Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-13 / 215. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. szeptember 13., szerda A mándoki gyermekotthonba repültek a „Vadlibák” Nyolcmillió forintot gyűjtöttek a hollandok Félrevoni szájak, semmibe révedő tekintetek, bot és tolókocsi. Fiatalok, akiktől a gének játéka vagy egy sorscsapás elvette a teljes emberi élet lehetőségét. Szomorú az ő világuk. igazán az, ha tudják is. Mi sopánkodunk a szellemi és testi fogyatékosokon, mert hajiunk a részvétre, majd belesüp- pedünk saját gondolatainkba. Am ott, ahol a másság természetes, tesznek is értük: megteremtik nekik a tudásuk szerint legkedvezőbb létfeltételeket. S aztán körbenéznek: még hol. kinek segíthetnek? — Hiszen állampolgárok, közülünk valók — mondja Ruud Kauling, a holland T Heechout szervezet tagja, és csodálkozón néz rám. Kissé neheztel is: miféle kérdés, hogy országukban miért tesznek annyit az ilyen emberekért? Fryslan, ahonnan immár „hazajárnak” Magyarországra, Hollandia északi részén fekszik. A nyár ködös és hűvös, emberemlékezet óta harcolnak az elhódított földeket visszakívánó Északi-tengerrel. Ugyanígy harcolnak azokért, akiket testi-lelki bajok sújtanak. Az állam pénztámogatásával működő T Heechout szellemileg sérült gyermekeknek és felnőtteknek otthont és megfelelő gondozást nyújtó magánintézet. Ezer beteget nyolcszázan látnak el egy nagy és egy 24 kisebb épületben. Az ottani társadalombiztosítás minden betegre normatívát állapít meg, amiből a vállalkozás gazdálkodik. Pazarlók a hollandok? Dehogy! Okosak, és szociálisan érzékenyek. Megbecsülik a kis közösségeket, a családot, mert azon is múlik egy ország összetartó ereje. A hagyományuk is úgy tartja: segíteni kötelesség! Együd János, a megyei önkormányzat alelnöke 1992-ben mint a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója nevelőszülők és intézményvezetők részére kirándulást szervezett Hollandiába. Nemcsak tágasabb világlátással és gazdagabb tapasztalatokkal érkeztek haza a tulipánok hazájából, hanem a hollandok személyes szimpátiájával is. Ebből a kicsi magból nőtt ki a kapcsolat köztük. így jutottak el a szegény Magyarország legszegényebb északkeleti részébe, megyénkbe, a mándoki gyermek- otthonba. ami most 81, fele részben állami gondozott, közepesen vagy súlyosan értelmi fogyatékos és mozgássérült fiatal anyaöl melegségű otthona. — Az épület határőrkaszárnya volt, 1927-ben emelték. Amikor oda kerültem, kályhával, gázzal, villannyal, mindennel fűtöttek — ecseteli a körülményeket dr. Mártha Imre. A jó kedélyű, középkorú férfi 1991 őszétől az intézet igazgatója, orvos-gyermekgyógyász és mindenes egy személyben. Három éve a megyei önkormányzat segítségével 12 millió forintos beruházással központi fűtésre tértek át. Melegvizet is kaptak a gyerekek, akik közül a legifjabb egy, a legidősebb 30 éves. Negyvenegy szakápoló gondozza és felügyeli őket, összesen 74-en dolgoznak értük. A vendégek figyelő türelemmel hallgatják a szavait, a doktor úr fia tolmácsol nekik angolul. — Az éves keretünk harmincmillió forint, körülbelül augusztus-szeptemberig elég — folytatja. — Nem akarok elcsépelt közhelyeket mondani az ország helyzetéről, de kétségtelen, hogy a megyei önkormányzat erejét megfeszítve sem tudott volna pénzt adni nekünk. A holland szervezettől összesen nyolcmillió forintot kaptunk, amiből családias környezetet, egy álomszép óvodát; fogalkoztatót, ahol szőnek, kosarat fonnak a gyerekek: vendégszobát alakítottunk ki. Még két harmóniu- mot is ajándékoztak nekünk... Elismerő örömmel bólogatok. De szinte együtt szólal meg Herman u.d. Hoest. Joop Bruins. John Verrijk és Ruud Kauling: „Nem mi vagyunk fontosak, hanem