Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-05 / 182. szám

12 1995. augusztus 5., szombat Hirdetés, regény UJ KELET APRÓHIRDETÉS GARÁZS Nyíregyháza, Pazonyi téri ABC mögött garázs eladó vagy kiadó, üzleti célra is alkalmas. Érd.: Ferenc körút 24. 8/70. Garázs a Deák Ferenc úton védett helyen, olcsón eladó. Érd.: 42/417-804 v. 42/411- 411/36 m. Fazekas tér 24. szám alatt 17 m2-es garázs eladó. Érdeklődni: a 42/436-115-ös telefonon Bármilyen célra alkalmas nagyméretű garázs az Árpád utcai négyemeletes házak alatt eladó vagy kiadó. Érd.: estén­ként 478-400 Nyíregyháza, Tavasz utcán (a Domus mögött) társasház alatti garázs üzletnek kiadó vagy eladó. Érd.: munkaidőben 418-822/228, este 403-419 Epreskert utcai garázssorból garázs eladó. Érdeklődni: Ep­reskert u. 60.1/8., 17 óra után. BÚTOR Megkímélt állapotban 2 db fényezett ruhásszekrény eladó. Érd.: Tihor, Nyíregyháza, Me­ző u. 25.11/1. Század elején készített szép tálalószekrény, tükörbetétes, vitrines igényesnek eladó. Érdeklődni: Nagykálló, Krúdy Gy. u.19. sz., Juhász. Óarany sarok-ülőgarnitúra és ötrészes román diófa szek­rénysor eladó. Érd.: 319-783. Kihúzható heverő ágynemű­tartóval és 9 m2 száraz tölgy­parketta eladó. Érdeklődni: a 311 -703-as üzenetrögzítős tele­fonon. LAKÓKOCSI Nagyméretű, hétvégi ház­nak is használható lakókocsi eladó. Érd.: Sóstófőrdő, Töl­gyes u. 2/A KERÉKPÁR Bringások, triatonosok fi­gyelem! Profi Benottó olasz versenykerékpár eladó. Co- lombus SL-váz, Shimano Du- ra-ACE szett. Érdeklődni: 44- 314-264 EGYÉB Siesta gázkályha újszerű ál­lapotban és 300 db bontott cse­rép eladó. Érdeklődni: Nyírfa u. 34. Oxigén- és gázfejlesztő el­adó vagy jó állapotban lévő Simsonra cserélhető. Érdek­lődni: Gönczi Pál Tiszabercel, Szabadság u. 17/A. Megnyílt! Control—C ’95 BT. Szoftverírás, hardverérté­kesítés és -szerviz, hálózati já­tékok egymás ellen. (Doom, Descent, Warcraft...) Akciós áron: 486 DX4—100. Cím: Fábián Zoltán u. 20., Nyíregy­háza. !' v Eladó hagyományos, újsze­rű állapotban lévő Hajdú mo­sógép. Érdeklődni: Nyíregyhá­za, Május 1. tér 4. III/14., hét­végén egész nap. Új szőnyegek olcsón eladók. 2x3,3x4 és kisebb méretekben. Érd.: Nyíregyháza, Moszkva u. 12. C+4 tartozékokkal (2 db joystick, magnó, kazetták) el­adó. Érd.: Nyh., Garibaldi u. 24., Zsoldos. Fürdőkád, mosogató, zu­hanytálca újrazománcozása, hőkezeléssel a helyszínen, ga­ranciával. Érd.: a 42/310-396- os telefonon. Bontott cserép, ajtók, abla­kok eladók. Takarmányborsót keresek megvételre. Érd.: Nyír­telek, Arany J. u. 11. 2,5 m3 szélezetlen fehér tölgydeszka eladó (vastagság: 5 cm). Érd.: 06-60-353-662 UH-készülék (Kranzbühler) olcsón, sürgősen eladó. Ár: megegyezés szerint. Érd.: 42/ 311-149 K.T-2 -es függesztett tárcsa eladó. Valamint új gyűrűshen­gert és magtisztítót vennék. Érd.: Kondor Zoltán 4935 Gelénes, Kossuth u. 83. Pannóniából kistraktor fű­részgéppel, gáztűzhely palack­kal, kisbálint permetező eladó. Nyíregyháza, Sport u. 12. Német 3 lángú turista gázre­zsó, hősugárzóval, 5 kg-os gáz­palackkal eladó. Érd.: Sóstói út 33/B Láncos emelő elektromos, 5 kg-os, háromlépcsős, vízszi­vattyús, 3 fázisú aggregátorok eladók. Érd.: Ny