Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-14 / 216. szám
Vállalkozások világa 1995. szeptember 14., csütörtök UJ KELET A vállalkozókért A Primom Vállalkozásfejlesztő Alapítvány irodákat hozott létre a megye különböző településein. Ezek célja, hogy közvetítsék az alapítvány szolgáltatásait és a vállalkozókat információkkal lássák el, tájékoztassák az érdeklődőket a mikrohitel felvételéről, oktatási és kiállítási rendezvényekről, valamint adjanak tanácsokat a vállalkozói engedély kiváltásáról, az adózásról és a társadalombiztosításról. A Primom Vállalkozói Központ munkáját tizenhárom ilyen iroda segíti. A hálózat kialakítása idején a tanácsokkal vagy a térségi fejlesztési társulásokkal kötött szerződést. Ebben az évben megváltoztak a Primom Körzeti Vállalkozói Központok létrehozásának feltételei. Működtetésükre pályázatot írtak ki. Eszerint helyi kistérségi fejlesztési társulások és önkormányzatok üzemeltetik az alirodákat. Van példa arra is, hogy magán- vállalkozók biztosítják a helyiséget és az alkalmazottat, a Primom Vállalkozásfejlesztő Alapítvány pedig a technikai felszerelést adja cserébe. Az irodák feladata, hogy az adott területen a vállalkozás iránt érdeklődőket információval, segítséggel, tanácsadással ellássák. Ezek a szolgáltatások ingyenesek. Nádasi Zoltán hálózati informatikai menedzser a megye különböző területén lévő Primom Körzeti Vállalkozói Központokkal tartja a kapcsolatot. Az irodák technikai felszerelését látja el, valamint a legfrissebb információkat közvetíti a menedzserek részére. — A tanácsadó és információs hálózat nyíregyházi központjából segítik az irodák működését. Mivel foglalkoznak ezenkívül? — A központ épületét Vállalkozók Házának neveztük el — mondta Nádasi Zoltán. — Szeretnénk elérni, hogy az információs rendszerünk ne csak a hálózat tizenhárom tagját szolgálja ki, hanem más szervezeteket is. Ennek kiépítése most van folyamatban. Készítünk információs kiadványokat, ezekkel is segítjük vállalkozóinkat. Kiadtuk első könyvünket, amelynek óriási sikere van. Szeretnénk különböző szolgáltatásokat biztosítani, például vállalkozói könyvtárat létrehozni, vállalkozásokat segítő szolgáltatásokat nyújtani vagy nonprofit szervezeteket betelepíteni épületünkbe. — Tapasztalatai szerint mennyire népszerűek a Primom Vállalkozásfejlesztő Alapítvány irodái? — Nyáron kevesebb az érdeklődés, ez megyénk jellegéből is adódik, hiszen ebben az időszakban a föld művelésével vannak elfoglalva az emberek. Tavasszal és télen gondolkoznak azon, hogy mihez kedjenek, mivel lenne érdemes foglalkozni. Milyen kölcsönt lehet felvenni, mire lehetne vállalkozni, ehhez kérnek segítséget. Gyakran igényelnek mikrohitelt, technikai szolgáltatásokat kémek és tájékoztatásért, információkért fordulnak a menedzserekhez. Tizenöt év az IPOSZ-ban Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) fennállásának 5. jubileumi ünnepségén Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter a minisztérium elismerő oklevelét nyújtotta át Huray Gábornak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Építőipari Ipartestület elnökének. A neves díj indoklásaként röviden az IPOSZ-ban kifejtett munkássága volt megnevezve. A díjátvétel után az elnök elmondta, hogy 1980 óta foglalkozik kisiparos tevékenységgel, mert központifűtés- és