Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-22 / 223. szám

Belföld-külföld 1995. szeptember 22., péntek nemzetközi Új magyar nagykövet Tokióban Sűdy Zoltán, Magyarország tokiói nagykövete csütörtö­kön átadta megbízólevelét a japán uralkodónak. Akihito csá­szár örömét fejezte ki ez alkalomból amiatt, hogy a két or­szág kapcsolatai jól fejlődnek, és üdvözletét küldte Göncz Árpád köztársasági elnöknek. Sűdy Zoltán, aki a múlt héten foglalta el állomáshelyét, azt tekinti legfőbb céljának, hogy a japán—magyar kereskedelmi és vállalkozói kapcsolatok a szoros pénzügyi kapcsolatok szintjére emelkedjenek. Magyar országgyűlési bizottság Madridban A spanyol képviselőház meghívására 24 órás látogatást tett Madridban a magyar Országgyűlés külügyi, illetve az euró­pai integrációs ügyekkel foglalkozó bizottságainak küldött­sége. A delegációt Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke vezette. Tagjai voltak: a külügyi bizottság részéről Csapody Miklós (MDF), Fedor Vilmos (MSZP), valamint az EU in­tegrációs bizottsága részéről Nagy Frigyes (MSZP) és Kele­men András (MDF). A küldöttséget Jordi Sóié Túra, a spa­nyol parlament külügyi bizottságának elnöke fogadta. A vád: összeesküvés Egy szerb bíróság harmincnyolc egykori albán rendőrt ítélt több éves börtönbüntetésre „államellenes összeesküvésben való részvétel” vádjával —jelentette csütörtökön az AFP. A prizreni bíróság egytől hat és fél évig terjedő börtönbünte­téssel sújtotta a volt albán rendőröket, akik a vád szerint Szer­bia területi egységének megdöntésére és a független koszo­vói állam megteremtésére szervezkedtek. Mint a francia hír- ügynökség megjegyezte, a szerb hatóságok tavaly év végétől tömegesen tartóztatják le a koszovói rendőrség egykori, al­bán nemzetiségű munkatársait. Mintegy százhatvan rendőrt ítéltek el eddig. Amerikaiak Boszniában John Shalikashvili tábornok, a vezérkari főnökök egyesí­tett bizottságának elnöke csütörtökön megismételte azt a ko­rábbi felajánlást, amely szerint az Egyesült Államok kész akár huszonötezer fős kontingenssel részt venni a remélt boszniai békemegállapodás ellenőrzésére hivatott nemzetközi kötelék­ben. Hozzáfűzte, hogy az amerikai csapatok részaránya nem haladhatja meg a kötelék felét. Leszögezte azt is: egyelőre még nem világos, milyen nagyságú erőt kell majd Boszniába ve­zényelni. Ugyanakkor nagyon fontosnak nevezte, hogy a nemzetközi kötelék megfelelő ütőerővel rendelkezzen felada­tának akadálytalan ellátása érdekében. Migrációs tanácskozás Szlovákiában ez év augusztus végéig mindössze 176 kül­földi kapott menekültstátust. A Szlovákiában ideiglenesen tartózkodó háborús menekültek száma 1861 — derült ki a KEK-országok migrációs munkacsoportjának csütörtökön befejeződött pozsonyi ülését követő sajtótájékoztatón. Sán­dor István, a Magyar Külügyminisztérium migrációs és me­nekültügyi munkacsoportjának osztályvezetője, a nemzetközi KEK-bizottság elnöke az MTI tudósítójának elmondta: az érintett országok rendszeresen cserélik a migrációval, a me­nekültügyi helyzettel és a migrációt érintő törvényalkotással kapcsolatos információkat. A munkacsoport pozsonyi tanács­kozása elfogadta azt a — bécsi székhelyű migrációs köz­pont által kidolgozott — dokumentumot, amely a közép-eu­rópai migrációs és menekültügyi feladatokat tartalmazza. Önkormányzati választások Tíz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen kezdemé­nyeztek kisebbségi önkormány­zati választást a polgárok. Nyír­egyházán örmény nemzetiségű képviselő-testületet szeretnének létrehozni, míg