háza-Vargabo­kor 38. sz., reggel 7—9-ig. Ellenáramú tésztadagasztó gép, négyütemű, benzinmotor, három fázisú betonkeverő el­adó. Érd.: Nyháza-Vargabokor 38. sz., reggel 7—9-ig. Melker Szül gravírozott, öt­éves, duplacsövű, 12-es kalibe­rű, sörétes vadászfegyver, igé­nyesnek, olcsón eladó! Érd.: Nyírtelek-Dankóbokor 32. sz. Napraforgó vágására is al­kalmas Claas Európa kombájn kitűnő állapotban eladó, bálá­zóval egybeépítve, garanciával. Érd.: 42-480-676 20 q nagy szemű, pirítani való napraforgómag eladó. Tel.: (42) 200-566/439-es mel­lék. Használt, jó állapotban lévő, Hajdú automata mosógépet ven­nék. Érdeklődni: 42/402-980. IBM 286-os számítógép, kompletten eladó. Irányár: 90 000 forint. Érdeklődni: Nagykálló, Dózsa György u. 38/1. 15 000 darab 13—30-as méretű, új vályog eladó. Ér­deklődni: Nyírtelek-Dankó­bokor 37. sz., Lubiczki. Réti széna eladó bálázott és bálázatlan formában. Érdek­lődni: Nagyszekeres, Vasút u. 10. GYÁSZJELENTÉS Fájó szívvel tudatjuk, hogy özv. RÁCZ LAJOS Nyíregyháza, Gólya u. 10/ A életének 67. évében el­hunyt. Temetése 1995. au­gusztus 7-én, de. 10 órakor az Északi temető ravatalo­zójából. Gyermekei és családja Mély fájdalommal tudat­juk, hogy édesapánk, özv. GYURESKÓ MIHÁLY volt Nyíregyháza, Róka­bokori lakos 94 éves ko­rában elhunyt. Temetése 1995. augusztus 9-én, kedden 10 órakor lesz az Északi temető ravatalozó­jából. A gyászoló család Mély fájdalommal tudat­juk mindazokkal, akik is­merték és szerették, hogy LIPPAI JÁNOS volt Lóczi-bokori lakos rö­vid szenvedés után elhunyt 38 éves korában. Temeté­se augusztus 7-én 15 óra­kor lesz az Északi temető ravatalozójából az evangé­likus egyház szertartása szerint. Gyászoló felesége, gyerekei, rokonai, hozzátartozói NYIR-KMTOGRAFM Antii is línttsnt. Lakosság és közülietek részére végez megosztásokat, kitűzéseket, házhelyosztásokat. Tervezőknek készít alaptérképeket digitális és hagyományos technológiával. Tagi és részarány földek kiosztását aranykorona szerint. Gáz, víz, csatorna és elektromos vezetékek bemérését. Megvalósulási térképeket. Utak, utcák felmérése és digitális térkép készítése. Magassági felmérések és minden egyéb geodéziai munkák végzése. Címünk: 4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 10. Tel./fa x: (42) 310-782 i----------­Bg gSP" Samuel D’ Etbourg Fk néma XXIV. fejezet A Chevreuse völgye a pá­rizsiak kedves kirándulóhe­lye. Eljuthatunk oda villany- vonattal is, ha a Massy- Palaiseau-tól indulunk és végcélnak Saint-Rémy-lés- Chevreuse-t választjuk. Azt persze jó tudni, hogy Párizs­ból Massyig a Chatelet állo­másáról félig földalatti, félig gyorsvonat visz. A harminc- három kilométeres utat 45 perc alatt lehet megtenni. Durand ezt nem tartotta a leg­jobb megoldásnak. Ezért is döntött úgy, hogy autóval mennek. így először elmen­nek majd Versailles-ig, aztán rátérnek a rambouillet-i útra. Innen aztán először egyene­sen, majd balra kell fordulni. Jean-Pierre emlékezett, hogy a kis Saint-Laurent-nál van valami, ami mindig felkeltet­te az érdeklődését: egy gémes- kút. És, nos, ez valami külö­nös, egy vendéglő, a La Pusz­ta. Egyszer már járt ott, s igen tetszett neki a búbos kemen­ce, a