csőhálózat-szerelő szakmunkásbizonyítvánnyal váltotta ki a vállalkozói engedélyét. Egy évre rá felkérték, hogy az Országos Fejlesztési Bizottságban tagként dolgozzon, segítse munkájukat. Öt évig dolgozott e társadalmi szervezetben. Közben megalakult Nyíregyházán a megyei iparszövetség, aminek 1982 óta tagja, majd később az akkor már 1600 tagot számláló érdekvédelmi szervezet elnökévé választották. Mindennapi tevékenységei most is szorosan kötik az IPOSZ-hoz, mert az elnöki teendők mellett az IPOSZ Országos Elnökségének a tagja és az Ipartestület Megyei Szövetségének az alel- nöke is. Ezt az utóbbi megbízatást még gyakorolja, de mint elmondta, a következő választáson nem jelölteti magát, mert közben a megyében megalakult Kézműves Kamarának az elnökévé választották, s így a feladatai koncentráltan az északkelet magyarországi problémákra helyeződtek át. Mint mondotta, ő egy ízig- vérig kisiparos, aki a kisvállalkozók érdekeikért minden követ képes megmozgatni. Mivel a jelenlegi gazdasági helyzet még enyhe szóval sem nevezhető konszolidáltnak, így még sok érdek- védelmi munka van hátra, azért, hogy a vállalkozók teljes jogbiztonságban dolgozhassanak. —vip— Behálózták a megyét A nagyhalászi Primom Vállalkozói Központnak egy helyi vállalkozó biztosít helyiséget, energiát és alkalmazottat. A hálózat megalakítása idején a helyi önkormányzat üzemeltette az irodát, később azonban AI bók József vállalta a halászi központ üzemeltetését. Érdekesség, hogy a tulajdonosváltás alatt nem változott az iroda vezetőjének személye, Islai Sándornak három és fél éve van kapcsolata a Primommal. — A tulajdonos a Júlia Centál tulajdonosa, aki egy nagyszabású vállalkozásba kezdett — mondta Islai Sándor. — Szállodát, utazási irodát és szórakoztató helyiséget szeretne létrehozni, amelyben a vállalkozást segítő iroda is helyet kap, mindez a város központjában lesz. A munkám két részből áll: foglalkozom a Primom ügyeivel és a főnököm megbízásaival. A Primom által adott feladatokat az ügyfelek igényei szerint végzem. Az itt élő emberek jól ismernek, hiszen köztük élek, gyakran előfordul, hogy megállítanak az utcán vagy a lakásomon keresnek meg. — A Nagyhalászban és a környékén élők mire vállalkoznak leginkább? — A legnépszerűbb üzletág a kereskedelemi tevékenység. Sokan igényelnek mikrohitelt. Vannak, akik gyors meggazdagodásra törekszenek, mások hosszabb távra beruháznak. Gyakran megkeresnek érdeklődés és információszerzés miatt. Kérdésekkel, ötletekkel érkeznek, és arra kíváncsiak, hogy érdemes-e belefogni a kívánt tevékenységbe. — Ón szerint mennyire népszerű a Primom vállalkozást seßitö hálózata? — Úgy érzem, hogy van neve a Primomnak, gyakran szerveztünk üzletember-találkozókat, vállalkozói esteket és előadásokat. Két és fél évvel ezelőtt egy kampányt szerveztünk. Az alakulás idején minden vállalkozónak bemutatkozó levelet küldtünk, ami után sokan megkerestek minket. Eleinte talán kételyekkel fogadtak, de mára már elismerik, hogy mi a vállalkozókért vagyunk és igyekszünk segíteni munkájukat. A Gávavencsellői Vállalkozói Központ alkalmazottai a Kistérségi Fejlesztési Társulás feladatait is elvégzik. Az irodahelyiséget az önkormányzat biztosítja. Tizenkét település tartozik a Gávavencsellői Központhoz, valamennyi a Tisza vonalán