Csegöldön, Gacsályban, Gulácson, Kisvar- sányban, Kömörőn, Nagysze­keresen, Opályiban, Rétközbe- rencsen és Vámosorosziban ci­gány önkormányzatot szándé­koznak alakítani az érintettek. Borbély Károly, a területi választási bizottság titkára az MTI tudósítójának csütörtökön elmondta: két település, Gulács és Rétközberencs helyi válasz­tási bizottsága — miután a pol­gári kezdeményezés minden­ben megfelelt a törvényi elő­írásoknak — november 19-re, vasárnapra már ki is tűzte a sza­vazást. A további nyolc nyírsé­gi községben és városban ok­tóber 6-ig döntenek a kisebb­ségi választás kiírásáról. Szabolcsban jelenleg 47 ki­sebbségi önkormányzat műkö­dik. Negyvenöt településen ci­gány, míg Mátészalkán német, Nyíregyházán pedig szlovák képviselő-testület tevékenyke­dik. A három etnikum mellett — amennyiben elfogadják a kezdeményezést, és a novem­beri szavazás eredményes lesz — egy negyedik kisebbség, az örmény is létrehozhatja saját önkormányzati testületét. Kamionok a vízen Kamionok vízi szállítását elősegítő, úgynevezett Ro-Ro kikötő kiépítésére pályázott a Phare Interreg program kereté­ben a Győr-Gönyű Kikötő Rt. A létesítményt a Mosoni-Duna tor­kolatánál építenék. A program­mal szeretnék elérni, hogy a köz­úti tranzitforgalom egy részét ha­jóra tereljék. Pintér Ákos, a tár­saság elnök-igazgatója úgy vé­lekedik: a Győrön évente átha­ladó százezres kamionforgalom öt-hét százalékát vízre lehetne tenni. A járat Győr és Passau között közlekedne, Ausztriát át­hajózná. Főként hétvégi forga­lomra számítanak, amikor a ka­mionok Ausztriában egyáltalán nem közlekedhetnek. Ily módon ellensúlyozni lehetne a kamion- parkolókban eltöltött hétvégi időveszteséget. Amennyiben a Phare-támogatást elnyerik, akkor a 450 millió forintos beruházást még idén elindítják az alap inf­rastruktúra kiépítésével. UJ KELET Göncz Árpád és Horn Gyula fogadta a cseh külügyminisztert Csütörtök délelőtt Göncz Ár­pád köztársasági elnök és Horn Gyula kormányfő is fogadta az egynapos látogatáson Budapes­ten tartózkodó Josef Zieleniec cseh külügyminisztert. Faragó Andrásnak, a köztár­sasági elnök szóvivőjének tájé­koztatása szerint a Parlament Nándorfehérvári termében folytatott megbeszélésen Göncz Árpád szorgalmazta, hogy Budapest és Prága „part­nerek és ne versenytársak le­gyenek az európai integráció­hoz vezető úton”. —Magyarországnak és Cseh- országnak nem érdeke, hogy a másik országában kedvezőtle­nül alakuljon a helyzet, mert az térségünk egészének állapotát befolyásolja — mondta Göncz Árpád, utalva arra, hogy a két ország között semmiféle ellen­tét nincs, s kapcsolataink az utóbbi években gazdasági téren is biztatóan fejlődnek. A köztársasági elnök rámu­tatott, hogy hazánk a Közép­európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) tagországai közül Csehországgal bonyolít­ja le a legnagyobb kereskedel­mi forgalmat. Egyúttal jelezte: szívesen venné, ha folyamatos egyeztetés lenne a szaktárcák között, és üdvözölné, ha a kul­turális kapcsolatok felzárkóz­nának az utóbbi években jól alakult politikai, illetve gazda­sági kapcsolatok mögé. Horn Gyula, aki dolgozószo­bájában fogadta a cseh vendé­get, újólag kifejtette azt a véle­ményét, hogy a visegrádi né­gyek együttműködésének poli­tikai jelentősége is van, amelyet a nyugati közvélemény is elfo­gadott. Göbölyös László, a kormányfő külpolitikai főta­nácsadója az MTI-nek elmond­ta: a politikai egyeztetések mel­lett szól Horn Gyula szerint az is, hogy országaink nagyjából azonos módon és időben vál­nak éretté a nyugat-európai in­tegrációra. A miniszterelnök a továbbiak­ban röviden ismertette Josef