sok népművészeti tárgy. Megtudta, hogy ez egy ma­gyar étterem. Arra is emléke­zett, hogy a közelben van egy kis szálló, ott fognak éjszakáz­ni. Igen gondosan készült erre az útra, nagyon szép hétvégét’ szeretett volna Marie-Rose- nak és magánnak. Jean-Pierre szerelmes volt. Ha nem is fo­galmazta magában annyi lírá­val az előző éjszaka szépsé­geit, ő is érezte, hogy valami különleges történt vele. Kis faluból indult hódító párizsi útjára egykoron. Cour-Che- vemyben éltek, apja ott gaz­dálkodott 20 hektár földön. Kemény életük volt, s hiába volt ez a táj a Loire völgyé­nek része, a csodákból nem sokat élveztek. A földdel meg kellett küzdeni, és bizony nem sok érzelgősségre maradt idő. Tudta, szülei házassága lénye­gében szövetség volt a földek egyesítésére, így aztán a két nagyon komoly, tisztességes ember kapcsolatában minden megvolt, csak a lángoló érze­lem hiányzott. Jean-Pierre az iskolában sem tudott igazán feloldódni, és amikor az egye­temre került, akkor is mindig kísértette a racionalitás. Volt, persze hogy volt neki is sze­relme, ő is fel-fellobbant. Vol­tak futó, semmitmondó kap­csolatai is. De még egyszer sem érezte igazán, hogy any- nyira tartozik valakihez, mint most. — Mi van velem? — fag­gatta saját magát. — Nagyon jó érzés. Szerelem is meg ra­gaszkodás is. Marie-Rose mellett olyan biztonságos. Biztonságos. Hol is hallot­tam? Igen, Lavent asszony mondta, hogy ő volt Marc biz­tonsága. Igen, de az más, az amolyan anyáskodó bizton­ság. Vagy talán éppen ez hi­ányzik? Ez hiányzott? A be- cézés? A gyengédség? Min­degy, csodálatos érzés, és van benne valami felszabadító. Jean-Pierre az utolsó pillanat­ban mindig alávetette magát egy belülről fakadó fegyelem­nek. Igaz, sokan úgy látták, hogy lendületes, forrongó. De azt senki nem látta, mi ebben a valódi, és mikor kezdődik az önfegyelem. Ám most minden egészen más. Marie-Rose előtt nincsen benne semmi szégyen. Minden gátlása, amit máskor 'olyan gondosan titkolt, szinte magától feloldódik. Lehet, hogy a gyermekkori élmények bénították eddig, s nem mert, egyszerűen félt attól, hogy ki­adja magát valakinek. Mindig azt látta, hogy szülei megfon­toltan, óvatosan, szinte véde­kezőn viszonyulnak a világhoz. És ő, igaz, nagy erőfeszítések­kel — miközben a világnak egy másik Durand-t mutatott — bensőjében mindig hordozta a görcsöket. Talán senki nem vette észre, de társaságban min­dig egy kanapé szegletében ült. Mintegy védve magát minden oldalról. Talán csak Corvisart vette észre, hogy nagyon gyak­ran keresztbe fonja maga előtt a karjait. Bezárulva, védeke­zőn. És mennyi küzdelmébe került, míg leszokott arról, hogy mindig és mindenütt ko­pogjon az ajtón. Jean-Pierre Durand pár nap alatt többet változott, mint év­tizedek alatt. Az az áram, ami kicsapott a lányból, úgy érin­tette meg, hogy képes lett vol­na talán még a munkáját is át­engedni másnak. Aztán megke­ményítette magát, és bizonyí­tani akart, hiszen enélkül el­szánna az önbecsülése. Nem is hitte, hogy így ki lehet cseré­lődni. És talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy délelőtt, amikor kihallgatta Lavent asszonyt, egészen másként fogadta annak szenvedélyes