Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-22 / 223. szám

4 1995. szeptember 22., péntek Külföld mnen-onnan ^— ÜJ KELET Horn-interjú a Neue Zürcher Zeitungban TT Teherán — Szerdán késő este — helyi idő szerint már csütörtökön éjfél után — le­szállt Teheránban a kedden eltérített Boeing 707-es utas- szállító repülőgép. Mint az AP amerikai és a Reuter brit hírügynökség jelentette, az utasok egyelőre nem hagy­hatták el a repülőteret. Az utasokat és a legénység tag­jait a repülőtérnek a külön­járatok részére fenntartott ré­szébe kísérték. A gépre vá­rakozó családtagokat a ható­ságok felkérték, hogy térje­nek haza. Ti Belgrád — Szerda este a belgrádi néprajzi múzeum­ban megnyitották a néprajzi filmek negyedik nemzetkö­zi fesztiválját, amelyen mint­egy 50, hivatásosok és ama­tőrök által készített filmet mutatnak majd be. A három­napos fesztiválon a jugosz­láv filmek mellett bolgár, görög, magyar, orosz és ro­mán alkotások is műsorra ke­rülnek. Dragoslav Antoni- jevic, a seregszemle szer­vezőbizottságának elnöke fontos eseménynek nevezte a fesztivál megnyitását, s hangsúlyozta: a néprajzi fil­mek segítik a nemzetek ta­nulmányozását, s emléket ál­lítanak a letűnőben lévő élet­módnak. ír Párizs — Pokolgépes ak­ciók sorozatát hajtották vég­re ismeretlen tettesek csütör­tök hajnalban a dél-francia- országi Toulouse városában: az eddigi adatok szerint összesen négy telefonfülké­ben történt robbanás. A szer­kezetek mindegyik esetben igen kis erejűek voltak: jellemző, hogy csak a fülkék üvegje tört össze és senki sem sérült meg. Egyébként a négy esetből három olyan helyen történt, ahol a robba­násnak nem is volt szem­vagy fültanúja: csak a ké­sőbb arra járó emberek fe­dezték fel az eseteket, s így az akciók pontos időpontját egyelőre nem lehet megad­ni. Az esetek színhelyén a rendőrök nem bukkantak gázpalackok maradványaira vagy szögekre: márpedig ez arra utal, hogy a toulouse-i akciók valószínűleg nincse­nek összefüggésben a július vége óta tartó franciaorszá­gi terrormerénylet-sorozat- tal. •& Moszkva — Pörgő szok­nyák és feszes mellények, és persze viselőik lesznek lát­hatók szeptember végén Moszkvában, a Luzsnyiki stadion kisebbik arénájában: a nemzetközi társastánc szö­vetség most először rendez világkupa-fordulót az orosz fővárosban — adta hírül az ITAR-TASZSZ. A közön­ség első ízben láthatja példá­ul a latin-amerikai táncok ti­zenkétszeres világbajno­kait, a skót Burns—Gaynor párost. Ellenfeleik, oroszok, németek, amerikaiak, kana­daiak, hollandok, olaszok és ukránok lesznek. Az orosz fővárosnak eddig sohasem sikerült megszereznie a vi­lágkupa rendezési jogát. A mostani versenyben össze­sen 48 ezer dollárt osztanak szét. A belépők mind egy szálig elkeltek. — Nincsenek megoldásra váró, nyitott politikai kérdések Magyarország és Svájc között, de számos területen a párbe­széd elmélyítésére van szükség — fejtette ki Horn Gyula mi­niszterelnök a Neue Zürcher Zeitung csütörtöki számában megjelent, majdnem egyolda­las interjúban. A kormányfővel, aki csütörtökön érkezik kétna­pos hivatalos látogatásra Svájc­ba, szeptember közepén Buda­pesten beszélgetett a tekinté­lyes svájci napilap munkatársa. Az interjút Nem értik meg elég­gé Kelet-Európa gondjait cím­mel, Magyarországon folyik a gazdasági átalakulás alcímmel jelentette meg a lap. Horn Gyula nagy megtisztel­tetésnek tartja, hogy személyé­ben hivatalosan először látogat