Zielenieccel a magyar—szlovák kapcsolatok helyzetét, amely­nek kapcsán a cseh külügymi­niszter kifejtette, hogy Prága rendkívüli érdeklődéssel és bi­zonyos megnyugvással fogadta a magyar—szlovák viszonyban beállt pozitív változásokat. Josef Zieleniec délután ven­déglátójával, Kovács Lászlóval folytat tárgyalásokat, majd alá­írják a cseh-—szlovák kettévá­láskor érvényét vesztett ma­gyar—csehszlovák nemzetkö­zi és tárcaközi megállapodások utódlásáról szóló jegyzőköny­vet. A külügyi tárgyalásokról a felek késő délután tartanak saj­tótájékoztatót. Keleti György és William Perry sajtótájékoztatója Elsőként csatlakozhatunk a NATO-hoz Az Egyesült Államok tízmil­lió dollárral támogatja a Magyar Honvédség átalakulását, illetve részvételét a NATO békepartner­ségi programjában. Ezt William Perry amerikai védelmi minisz­ter közölte csütörtökön Budapes­ten tartott nemzetközi sajtótájé­koztatóján. Hozzátette, Washing­ton további csaknem egymillió dollárral segíti a magyar tisztek képzését az Egyesült Államok­ban. A Pentagon vezetője leszögez­te: az Egyesült Államok támogat­ja, hogy Magyarország ne csak partneri, hanem szövetségi vi­szonyba kerüljön a NATO-val. William Perry megerősítette, hogy Magyarország az elsők között csatlakozhat majd a NATO-hoz, amikor döntés szü­letik a szövetség kibővítéséről. Mint megjegyezte: tudja, hogy nem könnyű a gazdasági refor­mok továbbvitele, de erre szük­ség van a csatlakozás érdekében. Keleti György honvédelmi mi­niszter méltatta az Egyesült Ál­lamok aktív részvételét a délszláv válság megoldásában. A tárca vezetőjének William Perry meg­ígérte: Washington erőfeszíté­seket tesz annak érdekében, hogy a magyar határhoz közeli kelet­szlavóniai térségben a feszült­ségből ne keletkezzen háborús konfliktus. Az Egyesült Államok támogatja a magyar légtérirányí­tás fejlesztését is. William Perry átadott egy tanulmányt, amely segítséget nyújt a katonai repülő­terek korszerűsítéséhez. Keleti György nagyon hasznosnak ne­vezte, hogy magyar tisztek tanul­hatnak az Egyesült Államokban. Mint mondta: a közeljövőben — nyugdíjazások miatt—esedékes vezetőváltások során azok a ma­gyar tisztek kerülnek előtérbe, akik már tanultak az Egyesült Ál­lamokban. Kérdésekre válaszolva a ven­dég megerősítette, hogy a NATO bővítésének ügyében egyetlen szövetségen kívüli országnak sincs vétójoga. Meggyőződése szerint Oroszország számára nem jelent veszélyt az új tagok felvétele, mert az elősegíti egész Európa biztonságát, ami Moszk­vának is érdeke. Kitért arra is, hogy Washington évi 500 millió dollárral támogatja az orosz had­sereg átalakítását. Külön méltat­ta a magyar—román katonai kapcsolatok alakulását. Ehhez csatlakozva Keleti György be­számolt arról, hogy a jövő hónap elején hivatalos látogatást tesz hazánkban a román védelmi mi­niszter, és a jövőben az eddigi­nél is intenzívebbek lesznek a magyar—román katonai kapcso­latok. Elmarad a kohásztüntetés A Diósgyőr-Vasgyár Nagyüzemi Munkástanács augusztus 9-én döntött arról, amennyiben az Ősz folya­mán a Diósgyőri Acélművek Kft.-nél (DAM) végrehajt­ják 1700 kohász tervezett el­bocsátását, akkor szeptem­ber 10—25. között nagysza­bású tüntetést tartanak Mis­kolcon. Galvács Ottó, a munkástanács elnöke csü­törtökön arról tájékoztatta az MTI-t: a DAM gazdaságve­zetésénél elkészült ugyan a létszámleépítési lista, azon­ban ennek végrehajtását bi­zonytalan időre befagyasz­tották. Az intézkedés hatásá­ra a Diósgyőr-Vasgyár Nagy­üzemi Munkástanács a ter­vezett tüntetés előkészületeit felfüggesztette. Egy törvénytervezet margójára Sej, a mi lobogónkat fújják-e még szelek? A román büntető törvény­könyv módosításának megis­mételt vitája során a képvise­lőház újólag súlyos börtön- büntetéssel sújtandó tettnek minősítette idegen ország zászlajának kitűzését, himnu­szának eléneklését „a tör­vényben szabályozott esetek­től eltekintve”. E vétség há­rom évig terjedő elzárással sújtható az új Btk.