Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-21 / 222. szám
6 1995. szeptember 21., csütörtök Csenger UJ KELET Hetet fogtak egy csapásra Nem mindennapi bravúrt hajtottak végre a csengeri határszakaszon szolgálatot teljesítő határőrök. A történtekről Gárdos Péter törzs- százlóst kérdeztük. —Mikor és hogyan történt az eset? — Szeptember 8-án 7 óra 30 perckor a Szamos hídján tartóztattunk fel két török állampolgárt, akik — mint utólag kiderült — a zöldhatáron, illegálisan jöttek be az országba. A román embercsempészek Bukarestből Szatmárnémetibe vonattal hozták őket, majd onnan gyalog kísérték az államhatárig. Mindezt fejenként kétezer német márkáért. Utólag megtudtuk, hogy kik voltak odaát a segítőik, és a szükséges intézkedéseket a román hatóságoknál megtettük. Rajtuk kívül e hónap 11-én este Pátyodon két román állampolgárságú személyt fogtunk el, akik szintén nem a törvényes utat választották. A két ország között érvényben lévő toloncegyezmény értelmében átadtuk őket a román hatóságoknak. — A határnak melyik szakaszán leggyakoribb az ilyen cselekmény? —- Általában a csengersimai közúti átkelő két oldalán próbálkoznak a leggyakrabban. Arra gondolnak, hogy talán itt könnyebben át tudnak jutni. Mint az említett két példa is bizonyítja, nem sok sikerrel. — Mire számíthatnak a: elfogott külföldiek? — Ha román állampolgárról van szó, akkor a toloncegyezmény szerint Romániában kerülnek bíróság elé. A magyar törvények szabálysértésnek minősítik az esetet, de Romániában ez bűncselekmény. Ráadásul súlyosbító körülmény, ha csoportosan követik el. Ezért rendszerint kettesével vágnak neki az útnak. Az elfogott személyeket minden esetben meghallgatjuk. Ilyenkor csak szűkszavúan nyilatkoznak, és a távol-keletiek politikai menekültnek vallják magukat. Szinte mindig kiderül, hogy gazdasági menekültekről van szó, akik a jobb megélhetés reményében hazánkon keresztül kívánnak a nyugat-európai országokba szökni. — Az év nagyobbik fele már eltelt. Milyenek az eddigi tapasztalatok? — Az eddig eltelt nyolc és fél hónapban annyi határsértőt fogtunk el, mint tavaly egész évben. Többségében törökök, ukránok, egyiptomiak, líbiaiak, szudániak. Általában keleti nemzetek állampolgárai kísérlik meg törvénytelenül átlépni a magyar határt. A módszerek változatosak. Van olyan csempész, aki csak a határig kíséri az „utasokat”, van, aki át is jön velük. És olyanra is volt már példa, hogy elkísérte a határig a törököket, ott útbaigazította őket, majd ő rendes útlevéllel átjött a határon, és itt várta őket. — A határőröknek nagyon lényeges, hogy a lakossággal milyen kapcsolatot tudnak tartani. Önöknél mi a helyzet? — Szerencsére hagyományosan jó viszonyban vagyunk a környéken élőkkel. Az általunk rendszeresen járőrö- zött településeken javult a közbiztonság. Erre jó példa, hogy januárban négy betörőt fogtunk el az egyik faluban. A helyi körzeti megbízottakkal is rendszeres a kapcsolatunk. L apunk egyik népszerű rovata a hetente megjelenő Városról városra sorozat. Amikor több mint egy évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy minden héten bemutatjuk egy-egy városunkat. még nem tudtuk, milyen célt érünk el vele. A körforgás arra ösztönzött bennünket, hogy a városlakókat tájékoztassuk mindenről, ami számukra fontos, írásainkkal segítsünk, ahol tudunk. írjunk a gondokról, a hajóból, de az örömökről és az elért eredményekről is. Ma már ott tartunk, hogy számítanak ránk, várják az Új Keletet, hiszen három hónap alatt minden településen össz'egyűlik annyi gond, probléma és természetesen dicsekednivaló is, hogy az alkalmankénti két oldal bizony sokszor kevés minden információ közlésére. A minap viszont két olyan vélemény is megütötte a fülemet, hogy nem tudok szó nélkül elmenni mellette. Történt, hogy városi stábunk tette a dolgát az egyik szabolcsi kisvárosban. Szépen összeállt a két oldal. Gondoltuk, betérünk