Svájcba magyar miniszterel­nök. Rendkívül jónak ítélte a két ország együttműködését az ENSZ-ben, az Európa Tanács­ban és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet vezető testületében, a trojká­ban. A magyar kormányfő sze­rint jelentős kezdeti lépés a Földrengés Közepes erősségű földrengés volt Kalifornia gyéren lakott déli részén —jelentette csütör­tök hajnalban a Reuter. A Richter-skálán 5,5-ös erősségű földmozgást közép-európai idő szerint csütörtökön, kevéssel éjfél után észlelték, s érezni le­hetett Kalifornia és Nevada ha­tárától egészen Los Ängelesig. A rengés epicentruma Los An- gelestől 160 kilométerre észak­ra volt. A városban kilengtek a felhőkarcolók, de károkról nem érkezett jelentés. Kipusztulás fenyegeti Egy évtizeden belül az indi­ai tigris kipusztulásához vezet­het a ragadozó testrészeiből előállított készítmények iránti óriási kereslet, amely sokmil­lió dolláros törvénytelen forgal­mat biztosít az ázsiai piacokon — állítják a környezetvédők. Az Indiai Vadvédelmi Társa­ság szerint a csempészet oly ri­asztó méreteket öltött a kö­zelmúltban, hogy a kínai—in­diai határon szogálatot teljesítő határőröket kifejezetten utasí­tani kellett a meggátolására. A társaság egy képviselője szerint tíz éven belül kipusztulhat a faj, ha nem veszik elejét a csempé­szetnek. Kína, Tajvan és Dél-Korea a legfőbb felvevőpiacok. A tig­riscsontból készült főzetet reumatikus fájdalmakra ajánl­ják a kínai gyógyszerészek; a tigris hímtagjából főzött — adagonként legkevesebb 320 USA-dollárt kóstáló — leves a nemi teljesítőképességet növe­lő csodaszer hírében áll. Jelen­tős a kereslet a tigrissörte és az állat illatmirigyei iránt; a tig­risbőr pedig továbbra is nagy becsben áll — még ha titkolni kell is... A tigrisvadászat még nem is oly rég fejedelmi sport volt. Minden maharadzsának, aki egy kicsit is adott magára, kel­lett lógjon pár tigrisbőr a lak­osztálya falain. A vadászatot es a tigris testrészeinek kereske­delmét az utóbbi években sok ázsiai ország betiltotta, ám a társaság még így is százmillió­ra teszi a potenciális vásárlók számát. A tigrisek száma ezzel szemben a századfordulón 50 ezerre becsült állományról az 1960-as évekre 2000 állatra apadt. dós országokban növekvő jó­lét fokozta a tigristestrészek iránti fizetőképes keresletet, és új lendületet vett az orvvadá­szat. Egyedül a Delhi melletti Ranthambore természetvédel­mi területről 15 állat tűnt el, s 1993-94-ben 667 kilogramm tigriscsontot foglaltak le a ha­tóságok. A Vadvédelmi Társa­A tigris az indiai kulturális örökség egyik alapmotívuma, az országszerte tisztelt istensé­gek — többek között a nőies­séget szimbolizáló Durga is­tennő — állandó kísérője. In­diában 1973-ban országos mozgalom indult a tigrisek vé­delmében. Számuk a védett körzetek kialakításának ered­ményeképp 1989-re már több mint megkétszereződött: elér­te a 4300 példányt. Ekkor azonban az Indiával szomszé­svájci szakértelem átadásában a látogatása alatt aláírandó, a gyakornokok cseréjéről szóló egyezmény, amely évente 100 magyar fiatal egyéves szakmai továbbképzését teszi lehetővé Svájcban. A miniszterelnök ugynakkor gondként említette, hogy a leg­utóbbi exporttámogató intéz­kedések ellenére sem sikerült lefaragni az évek óta a ma­gyar—svájci külkereskede­lemben jelentkező magyar passzívumot, sőt, ez az utóbbi időben még nőtt is. Hóm Gyula Svájcban szeret­né megtudni, hogy miért csök­kent