizikai fölénybe kerültünk, számtalan lehetőséget dolgoztunk ki. így nem lett volna meglepő, ha 6—8 gólt rúg az együttes, tehát győzelmünk jogosságához nem férhet kétség. Maximálisan érvényesítettük fizikai fölényünket, a gyors játékosaink vezette támadásokban mindig benne volt a gólveszély.

— Széteső csapat benyomását keltette az ellenfél?

— így volt, az Eger kénytelen volt futni az eredmény után, kettészakadt a támadó- és a védősora, ez pedig a mi malmunkra hajotta a vizet. A együttesünkben több jó teljesítményt láttam, úgy fogalmaznék, hogy igazi csapatjátékot produkáltak a fiúk, és az is örömteli, hogy a nyáron érkezett játékosok beilleszkedni látszanak a csapatba, ütőképesebbé téve azt.

Csiky Nándor