található. — Polgármesterünk, Karakó vállalkoznak. Tavasszal és ősz végén a legnagyobb az ér- keklődés, ekkor gondolkoznak az emberek, hogy mibe érdemes fogni, mi a leginkább kifizetődő. Nyáron a munkájukkal vannak elfoglalva. —Hogyan próbálnak segíteni? — Az ügyféllel másfél-két órát is beszélgetünk. Általában konkrét tervekkel fordulnak hozzánk, melyet többször átgondoltak a vállalkozók, de csak olyan beruházást tudunk és akarunk segíteni, ami biztos, hogy nyereséges lesz és nem hordozza magában a csődveszélyt. Ha úgy érzem, hogy nem szerencsés az adott dologba belevágni, inkább lebeszélem az ügyfelemet. — Ón szerint miért van Az információs és tanácsadó hálózat munkatársai, balról jobbra: Nádasi Zoltán, Haraszti Andrea, Jászai Menyhért, Kovács Zoltán László ragaszkodott hozzá, hogy itt legyen a központ. Úgy gondolom, hogy a választás szerencsés volt — mondta Aíá/-- kus László, az iroda vezetője —, havonta százötven ember veszi igénybe szolgáltatásainkat. A faluban és a környéken ismertek vagyunk, huszonöt évig agrármérnökként dolgoztam a termelőszövetkezetben. A mezőgazdaságban szerzett tapasztalatoknak gyakorta hasznát veszem, hiszen a legtöbben ebben a szférában dolgoznak, szükség a Primom-irodákra? — Nagy segítség a vállalkozóknak, hogy nem kell minden ügyes-bajos dologért Nyíregyházára utazni, itt is segítségükre tudunk lenni. Egy vállalkozás létrehozása nagy felelősséggel jár, a jogi és adótanácsok nyújtása megkönnyíti munkájukat. Ha vásárolni szeretnének, árajánlatot biztosítunk számukra anélkül, hogy kimozdulnánk az irodából. Befektetőket kutatunk fel, telefaxot küldhetnek innen, fénymásolhatnak és egyéb szolgáltatásokat vehetnek igénybe. A vásárosnaményi vállalkozást segítő irodának gyakori vendége Bíró András betegszállítással foglalkozó vállalkozó. — Tizenkét éve vagyok vállalkozó — mondta Bíró András —, előbb csak másodállásban fuvaroztam. Négy évvel ezelőtt mikrohitelt vettem fel, és vásároltam egy Volkswagen mikro- buszt. Azóta a debreceni klinikára szállítunk betegeket. A felvett hitelem nem volt nagy összeg, mindössze háromszázezer forint, de nekem nagyón sokat jelentett. Munkaeszközöm az autó, nélküle nem tudnék dolgozni. Bármi gondom van, ide fordulok segítségért. Kása Béla és Tokody Attila mindig készséggel áll a rendelkezésemre, akár adóügyben vagy fénymásolás miatt jövök be hozzájuk. Korábban még a telefonálást is itt intéztem, de mára ez a gondom megoldódott. — Amíg nem kellett ötezer forintos illetékbélyeget fizetni a vállalkozás megalakításához, sokkal többen váltották ki engedélyüket — kapcsolódott beszélgetésünkbe Kosa Béla. — Gyakorta olyan dologba fogtak bele. amihez nincs szükség befektetésre. Sok a kényszervállalkozó, aki csak a megélhetést remélte a vállalkozói igazolvány .megszerzéséből, de a legtöbben mezőgazdasági tevékenységet végeznek. — Ón szerint mi szükséges egy sikeres vállalkozáshoz? — Sok-sok munka, szorgalom és pénz. Egy divatos és népszerű munka nem biztos, hogy nyereséget is hoz, a sikerhez lelkiismeretes és kitartó munka szükséges. Ez a világ olyan, hogy pénzzel pénzt könnyű keresni, de nélküle... Kozma Ibolya IPOSZ-jubileumi ünnepség „Nem vagyunk potenciális adócsalók...” Megbélyegzett embereknek nevezték magukat a kisiparosok, mert mindenki adócsalóknak tekinti őket. Minden eddigi