-cikk sze­rint. E hír hatására megfogant sorok írásának idején a tör­vényjavaslatot magyar politi­kai körökben döbbent csend fogadja. Alig ültek el az új román ok­tatási törvény által felkorbá­csolt hullámok, keleti szom­szédaink ismét kavarni kezd­ték az amúgy is zavaros vi­zet. Az oktatási törvény elle­ni tiltakozásul egy csapat bi­ciklista indult Romániából Budapesten keresztül Stras- bourgba, hónuk alatt nagy köteg tiltakozó aláírással. Közben a magyar parlement- ben minden kisgazdák vezé­re — Torgyán doktor — v ___________;_______________ eg yenesen azt követelte, hogy a honatyák testükkel alkossa­nak élő láncot az Európa Ta­nács épülete körül, így fejezvén ki ellenérzéseiket. Torgyán ar­ról nem szólt, hogy a szenáto­rok kerékpárral menjenek-e vagy egy különgéppel, és kül­ügyminiszterünk sem azért mondott ellent az FKGP elnö­kének, mert esetleg amiatt tá­madhatna derültség, hogy né- hányuk nem tudná biztonság­gal megülni a bringát. Tekerni viszont kell — jelen­tette ki Kovács László —, de csakis a diplomácia eszközei­vel! E hét keddjén Kolozsvárott az Állami Magyar Operában megnyitották a Bartók-emlék- napokat. A szervezők azonban hibát követtek el — legalábbis a város fura ura, Gheorghe Funar szerint —, aki a román nép nemzeti méltóságát sér­tőnek találta, hogy az opera homlokzatán jeles zeneszer­zőnk neve mellett magyarul tüntették fel az „emléknapok” szót és követelte annak azon­nali eltávolítását. Közben Bukaresten is fel­csendült Bartók egyik műve, igaz, hogy a Zubin Mehta által vezényelt Izraeli Szimfoni­kusok előadásában és igaz, hogy az Enescu-fesztivál kere­tében. A Concertót Ion Iliescu államfő felállva tapsolta és — még feltehetően a mű hatása alatt — a két nép közötti cso­dálatos hídként találta jellemez­ni Bartók zenéjét. Egyébként Iliescu fennen hir­deti a megbékélést, mégis nagyúri nemtörődömséggel nézi Funar úr partizánakcióit, ám volt már példa kemény lé­pésre, amikoris mutatóujját fel­emelve, azt előre-hátra mozgat­va feddte meg az ettől borzasz­tóan berezelt polgármestert. A napokban az RMDSZ ki­jelentette, hogy üdvözli Iliescu elnöknek a román-magyar tör­ténelmi megbékélésre irányuló kezdeményezéseit, de arra is rámutatott, hogy ehhez politi­kai szándéknyilatkozatok nem elegendőek. És akkor itt ez a zászlótör- vény-javaslat, mely gyakorla­tilag már csak Iliescu úr kézje­gyére vár. Neki azonban na­gyon meg kell gondolni, hogy mit tegyen. Ha ugyanis aláírja, akkor egy esetleges francia diplomata látogatásá­nál a rezesbanda nem lesz hajlandó elhúzni a Mar­seilles-!, a sofőrök pedig eset­leg letépkedik a Mercedes orráról a francia trikolort, mondván, hogy nekik család­juk van és nem akarnak há­rom évet a rács mögött tölte­ni. Vagy tegyük fel mit szól­na hozzá a véletlenül arra tévedő Bili Clinton, ha az USA himnusza helyett a nagy román nép nemzeti indulójá­val köszöntenék, közben ro­mán zászlókat lobogtatnának, egy véletlenül csillagsávos zászlóval ovációzó polgárt pedig kommandósok hurcol­nának el. Ja persze! Ott van a kikötés, hogy „a törvényben szabályo­zott esetektől eltekintve”. Az RMDSZ vezetőinek nyilatkozata szerint a törvény csak a magyar zászlóra, és a Kölcsey által írott himnuszra fog vonatkozni... v

Next

/
Thumbnails
Contents