kitöréseit. Hogy ez baj? Hogy ez jó? Maga sem tudta. Majd az idő válaszol erre. De most félre a munkával! Durand készül, tervez. Mossa a kocsiját, készül, hiszen két csodás nap vár rájuk. Nem mondta Marie-Rose-nak, mer­re is mennek. Hadd legyen ez is meglepetés. Most péntek este van, hatkor megy a lányért. Ezt az estét nála töltik, és aztán reg­gel, korán, amikor a nap kelni kezd... Nos, akkor irány a Chevreuse völgye. Jean-Pierre meditált, és ez szokatlan volt akkor, amikor saját magáról volt szó. És köz­ben hol dalolt, hol fütyült, eszé­be jutott a virágosasszony, aki olyan nagy lelkesedéssel mondta a múltkor, hogy vigyen virágot a szívszerelmének. Ha akkor tudja! De hát nem tudta, s talán így a jó. Lassan megta­nulja, hogy nem kell mindent úgy számolgatni, mint egy bűn­ügynél. Hogy a dolgok az élet­ben másként alakulnak, és van szépség, békesség, öröm. Minden úgy alakult, ahogy eltervezték. Reggel a kis autó szépen indult, s ők is besorol­tak abba a véget nem érő au­tóáradatba. ami a városból ki­felé tartott. Mert a hét vé­gén Párizs kiürül. Mindenki megy, menekül, hiszen ha szép a nyári nap és meleg az idő, kibírhatatlan a kő­rengeteg. Ilyenkor csak a tu­risták maradnak, akik vas­tag könyvekkel a kézben róják a várost, rohannak műemléktől műemlékig, nézelődnek, hogy haza- menve elmondják: mindent láttak. A két fiatal boldogan ült a kocsiban, az autó rá­diójából egy régi Adamo- sláger szólt a szerelemről, mert mi másról is szólhatott volna. Marie-Rose és Jean-Pierre elhelyezkedtek a kis szálló­ban, majd nekiindultak, hogy felfedezzék a környéket. Fel­másztak a Madeleine-domb- ra, oda, ahol egy vár romjai közül nézhettek le a völgyre. — Tudod, ki volt Che­vreuse asszony? — kérdezte Jean-Pierre. — Mit tagadjam, nem. — O volt ennek a várnak egykori úrnője. Akkor élt. amikor XIV. Lajos idejében kitört a polgárháború. Mon­danom sem kell. a felkelők­höz csatlakozott. És mit tett erre a híres bíboros? Nos, Richelieu nem tétovázott. Kiadta a parancsot, hogy megtorlásként rombolják le a várat. — Te mindent tudsz? — Nem, de amikor régész­hallgató voltam, ide jöttünk ki egyszer gyakorlatra. Na­gyon élveztük, a prof úgy mesélt, hogy az ember szinte mindent látott. — És nem valaki mástól volt szép? — Csúnya vagy. Most ha­ragszom. El tudod képzelni... — Nem. Csakhogy én egy Lucretia Borgia vagyok. Va­laki mondta egyszer. Kis go­nosz. Hosszan megcsókolta. Csodálatos volt a vár egyko­ri falán állni, lenézni a friss zöldre, a folyóra, a tájra. Az­tán elindultak lefelé a szer­pentinen, hogy jó tíz perc után leérjenek a község kö­zepére, a Place des Halles-ra. Amikor lentről visszanéztek, szemükbe örökre belevéső­dött a két kerek torony képe. Fölösleges lenne részlete­sen elmondani, hogyan telt el a két nap. Ki is tudhatja, mi játszódik le két szerelmes szívben. Hogy mi mindenről tud beszélni két ember, akik minél rövidebb idő alatt akar­nak elmondani egymásnak mindent. Egy biztos, hogy amikor vasárnap késő délután újra bezsúfolódtak a Párizs felé tartó, szűnni nem akaró kocsioszlopba, náluk boldo­gabb emberpár nem utazott a főváros felé. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents