Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-19 / 220. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. szeptember 19., kedd 3 DADA a gyermekekért Veszélyeztetett a megyénk Az ifjúságvédelemnek a kábítószerekkel és egyéb szenvedélybetegségekkel foglalkozó része nem korlátozódhat egyedül a rendőrség hatáskörébe, a probléma kezeléséhez és megoldásához aktív szülői, tanári és egészségügyi segítségre van szükség. Mindezt Szabó Zoltán, a megyei rendőrkapitányság ifjúságvédelmi csoportjának hadnagya említette a Nyíregyházán rendezett Életvezetési ismeretek és készsége!-' című rendezvényen. Mint a hadnágy elmondta, a drogfogyasztók - egyértelműbb szenvedélybetegek, attól függetlenül, hogy legitim, azaz alkoholt, nikotint és koffeint vagy a nehezebben beszerezhető illegális — például LSD, heroin, kokain — kábítószereket fogyasztanak rendszeresen. A nemzetközileg tiltott „anyagok” beszerezhetőségének tekintetében Magyarországnak túlzottan is jó a fekvése. Pontosabban szólva az illegális kábítószer-kereskedelem nagyobb hányada keletről áramlik be az országba, s emiatt megyénkben — ami három országgal is határos — e probléma kiemelt jelentősséggel bír. Nemzetközi kábítószerszakértők véleménye szerint 1986 óta növekedett meg az úgynevezett „balkáni út” forgalma, aminek egyik ága Dél- kelet-Azsiából indul és Németországba vezet, a másik török területről az olasz piacra irányul. Sajnos, hazánk is egy közbülső állomása ennek a tranzitútvonalnak, és lassan részleges felvevőpiacává is válik. Magyarországon közel 2,6 millió veszélyeztetett korú, könnyen befolyásolható fiatal él. Közülük 150 ezren már találkoztak valamilyen formában a droggal, s megdöbbentő, hogy e nagy szám harmadát megyei adatok szolgáltatták. Szabolcs megyére korábban az úgynevezet „szipózás”, a szegények kábítószere, azaz a szerves oldószerek használata volt leginkább jellemző, de mára már az importdrogok vannak terjedőben. Tavaly négy esetben indítottak a hatóságok eljárást kábítószer-birtoklás miatt, idén még csak egy esetben kellett hatósági eszközhöz nyúlni. Ez statisztikailag javulást mutat, de nem a valós állapotokat tükrözi, mert a drogok adásvétele, használata nagyon szűk berkeken belül történik, s ami a rendőrség sze me elé kerül, az csak a jéghegy csúcsa A nemzeti megelőző programon belül a rendőrség ki szeretné bővíteni a DADA (drog-, alkohol-, dohányzás- és AIDS megelőző, felvilágosító munka) biztonságra nevelő programját. Ezjegy bevált amerikai gyakorlat hazai adaptációja, amit először az 1992/93-as tanévben próbáltak ki három budapesti és két veszprémi iskolában. Az’ egyéves tapasztalatok után módosították a prevenciós programot, s ezután már közel 5 ezer diákot vontak be a felvilágosító munkába. A megyében Nyíregyházán és Kisvárdán össze sen három általános iskolában rendszeres vendégek az egyenruhás, oktató rendőrök. A megyei rendőr-főkapitányság ifjúságvédelmi csoportja szeretné, ha minél több oktatási-nevelési intézmény bekapcsolódna e megelőző munkába, ezért a szolgáltatás árát a korábbi 700 forintról 400-ra csökentette. Az iskoláknak csak egy segítő oktatót kell biztosítania és egy alkalmas helyiséget, illetve levélben kell megkérniük a DADA-szolgál- tatást. A megyében Csák József őrnagy, Szép Gábor százados és Szilágyi Ildikó hadnagy kisasszony foglalkozik rendszeresen kisdiákokkal — ők a DADA-rendőrök. —vip— Zeneoktatás, nyelvtanítás munkanélkülieknek Negyedik éve foglalkozik zeneoktatással az aranyosapáti Garuda Stúdió. Eddig elsősorban a helyi fiatalokat tanították a hangszeres játékra. A most indított oktatási ciklusban más településeken is munkához láttak, erről kérdeztem