Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-20 / 221. szám
2 1995. szeptember 20., szerda Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi Durvul a szlovák politika Michal Kovác szlovák államfő fiának elrablása, majd pedig Frantisek Miklosko ellenzéki vezető brutális bántalmazása fordulatot jelez a szlovák belpolitikai küzdelmekben, mindinkább teret engedve a politikai indíttatású erőszaknak — állapítja meg a belga La Libre Belgique közép-európai tudósítója. Christine Dupré a lap keddi számában mindenekelőtt emlékeztet arra: a hatalomba történt legutóbbi visszatérte után Vladimír Meciar kormányfő és a szélsőjobboldali, illetve szélsőbaloldali erőket tömörítő koalíciója kezdetben megelégedett azzal, hogy demokratikus eszközöket alkalmazzon az ellenzék kiszorítására. Kovác fiának elrablása azonban immár e téren is változást jelez, ugyanis mind valószínűbbnek tűnik, hogy az akció mögött a szlovák titkosrendőrség húzódik meg, amelynek élén pedig a kormányfő közeli munkatársa, Iván Lexa áll — mutat rá a belga újság. Buddhisták bántalmazása Kínában A kínai rendőrség letartóztatott és bántalmazott öt buddhista boncot — közülük kettőt súlyosan — miután Tibet függetlenségét követelő plakátok tűntek fel a nyugat-kínai Kanszu tartományban — közölték kedden. Az AP-nek a londoni székhelyű Tibeti Tájékoztatási Hálózatra (Tibet Information Network) hivatkozó jelentése szerint a plakátok márciusban tűntek fel a tibeti buddhizmus fontos központjának számító Labrang kolostorban és környékén. Az etnikai vakhit veszélyei Az etnikai vakhit veszélyeitől óvott II. János Pál pápa kedden Nairobiban csaknem egymillió hívő előtt, a polgárháború dúlta Burundi és Ruanda népeit pedig kölcsönös megbocsátásra és kibékülésre szólította fel. — Ez az egyedüli útja a további vérontás megakadályozásának — hangoztatta a dpa szerint a szentatya. Az Uhuru-parkban celebrált istentiszteletet afrikai dalok és táncok kísérték, s részt vett rajta Dániel arap Moi kenyai elnök is. A katolikus egyházfő az elnököt mindössze rövid kézszorítással üdvözölte. Katolikus püspökök az utóbbi időben többször bírálták az államfőt az ellenzék elnyönriásá és äz emberi jógok megsértése miatt. Horvát—bosnyák csúcstalálkozó Zágrábban horvát—boszniai csúcstalálkozó kezdődött, Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes jelenlétében. Franjo Tudjman horvát elnök és Alija Izetbegovic boszniai államfő, továbbá Kresimir Zubak, a boszniai horvát—muzulmán föderáció elnöke a boszniai hadisikerek után egyeztetik terveiket. Szó lesz a nyugat-boszniai szakadár muzulmán vezetőről, Fikret Abdicról, aki a muzulmán támadás elől a horvátokhoz menekült. A szarajevói kormány hétfőn újból kérte Abdic kiadatását. Orosz—csecsen vita Moszkva a július 30-ai katonai megállapodás felrúgásával vádolta kedden Dzsohar Dudajev csecsen elnök fegyvereseit. Az orosz szövetségi erők parancsnoksága kemény hangú nyilatkozatában kilátásba helyezte: fenntartja magának a jogot a csecsének erőszakos lefegyverzésére, ha azok nem adják le fegyvereiket a megállapodás szerinti határidőre, az orosz csapatokat pedig csak a csecsének teljes leszerelése után vonják ki a szakadár kaukázusi köztársaságból. Az orosz dokumentumot kedden adták át a katonai megállapodás megvalósítását felügyelő csecsen bizottság társelnökének. A Koalíciós Egyeztető Tanács ülése Csak félóráig tartott. A miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában kedden délelőtt ülést