kormányzat vállalkozásbarát politikát hirdetett meg, csak pont ők nem érezték ennek a hatásait. Ennek ellenére az IPOSZ vezetői optimistán előre tekintenek, s mielőbbi törvényi megoldást és kompromisszumokat sürgetnek. Az Ipartestületek Országos Szövetsége ünnepi emlékülést tartott kedden, fennállásának 5. évfordulója alkalmából. Ku- rucz Zsigmond, az IPOSZ tiszeteletbeli örökös elnöke megnyitó beszeszédében örömét fejezte ki, hogy az 1948- ban megszüntetett ipartestületi érdekvédelmi szervezet öt éve demokratikus alapokon újjászerveződött, s az eltelt idő alatt több, a vállalkozások lét- fenntartásához nélkülözhetetlen szabály- és törvénymódosítást sikerült kieszközölnie. Szűcs György IPOSZ-elnök referátumában elhangzott, hogy az 1988-ban megkezdett szervezeti átalakítást sikerrel befejezték. Megvalósult a kiterjedt szolgáltatási hálózat, a gazdasági igényekre támaszkodó háromszintű oktatási rendszer megalapozása, bekapcsolódtak a helyi, megyei és országos törvénykezési érdekegyeztetési folyamatokba, a kézműves vállalkozók az európai piac elismert szereplőivé váltak. Az elkövetkező három évre kitűzött terveket egy gazdasági elemzés előzte meg. Ez alapján el szeretnék érni a kis- és középvállalkozás-barát gazdasági szabályozás megteremtődését, a szakmunkás- és mestervizsgáztatás kérdésének letisztulását, egy új, a kisiparosokat érintő informatikai rendszer kialakítását. Göncz Árpád köztársasági elnök biztosította a résztvevőket arról, hogy a rendelkezésére álló eszközök segítségével mindent elkövet, hogy a vállakózásokat előtérbe helyező szabályozás születhessen meg. Biztatta az IPOSZ-t, hogy keményen álljanak ki álláspontjaik mellett, nem megalkudva, de a mindenkori ésszerű kompromisszumra képesen. Saját véleményként elmondta, hogy a vállalkozói réteg 20 éve folyamatosan életképesnek bizonyult a gazdaságjogi megszorítások ellenére, mert a törvényi szabályozás nagyon hézagos volt, és ma is az. Nem félti a mai vállalkozói réteget sem, de azért arra kell törekedni, hogy az elkövetkező öt évben ezek a joghézagok egyre szűküljenek — a kisipari termelői és kereskedelmi érdekekkel összhangban. . Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter elmondta, hogy nyolc héttel ezelőttig a nemzetközi kapcsolatok alkották a szakterületét, s mióta miniszter, azóta folyamatosan pótolja és tanulja a belgazdasági összefüggéseket. O fejlődést tapasztal az országban, mert a világ 50 legnagyobb vállalata közül 35 már képviseletet nyitott hazánkban. Az ipari termelés a két évvel ezelőttihez képest 10, az export 30, a beruházások a tavalyi adatokhoz képest 10 százalékkal nőttek. Hangoztatta, hogy hazánkban 1,2 millió vállalkozó jelenléte ellenére az államkincstárba befolyó adók 94 százalékát még mindig a bérből és fizetésből élők fizetik. Persze a szabályozók még nem egy jól működő piacgazdaság stabil hátterét nyújtják, de a kormányzat elkötelezte magát egy gazdaságélénkítő programtervezet mellett. Leszögezte, hogy ez így nem feltétlenül az ország érdekeit szolgálja, s ezt az aránytalanságot egy új szabályozási rendszerrel — adókedvezményekkel és gazdaságserkentő törvényekkel — mielőbb rendezni kell, hogy minden piaci szereplő a lehető legjobban járjon vele. A kormány kész a kompromiszszumra, s mint mondta, ezért mindent meg is tesznek.