a svájciak beruházási ked­ve Magyarországon. Az újság­író felvetésére, hogy ez nem a gazdasági helyzet javulásába vetett bizalom csökkenésére, vagy a HungarHotels és a Hun­garoton privatizációja körüli ügyekre vezethető-e vissza, Hóm Gyula határozottan leszö­gezte: egyik esetben sem egy már megkötött privatizációs szerződés megsértéséről volt szó. A miniszterelnök megíté­lése szerint a magyar iparban Lassú haladás Simon Peresz izraeli külügy­miniszter és Jasszer Arafat PFSZ-vezető csütörtök hajna­lig egyezkedett az egyiptomi Tábában a palesztin autonómia Ciszjordániára való kiterjeszté­sének részleteiről — jelentette az AFP a helyszínről. A megbeszélések, amelyek szombaton kezdődtek a Vörös­tenger partján lévő üdülőhelyen csütörtökön is folytatódni fog­nak — tájékoztatta az újságíró­kat az izraeli külügyminiszter. Hivatalos izraeli forrás szerint a felek az éjszaka során ismét csak a izraeli hadsereg Ciszjor- dániában való átcsoportosításá­nak térképéről tárgyaltak. Hebronról, a Ciszjordánia déli részén lévő palesztin város­ról, ahol 400 izraeli telepes él 120 ezer palesztin között, szin­tén szó volt. Izrael ezzel kap­csolatban új javaslatot terjesz­tett elő 300 palesztin rendőr jelenlétéről a városban. Az in­dítvány szerint a rendőrök egy része fegyvert is viselhet. és az infrastruktúra területén még néhány igen kedvező ma­gyar ajánlat található. Hozzátet­te: a gyors privatizáció most a jövő szempontjából döntő je­lentőségű. A magyar kormány ezt a folyamatot 1997 végéig lezárja, s akkor a termelő- eszközök 80—85 százaléka magántulajdonban lesz. A kor­mányfő arról is beszélt, hogy az átalakulás áldozatokat követel és szociális feszültségekkel jár, s egész Kelet-Európábán hi­ányzik a pénzügyi stabilitás. Ugyanakkor az idén Magyaror­szágon 2—3 százalékos növe­kedésre számít. A kormányfő sajnálkozva szólt arról is, hogy néhány olyan nyugat-európai ország, amely maga is költségvetési hiánnyal küzd, nem elég megértő Kelet- és Közép-Európa gondjaival szemben. A magyar kormány jövőre felére akarja csökkente­ni a költségvetési hiányt— tudta meg a lap a kormányfőtől. A délszláv válságban Ma­gyarország továbbra is semle­ges akar maradni, és a svájci új­ságírónak Horn Gyula leszö­gezte: hazánk adott esetben erőteljes fellépéssel megakadá­lyozná, hogy területét az egyik vagy a másik harcoló fél had­műveletek céljára használja fel. A kormányfő azt is hangsú­lyozta: Magyarország soha nem keveredik háborús össze­tűzésbe, ezt a külföldi befek­tetők is jól tudják, s nagy ré­szüknél nem is tapasztalható ezirányú aggodalom. Magyarország többi szom­szédjával küszöbön áll a törté­nelmi kibékülés — írja a Neue Zürcher Zeitung, s a tudósító megjegyzi: Romániával egyre élénkülnek a gazdasági kapcso­latok, Szlovákiával pedig egyre inkább leépülnek a feszültségek. A miniszterelnök érdekesnek találta az újságíró azon felve­tését, miszerint fel lehetne kér­ni Svájcot, hogy közvetítsen a kisebbségi kérdések megoldá­sában a Kárpát-medencében. Horn Gyula azonban hozzátet­te: nem tudja, hogy miként áll hozzá ehhez a kérdéshez Bem, illetve, hogy Magyarország szomszédai is üdvözölnék-e ezt a kezdeményezést? Csecsenföld Sorozatos terrortámadások Terrortámadások egész soro­zata történt egyetlen nap lefor­gása alatt a kaukázusi válságöve­zetben. Az Oleg Lobov, Jelcin el­nök csencsenöldi megbízottja el­leni szerdai pokolgépes merény­let a jelek szerint csak