tartott a Koalíciós Egyeztető Tanács. A mindössze 37 perces megbeszélésen a szocialistákat Horn Gyula kormányfő, Csintalan Sándor ügyvezető alelnök és Szekeres Imre frakcióvezető, a szabad- demokratákat pedig Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, Pető Iván pártelnök és Magyar Bálint ügyvivő képviselte. A tanács feladata az előzetes szándékok szerint az volt, hogy megvitassa a KÉT előző ülésén felállított koalíciós munkacsoportok javaslatait. Az együttműködés normáit elemző munkacsoport hárompontos konszenzusos szándéknyilatkozatot terjesztett elő. A másik, a koalíciós megállapodás első és második fejezetét — tehát a közös kormányzás működési szabályait és intézményes biztosítékait, valamint a kormányzati struktúrát — áttekintő munka- bizottságban azonban a koalíKárpótlás Ausztriában Mintegy hétezer dollárnak megfelelő összeget kapnak a nácizmus ausztriai áldozatai egy új kormányalapítványból. Erről az alapítvány kurátorai hétfőn döntöttek. Az AP jelentése szerint a kurátorok — köztük minden politikai párt képviselője és Paul Grosz, az ausztriai zsidó közösség vezetője — hétfőn döntöttek az ősz- szegről. Grosz tartózkodott a szavazásnál. A zsidó közösség vezetője már korábban kifogásolta, hogy a kárpótlás feltételei túl homályosan vannak megfogalmazva. ciós pártok delegációi nem jutottak közös nevezőre. — A Koalíciós Egyeztető Tanács keddi ülésén nem közeledtek az álláspontok a kormányzati struktúra kérdésében — jelentette ki Pető Iván pártelnök a koalíciós megbeszélések után, rögtönzött sajtótájékoztatóján. Elmondta: a koalíciós partnerek megegyeztek abban, hogy Horn Gyula miniszterelnök és Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes négy- szemközti megbeszélésen egy héten belül megkísérlik közös álláspont kialakítását. Ezután kerülhet sor a Koalíciós Egyeztető Tanács újabb ülésére, amely lezárhatja az MSZP és az SZDSZ közötti vitát. A szabaddemokrata politikus a továbbiakban bejelentette: a két párt képviselői megegyeztek, hogy a jelenlegi helyzetben elhalasztják az MSZP Országos Elnökségének és az SZDSZ Ügyvivői Testületének szerdára tervezett együttes ülését. — /i /j / Erre a Koalíciós Egyeztető Tanács jövő heti megbeszélése után kerül majd sor — közölte Pető Iván. Kérdésekre válaszolva az SZDSZ elnöke elmondta, hogy a KÉT ülésén nem került szóba sem Pál László kinevezése a MÓL Rt. élére, sem az alkotmánybírósági döntésre reagáló kormánynyilatkozat. Hangsúlyozta: ezek nem koalíciós egyeztetési témák. Arra a kérdésre, hogy az SZDSZ akar-e még koalíciót, a pártelnök úgy fogalmazott: a szabaddemokraták korábban azért léptek a koalícióba, mert úgy vélték, hogy ez jobb az ország számára, mint az egypárti kormányzás. Hozzátette: ez természetesen nem jelenti azt, hogy bármi történjen is, fennmarad a koalíció. A szocialisták nevében Csintalan Sándor ügyvezető alelnök arról adott atájékoztatást: a kormányzati szerkezetre vonatkozó kérdések súlyára való tekintettel döntöttek úgy, hogy a miKábítószerfogás Egerben Hét kilogramm marihuána-alapanyagot és más drogokat, valamint kábítószerek fogyasztására szolgáló eszközöket foglaltak le a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói Egerben. Az akció során két személyt kábítószerrel való visszaélés alapos gyanúja miatt őrizetbe vettek — tájékoztatta kedden az MTI tudósítóját Nagy László, a főkapitányság sajtóreferense. Mint elmondta: a rendőrségre hétfőn érkezett a bejelentés, hogy L. A. 19 esztendős