még az önkormányzati hivatalba, hogy a leg- frissebb híreket összeszedjük, főleg azokat, amelyek a lakosságot is közvetlenül érintik. A polgármesterrel nem tudtunk beszélni (általában mindig sürgős gondja akad, ha bejelentkezünk pár percre a friss hírekért), ezért —mint legtöbbször—a jegyző volt kénytelen velünk társalogni. Érzéseink szerint nem szívesen, mert meg is jegyezte: unja már áz egészet, túl sokat foglalkozunk a várossal! Mit tehetünk ezek után? ígérjük, többet nem fogjuk zavarni a munkájában. Nélküle is tudunk írni a városról, majd beszél az utca embere. Talán még színesebben. Az élet nem ál! meg. Bejelentkeztünk a következő, nagyobb város polgármesteréhez is, mivel ők következnek a sorban. (Ó egyébként mindig szakít rá időt, hogy a város dolgairól tájékoztassa az újság olvasóit.) Megjelöltük az időpontot, hogy mikor keressük meg pár percre A válasz: örömmel vár bennünket, és köszöni az ismételt ingyenreklámot városukról... Majd elmondja az utca embere KORREKT KAPCSOLATOK — A kereskedelem viszonylagos szabályozatlansága a konjunktúralovagoknak kedvez — kezdte mondandóját Papp József a Csenger Kér Kft. vezetője. — Hosszabb távon viszont csak azok tudnak fennmaradni, akik tisztességes üzleti kapcsolatra törekednek mind a beszállítókkal, mind a külföldi partnerekkel szemben. Amelyik kereskedő- vagy felvásárlócégről kiderül, hogy fizetési gondjai vannak, attól előbb- utóbb elpártolnak az ügyfelek. O Önök milyen termékek felvásárlásával foglalkoznak? — Mindenféle zöldséget és gyümölcsöt veszünk, valamint a tüzelő- és építőanyag-kereskedelem is a tevékenységi körünkbe tartozik. Q Milyen volt az idei szezon? — A meggyel kezdtünk, és a tavalyihoz viszonyítva 30—40 százalékkal kevesebb termett. Összesen húsz vagonnal tudtunk exportálni. Az uborka szedése már június végén elkezdődött és még most is tart. A nyomott árak ellenére jól jövedelmezett a termelőknek. Mennyiségben át tudtuk venni mindet, de a minőséggel gondok voltak, különösen a szabadföldi termesztők esetében. A támrendsze- res, csepegtető öntözéses művelési móddal mindenki biztosra mehetett. Ha szerényen is, de jövedelmezett. A beszállító partnereinktől átvettünk minden mennyiséget, még azon az áron is, hogy haszon nélkül, ugyanannyiért adtuk tovább. Mi is műveltünk öt hektárt, és mondhatom, megérte. A termelők azért is fordulnak bizalommal hozzánk, mert mi szaktanácsadással, palántával és tápoldattal is ellátjuk őket. Már most többen jelezték, hogy jövőre nagyobb területen fognak bele a kor- donos uborka termesztésébe. Egy dologra azért felhívnám a figyelmet. Külföldön a legnagyobb kereslet a 3—6, és az 5—8 cm-es méretűekre van. Esetleg el lehet még adni a 6-9 cm-eseket is. Az ettől nagyobbakat már nem tudjuk értékesíteni, mert nincs rá exportkereslet. Szerencsére jó a kapcsolatunk a kinti üzletfelünkkel, és nem merültek fel fizetési gondok. O Megyeszerte nagy gondot jelen tett a paradicsomfelvásárlás. Önöknek hogyan sikerült? — Eddig 400 vagonnal adtunk el külföldön. Ezzel a termékkel is minőségi gondok vannak. Nem minden gazdának van megfelelő szakértelme hozzá, főleg a permetezéssel akadnak problémák. Ezenkívül sokan nem számoltak előre az öntözőrendszer megtervezésénél. Egy-két hektárnyi területnél nem éri meg kiépíteni, kész ráfizetés. Legalább 5—10 hektár kell ahhoz, hogy jövedelmező legyen az öntözés. Mi egyébként kilenc forintért vettük a paradicsomot, de a szezon végére már nagyon leromlott a minősége. OA városok piacain 50—80forint között van az alma ára. Ez már jó hír a termelőknek. Mennyiért vásárolja fel a kft.