Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-14 / 216. szám
Belföld-külföld 1995. szeptember 14., csütörtök nemzetközi Folytatódtak a NATO-légicsapások NATO-repülőgépek szerdára virradóra is folytatták a boszniai szerb célpontok bombázását. Ezt az AFP szerint a katonai szervezet egyik szóvivője jelentette be szerdán Nápolyban. Darg Christensen norvég szóvivő elmondta, hogy a légicsapások fegyverraktárak és más „hagyományos katonai célpontok” ellen irányultak, s helyi idő szerint hajnali 3 óráig tartottak. Hozzáfűzte, hogy ezúttal nem lőttek ki Tomahawk típusú cirkáló rakétákat, de azt nem közölte, hogy a támadások reggel is folytatódtak-e. Jobbak az ágyúk Ha a NATO valóban el akarná pusztítani a Szarajevó körüli szerb ütegeket, akkor a légierő bevetése helyett inkább a nemzetközi gyors reagálású erők ágyúit kellene használni: ezek pontosabbak, mint a repülőgépek, s kevesebb mint egy hét alatt „semlegesíteni” tudnák a bosnyák fővárost ostromló összes szerb löveget — írja szerdai számában a Le Figaro című francia napilap. Hozzáfűzte, hogy a jelenlegi paradox helyzet azon politika eredménye, amely az ágyúk elpusztítása helyett inkább azok kivonására akarja rávenni a szerbeket. Kinkel elutasítja az orosz tiltakozást A német külügyminiszter szerdán alaptalannak minősítette és visszautasította az orosz kormány keddi nyilatkozatát, amelyben a boszniai szerbek bombázásának folytatása ellen tiltakozott. Klaus Kinket a Deutschlandfunk rádióban kifejtette, hogy Moszkva teljesen alaptalanul érzi magát kirekesztve a boszniai fejleményekből. — Oroszország továbbra is tagja a nemzetközi közvetítőcsoportnak, és óriási érdekünk fűződik ahhoz, hogy Moszkva közreműködjön a remélhetőleg hamarosan megvalósuló békés rendezésben — hangsúlyozta a miniszter. Elutasította az oroszoknak azt a véleményét, hogy a NATO folytatódó légicsapásai nincsenek összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival. Lőttek a követségre Szerda délután gránátvetőből tüzet nyitottak az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének épületére. Az Otkritoje rádió jelentése szerint gépkocsiból adták le a lövést. Az Interfax rendőrségi forrásra hivatkozó híre szerint a gránát az épület hatodik emeletének magasságában csapódott a falba, de az első értesülések szerint nem okozott sebesülést. Az amerikai nagykövetség az MTI telefonérdeklődésére elzárkózott az eset kommentálásától, azt közölve, hogy később nyilatkozatot tesznek közzé az ügyben. Az amerikai nagykövetség Moszkva forgalmas kőrútján fekszik. Ruandái öldöklés Ruandában újabb öldöklés teszi mind valószínűtlenebbé a tavalyi mészárlás nyomán elmenekült kétmillió hutu ügyének közeli rendezését. A zaire-i határ közelében lévő Kanamában megölt több mint száz személy a ruandai hadsereg és a Zaire-ból átszivárgóit hutu milicisták közötti összecsapásnak esett áldozatul — jelentette szerdán a ruandai rádióra hivatkozva az AFP. Kedden este a ruandai ENSZ-erők (UNAMIR) rádiója az Orvosok határok nélkül nevű szervezettől kapott értesülés alapján már közölte, hogy legalább 108 embert öltek meg a ruandai településen, és az áldozatok többsége polgári személy, akikkel lőfegyverrel végeztek. Csecsenföldi hírek A Dudajev oldalán harcoló csecsen felkelőknek szeptember 20-áig le kell adniuk nehézfegyvereiket. Erről állapodtak meg szerdán Groznijban a csecsenföldi válság békés rendezését célzó tárgyalásokon. A leadandó fegyverek számát az ITAR-TASZSZ szerint nem kötötték ki. A felek között nézeteltérés támadt az önvédelmi különítmények létrehozásával kapcsolatban. Az orosz fél azt javasolta, hogy ott állítsanak fel ilyen csapatokat, ahol nem hoznak létre rendfenntartó szerveket. A Dzsohar Dudajev csecsen elnököt képviselő küldöttség viszont kitart amellett, hogy mindenütt hozzanak létre önvédelmi osztagot a leszerelés után. Christopher — délszláv válság Warren Christopher amerikai külügyminiszter kedden derűlátását fejezte ki az iránt, hogy a délszláv válság megoldását célzó béketárgyalások keretében Kelet-Szlavónia helyzetét is sikerül rendezni. Kedvező kimenetelűnek minősítette a horvát kollégájával, Mate Graniccsal aznap lezajlott megbeszélését, és közölte: mindkettőjüknek az volt a véleménye, hogy a terület ügye egy olyan fontos problémát képez, amelyet külön kell kezelni a héten felújuló béketárgyalásokon. Kicsit újra át kell csomagolni Alkotmánybírósági döntés Az Alkotmánybíróság szerdai nyilvános ülésén kihirdetett határozataiban több pontban alkotmányellenesnek minősítette a gazdasági stabilizációs törvény rendelkezéseit. Az úgynevezett Bokros-csomagban a családi pótlék rendszerének megváltoztatását kifogásoló indítványokkal kapcsolatban azt az alkotmányos- sági követelményt fűzték a rendelkezések alkalmazásához, hogy a törvényben — a családi pótlék igénybevételénél — meghatározott vagyontárgyak értéke ne legyen kizáró feltétel olyan esetekben, amikor a vagyontárgy valamilyen okból nem értékesíthető. A testület megítélése szerint, amennyiben a családi pótlék jogosultágának megállapításánál az érintett személyek jövedelmében végleges vagy tartós változás következett be, a juttatás iránti kérelem benyújtásával nem kell hat hónapot várni. Az Alkotmánybíróság ezért megsemmisítette azt a rendelkezést, miszerint ilyen esetekben a pótlék a kérelem benyújtásának hónapjától a jogosult- sági év végéig jár. A testület alkotmányellenesnek minősítette azokat a rendelkezéseket is, amelyek szerint a biztosított — betegség esetén — csak 25 nap eltelte után igényelhet társadalombiztosítási ellátást. Azokat az indítványokat viszont, amelyek azt kifogásolták, hogy egyes orvosi szolgáltatásokat — például a fogászati ellátást — kivettek a társadalombiztosítás köréből, az Alkotmánybíróság megalapozatlannak találta. Alkotmányellenes azonban az a jogszabály, amely a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók esetén a baleseti járulék alapját havonta legalább az adott év január elsején érvényes minimálbér összegében határozta meg. Ugyancsak megsemmisítették azt a rendelkezést, amely alapján a végkielégítés fele illeti meg azt a volt közalkalmazottat, akinek jogviszonya azért szűnt meg, mert eddigi munkáltatója az intézmény fenntartói jogát nem állami szervnek', vagy önkormányzatnak adta át és ő az új munkáltatónál nem kíván dolgozni. A cégautók magáncélú használatának adókötelességével kapcsolatban az Alkotmánybíróság kimondta: a magánhasználatból kivett gépkocsi esetében az üzemben tartónak nyíljék lehetősége a törvényes védelemmel szembeni bizonyításra. Az Alkotmánybíróság arról is döntött, hogy az önkormányzatok alapjogait korlátozó törvény esetleges elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Egyben kötelezték az Ország- gyűlést arra, hogy december 31 - éig rendelkezzen arról az esetről, ha valamely önkormányzathoz kirendelt könyvvizsgáló a megszabott határidőre nem terjeszti elő véleményét. Mit mond az APEH elnöke? A rejtett gazdaság elleni fellépést a harminc százalékos — nemzetközi viszonylatban is túlzott — mértéke mellett aggasztó növekedési tendenciája is sürgeti — hangoztatta Pitti Zoltán, az APEH elnöke, a Vám- és Pénzügyőrség vezetője szerdán Pécsett, az ott rendezett országos munkaügyi konferencián tartott előadásában. A feketegazdaság nagy veszélye, hogy vonzóvá teheti hazánkat a „nemkívánatos külföldi tőke” számára, márpedig nemzeti érdekünk, hogy az egyébként is nehéz helyzetben lévő magyar gazdaság esélyeit ne rontsa tovább az illegális áruk forgalma. Az adóhatóság e helyzetben arra törekszik, hogy szűkítse a legális és az illegális gazdaság kapcsolódási lehetőségeit. E feladat megoldása sajátos módszerek alkalmazását is megköveteli — hangoztatta Pitti Zoltán, majd arról szólott, hogy például a valódi költségeket és teljesítményeket nem létezőkkel keverő fantomcégek fiktív számláinak kiszűrése során azok ellen is fel kell lépni, akik ilyen módon próbálnak költséget elszámolni. A személyi jövedelemadó tervezett módosításainak — köztük a nullakulcs megszüntetésének és az alkalmazottakat érintő adójóváírásnak — a közteherviselés aránytalanságainak enyhítése a célja. Az egy főre jutó közterhek nem emelkednek lényegesen, és arra törekedtek, hogy a hét év során történt huszonegy változtatás hatására bekövetkezett fogalmi zavarokat is tisztázzák — mondta Pitti Zoltán. A társasági adó harminchatról tizennyolc százalékra csökken, s számottevően változik e kör költségelszámolási rendszere is. Azt remélik, hogy javuló adózási fegyelem mellett a csökkentett kulccsal is befolyik annyi adó, mint a korábbival. Ha beigazolódik ez a várakozás, a közteherviselés más területein is megfontolandó a kulcsok csökkentése — mondta az APEH elnöke. Az MSZP is adókról tárgyalt A jövő évi adórendszerben tervezett intézkedések összhangban vannak az MSZP azon politikájával, hogy ne növekedjen tovább a legalacsonyabb jövedelműek terhelése. A javaslatok megfelelnek a párt azon törekvésének is, hogy mérsékelni kell a költségvetés és az állam- háztartás egyensúlytalanságát. így összegezték véleményüket a szocialista törvényhozók azután, hogy szerdai frakcióülésükön megtárgyalták a jövő évi adótörvénymódosítások javaslatát. A képviselők egyúttal áttekintették az országgyűlési képviselői összeférhetetlenség tervezett szabályozását is. A mintegy háromórás eszmecserét követő sajtóértekezleten Tompa Sándor és Toller László frakcióvezetőhelyettesek, Bihari Mihály politológus, valamint Soós Győző, a frakció költségvetési és Puch László, a gazdasági munkacsoport vezetője ismertette a képviselőcsoport álláspontját az egyes kérdésekben. Ami az adótörvényeket illeti: az előadók új jelenségként értékelték, hogy a törvényhozók közül többen is megdicsérték a Pénzügyminisztérium szakmai munkáját, azzal együtt, hogy kritikákat is megfogalmaztak. A képviselők elsősorban azt elemezték, hogy miként biztosítja az adórendszer a gazdasági fejlődést, mennyiben érvényesül és kiket érint a 4 százalékos tervezett reálbércsökkenés s teljesül-e az az elv, hogy a legszegényebb rétegek nem terhelhetők tovább. A legjelentősebb változtatásokat a személyijövedelem- adó-rendszerben irányozta elő a kormányzat. Megszüntetni javasolja a nullakulcsot, továbbá a munkavállalói járulék adókedvezményét. A tb-járulé- kot 12 százalékra kívánja emelni, eltörölve egyúttal az adóból levonható kedvezményt. E három lépéssel egy időben adójóváírási rendszert tervez bevezetni a kormányzat. Ennek értelmében évi 960 ezer forintos bruttó jövedelemig, differenciáltan csökkenő mértékben bizonyos összeget visszaigényelhetnek majd az adózók. — Az intézkedések hatásaként 600 ezer forint évi bruttó jövedelemig nem lesz reálbércsökkenés az adóterhelés miatt — szögezték le a képviselők. Hozzátették ugyanakkor, hogy az említett határ feletti sávban viszont növekszenek a terhek, s 1 millió 50 ezer forint bruttó jövedelem esetében 7 százalékos reálbércsökkenést okoz a jövő. évi adóteher-növe- kedés. További változás a személyi jövedelemadóban, hogy megszüntetni tervezik a szellemi tevékenység kedvezményeit, valamint eltörlik a helyi adók levonhatóságát. A politikusok az esetleges félreértések tisztázására leszögezték: nem szűnnek meg jövőre a mezőgazdasági kistermelők kedvezményei, az viszont tény, hogy szigorúbbak és korlátozottabbak lesznek a támogatások. Kormány és adó A kormány csütörtöki ülésén ismét napirendre tűzi az adótörvények módosítását. A kabinet többek között a gépjárművek után fizetendő súlyadó összegének megemelését, valamint a fogyasztási adó mértékének 15 százalékkal való növelését is tervezi. Ez utóbbi érinti a különböző élvezeti és luxuscikkek, továbbá az üzemanyagok fogyasztói árát. Kisebb módosítások várhatók az áfa-törvényben és a társasági adóban is. A kormány elé kerül a vadonatúj személyi jövedelem- adó törvény. Ez azért vált aktuálissá, mert 1988 óta már számtalan módosítás történt a jogszabályban. A kormány várhatóan azzal is foglalkozik, hogy a jövő nyártól a hétvégeken megtiltják a 7,5 tonnánál nagyobb összsúlyú teherautók közlekedését. Döntés várható a közbeszerzési tanács létrehozásáról is. Ezt a hamarosan hatályba lépő közbeszerzési törvény teszi szükségessé. A héttagú tanács feladata lesz többek között a különböző szerző- j dések megtartásának ellen- I őrzése. Surányivélemény A gazdasági stabilizáció első eredményei már látszanak, bár a nehezén még nem vagyunk túl, de jó irányba halad a hazai gazdaság. A pénzromlás visz- szaszorítása az MNB módosított monetáris politikai irányelveinek legfőbb célja. Az infláció az év végére éves szinten várhatóan 27-28 százalék lesz. Többek között ezt hangoztatta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán, az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának ülésén. A testület a jegybankelnök előadásában meghallgatta az ezévi monetáris politikai irányelvek módosítására tett javaslatot, amelyet a jegybank a kormány stabilizációs programjával összhangban dolgozott ki. A testület egyhangúlag tudomásul vette a jegybankelnök tájékoztatását. Surányi György elmondta: a kormány stabilizációs lépéseinek következtében már az idei első félév végére jelentősen mérséklődött a folyó fizetési mérleg hiányának növekedése. Míg az év elejétől az első negyedév végéig 1,4 milliárd dollárra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya, ez a szám a második negyedévben csupán 650 millió dollárral emelkedett. Az államháztartási hiány növekedési tendenciája is mérséklődött. Július közepén az államháztartási hiány 206 milliárd forint körül alakult. Az inflációról szólva Surányi György kifejtette: március óta annak havi mértéke folyamatosan csökken. Míg márciusban a havi inflációs ráta 4 százalékos volt, júliusban már csak 0,9 százalékot tett ki. ÚJ KELET