fiatalembert ismeretlenek bántalmazták az egri MÁS Klub előtt. A meghallgatás során a sértett zavaros történetet adott elő, és előkerült a zsebéből egy tasak is, amelyben több úgynevezett Extasy tabletta volt. Kiderült, hogy a tabletták — amelyek közül darabonként 2000 forintért kettőt már értékesített — K. R. 23 éves egri lakostól származnak. A rendőrség ezt követően 5 különböző helyen tartott házkutatást, melynek során a kábítószerek és a drogfogyasztásra alkalmas eszközök egész arzenálja került elő. Nyolcezer felszámolás Augusztusban 3295 új gazdasági szervezet alakult, és így számuk a hónap végén elérte az 1 108 127-et. A KSH-nak az MTI-hez kedden eljuttatott összesítése szerint a jogi személyiségű vállalkozások száma augusztusban 1 százalékkal gyarapodott, s jelenleg már 111 866 szervezetet tartanak nyilván. A többség, 74 százalékuk legfeljebb 10 embert, 13 százalékuk 11 -20,7 százalékuk 21-50, 5 százalékuk pedig 51- 300 dolgozót foglalkoztat. Mindössze egy százalékuk alkalmaz 3Ö0 főnél többet. Tevékenységüket tekintve 36 százalékuk a kereskedelem és a javítás területén, 19-19 százalékuk az iparban, az ingatlanügyletekben és egyéb szolgáltatásokban. 9 százalékuk az építőiparban, 6 százalékuk pedig a mezőgazdaságban működött. Felszámolási eljárás alá 8202 jogi személyiségű vállalkozás került augusztus végéig, közülük összesen 471 szervezet felszámolását fejezték be. A jogi személyiség néküli vállalkozások száma augusztus hónapban 1994-gyel gyarapodott. Az északkeleti országrészben működő újságok, rádiók, televíziók vezetői, és önkormányzati képviselők vettek részt azon a regionális médiatanácskozáson, amelyet kedden délután tartottak a Magyar Szocialista Párt debreceni székházában. Jánosi György, az MSZP „médiafelelőse” abbéli reményét fejezte ki, hogy a szerdán kezdődő — Horn Gyula miniszterelnök által kezdeményezett— hatpárti médiatanácskozáson lesz előbbrelépés. Jánosi szerint ha október végéig sikerülne a megbeszéléseket eredményesen befejezni, november végéig elfogadható lenne a kompromisszumos média- törvény, s akkor a jövő évi költségvetésben a finanszírozásban új utakra lehetne építeni. Horváth Adám, az MTV elnöke szerint legalitás, biztonság Regionális médiatanácskozás Debrecenben Az MSZP-n nem múlik a médiatörvény és függetlenség nélkül lehet működtetni a Magyar Televíziót, de iszonyúan nehéz. A világon mindenütt nagy a politikai és az üzleti nyomás a médiákra. Szerinte is nagy szükség lenne a médiatörvényre. Annak idején ők 2—3 hónapra vállalták a televízió vezetését, a politikusok akorra ígérték a médiatörvényt. Ennek 13 hónapja. A kölcsönös bizalmatlanság és a félelem médiatervezete a jelenlegi — utalt Jánosi György a parlamenti pártok pillanatnyi hozzáállására —, hozzátéve, hogy a ma kezdődő tanácskozás nyomán, ha megszületik a médiatörvény, négy alapvető kérdésben rendet teremtene. Az első a felügyelet kérdése. Már három esztendeje mulasztásos alkotmánysértést követett el a korábbi, illetve a jelenlegi kormány, így ez megszűnne. Óriási vita van abban is, hogy a politikai pártok közreműködésével kialakított testület gyakorolja az MTV feletti felügyeletjogát, vagy bízzák azt a közvetlen demokrácia szereplőire, a civil szervezetekre, a társadalmi csoportok képviselőire. A törvénynek meg kell szabnia, hogy mit vár el a közszolgálati médiától, a hatályba lépése után tartósan kinyílhatna a médiapiac. A negyedik nagy kérdéskör a helyi és regionális rádiók és