-jük? — Az idei almatermés egy katasztrófa. Mind mennyiségben, mind minőségben. A korábbi évekhez viszonyítva alig több mint a fele termett, ráadásul nyolcvan százaléka csak léalmának jó. Ez utóbbit huszonöt forintért vesszük át. Az első osztályú alma árát még nem tudom megmondani, mert nem a hazai fogyasztás, hanem a világpiaci ár a meghatározó. LJ Vállalkozásuk másik nagy területe az építő- és tüzelőanyag-kereskedelem. Milyen a kereslet a termékeik iránt? — Új ház nem sok épül, csak azok vágnak bele, akik fel tudják venni a szociálpolitikai támogatást. Rajtuk kívül vevőink még, akik az építkezés befejezése előtt állnak. üMivel tudják becsalogatni az érdeklődőket? — Elsősorban a szolid árainkkal. Mi megpróbálunk olyan termékeket kínálni, amelyek jobban igazodnak a pénztárcájukhoz. Ajtók esetében a hagyományos, üveg nélküli teleajtókat kínáljuk. Az ablakok közül keresett termékeink a 120x150 és a 150x150 cm-es méretűek. Környékünkön is sokan átálltak már a gázfűtésre, de még jelentős azoknak a száma, akik a hagyományos, szilárd tüzelőanyaggal fűtenek. Részükre is tudunk olcsóbb és drágább szenet adni. (x) CSAK ATOMKEMENCÉJÜK NINCS A Mátészalkai Sütőipari Vállalatnak működött egy péküzeme Csengerben. A privatizáció során megvásárolta három testvér a vagyonügynökségen keresztül, és FERR Trade néven kft.-t alakítottak. Hármójuk közül Vass József ügyvezetőt kérdeztük a sütöde munkájáról. • Mekkora területet látnak el kenyérrel és pékáruval? — Huszonöt település 120 boltjába szállítunk rendszeresen. Naponta legalább kétszer eljut minden üzletbe a járatos kocsink, de szükség esetén akár négyszer is tudunk szállítani. Mindig friss áruval tudunk szolgálni megrendelőinknek. • Jelenleg hány dolgozót alkalmaznak? — Annak idején 27 fővel vettük át az üzemet, azóta nem bocsátottunk el senkit, sőt, növeltük a létszámot, és most 42 dolgozónk van. • Milyen műszaki feltételekkel vették át a létesítményeket? — A leglényegesebb, hogy három kemencét örököltünk, és szerencsére mindhárom különböző energiaforrással üzemel. Van egy gázkemencénk, egy olajkemencénk és egy elektromos sütőegységünk. Már csak atomenergiával működő nem üzemel nálunk. De tudtommal másutt sem a világon. Ha bármelyik energiahordozóval gond lenne, akkor sem kellene leáll- nunk, a szerződésben vállalt kötelezettségünknek minden körülmények között eleget tudunk tenni. Tervezzük egy negyedik kemence beállítását is. Részben azért, hogy bővíteni tudjuk a választékot, részben pedig azért, hogy egy esetleges műszaki meghibásodásnál legyen még egy tartalék egységünk. • Milyen választékot tudnak nyújtani a vevőiknek? — Negyvenkilencféle kenyeret és pékárut gyártunk naponta, de igény szerint újabb termék sütését is bármikor el tudjuk kezdeni. Kísérletképpen nemsokára kezdjük sütni a tartós kenyeret, amelyik úgynevezett biofóliába lesz csomagolva. így akár hat napig is megőrzi a frissességét. Ez a termékünk azoknak a vevőinknek lesz praktikus. akik egy héten csak egyszer szoktak vásárolni, és így egész hétre elegendő árut tudnak egy szeme megvenni. • Elég sok településnek van már önálló péksége. Mennyiben jelentenek ezek az üzemek konkurenciát önöknek, illetve hogyan viszonyulnak az önök termelői árai a többiekéhez? — Ekkora választékot egy kisebb üzem nem tud nyújtani, ráadásul termelésbiztonságról sem lehet olyan esetben beszélni, ahol mindössze egy kemence működik. Áraink a környezetünkhöz viszonyítva mondhatók. Igaz, hgoy a búzaliszt ára most 20 százalékkal emelkedett és az energia-áremelést sem tudjuk sokáig kivédeni. Próbáljuk követni a piac feltételeit. • A pékek tudvalevőleg korán kelő emberek. Önöknél hány órakor kezdődik a munkaidő? — Hajnal négykor kezd az éjszakai műszak, majd folyamatosan lépnek be a többiek. A süteményesek 9—10 óra körül állnak munkába, de délután is folyamatos a gyártás. Itt Csengerben két saját üzletünk is van — az egyik közvetlenül a pékség mellett, a másik a belvárosban —, azokat is állandóan ellátjuk friss áruval. Minőségi kifogás és reklamáció gyakorlatilag nincs. Néha ugyan — csak nagyon ritkán — előfordul, hogy a szállítás során sérül a kenyér, de azt azonnal kicseréljük. (x)