a mándoki intézet!” És az összefogás példája. A ‘T Heechout, amely végül is nem alapítvány, hanem magánvállalkozás, azért keresett külföldön segítségre szorulókat, mert a világon mindenütt vannak értelmi és testi fogyatékos emberek. A segítséget nem a pénz adásában látják igazán. hanem a sok évtizedes tapasztalatukban. Ötletekkel, tanácsokkal, fejlesztési" tervvel érkeztek Mándokra. Az intézetre egy ismerősük hívta fel a figyelmet hazájukban, már járt itt. — A pénzt, amely a gyermekekkel való jobb foglalkozás anyagi háttere, profi pénzgyűjtő szervezet teremtette elő. Hollandiában van egy tévéműsor, amiben a Vadlibák nevű egyesület — mindig konkrét cél érdekében — adakozásra szólítja fel a nézőket. A Vadlibák most ide repült — magyarázza John Verrijk. — Ezen a gyermekotthonon kívül még a brazíliai hajléktalan gyermekeket is támogatják. A mándoki gondozottaknak ötvenezer guldent gyűjtöttek össze. A másik ötvenezer guldent — e kettő összesen nyolcmillió forintot tesz ki — saját szervezetük adományozta, és még négyszázezer forintot telefaxra, hogy a messzi távolból is tarthassák a kapcsolatot a szemüknek is oly kedves, mert hazájukra emlékeztető magyar alföldi faluban élő gondozottakkal. A mándokiak úgy érzik, mesébe csöppentek. Ideróppent egy jó varázsló, és hipp-hopp, mindenféle csodadolgot varázsolt elő nekik. A mat torokszorító. nadrágszíj-húzogató világban ez olyan mese, ami valósággá lett. És van egy nagyon nagy tanulsága, amit a hollandok a természettel folytatott szüntelen harcukban olv' rég felismertek, hogy beléjük ivódott. Hemingway erró, irta az Akiért a harang szól című világhíres regényét. John Donne, angol költő e szavait választotta hozzá kifejező mottóul: „Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens egy része. a szárazföld egy darabja: ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kedvesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.” Mindközülünk valók a félrevont szájú, révedő tekintetű szellemi fogyatékosok, a botra támaszkodó és tolókocsiba kényszerült mozgássérültek, a tehetetlenül ágyban kínlódó bénák, a csonkák, a vakok, a siketek. Szüléink, gyermekeink, rokonaink, barátaink: egy tőről származunk. A sajnálkozás bántó, még ha a legjobb szándék parancsolta is nyelvünkre. Tudunk tenni értük, még pénztelen szegénységben is, csupán a kezünket kell értük nyújtani. Tóth M. Ildikó Ne juh legelje le a karfiolt Ekkora karfiolok mennek tönkre Az idén sok zöldségféléből több termett az átlagnál, ami értékesítési gondot jelent a gazdáknak. Nyírjákón hagyománya van a káposzta- és karfioltermesztésnek, a falu több mint fele évek óta ezekből egészíti ki családi jövedelmét. Amikor megálltam a polgár- mesteri hivatal előtt, hogy a falu életéről kérdezzem a helybélieket, asszonyok tucatja vett körül. Csalódottan otthagytak, miután megtudták; nem a karfiol felvásárlása miatt jöttem a falujukba. — Jöjjön ki a határba, nézze meg, mennyi karfiol megy apránként tönkre — invitált Vékony István közhasznú munkás. — Az egész község egy felbolydult méhkas, mert az emberek szeme láttára megy kárba munkájuk eredménye. — Ön is termel, vagy csak szószóló szerepre vállalkozik? — Traktoros voltam a téesz- ben, amikor az tönkrement, munkanélküli lettem a feleségemmel együtt. Most öt holdon gazdálkodunk, egy-egy hold karfiol, káposzta, paradicsom, sárgarépa és rozs van, hogy a vetésforgó meglegyen. Korábban is termeltem — a téesz- időkben — a háztáji területen karfiolt és káposztát, mert ehhez ért itt a falu is... — Ha tudják, hogy nincs piaca, miért termelik a karfiolt? — Nem mondta azt senki, hogy nincs piaca, csak ez az év rosszabban megy, mint az előzőek. Tavaly az volt a probléma, hogy az aszályos évek tapasztalata miatt korábban palántáz- tunk, mert őszre csak így ért be a termés. Ebben az évben is ezt a megoldást alkalmazta mindenki, de a tavaszi esőzés és a kora nyári bőséges csapadék azt jelentette, hogy hamarabb lett szedésre érett a karfiol. — Ez miért baj? — Aki nagy tételben termeli ezt a növényt, csak a konzervgyárnak tudja értékesíteni, mert egy-egy ládával nem érdemes konyhák után szaladgálni. A feldolgozóüzemek meg nem álltak még át a karfiol feldolgozására, pedig rózsáznánk is, azaz felbontanánk a fejeket, csak vigyék. Ha annyit kapnánk a termésért, hogy legalább az öt permetezés, a gépi munka és a palánta ára kitelne, már nem is törődnénk a saját fáradságunkkal. — Erre csak van remény... — Ha nem veszik át pár napon belül a falunkban levő százmázsás tételeket, akkor bebarnul a kafiol, és a juh legeli le, de akkor nem tudom, a konzervgyárak honnan vesznek utánpótlást. Kép és szöveg': AB A Támogatják a rászorulókat Mátészalkai tanévkezdés Új szervezeti formában, de a régi helyükön, működnek a szociális intézmények szeptember elsejétől Mátészalkán. A családsegítő központ, a bölcsődék, a szociális gondozási központ és a fogyatékosok napközi otthona mostantól az Egyesített Szociális Intézmények tag- intézményei, de régi helyükön, változatlan profillal folytatják szolgáltatásukat. Az intézmény vezetését a képviselő-testület Izsoó Fe- rencnére bízta, az ezzel egy időben kiírt pályázat lezártáig. A kisebbségi cigány ön- kormányzat 63 cigány tanuló részére adott szerény összegű tanévkezdési támogatást szűkös költségvetéséből. Az önkormányzat pályázatok írásával, a cigányok érdekeinek erőteljesebb képviseletével igyekszik enyhíteni a tanévkezdés, az iskoláztatás nehézségein. Az új tanév augusztus 31- én igazgatói értekezlettel indult. A vezetői értekezleten áttekintették a pénzügyi elvonások miatti létszámleépítések következtében előállt helyzetet, egyeztették az elkövetkezendő tanév programját. Az idei tankönyvek megvásárlásához az általános és a középiskolák fejenként 860 forintot, a szakmunkásképzők 560 forint támogatást használhatnak fel. Az iskolaszék, illetve az érintett iskola nevelőtestülete dönt abban, hogy alanyi jogon egyenlő arányban, vagy rászorultsági alapon differenciáltan támogatják-e a tankönyvvásárlást. A döntéshozók igen nehéz helyzetben vannak, hiszen az intézményen belül 3000 forinttól 9000 forintig változik egy-egy tankönyvcsomag ára, amihez képest a megkapott központi támogatás összege igen szerény. Az önkormányzatnak nem áll rendelkezésére elkülönített összeg az iskolakezdéshez segély formájában, de az egyszeri segélykeret terhére lehetőségeikhez mérten támogatják a rászorulókat. Zefi-T—Rehabilitációs Vállalat és Intézményei Nyíregyháza, Bujtos u. 32. ^^----------------------------------------------------Új a START REHABIUTÁCIÓS VÁLLALATNÁL! Megnyitottuk Élelmiszer és Vegyiáru diszkont áruházunkat Nyíregyháza, Pompás u. 1. száma alatt! 100 féle árucikket vásárolhat 15-30%’kal olcsóbban, amíg a készlet tart! Sokféle termék kedvező áron:- félbarna kenyér 1 kg 57 Ft- 2,8 %-os tej 11 45 Ft- kifli, zsemle 5,50 Ft- finom só 1 kg 18 Ft- finom liszt 1 kg 32 Ft Gazdag áruválaszték, szolid árak, udvarias kiszolgálás, KÉNYELMES PARKOLÁSI LEHETŐSÉG1 Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 6.30-tól 18.00 óráig szombaton: 6.30-tól 13.30 óráig Ne feledje: ÚJ /START DISZKONT. Nyíregyháza, Pompás u. 1. szám alatt, az Orosi út melletti Shell benzinkúttól a második úton balra! 1Járjuk kedves vásárlóinkat! Kérjük, ha meg van elégedve, mondja el másoknak is, ha bármilyen kifogása van, keresse a START Vállalat Marketing főosztályvezetőjét!
