Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-09 / 212. szám

UJ KELET Labdarúgás 1995. szeptember 9., szombat 15 NB II Keleti csoport, 5. forduló Győzni kell a Szépasszonyvölgyében! „Ha azt akarják, hogy... FC Eger—Tiszavasvári Alkaloida V.: Tóth S. (Szilágyi, Bába). Kezdési idő: vasárnap 16.30. Egy góllal kapott ki legutóbb hazai pályán a Tiszavasvári Alkaloida SE a még veretlen Kecskeméti TE újonc gárdájá­tól. A vegyész csapat a hétvé­gén Egerbe látogat. Az egri együttes a legutóbbi fordulóban Kazincbarcikán csak a hosz- szabbításban adta meg magát, és tért haza a Szépasszonyvöl- gyébe egygólos vereséggel. — Kedden délután az edzés előtt megbeszélést tartottunk. Mit mondjak, nem volt kelle­mes — árulta el beszélgetésünk elején Szikszói Lajos, a Tisza­vasvári Alkaloida SE edzője. -— Azt gondolom, nagyon ki­domborodott a kritikai jelleg. Felerősödtek olyan hangok, amiknek véleményem szerint nincs túl nagy a jelentőségük. A jó órás elbeszélgetés után kezdtük meg a foglalkozást. —Szavaiból úgy érzem, hogy Ön mintha felmentené fiait a vereség után. Valóban így van? — Szó sincs erről! Vasárnap valóban gyengén játszottunk, Kurilco civakodott, aminek az­tán jogos kiállítása lett a vége. Az persze a játékvezető részé­ről nem volt tisztességes, hogy csak Ivánt küldte le a pályáról. Kecskeméti párjának már volt sárga lapja, az együttes kiállí­tás sokkal reálisabb ítélet lett volna. Azt gondolom, hogy a vasárnapi gyengébb teljesítmé­nyünkkel is rászolgáltunk vol­na egy döntetlenre. —Szerdán előkészületi mér­kőzést játszottak Demecser el­len. Sikerült-e kipróbálni az Eger elleni taktikát? — Hat-háromra győztünk, találatainkat Rosu (2), Bohács, Szilágyi, Fecsku és Erdei sze­rezték. Az utóbbi időben egy kicsit átjáróházzá vált a védel­münk, és ennek felszámolásá­ra próbáltam ki egy olyan tak­tikát, hogy két középpályásunk felváltva visszaáll beállóssá. Őszintén szólva, nem nagyon látom még ennek a változtatás­nak az eredményét, hiszen há­rom gólt kaptunk. — A kecskeméti mérkőzés után hogyan látja Szabó és Rosu teljesítményét? — Szabó Lacival elégedett vagyok, a gólt nem védhette. Az ominózus hazaadásnál kö­zelről és erősen kapta a labdát, ezért sikerült egyből olyan fal­sul a kirúgása. Amióta itt van, egyetlen hibájául a diósgyőri második gólt tudnám felhozni. Edzésen, mérkőzéseken jól tel­jesít, megbízható kapusnak tar­tom. Rosunál más a helyzet, ő legutóbb egyszerűen nullást produkált. Demecser ellen Szi­lágyi Józsi kezdett, a cseresors rögtön meglátszott a játékán. Rosu bizonyítani akart, rögtön rúgott két gólt. A kecskeméti mérkőzés után hibámnak rótták fel, hogy a 60. perc tájékán le­cseréltem őt, hiszen az előző három furdulóban rúgott három gólt. Azt mondták, hogy Rosu- nak volt még ereje, és a végén még betalálhatott volna. Ne­kem meg az a véleményem, Fegyelmi határozatok A megyei labdarúgó-szö- (Nyírbéltek), Lakatos Sán- vetség fegyelmi bizottságé- dór (Nyírlugos) 1 -1; Kapdos nak döntése szerint a legu- János (Biri) 2; Tóth Béla tóbbi fordulóban kiállított (Komoró), Bádvai Miklós és játékosok közül Dubóczki Lehoczki Mihály (mindket- János (Hardware), Szabó ten Ibrány) 4-4 bajnoki Géza (Tarpa), Lovas József mérkőzésen nem léphet pá- (Balkánv), Balogh Lajos lyára. Tiszanagy falui focivasárnap Öt csapat részvételével szerveznek kispályás labdarúgótornát Tiszanagyfaluban. Vasárnap reggel kilenc órakor, a település sporttelepén kezdődnek a mérkőzések, mindenki játszik minden­kivel, eztán avatnak győztest. Rossz idő esetén sem kell attól tar­tani, hogy az eső elmossa a rendezvényt, mert ez esetben a helyi sportcsarnokba vonulnak az együttesek, teremben folytatva a küzdelmet. Maras, a becsületes ausztrál A közelmúltban többször is megvesztegetési botrányok törtek ki a malajziai labdarú­gásban. Előfordult már, hogy külföldi játékossal szemben indítottak eljárást, most azon­ban egy becsületes idegenlé­gióssal akadt össze a rendőr­ség. Az egyik klub ausztrál kapusa — az egyesületet nem nevezték meg —, Tommy Maras jelentkezett a rendőr­ségen, ahol elmondta: egy férfi 12 ezer dollárt ajánlott neki, hogy csapata veszítse el egyik mérkőzését egy nép­szerű brunei tornán. Maras visszautasította az ajánlatot, a rendőrség pedig már meg­kezdte a nyomozást. Az ösz- szecsapás egyébként 1-1-es döntetlennel zárult. FC Sényő—Nyíregyházi FC V.: Bognár (Sápi, Szilágyi). Kezdési idő: vasárnap 16.30. Havelant új szerepkörben hogy amikor három cserelehe­tőségünk van, akkor hajtson mindenki, szántsa fel a pályát, és ne tartalékolja az erejét a mérkőzés végére! —Megvan már a kezdő tizen­egy? — Egyelőre nincs, mert nagy gondban vagyok. Csütörtökön például hét maródi Hajóson járt orvosi vizsgálaton. Horváthnak még tart a kétmérkőzéses eltil­tása, Kurilco pedig most kezdi ugyanezt. Hegedűs továbbra is sérült, Fige pedig meghúzó­dott. Szabó helye biztos a ka­puban, előtte Szűcs játszik be- állóst. Gaica és Havelant lesz a két emberfogó. A középpá­lyán Rása vagy Szarka, Fecsku, Leute, Veres, Bohács fog kez­deni. Elől Szilágyi vagy Rosu, illetve Erdei lesz a két csatár. Eger nem rossz csapat, de győzni megyünk a Szépasz- szonyvölgyébe. Nagyon csa­lódnék, ha nem hoznánk haza a három pontot. Bárki bármit mond: rangadó lesz a javából! A „nagy szom­széd” sényői látogatása a falu­ban az év meccse. Mert hisz jö­het a Diósgyőr vagy akárki más, a Nyíregyháza az Nyíregyháza, erre a mérkőzésre mindenki dör- zsöli a tenyerét. Kiváltképp most, mikor a hazaiak lassan ho­mályba vészően ízlelték utoljá­ra a győzelem ízét, mikor az újonc berkein belül edzővál­tásról csiripelnek a madarak. A tét tehát adva van, aki ezt legin­kább saját bőrén érezheti, az Rubóczki Tibor játékos-edző. — Ha valamikor, akkor va­sárnap ugyancsak elkelne a si­ker. A lehető legjobbkor jönne a három pont, ami helyretenné a csapatot. Jól tudjuk, hogy a Nyíregyháza rákészül a találko­zóra, begyükben van a tavaszi kupavereség, na és persze ők is azt gondolják: Sényőn megbo­csáthatatlan lenne a kudarc! — Ha hinni lehet a híreknek, a csapat érted mint edzőért fut- ballozik. — Igen. Amennyiben a fiúk azt akarják, hogy továbbra is én maradjak az élükön, akkor... Be sem fejezem a mondatot, ezen nem érdemes rágódni. A pályán majd eldől a kérdés, abban azért biztos vagyok, hogy ettől függet­lenül is valamennyiünket a győ­zelem elérésének célja vezérel. — Eddig otthon látványos kilencven perceket produkálta­tok, volt izgalom, voltak gólok, így lesz ez a hétvégén is? — Csak már a pontgyűjtés­hez is hozzálátnánk. Benne van a mérkőzésben, hogy újfent hallatlanul izgalmasan alakul a csata. Nagyon remélem, hogy azok, akik játéklehetőséghez jutnak, szívvel-lélekkel hajta­nak, s ebből jó egyéni teljesít­mények kerekednek. — Nyilvánvaló, az NYFC nem fog viccelni, a presztízsük­re különösen ügyelnek az össze­csapás során. — Számunkra egy nagycsa­pat ellen nyerni felemelő érzést jelentene. Nyíregyháza hoz­zánk képest a város méreteivel, lehetőségeivel óriási előnyt él­vez. Tény viszont, hogy alig­hanem igencsak nehéz hetek várnak ránk, amennyiben ezen a meccsen sem szerzünk pon­tot. Picit a vendégek felé billen a mérleg nyelve, ámbátor ők sem verhetetlenek. —Az előzőfordulóban mind­két együttes feledhetően muzsi­kált. Kihathat a múlt heti gyen­ge játék a mostani találkozóra? — Szerintem egyáltalán nem. Itt nem érvényes, mi volt legu­tóbb, minden mérkőzés más és más, nincs két egyforma bajno­ki. A Nyíregyháza erős ellenfe­leken jutott túl, jól is játszottak, bár Nánással szemben — elis­merten — szerencsével nyertek, de nyertek. Mi Kábán nagyjából végig védekeztünk, amit lega­lább hatásosan tettünk. Sényő lent, az NYFC fent áll a tábláza­ton, így kicsiben olyan meccs elé nézünk, mintha egy NB Il-es csa­pat egy NB III-sal randevúzna. — A megszokott harcos, lel­kes sényői tizenegyet láthatják a pályán a szurkolók? — Ezer százalék, lelkesedés­ben nem nő fölénk a Nyíregyhá­za. Senki ellen nem mehetünk biz­tosra még idehaza sem, ám saját közönségünk előtt játszva mindig feldobódik a társaság. Itthon az igazi, itthon aztán bátran kell fo­cizni. Részemről csak anynyit kí­vánok: győzzön a jobbik. Ha jobb az ellenfél, s teszem azt egy gól­lal kikapunk, olyan játékkal, mint amilyet Tiszavasvári ellen mutat­tunk, nem kell elbujdosnunk. — Keveset hallottunk Karócz- kairól és Kegyéről. Mi van velük? — Sajnos sérültek. Mellettük Capatina tudvalévőleg eltiltá­sát tölti. Szerencsére nem csat­lakozott hozzájuk senki, emiatt nincs gondunk. A középpályás­sor összetételén azonban ismét változtatok, miután ingadozók a formák. Elöl Krasznai vissza­kerül a csapatba, tőle és Knob- loktól várom, hogy góljaikkal lendítsenek a gárdán. Koncz Tibor Száraz Attila Megbüntették a svájciakat Valószínűleg büntetésre számíthat a Svájci Labdarú­gó Szövetség, mivel a válo­gatott szerdán Göteborgban a Svédország elleni Európa- bajnoki selejtező (0-0) előtt nyíltan tiltakozott a francia atomkísérletek ellen. A sváj­ci tizenegy ugyanis a him­nuszok alatt egy „Állítsd le, Chirac!” feliratú transzpa­renst tartott. — Valószínűleg jelentős büntetéssel számolhatnak a svájciak — nyilatkozta Alexis Ponnét, az UEFA bel­ga ellenőre. Maga Marcel Mathier, a svájci szövetség elnöke is kritizálta a játéko­sok cselekedét, szerinte a tiltakozás más módját kel­lett volna választaniuk. A labdarúgók véleménye viszont egybehangzó, sze­rintük helyesen cselekedtek. — Az atomkísérletek az egész emberiséget veszé­lyeztetik, világszerte nagy visszhangot váltottak ki, mi sem vonhatjuk ki magunkat ez alól — nyilatkozta Alain Sutter, a válogatott irányító­ja, aki hozzátette, büszke arra, hogy egy olyan csapat­ban játszhat, amely ilyen egységesen tiltakozott. NYFC: változtatások előtt Az NYFC — vegyes benyomásokkal... — túl van négy for­dulón. Tóth János klubigazgató