Bocs Attila stúdióvezetőt. Egy svájci karitatív szervezettől kaptunk egy komplett nyelvi labort harminchat magnóval, keverőpulttal. Ha sikerül támogatást sze— A korábbi években a cigány származású fiatalok részére szerveztük a zeneiskolai oktatást. Most már van lehetőségünk arra, hogy kilépjünk Apáti területéről, és ennek eredményeként Tornyospálcán, valamint a záhonyi szak- középiskola kollégiumában is elkezdjük tevékenységünket. — A terjeszkedésnek biztosan van oka. — Inkább a feltételek javulását említeném, ami abból áll, hogy állandó zenetanáraink vannak Forgács Márta és Faragó Ferenc személyében. A tanárnő zongorajátékra, Faragó úr gitározásra tanítja az érdeklődőket. De a legfőbb ok a munkanélküliség. — Kifejtené ezt részletesebben ? — A hallgatók többsége továbbra is roma származású, közöttük meg igen nagy a munkanélküliség. Ezért délelőtt a munkanélküli felnőtt cigányoknak tartjuk a zenei képzést, délután a fiatalokat oktatjuk az említett három településen. — Mennyibe kerül mindez a tanulóknak? —- Közvetlenül a minisztérium hatáskörébe tartozik tevékenységünk, a tanév végén az ered- ményesen dolgozók végbizonyítványt kapnak, és mindez ingyenes. Nyolcvan fő iratkozott be eddig, de szeptember végéig még lehet jelentkezni. Az Aranyosapátiért Alapítvány hozzájárulásával szeretnénk citera- és gitárzenekart alakítani, valamint néptánctanfolyamot szervezni. — Korábban más oktatást is említett, ami szintén a cigány munkanélküliek támogatását szolgálná. — Elképzelés sok van. Mostanában a pályázataim többségét helyeslik miniszteri szinten, de pénzhiány miatt a finanszírozást nem vállalják. rezni. akkor elindítunk a külföldön munkát vállalni akaró romák részére intenzív nyelvtanfolyamot. A személyi és tárgyi feltételek adottak, csupán a rezsiköltség fedezete hiányzik, de remélem, ezen majd segít egy újabb pályázat. ABA Iskolaavatás Paszabon Nagy napra ébredtek szeptember 16-án apaszabiak: átadták az új, nyolctantennes általános iskolát. Az ünnepségen ott volt a falu apraja- nagyja, megjelentek a helyi képviselő-testület tagjai, valamint az épület kivitelezője, a Tisza menti Regionális Művek Rt. és a munkálatok lebonyolítója, a Nyírber Kft. Az ünnepély a Himnusz el- éneklésével kezdődött az ibrányi fúvószenekar közreműködésével. Ezután Együd János, a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei közgyűlés alel- nöke mondott avatóbeszédet, melyben hangsúlyozta az új iskola jelentőségét ebben a kis faluban, és kiemelte, hogy ez óriási kihívást jelent .nemcsak az önkormányzat számára, hanem a pedagógusoknak is. Mondandója befejeztével fel avatta a létesítményt, amely a község ékessége lett. Paszab polgármestere, Gen- csi Sándor megköszönte azoknak az embereknek a segítségét, akiknek nagy részük volt abban, hogy megépülhetett ez az iskola. Az egyórás műsort a helyi általános iskolások irodalmi összeállítása színesítette. Az avatóünnepség végén a jelenlévők belülről is megtekinthették az impozáns látványt nyújtó alapfokú tan- intézményt. A meghívott díszvendégek előtt felszólalt a térség elmúlt ciklusbeli és jelenlegi képviselője, Várkonyi István, illetve Koltai Tamás is, mindketten méltatták a létesítmény jelentőségét. Mint azt megtudtuk, az iskola 42 millió forintos beruházás. mely hitelből, pályázaton nyert pénzből, és saját erőből épült. A paszabi ön- kormányzatnak 2001-ig 12 millió forint hitelt kell fizetnie, kamatostól. Hétfőtől az új suliba járnak az alsó tagozatosok, de a felsősök továbbra is Tiszabercelen tanulnak. Ok jövő szeptembertől vehetik birtokba az oktatási intézményt. Tóth Mihály Hogy tetszik lenni? Mint a mesebeli öreg néne, úgy hatott rám az idős néni. A nagy vászon négy sarkát összefogta és a vállára vetve vitte a dudvát a kapuból a kertbe. — Hogy tetszik lenni? — kérdeztem özv. Fekete Antal- nét. — Köszönöm, kedveském, most már jobban vagyok. Ezelőtt két hétig jártam injekcióra. Lábadozok, most kezdtem csak egy kicsit dolgozgatni. Összeszedem a gazt, meg a szemetet. Rossz is az, mikor ágyhoz van kötve az ember. — A gyerekek és az unokák nem segítenek? — Dehogynem! Mind a két fiam itt lakik nem messze. Jönnek ők mindennap, ha a boltba vezet az útjuk. Ha nem tudok főzni, hoznak meleg ételt. Sajnos mind a kettőnek beteg a felesége. Az egyiket a gerincével, a másikat stúmával műtötték. A hetedikes unokám ma is korábban indult el az iskolába, hogy előtte benézzen hozzám és elmenjen helyettem a boltba. Nekem már az is nagy nyűg. Az unokák művelték egész nyáron a kertet is, mert én nem bírom. Vetettek bele napraforgót, zöldségféléket és még sok mindent. — Miből tetszik megélni? — Nyolcvanegy éves vagyok, és öt éve annak, hogy magam maradtam. Azóta az özvegyi nyugdíjat kapom. Nagyon be kell osztani a pénzt, mert ebben a hónapban is csak az injekciók 3000 forintba kerültek. Mondta is a fiam, hogy hozat nekem szenet, és a hiányzó összeget kipótolja. Jó dolog ez a telefon, én is bevezettettem. A múltkor is hívtam a fiamékat, hogy nem tudok befűteni. Jöttek és segítettek. Ha'valami baj lérihé' Velem.’ akkor is könnyebb felemelni a kagylót, mint máshonnan segítséget hívni. —Egymaga is szokott főzni? — Igen. Bár két évig hordtam az ebédet a vendéglőből, de ott nem tudnak a mi kedvünkre főzni. Finom volt az étel, csak mi már nem ehetünk fűszeres és zsíros menüt. Any- nyi erőm még van, hogy oda tudok tenni a gázra egy kis levesnek valót. Most is megkívántam egy kis tejbegrízt, és azt ettem. Nekem már annyi is elég. — Schwarz — A bögre A z embernek általában van kedvenc pohara, amiből szeret inni. hörpölni, vagy ha a kocsmában ücsörög, hajlamos elmerengeni fölötte. Néha élőlénynek képzeli, szí- véhez-szájához nőtt egyetlen gyermekének. Az egyik öreganyámnak volt egy repedt, zöldpöttyös, mesebeli bögréje — porcelánból. Falusi házaknál mindenütt találtatott, vagy talán még ma is található ilyen •ivóalkalmatosság. Nyanyus ebből ivott mindent, ami iható: tejet, tejes kávét, vizet — no nem sokat—.forralt bort. forralatlant, teát, boros teát, és szüretkor mustot. Két világháborút vészelt át, de csorbasága. repedtsége ellenére egyben maradt Azonban isteni rendelés szerint egyszer mindennek vége. A bögrének is leáldozott... Ugyanis tisztelt öreganyám pityókásan leütötte a kredenc sarkáról fél évszázadig pátyolgatott üdvöskéjét. Hiányát—nyilván a szesz hatása alatt — akkor még nem érezte. Másnap és másnaposán annál inkább. A fia a törött bögrét kidobta a szemétdombra. — Fiam, hol a csészém? — kérdezte. — Nem emlékszik, mama? Tegnap eltörte. — Hol van most? — A szemétben! Elcsoszogott a szemétdombig, és összekaparta a törött cserepeket. Egész nap azzal bíbelődött, hogyan tudná összeragasztani kedv es kéj ét, ami vér a véréből, hús a húsából. Aznap nem ivott semmit. Hiába ragasztotta meg egyik nap a bögrét, mint magos Déva vára, reggelre szétesett. S ez így ment háromnégy napig, de nem volt hajlandó más poharából italt venni magához. Igaz, enni se nagyon evett. A fiának és a menyének föltűnt nyanyus szokatlan viselkedése, ám hiába kérték, hogy egyen-igyon, hiába rágták a fülét: majd vesznek neki egy ugyanolyan bögrét, sőt, szebbet. Kár volt a gőzért. A válasz egy kaptafára készült: — Olyan bögrém nekem már nem lesz. Nem is lett. Mint villámsújtotta fa — kiszáradt. A pap meghatóan, éneklő hangon temette el. Magyar József