nyitánya volt az erőszakos akcióknak. Miközben a dagesztáni Ma- hacskalában szerdán ismeretlen tettesek hatalmukba kerítettek egy autóbuszt és annak 19 uta­sát, Groznij egyik katonai pa­rancsnokságán orosz katonákat ejtettek foglyul és szállítottak ismeretlen helyre csecsen fegy­veresek. Az orosz túszok szá­ma nem ismert. Csütörtökön ugyancsak ismeretlen elköve­tők felrobbantottak egy kőolaj­tárolót a csecsen fővárosban. Előző nap a grozniji kőolaj­finomítóban történt robbanás, majd keletkezett tűz. Dzsohar Dudajev képviselője, Movladi Udugov csütörtökön cáfolta, hogy a csecsen elnök hívei kö­vették volna el a támadásokat, és az esetek közös kivizsgálá­sára tett indítványt. Egyelőre nem ismert, hogy van-e összefüggés az egyes akciók között, megfigyelők azonban emlékeztetnek, hogy mind orosz, mind pedig cse­csen részről éles hangú nyilat­kozatokban vádolták a másik felet a katonai megállapodások felrúgásával és a helyzet meg­ingatásával, Utóbb a csecsen vezérkari főnök jelezte, hogy a nehézfegyverek leadása helyett azokat visszatelepítik a koráb­bi állásokba. Végleges leállítás vagy csak felfüggesztés? ENSZ—NATO-közlemény a légicsapások felfüggesztéséről ság szerint a tényleges veszte­ség jóval nagyobb — de a ti­beti határszakasz őrei, osztalék fejében, átengedik a csempé­szeket. A csempészet túlnyomórészt a himalájai határon, Dzsammu és Kasmír északi részén folyik. A kereskedők hatszoros ha­szonnal cserélik a tigrisek föl­di maradványait a tibeti antilop gyapjára — ebből a ritka gyap­júból készül a híresen könnyű kasmíri kelme. Az ENSZ és a NATO közép­európai idő szerint csütörtök hajnalban közös közleményben bejelentette, hogy meghatáro­zatlan időre felfüggesztik a boszniai szerbek elleni légi­csapásokat. A döntést Leighton Smith tengernagy, a NATO dél­európai erőinek főparancsnoka és Bemard Janvier tábornok, a balkáni ENSZ-erők főparancs­noka hozta meg, miután mind­ketten meggyőződtek arról, hogy a boszniai szerbek határ­időre teljesítették a Szarajevó zárlatának feloldására szabott követeléseket. A közlemény tételesen felso­rolja azokat a feltételeket, amelynek a két szervezet meg­ítélése szerint a boszniai szer­bek eleget tettek: hátravonták nehézfegyvereiket a fővárost körülvevő húsz kilométeres ti­lalmi övezetből; lehetővé tették a szarajevói repülőtér megnyi­tását; felszabadították a főbb útvonalakat, hogy a humanitá­rius segélyszállítmányok aka­dálytalanul bejuthassanak a boszniai fővárosba. A nyilatkozat utal arra is, hogy a boszniai szerbek hajlan­dóságukat fejezték ki a Szara­jevó térségét érintő tűzszüneti megállapodás megkötésére: ennek figyelembe vételével az ENSZ és a NATO arra ösztön­zi az összes felet, hogy csatla­kozzon az ellenségeskedések végleges beszüntetéséhez, és a tűzszüneti egyezményt a ké­sőbbiekben terjesszék ki az egész országra. A két szervezet ugyanakkor nyilvánvalóvá tette, hogy a pol­gári lakosság elleni támadások felújulása és a korábban előter­jesztett követelésekben foglalt feltételek megsértése esetén a NATO ismét a légicsapások eszközéhez fog nyúlni. ENSZ-források kiszivárogta­tása szerint a közlemény nyil­vánosságra hozatala előtt But- rosz Gáli, a világszervezet főtitkára telefonon érintkezés­be lépett Willy Claes NATO- főtitkárral, hogy megvitassa vele': a nyilatkozatban a légi műveletek végleges leállítása vagy pedig csak felfüggeszté­se szerepeljen.

Next

/
Thumbnails
Contents