ezek után némileg átszervezi seregét, ha úgy tetszik, új fejezetet nyit. Teszi mindezt a Sényő—Nyíregyháza megyei rangadó előtt, amely több szem­pontból is „érdekes” mérkőzésnek ígérkezik. Bizonyára nem kifejezetten langyos hangulatban fog „csordogálni” a talál­kozó, de éppen az a legnagyobb feladat, hogy... — Alaposan kielemeztük a múlt heti mérkőzés szakmai problémáit. A támadók aktivi­tása, a középpályások szervező- munkája és a kettő kapcsolatá­ban van sok tennivalónk. Úgy érzem, frissül a csapat, újra a régi hangulatú egészséges vára­kozást tapasztalom az öltözőben — elmélkedett Tóth János. —Amire az NYFC-nek szük­sége is lesz Sényőn, ahol nyil­ván egy forró légkörű presztízs­meccs vár az együttesre. — Számomra is egyértelmű, hogy felfokozott lesz a hangulat. A legnagyobb feladatunk éppen az, hogy ettől függetlenítsük magunkat, ne legyen ez befolyá­soló tényező. Egy fejben igen rendezett, fegyelmezett produk­ciót várok, kizárólag a játékra kell majd összpontosítanunk. Meggyőződésem, hogy a csapa­tom nem kupahangulatban fog játszani, mint tavasszal, amikor kikapott. A sényőiekről annyit, hogy nem annyira rosszak, mint ahogy az a táblázatból következ­ne, és bármely együttes fog ott­honukba látogatni, annak komo­lyan kell vennie a feladatot. En­nek tudatában készítem a fiúkat. — Lesznek-e változások az összeállításban ? — Lesznek. Az eddigi négy meccs számomra is egy próbál- kozási idő volt, levontam a szak­mai következtetéseket. A játékunk szervezettsége szerkezeti okok miatt nem volt olyan, amilyennek elképzeltem. Ezen akarok változ­tatni, de konkrétumokat még nem mondanék. A négy új igazolás másfajta beépítésén gondolko­dom, most meglátjuk, így mire leszünk képesek. Két-három poszton nagyobb rivalizálás lesz, de ez nyilván nem lehet hátrány. — Óvatos vagy „kirohanó’’ sényői együttest vár? — Óvatos játékból indított kontrákra számítok a hazaiak részéről. Számunkra szerencsé­sebb lenne a nyitott játék, de valójában az ellenfél sokféle fel­fogására készültünk. Ezúttal rendhagyó módon nemcsak az edzőt, hanem egy játékost — Domokos Bélát — is szóra bírtunk, hogyan tekint az összecsapás elé. — Béci, nem véletlen, hogy téged kérdezlek, hiszen tavaly fél évig Sényőn futballoztál, még­hozzá mint komoly húzóember. Most ellenfélként lépsz Sényőn pályára. Mire számítasz? — Bízom a csapatomban és abban, hogy megnyerjük ezt a mérkőzést. Bár biztos, hogy nem lesz könnyű, mert az első Domokos újra Sényőn forduló győztes meccse után sorozatban három vereséget szenvedett a Sényő. —A közönség mennyiben le­het befolyásoló tényező? —Biztos, hogy lesznek beszó­lások, bekiabálások. Engem ezek fokozottabban érhetnek, de erre nem kell odafigyelni, játszani kell. — A múlt héten megnézted a Sényőt. Mennyire ismered a mos­tani együttest, mit tapasztaltál? —Úgy veszem észre, hogy NB Il-ben kevés az, amit a sényőiek mutatnak. Sok emberük fiatal, ru- tintalan. Félnek a játékosok, nem mernek játszani, nem merik ma­gukat adni, mint az NB Ill-ban. Bár számukra az NB Il-ben ez már egyébként is sokkal nehezebb fel­adat. Rám bizony ámHermami At­tilát vagy Szegedi Gyurit állítják, akik bár képzett labdarúgók, de za­varhatok, megoldható a feladatom. — Ami mi lenne?... — Egy gól...

Next

/
Thumbnails
Contents