Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-02 / 206. szám
gramnwgi UJ KELET I Intenzív almatermesztést! Megyénk életéből 1995. szeptember 2., szombat 5 Hazánk almatermesztésének történetében 1995 az évszázad legkatasztrofálisabb esztendeje volt-jelentette ki dr. Gonda István, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára tegnap Nyíregyházán, a Primom Vállalkozói Inkubá- torház és Innovációs Központban tartott sajtótájékoztatón, melyen bemutatták a professzor most megjelenő „Intenzív almatermesztés” című könyvét. Dr. Gonda elmondta, hogy hajdanán még kétmillió tonna alma termett Magyarországon, tavaly már csak 500 ezer, idén pedig nem várható több 300 ezer tonnánál. A mennyiségi visszaesés mellett minőségi romlás is regisztrálható. Be kell végre látni, hogy lejárt a jonatán ideje. Egyre kevésbé tudjuk kielégíteni az ipar, sőt a belföldi étkeztetés igényeit, nem is beszélve a FÁK oszágainak növekvő fizetőképes keresletéről. Elkeserítő, hogy tavaly Hollandia, Olaszország és Ausztria is nagy tételben exportált almát a volt Szovjetunió országaiba, hazánkban pedig új-zélandi almát árulnak hatvan forintért, és dunántúli honfitársaink 40-50 forintos osztrák almát esznek. Lemaradásunk oka egyértelműen az, hogy ültetvény- típusaink, fajtáink, művelési rendszereink elavultak, a javulás érdekében pedig sürgős és átgondolt reformációra van szükség. Dr. Gonda és szerzőtársai az Intenzív almatermesztés című könyvben ismertetik annak az összesen ezer hektárnyi új fajtájú, vírusmentes almaültetvénynek az eredményeit, melyből megyénkben is található 200 hektár. A hazánkban még újdonságnak számító, gyorsérésű almafajták telepítése drágább az eddig megszokottnál, a befektetés azonban -hektáronként mintegy 1,5 millió forint- három-négy év alatt tökéletesen megtérül, hiszen a fa a második évben már jelentős termést ad, a harmadik évben pedig termőre fordul. Az ilyen ültetvények teljes embert, főállású vállalkozót kívánnak, folyamatos gondozás, megfelelő szakértelem szükséges termesztésükhöz. Az eredmény azonban nem marad el és ha a fajta -és művelési rendszer korszerűsítése lezajlik, a magyar alma nemcsak hogy versenyképes, de földrajzi közelsége miatt egyeduralkodó lehet a keleti piacokon. Dr. Gonda szerint kiváló befektetés ezzel foglalkozni, két és fél hektár már bőven el tud tartani egy négytagú családot és attól sem kell félni, hogy nem lesz fizetőképes kereslet a megtermett almára. A Primom képviselői kijelentették, hogy igyekeznek megadni mindenfajta segítséget a gazdáknak. Bemutatókat, szakmai tanácsadásokat szerveznek és közreműködnek az értékesítésben is. Vasas Dóra a Friderikusz stábból Amikor- a Friderikusz talk- show stáblistája végigfut a képernyőn a névsor elején ott olvasható: Elek Dóra szerkesztő. Dórával a minap baráti társaságban beszélgettünk. Mosolygós, vibráló fiatal nő, kitűnő kommunikációs készséggel van megáldva, szívesen beszél a munkájáról. ■ - — Amikor elmondom, hogy Párizsban jártam egyetemre, mindenkinek a Sorbonne jut az eszébe. Azonnal ki is kell ábrándítanom azokat akik ezt valami miatt különlegesnek találják, hiszen Párizs nagyon nagy város és számos egyeteme van. Mi több ezeket általában inkább számmal mint névvel jelzik és ismerik. Ért a Párizsi nyolcas számú egyetemen tanultam színházat. —- A színház területe elég sokrétű. Mi volt a specialitásod? Rendezés? Színészet? Díszlettervezés? — Csak így együtt: a színház. Rendeztem, szerepeltem kintlétem alatt végig. A szak- dolgozatomat itthon írtam, a címe: A buto és a pyugati kultúrák. A buto egy japán tánc- színházi műfaj... — ... ez viszont nem igazán az a terület Q{fi$,l%'. d friderikusz műsorokban végzett munkádat megalapozhatta. Hogyan kerültél a stábba? Volt ismerősöd, aki beajánlott? — Semmilyen ismerősöm nem volt. Megjelent egy újság- hirdetés, arra jelentkeztem, Ahogy tudom többszázan voltunk, ezek közül választottak ki. — Nekem úgy tűnik, hogy Friderikusz mindent maga csinál, holott tudom, hogy hatalmas háttérmunka van mögötte. Bizonyára nagy a csapat. — Tévedsz. Van egy recepciós kolleganő, van egy titkárnő és vagyunk öten állandó szerkesztők. Éppen most érkezett hozzánk az ötödik kolléga innen Nyíregyházáról, Zajácz D. Zoltánnak hívják. Csak a rendszerek változtak... A Magyar Köztársaság Arany, illetve Ezüst Érdem- keresztjével méltatta Göncz Árpád Köztársasági elnök Szabó Dezső tivadari és dr. Nagy László nyírbátori jegyző eredményes és kitartó köz- igazgatási munkáját. Szabó Dezső a hatéves elemi és a négyéves polgári iskola elvégzése után szülőfalujában, Tarpán kezdte pályafutását. Előbb adminisztrátorként dolgozott, majd előadó lett, 1948-ban jegyzőtanfo- lyamot végzett. Tiszakóródon, Tarpán és Jándon tevékenykedett, jelenleg Tivadarban segíti a lakosság ügyes-bajos dolgainak megoldását. — Dezső bácsi több mint fél évszázados munkája során három rendszerváltást élt meg. Hogyan emkékszik vissza ezekre az időkre ? — Az ötvenes években azt mondták, hogy egy demokratikusabb, szabadabb rendszert kell létrehozni. Lényegében csak a címek változtak a névtáblákon, a feladat még sokáig ugyanaz maradt. Mindig úgy éreztem, hogy a dolgozó népet szolgálom, akárki áll a politikai hatalom élén. A postai kül— Eszerint ez az öt szerkesztő állítja össze a műsorokat... — Elsősorban mi hajtjuk fel a riportalanyokat, és mi készítjük elő a beszélgetéseket. A témát a felvétel előtt két héttel szoktuk kitalálni, s azután beindul a nagy hajtás. Időpont egyeztetések, megbeszélések követik egymást... szóval nem unatkozunk. • Milyen érdekes riportalanyokat sikerült „felhajtanod” ? — Én találtam meg például a pornósztárokat. Ezek közül az egyik úr a megbeszélt helyen és időpontban anyaszült meztelenül fogadott... — Meglepődtél? _ — Meglehetősen, de a/.t hiszem jól-sikerült palástolnom. Viszont villámgyorsan egyeztettem az időpontot és eltűztem a helyszínről. Sok időt takarított meg nekem ez a „jelmez”. —Utcán is le szólítasz valakit, ha úgy gondolod, hogy belefér a műsorba? — Nem jellemző, de ha kell megteszem. . v ■ —Hogy bukkansz az (ilanyqk nyomára? jyl'lH — Engem spkminden érdéin lit .niA .;íoJ deményeket ugyanúgy kell iktatni, a férfiak és nők esketé- sét sem lehet másként elvégezni, Törvények vannak, amelyeket be kell tartani, és emellett megpróbálunk emberségesek maradni. A hivatalban a hátam mögött áll a szekrény, amely tele van a hatályos jogszabályok kivonatával, előttem pedig az ember, akinek az ügyeit intézni kell. Ebben a munkában játékszabályok vannak, amiket be kell tartani. Hogyan összegzi munkájának tapasztalatait? — Jó lenne, ha tartósabb és megfontoltabb szabályokat hoznának. Az örökös változások nemcsak a mi munkánkat nehezítik meg, hanem a lakosságét is. Amikor az egyszerű ember végre megismeri és megszokja egy-egy határozat tartalmát, akkor egészen biztos, hogy megváltoztatják. A hatalmi vezetéstől független, hogy milyenek a tűzvédelmi és építkezési előírások, milyen marhalevelet kell kiadni, ennek ellenére ezt is változtatják. Ráadásul úgy fogalmazzák meg, hogy az egyszerű ember képtelen azt megérteni. Dolgoztam Horthy, Rákosi, Kádár Szabó Dezső és a jelenlegi vezetés idején. Az összehasonlítás alapján a Horthy-korszak közigazgatási politikáját tartom a legeredményesebbnek. Ugyanis az a rendszer évszázados tapasztalatokra tekintett vissza. — Dr. Nagy László munkában eltöltött éveit tekintve éppen krisztusi korban van... — Debrecenben és Nagy- kállóban dolgoztam, 1974-től pedig Nyírbátorban. Abban az évben kapta meg a település a városi címet, ezzel én vagyok Nyírbátor első városi jegyzője és utolsó vb-titkára — mondta dr. Nagy László. — A rendszerváltás idején sok embernek megrendült a bizalma a vezető személyiségekben. Önnek hogyan sikerült megőrizni munkájának elismerését? Lemondott a városfejlesztési iroda vezetője kel. Azt hiszem jó megfigyelő is vagyok. Egyszer bejött egy idős úr. Valami érdekességet találtam benne. Szóbaele- gyedtünk. O lett az időskori szexről szóló műsor — a Kalandok hetvenen túl — egyik riportalanya. — Nehéz rábírni az embereket a szereplésre? — Én nem vagyok egy erőszakos típus, de tudok néhány fondorlatot. — Mi van. ha nem jön el a riportalany? —- Én nagyon ideges leszek, Sándor nagyon nyugodt és mindig feloldja a problémát. — Dicséretet kaptál-e már? — Sándor soha nem dícsér senkit, de azt mindig megérez- zük, ha jól sikerült a műsor. — Hogyan kezeli az émbé- reket Friderikusz? — Ez bizonyára látható a műsorokban. De különlegesen megható az öregekkel és a gyerekekkel való viszonya. — Mi lesz a színházzal? — Még nem tudom, hogy van-e tehetségem, küldetésem hozzá. Egyelőre félre van téve, de nincs elfelejtve. v Kézy Béla Dr. Nagy László — Az emberekkel foglalkoztam, nem pedig a politikai csoportokkal, tudtam, hogy mi a munkám, és azt igyekeztem elvégezni. Szerencsém is volt, csúnya és kilátástalan dolgokra nem akartak rávenni, ahhoz, hogy én csináljak ilyet, gyáva voltam. Soha nem kérdőjeleztem meg a képviselő-testület és más kollégák szakmai hozzáértését. A munkám szerint nekem kell az emberekhez fordulni, én vagyok értük. A hivatali tevékenységben nincs látványosság, azok az ügyek „népszerűek”, amelyeket nem sikerült megoldani. A hibáinkat keresik, sikereinket, eredményeinket csend övezi. Éppen ezért esik jól egy-egy ilyen elismerés. Kozma Ibolya Csütörtökön felháborodva kereste fel szerkesztőségünket a Rácz házaspár. Elmondásuk szerint hiába szerepelt a Közelkép című mellékletünkben az, hogy az Uniterv Rt. egyezkedik a Törpe utcai építet- tetőkkel, se szó, se beszéd „elhajtották őket”. Mondván, hogy adósok. Pedig a házaspár befizette időre minden részletét, azaz 3,1 Mft-ot. A ház átvételkor kell még befizetniük a maradék 210 ezer forintot, de mint elmondták a H/2/3-as ház, azaz az ő lakhelyük még koránt sincs kész. Az átvétel feltétele a közművek bevezetése, valamint továbbá a szerződésben szerepelő minőségi és kivitelezési elvárások teljesítése. Az Uniterv egyébként például már januárban át akarta nekik adni a lakást, de közmű nélkül, kisebb-nagyobb hibákkal és úgy, hogy a garázson nem volt tető, illetve ajtó. Az időre át nem adott házért az Uniterv-et szerződés szérint 100 ezer forint kötbér terheli. Úgy látják nincs más út az igazuk keresésében, minthogy ügyvédhez forduljanak. Ők is eddig a megegyezést szorgalmazták, de úgy érzik betelt a pohár. Félnek attól is, hogy a Szatmárb e r .megáll apításai igaznak,bizonyulnak* sis akkor pár év múlva a megrepedt falak között mi lesz velük? Jelenleg — és még ki tudja meddig — a Rácz család albérletben lakik, lakásukat eladták. Naivan elhitték, hogy legkésőbb április 30-án átve-. hetik új otthonuk kulcsait... A panasz után Felbermann Endrét, Nyíregyháza alpolgármesterét hivatalában kerestük fel.-r- Hoí tart most a Törpe utcai építettők ügye, van-e valamilyen újabb fejlemény? — kérdeztük tőle. — Az Uniterv Rt. hétfőn újabb egyezségeket hozott, mert a korábbi kifizetések után elfogyott a pénze. Én ezt a kérést megtagadtam, mert kértem tőlük egy táblázatot, melyben világosan fel lett volna tüntetve, hogy melyik építő milyen jelű lakásban lakik, mennyi pénzt fizettek ki neki. Látni akartam, hogy az eddig kifize- tet pénz hova került. Ők el is hozták kedden a listát. Átvettem, majd jeleztem, hogy rövidesen a részvénytársaságnál bizonylatok és másolatok alap- ján egy munkatársunk leellenőrzi annak helyességét. Nem akarom részletezni, de különböző hibák és hiányosságok miatt háromszor kellett a listát leegyeztetni. A gazdasági irodavezető fedezett fel olyan hibákat, hogy nagyobb összeg szerepelt a kimutatásban, mint az egyezségben. Ezt követően én is egyeztetem a listát, összehasonlítva a különböző papírokat. Összesen huszonhat családdal egyeztek meg eddig, és őket a múlt héten megkapott 13 millió ösz- szegből ki is fizették. Újabb 12 millió forintot kértek további tizenöt család kifizetésére. Őszintén szólva, az egyezség tartalmi részét, azt, hogy az Uniterv Rt. és az építettők miben egyeztek meg egymással én nem vizsgáltam, illetve nem is vizsgálhattam. A saját nyilvántartásom szerint 14 család helyzete egyelőre ismeretlen előttem, nem is tudom, hogy az Uniterv Rt. hogy akarja a köztük lévő szerződést rendezni. A keddi tájékoztatásuk szerint ezek közül 5-6 emberrel van vitás kérdésük, velük még nem egyeztek meg. A többi eset viszont olyan, ahol nem ők, hanem nekik tartoznak az utolsó részletekkel. — A Rácz család esetével kapcsolatban mit tud mondani? Gyakorlatilag ebben az esetben sem történt meg a közművek átadása, így ők nem lehetnek adósok, hiszen nem is vehették át a szerződés szerinti műszaki tartalommal a házukat... —r—-—. Ezt már az önkormányzat nem tudja felvállalni. Egy vállalkozási szerződésen van a vita, neki kell rendezni, ha kell a bíróságon. A tárgyalásaim eredményeként megállapodás született arról, hogy a villany műszaki átadása szeptember 12-én megkezdődik. Ez azt jelenti , Jhogy a Következő papokban^ szennyvízelvezető ;rend7 szert is betudjuk üzemelni. A gáz esetében egyelőre még nem látom tisztán a szerződéseket. Remény van arra, hogy ez is hamarosan rendeződjön. A megállapodásunk szerint második ütemben, október elején üzemeljük be a közvilágítást. A közműgazdáknak fizetendő önkormányzati pénznek már megvan az Uniterv vagyonából az ellen- tételezés. A keddi rossz tapasztalataim alapján nagyon keményen elhatároztam, és ebben következetes is akarok maradni, hogy az Uniterv-nek nem fizetek ki semmilyen pénzt, az építetők, valamint közművállalatok a pénztárunkból felvehetik a járandóságukat. — Végül egy utolsó kérdés. Elterjedt a Nyíregyházán, hogy a Kelet-Metropol körül történő furcsaságok miatt a polgár- mesteri hivatal egyik irodavezetőjének le kellett mondania. Mi igaz ebből? — Gondolom itt a városfejlesztési irodavezetőről van szó. Annyit tudok az ügyről, hogy kedden a vezetői értekezleten a jegyző úr bejelentette: Veress István a vezetői állásáról lemondott. A jegyző úr ezt elfogadta, és egyúttal megbízta Romanovits Istvánt, az irodavezetői teendők ellátására. Veress István a továbbiakban, mint főépítész dolgozik. Jelenleg szabadságon van, a lemondás okairól őt kell majd megkérdezni. Korrekt, tisztességes, becsületes embernek tartom a városfejlesztési iroda volt vezetőjét. Olyannak, akivel meglehetett találni a hangot az együttműködésre. Száraz Attila
