Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-04 / 181. szám
4 1995. augusztus 4., péntek Belföld UJ KELET A munkanélküliek és a munkaügyi központok sorsa FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA A költségvetés jövőre nem vesz részt a munkanélkülieknek járó jövedelempótló-támogatás finanszírozásában — hangzott el a Munkaügyi Minisztérium keddi sajtótájékoztatóján. Jövőre a költségvetés helyett az egyesített Munkaerőpiaci Alapból biztosítják a hiányzó 10 - 11 milliárd forintot. A költségvetés ugyanakkor jövőre 10 milliárd forintot szán az egyesített alapnak, amelyből aktív foglalkoztatáspolitikai célokat finanszíroznak. Az iskolai tanulmányaikat befejezett fiatalok a nyár örömeinek kihasználása után augusztus—szeptember körül elindulnak, hogy valami elfoglaltság után nézzenek. Ebben az időszakban nagy szerep juthat az oktatási rendszeren kívüli, esetleg a munkaügyi központ által támogatott képzésekkel foglalkozó cégeknek. Ennek és a munkaügyi kormányzat döntésének ismeretében kerestünk fel néhány ilyen intézményt. PERFECT Végh Béla, a Perfect Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Részvénytársaság Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei kirendeltségének a vezetője :- Ha valóra válik a munkaügyi kormányzat azirányú törekvése, hogy a pályakezdő munkanélküli fiatalok esetében a segélyfolyósítás helyett inkább a képzésre fektesse a nagyobb súlyt, akkor mi azt örömmel vesszük. Tavaly több mint ezren tanultak nálunk, és ezeknek nyolcvan százaléka munka mellett végezte el az általa választott tanfolyamot. A fennmaradó húsz százalék munkanélküli azon kevesek közé tartozik, aki annak ellenére, hogy nem keres, családi támogatással be tudja fizetni a képzés díját, mely a munkaügyi központ támogatásával alacsonyabb ugyan, de egy hátrányos helyzetű családban mégiscsak jelentős összeg. Ha a rendelkezésre álló pénzeket nem egy országosan megállapított fejkvóta szerint, hanem régiónként az igényeknek megfelelően, a helyi sajátossá^ gokat figyelembe véve, differenciáltan osztanák el, akkor megyénkben sokkal többen igénybe tudnák venni az oktatási rendszeren kívüli képzési formákat. Nekünk bőven lenne kapacitásunk. Kihelyezett tanfolyamaink működnek már Fehérgyarmaton, Vásárosna- ményban és Kisvárdán, de szükség esetén még néhány más városban is be tudnánk indítani a képzést. Huszonegy tanfolyamunkból a két felsőfokú képzettséget előfeltételezőt kivéve mindegyiknél az érettségi bizonyítvány megléte az alapkövetelmény. Ezenkívül van több olyan tanfolyamunk, amelyen tovább lehet szakosodni. Népszerűek a pénzügyi, számviteli és adózási ismereteket tanító kurzusaink. Ez is jelzi, hogy polgárosuló társadalmunk, a szaporodó vállalkozások és az épülő piacgazdaság milyen jól hasznosítható, gyakorlati ismereteket követel meg az érvényesülni akaró emberektől. Az oktatási struktúra elavult, olyan embereket képez, akik a régi rendszerben talán jól meg- állták volna a helyüket, de a megváltozott viszonyok közepette nehezen tudják hasznosítani iskolában szerzet tudásukat. Az oktatási reform talán már elkezdődött, de végrehajtása még sok évig el fog tartani. Ezt a megfelelő anyagi háttér és a decens szakemberek hiánya is akadályozza. KIT Kézy Béláné, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei képviseletének vezetője : — Üdvözöljük az átképzés, továbbképzés szorgalmazásának gondolatát. Ennek a szemléletnek a terjedésével egyre többen fognak rádöbbenni, hogy sokrétű tudást kell szerezni ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni. Ki kell használni a tanulási lehetőséget. Szükség van arra, hogy a fiatalok célokat tűzzenek ki maguk elé és mindent megtegyenek azért, hogy ehhez a célhoz egyre közelebb jussanak. Tudomásul kell venni, hogy a jelenlegi iskolarendszer munkanélkülieket képez, nem tud rugalmasan alkalmazkodni a követelményekhez. A társadalomnak pedig az lenne hasznos, ha a fiatalok hasznosítani tudnák a bennük rejlő energiákat. Cégünk az ország egyik legjelentősebb iskolarendszeren kívüli szakképző és továbbképző cégeként 25 éve tölt be meghatározó szerepet a kereskedelem, a vendéglátás és a turizmus területén a szakmai és nyelvi képzésben, valamint vizsgáztatásban. Tanfolyamaink többsége az Országos Képzési Jegyzék szerint állami szakképesítést nyújtó tanfolyam. Már