Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-11 / 213. szám

2 1995. szeptember 11., hétfő Belföld-külföld UJ KELET Elítélték a zsoldost Egy bosznia-hercegovinai katonai bíróság pénteken 13 évi börtönre ítélt egy 22 éves svéd zsoldoskatonát — közölte szombaton az AFP hírügynökséggel a svéd kül­ügyminisztérium. Az ügyész eredetileg ha­lálbüntetést kért a svéd fia­talember ellen, akit — a stockholmi Expressen című lap értesülése szerint — pol­gári személyek és hadifog­lyok testi és lelki kínzásá­ban, túszejtés és halálos fe­nyegetés bűntettének elkö­vetésében találtak bűnös­nek. A fiatal svéd zsoldos, a francia idegenlégióban le­szolgált évek után, 1993- ban csatlakozott a boszniai horvát erőkhöz, ahol a cap- ljinai fogolytábor egyik őre lett. Tavaly májusban a bos- nyák rendőrség tartóztatta le, miután egy volt fogoly felismerte őt — írta szom­baton az Expressen. nemzetközi A sötét ideológiák ellen Az erőszakos, sötét ideológiák és a szélsőséges naciona­lizmus elvetésére szólította fel II. János Pál pápa Európa fiatalságát, amikor szombaton este az olaszországi Loretóban a földrész 36 országából összegyűlt, mintegy 300 ezernyi fiatallal találkozott. A pápa és a fiatalok találkozóját tucat­nyi országban egyenes televíziós adásban közvetítették, s a loretói találkozónak köszönhetően Szarajevóban, évek óta először, szombat éjjelre feloldották a kijárási tilalmat. Hadgyakorlat Romániában Öt NATO-tagállam és a volt Varsói Szerződés négy egy­kori tagországa vasárnap a NATO békepartnerségi prog­ramjának keretében egyhetes közös szárazföldi hadgyakor- lato.t kezdett Romániában, az erdélyi Nagyszeben körzeté­ben Cooperative Determination '95 fedőnévvel. A béke- fenntartás feladatait gyakorló manőveren az Egyesült Ál­lamok, Hollandia, Luxemburg, Németország és Törökor­szág, illetve Bulgária, Magyarország, Románia és Szlová­kia összesen 440 katonája vesz részt. Nem a katonák voltak... A horvát hadsereg vasárnapi közleménye szerint Knin kör­zetében valóban történtek betörések, lopások és gyújtogatá­sok, de a kommüniké szerint ezeket a bűntetteket „egyenru­hába öltözött polgári személyek hajtották végre”. Zágrábban korábban azt hangoztatták, hogy a krajinai területeken vissza­maradt szerb fegyveresek éjszakánként az erdőkből betörnek a falvakba, s felgyújtják a házakat. Most közös katonai-rendőri akció eredményeként lepleztek le polgári személyeket, akik ellen a közlemény szerint szabálysértési és büntetőeljárást indítanak. Szerb részről — mint ismeretes — úgy nyilatkoz­tak, hogy a horvát erők szándékosan gyújtogatnak, hogy le­hetetlenné tegyék a szerb menekültek esetleges visszatérését. Kommandósok a vitorláson A francia haderő a csendes-óceáni Mururoa szigeténél pá­rizsi idő szerint vasárnapra virradóra átkutatta a Greenpeace nemzetközi kömyzetvédő szervezet egyik vitorlását, a La Ribaude-ot: a fedélzeten lévő 16 utast, közöttük nyolc auszt­rál, új-zélandi, olasz, svéd, illetve luxemburgi parlamenti képviselőt egy francia hadihajó fedélzetére, majd Mururoára szállították, magát a La Ribaude-ot, és háromfős személy­zetét pedig később vontatják majd be a sziget kikötőjébe. Az akcióra azt követően került sor, hogy a hajó behatolt a sziget körüli, zárt övezetnek minősített területi vizekre, s többszöri felszólításra sem változtatott útirányán. Ekkor száll­ták meg fedélzetét a francia kommandósok. Új békekonferencia? Igor Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes szerint hama­rosan sor kerülhet az újabb délszláv békekonferenciára. A Slobodan Milosevic szerb elnökkel folytatott négyórás szom­bati, belgrádi tárgyalás után nyilatkozó politikus sikeresnek nevezte a pénteki, genfi horvát—jugoszláv—bosnyák külügy­miniszteri találkozót, s hozzátette: Milosevic elnökkel egyet­értett abban, hogy a svájci városban sikerült olyan alapelve­ket elfogadni, amelyek közelebb hozhatják a válság rendezé­sét. ,,Az alapelvek szerint egyenlő jogokkal rendelkezik a két boszniai entitás, s mind a szerb államnak, mind pedig a bos­nyák—horvát föderációnak jogában áll különleges kapcsola­tokat létrehozni a szomszédos államokkal” — mondta Ivanov. A felsőoktatási tandíj jogos Bokros áttörésről beszél Az állam ingyenesen, általá­nosan, állampolgári jogon csak a közoktatást képes finanszí­rozni, a felsőoktatást nem. Ki kell mondani, hogy a diploma megszerzése jelentős esélynö­vekedést ad a piacgazdaságban való érvényesülésre. Ezért a költségekhez történő hallgatói hozzájárulás lényegében igaz­ságosnak tekinthető — fejtet­te ki a tandíjjal kapcsolatos vé­leményét Bokros Lajos Békés­csabán, a Körösi Csorna Sán­dor Főiskola tanévnyitóján. Az esemény után a pénzügy- miniszter találkozott Békés me­gye politikai, gazdasági és kul­turális életének vezetőivel, ahol leszögezte, hogy a nemzetközi pénzvilág részéről egyre na­gyobb elismerés övezi az ország gazdasági törekvéseit. Kezd visszatérni a bizalom, melyet eljátszani nagyon könnyű, de visszaszerezni csak szívós mun­kával lehet. Nagy áttörésként minősítette a napokban a Matáv Rt. számára nyújtott 300 millió dolláros hitelt, hiszen — mint el­mondta — Közép-Kelet-Euró- pában példa nélkül áll, hogy egy magánvállalat ilyen összegű hi­telt kapott volna viszonylag ked­vező feltételek mellett — álla­mi garanciavállalás nélkül. A minisztérium megütközése Az MKM vasárnap MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium felső vezetése meg­ütközve vette tudomásul a Hökosz szombati állásfoglalá­sát. A közlemény rámutat: az elmúlt hetekben a kormány a legmagasabb szintű tárgyaláso­kon próbált megegyezést keres­ni a diákok képviselőivel. Ezek során a Hökosz négy követelé­séből hármat teljesített, köztük a két legfontosabb anyagi ter­mészetűt: 1. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a kor­mány nem szándékozik 1996- ban a 2000 forintos alaptandí­jat megemelni, valamint 2. a művelődési miniszter, a felső- oktatási vezetőket tömörítő szervezetek, illetve a Hökosz olyan ajánlást fogalmaztak meg közösen, melyben kérték, hogy az egyetemek és a főiskolák az induló tanévben tekintsenek el a kiegészítő tandíj szedésétől. A kormány mindazonáltal a kettőezer forintos alaptandíjtól a jelen gazdasági helyzetben nem tud eltekinteni, annál is inkább, mert ez 1996. január 1-jétől, el­engedhetetlen új beruházási for­rást fog biztosítani a felsőoktatás fejlesztésére, valamint a hallga­tói létszám növekedésével össze­függő kapacitás bővítésére. A Hökosz szombati állásfog­lalása alapján felmerül az a kérdés, hogy vajon kívánt-e a Hökosz egyáltalán kompro­misszumot találni az általa ja­vasolt szempontok alapján, vagy hogy arról tárgyalt-e, amibe meg akart egyezni? Felül: fehér ruhás lányok, szürke, vizes aszfalt Balra: Kép szöveg nélkül... „Hát, ebben az időben in­kább nem vesszük elő a hang­szert a tokból...” deklődés a rossz idő miatt a menet útvonalán Lent: Igencsak jól jött az ekhós szekér védelme

Next

/
Thumbnails
Contents