televíziók ügye. Jánosi György szerint védeni kell a helyi televíziókat. Veszélyes állapotnak nevezte, hogy még a törvény előtt elindulhat egy — a helyi televíziókra támaszkodó — országos tv-műsor. Ez csökkenti a helyi televíziók lehetőségeit, kiveszi a fő műsoridőt, s elveszi a lehetőséget attól, hogy a saját környezetükben a helyi televíziók regionális műsorkészítővé szerződjenek. Az önkormányzatok jelenlegi pénzügyi gondjainak kihasználására épülő országos kereskedelmi tv-lánc a közszolgálati műsorkészítési pályázatokból is kizárná a helyi televíziókat, ráadásul a központi költségvetés bevételei is csökkennének, hiszen egy elsőként induló országos kereskedelmi tv letarolhatná a reklámpiacot. A tanácskozáson részt vevő médiaszakemberek problémaként említették, hogy a helyi rádiófrekvenciák osztásakor eleve hátrányba kerül, aki közép- hullámú vagy OlRT-frekvenci- át kap, s az is tapasztalható, hogy néhányan több társaság nevében pályáznak a piac lefedésére. — hajdú — niszterelnök és a koalíciós miniszterelnök-helyettes szeptember 26-ig folytassa le az erre vonatkozó tárgyalásokat. A tervek szerint egy hét múlva, kedden a Koalíciós Egyeztető Tanács, másnap pedig a két párt vezető testületéi közös tanácskozáson vitatnák meg az eredményeket. Hóm Gyula és Kuncze Gábor megbeszélésével kapcsolatosan az ügyvezető alelnök rámutatott: annak nem a négy- szemköztiség a lényege, hanem az, hogy kormány férfiak tárgyalnak egymással, vagyis olyan személyek, akik a legjobban és közvetlenül érintettek a kormányzati munka javításában. Csintalan éppen ezért jó esélyt lát arra, hogy a jövő héten megállapodás szülessen a vitás kérdésekben. A politikus meglátása szerint egyébként az elmúlt négy hétben sokat változtak a felek tárgyalási pozíciói. Egy ilyen komoly politikai vitában pedig eltart egy ideig a teljes rendezés. Napirend előtt Az Országgyűlés keddi munkanapja másfél órás, személyeskedést sem nélkülöző napirend előtti vitával kezdődött meg. A felszólalások a lakásépítéssel, a közbiztonsággal, a kormány gazdaságpolitikájával és az Alkotmánybíróság ítéleteivel foglalkoztak. Csépe Béla (KDNP) felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzatnak felelőst kellene kineveznie a lakásépítési koncepció kidolgozására. Kuncze Gábor belügyminiszter emlékeztette a honatyát, hogy a koncepcióért a Pénzügyminisztérium a felelős. Deutsch Tamás (Fidesz) azt tette szóvá, hogy a kormány nem biztosítja a rendőrség működéséhez szükséges feltételeket. A belügyminiszter válaszában azt kérte az ellenzéki képviselőtől, hogy a költségvetési vitában majd jelölje meg: mely területekről lehet pénzt átcsoportosítani. Torgyán József (FKGP) szerint a kormánynak fel kell hagynia a pazarlással és az infláció gerjesztésével, így sok milliárd forintot takaríthatna meg. Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára arra hívta fel az FKGP frakció- vezetőjének figyelmét, hogy az átmenetileg igen magas infláció elkerülhetetlen volt. Kónya Imre (MDF) nehezményezte, hogy a kormányzat úgy tünteti fel az Alkotmánybíróság döntését, mintha a legfőbb bírói testület állásfoglalásai kiszámíthatatlanok lennének. Csiha Judit igazságügyi minisztériumi államtitkár utalt arra, hogy a bírák bizonyos megfogalmazásai — például az arányosság és a kellő idő — nem elég egzaktak a jogalkotók számára. A napirend előtti vitát követően a képviselők megkezdték a biztosításról és a biztosítókról szóló törvényjavaslat általános vitáját.