négy évé kitűnő kapcsolatban vagyunk a megyei munkaügyi központtal. A munka- nélküli fiatalokkal öröm dolgozni, öröm segíteni lebontani a lelkűkben épült falakat és nyitott, céltudatos emberré nevelni őket. Mivel itt szabályos időközönként vizsgán kell beszámolniuk tanulmányikról, egyfajta rutint, nyugodtságot, magabiztosságot is szereznek, amelyet akár a munkahelykeresésnél, akár a továbbtanulásnál jól hasznosíthatnak. Megszűnik a kirendeltség... szüv Méhész János, a SZŰV területi igazgatója: — A Nyírbit Oktatási Stúdión keresztül a SZŰV már az elmúlt években is komoly képzési lehetőségeket biztosított a végzett közép- iskolásoknak. Fő profilunk természetesen a számítógépes oktatás, melynek alap- feltétele, hogy a hallgató rendelkezzen érettségi bizonyítvánnyal. A számítógépies területen nagyon jó hírnévnek örvendünk, az itt végzett hallgató olyan állami bizonyítványt kap, melyet az ország minden táján megbecsülnek. Hosszú ideig csak egy cég rendelkezett vizsgáztatási engedéllyel, de ma már mi is vizsgáztathatunk. Jó kapcsolatunk van a munkaügyi központtal, de alapjában véve nem a munkanélküliek átképzése a fő tevékenységi körünk. Többek között ezért sem érint minket az a tény, hogy a megyében négy munkaügyi kirendeltséget megszüntetnek. A mi kurzusaink általában nem az oly gyakori gyorstalpaló tanfolyamok, nagyobb hangsúlyt helyezünk a képzés alaposságára, így van hét félévből álló kurzusunk is. A hivatalos oktatási rendszerrel nem szerencsés ösz- szehasonlítani a más oktatási formákat, véleményem szerint az a jó, ha e kettő egymás mellett, egymást kiegészítve tud működni. — Hamarosan bezárják a városban a munkaügyi központot — panaszkodik érthető módon Nagy Sándor újfehértói polgár- mester. — Ez rossz a lakosságnak és az önkormányzatnak is. Újfehértón ugyanis még mindig a mezőgazdaságból élnek a legtöbben. Akinek nincs földje, bérbe jár dolgozni, hogy kiegészítse a munkanélküli segélyt, a jövedelempótló támogatást vagy netalántán a fizetést. Korán reggel letudta mindenki a jelentkezést, aztán mehetett dolgozni. Most majd elmegy egy napja arra, hogy beutazzon Nyíregyházára, ami manapság nem olcsó mulatság. Emellett persze a „gyors” ügyintézés közben megéhezik az ember, és ismételten elkölt egy halom pénzt. És természetesen rossz az önkormányzatnak is. A kirendeltség bezárásával mintegy 20 millió forintot vesznek ki a zsebünkből, s ami még jobban sújt minket: a döntésnek köszönhetően elveszítjük az „önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került település” besorolásunkat is. Többek között nem kapunk majd mezőgazdasági támogatást, pedig az idén is 18 millió forintot igényeltünk. Mi nagyon szeretnénk, hogy megmaradjon a központ, de hát nem tőlünk függ a döntés. A polgármester szavait követően megkerestük Rusin Józsefet, a megyei munkaügyi központ igazgatóját is, hogy mi áll szándékuk hátterében... — Amikor életre hívták a szervezetet, a megfogalmazott alapcél és -feladat az volt, hogy megoldjuk a munkanélküliek ellátását. A nemrégiben .befejeződött országos szintű átvilágítás során azonban megállapítást nyert az a tény, hogy a kirendeltségek kihelyezése óta jelentős változás következett be a munkaerőpiacon. Csökkent a regisztrált munka- nélküliek száma, ezzel párhuzamosan azonban megnőtt a jövedelempótló támogatást kapók száma. Ebből adódóan a szervezetnek ezután már nem az ellátás közvetítése az elsődleges feladata, hanem az, hogy minél hatékonyabban segítsük az elhelyezkedést. Ehhez mindenképpen szükséges a szolgáltatások színvonalának javítása. Ugyanakkor az értékelemzések során megállapították, hogy kétezer fő alatti munkanélküli létszám esetén és legalább 100—150, húsz embernél nagyobb létszámot foglalkoztató cég nélkül nem szabad kirendeltséget működtetni. Újfehértón és rajta kívül még három másik településen (Ib- rányban, Nagyecseden és Záhonyban) nincsenek meg ezek a kritériumok. Ez pedig azt jelenti, hogy szűk a gazdasági környezet, kevés a munkahelyek száma, az egyre ellehetetlenülő gazdasági helyzet nem ad lehetőséget az alkalmazotti létszám növelésére, és külső segítség nélkül nem tudnak újabb munkahelyeket létesíteni. Ennélfogva nem tudják a kívánt hatásfokon működtetni a kirendeltséget. — Vagyis Ön mindenképpen indokoltnak tartja a kirendeltségek összevonását... — Feltétlenül. A dolog előnye, hogy javul a munkavállalásra motiváltak elhelyezkedési esélye, valamint a nagyobb ügyintézői létszám miatt kialakítható egy olyan optimális munkamegosztás, amellyel a szolgáltatás színvonala egyértelműen javítható. Egyébként pedig számokkal is alátámasztható a döntés helyessége: az összevonásra kerülő négy régióból a munkanélkülieknek mindössze 13 százaléka származik, ezzel szemben a bejelentett álláshelyek száma csak az 5 százalékot teszi ki. — Mi lesz a dolgozókkal? — Mivel nálunk is várható létszámleépítés, nem biztos, hogy mindenkit át tudunk venni. — Mikor kezdik meg az összevonást? — Az előkészítése tulajdonképpen már megtörtént, és a tervek szerint október végére a tényleges összevonás is lezajlik. Összevonják a munkaügyi központokat A gazdasági stabilizációt szolgáló intézkedések következményeként 1995. október 1-jétől több munkaügyi ki- rendeltséget összevonnak: az ibrányit és az újfehértóit a nyíregyházihoz, a nagy- ecsedit a mátészalkaihoz, a záhonyit a kisvárdaihoz csatolják. Záhonyban érdeklődtünk, hogyan érinti az említett intézkedés az ügyfeléket és magát a hivatalt. Németh Szilveszter várakozás közben feszült arcán kijövetkor a megkönnyebbülés jeleit lehetett felfedezni. Elmondta, hogy tegnap jelentkezett először, és ma már munkát tudnak felajánlani számára a cipőgyárban. Úgy érzi, rosszkor szüntetik meg a záhonyi munkaközvetítőt, mert a leendő vállalkozói övezet nagyszámú vállalkozót fog hozni a környékre. — Ma húsz éve egy munkahelyen dolgozom —jelenti ki Ambrusz Lászlóné —, csupán ikerfiaimat kísértem el a kirendeltségre. Ma ígéretet kaptak, hogy gépszerelői munkára ki tudják őket közvetíteni, tehát hamarosan álláshoz jutnak. A záhonyi ki- rendeltség megszűnéséről öntől hallok először, de nem irigylem azokat, akiknek ezentúl Kisvárdára kell bejárni, úgy láttam, hogy ma délelőtt átlag százan is voltak. — Az úgynevezett Bokroscsomag által kimondott köz- igazgatási létszámleépítés első lépése az, hogy országosan megszüntetik a kisebb munkaügyi kirendeltségeket — tájékoztat Vajda Bertalanná vezetőhelyettes —, amely megyénkben négyet érint. Mivel a regisztrált munkanélküliek száma ezerkétszáz körül mozog, amellyel a záhonyi körzet bonyolítja a megyében a legkisebb ügyfélforgalmat, összevonnak bennünket Kis- várdával. Ez a létszám felülvizsgálatával is együtt jár, melyet megyénkben összesen tizenkét fővel csökkentének. Az összevonások indoka, hogy szolgáltatás jellegűvé váljanak a munkaügyi központok, kevés legyen a kifejezetten hatóságihivatali teendőjük, és vállalkozói kapcsolattartásra épülő, országosan egységes modell jöjjön létre. A mai nagy ügyfélforgalom egyébként annak is köszönhető, hogy az úgynevezett Bokros-csomaghoz kapcsolódóan július 1-jétől módosult a foglalkoztatási és a szociális törvény. A korábban határidő nélkül folyósítható munkanélküliek jövedelempótló támogatása 24 hónapra korlátozódott. Ennek kimerítése után a munkanélküli akkor kerül vissza az ellátási rendszerbe, ha legalább rövid időre munkát vállal. A pótköltségvetés céltámogatást juttatott a Foglalkoztatási Alapba, melyből az önkormányzatok támogatást igényelhetnek a jövedelempótló támogatásban részesülők közhasznú foglalkoztatására, annak érdekében, hogy a munka- nélküliek tömegesen ne maradjanak ellátás nélkül. Erről igyekszünk az önkormányzatokat is tájékoztatni, mert — felmérve a munkaerőpiaci helyzetet — úgy tűnik, hogy az önkormányzatoknak több tízezer ember közhasznú foglalkoztatásáról kell gondoskodni, mivel a munkanélküliek jelentős része — felajánlható munkahelyek hiányában — csak ezzel tud az új törvényi előírásoknak megfelelni. Érinti a módosítás a pályakezdőket is, akiknek gondja az, hogy átképzéssel nagyobb az esélyük ugyan az elhelyezkedésre, azonban nem tudják ennek költségeit vállalni. Az új ellátási rendszerben csökken a pályakezdők munkanélküli segélyének összege, és megszűnik az átképzés idejére nyújtható keresetpótló juttatás is. A törvény a pályakezdők átképzését elsősorban a képzési költségek átvállalásával kívánja elősegíteni. A regisztrálásra kerülő pályakezdőket mindezekről tájékoztatjuk. Látható tehát, hogy a változások megnövekedett mun- * katerhet jelentenek, ezért úgy gondolom, hogy kollégáimnak sajnos nem lesz kevesebb az ügyfele az új szervezeti felállásban sem. Baráth Andrea
