Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-03 / 180. szám

UJ KELET Labdarúgás 1995. augusztus 3., kedd 15 Magyar Kupa Sényői körutazás Bakta a továbbjutás küszöbén Krasznokvajda—Bakta- lórántháza 1-7 (0-2) Krasznokvajda, 150 néző. V.: Márta. Baktalórántháza: Mónus — Tóth L, Benkő, Vida, Po- kigyko, Kapin (Javoriv), Ma- rics, Fecsku, Németh, Gdovin, Martinenko (Bamucz). Edző: Nagy András. Gólszerzők: Gallyas T., il­letve Németh, Kapin, Maries, Bamucz, Gdovin, Fecsku 2. Amint azt várni lehetett, a baktaiak mindjárt az első per­cekben magukhoz ragadták a kezdeményezést, a lelkes ha­zaiak behúzódtak kapujuk elé, és körömszakadtáig védekez­A 4. csoport állása: 1. Stadler FC 2 2 2. Baktalórántháza 3 2 3. Balmazújváros 2 1 4. Krasznokvajda 3 — tek. A szabolcsi csapat gól- arányjavításra készült, hiszen csak így maradt esélyük arra, hogy az augusztus 8-ára ha­lasztott Balmazújváros—Stad­ler FC mérkőzés eredményétől függetlenül másodikként to­vábbjuthassanak csoportjuk­ból. Győzelmüket nem fenye­gette veszély, de a végelszá­molásnál — remélhetőleg nem — hiányozhat majd az a talá­lat, amelyet Maries érhetett volna el, ha a 64. percben ér­tékesíti a gólvonalon történt kezezésért ítélt tizenegyest. Ezt elmulasztotta, így a dön­tés mégis csak jövő keddre maradt. — — 12-2 6 — 1 10-8 3 — 1 6-4 3 — 3 4-18 0 Kárpát-Hús Volán— Nyékládháza 3-3 (0-1) Nyíregyháza, 100 néző. V.: Sápi. Kárpát-Hús: Pálóczi — Tóth, Poór, Kendi, Varga, Joó, Moldván, Belus (Dankó), Szö­gi, Dávida (Virágh), Fekete (Paulik). Játékos-edző: Mold­ván Miklós. Gólszerzők: Kendi 2, Dan­kó, illetve Kertész, Kántor, Szíjártó. A vendégek az első negyed­órában levegőhöz sem hagyták A 6. csoport végeredménye: 1. Kábái Cukor 3 2 2. Békéscsaba 3 2 3. Kárpát-Hús 3 — 4. Nyékládháza 3 — hírharang LUKÁCS MA AD VÁLASZT Lukács Zoltán csütörtökön közli végleges döntését, hol kívánja folytatni pályafutását. A tatabányai labdarúgó kedden tárgyalt a Nyíregyházi FC vezetőivel, majd hazautazott. Tóth János klubigazgató ér­deklődésünkre arról adott tájé­koztatást, hogy a játékos a neki felkínált szerződésben egy apró módosítást szeretne esz­közölni. Szerdán délelőtt Tóth János telefonon ismét kapcso­latba lépett a futballistával, s ekkor újabb ajánlat hangzott el. Lukács azzal köszönt el: gondolkodási időt kér, az édes­apjával való megbeszélést követően mond igent vagy ne­met az ajánlatra. A klubigaz­gató elárulta, az álláspontok olyan közel állnak egymáshoz, hogy valószínűleg szentesítik az igazolás tényét. JT KUPA KISVÁRDÁN Augusztus első hétvégéjére időzítették edzőtáborozásukat a megyei játékvezetők. Az összetartást a haavományok­jutni a nyíregyházi csapatot, és hamar megszerezték a veze­tést. Ezután lemondtak a kö­zéppályáról, és saját kapujuk előterébe húzódtak vissza. A Kárpát-Hús Volán az első félidőben nem tudta feltörni a nyékládházi védelmet. A foly­tatásban húsz perc alatt két gólt is lőttek a borsodiak, de ez túl­ságosan megnyugtatta őket. A hajrára féltámadt a Kárpát- Hús, és bő negyedóra alatt ki­egyenlítették a behozhatatlan- nak tűnő hátrányt. 1 — 7-2 7 1 — 6-17 1 2 4-71 1 2 3-10 1 hoz híven egybekötötték a JT Kupa nevet viselő négycsapa­tos tornával. A sípmesterek és a futballisták Kisvárdán talál­koznak, ahol a vendéglátó együttesen kívül Tiszavasvári, Sényő és Nyírbátor képvisel­teti magát. A torna nyitányaként csütör­tökön a várkerti pályán előbb 15 órakor a Tiszavasvári— Nyírbátor mérkőzést rendezik, majd fél 5-kor a Kisvárda— Sényő derbi következik. A pénteki szünnap után a győz­tesek vívják a döntőt, a vesz­teseknek marad a helyosztó. Szombaton érdemes korán kel­ni a szurkolóknak, ugyanis az első meccs 9 órakor kezdő­dik. Gólyán István kisvárdai technikai vezető tudatta la­punkkal, hogy a belépők száz- forintos áron vásárolhatók (a nyugdíjasok ötven forint elle­nében válthatják meg jegyü­ket), s ezért az összegért két mérkőzést tekinthetnek meg az érdeklődők. UKRÁN LÉGIÓS NYÍRBÁTORBAN Az utolsó utáni pillanatban új játékost igazolt Nyírbátor. Hétfőn váratlanul jelentkezett Tiszafüredről Mihail Kondria, akivel egyéves szerződést kö­tött a klub. A huszonkilenc esztendős ukrán játékos csatár­ként jöhet számításba. A legfrissebb hírek szerint Darai műtét előtt áll, miután porcgyanús. Szerdai lapunk­ban még azt közöltük: Szilvási sérve miatt aggódik, az orvosi beavatkozás lehetősége is felmerült. Mint kiderült, félel­me alaptalan volt, mert ehe­lyett most combhúzódással bajlódik. „Még a fákon is csüngeni fognak” Lelátó épül a sényői arénában Sényő. A faluban nem egé­szen másfél hét múlva új világ kezdődik. A futballcsapat ki­lép a nagy nyilvánosság elé. Persze az NB II kötelezettsé­gekkel jár! Elég csak bekuk­kantani a pályára. A földhá­nyások, félmeztelen „szakik”, az öltözőépület csupasz falai mind mind arról tanúskodnak: itt nagy dolgok vannak ké­szülőben! Az első ellenfél a Hatvan. Amerre kerülünk, mindenhol mindenki előbb- utóbb szóba hozza a meccset. Addig is... Pehely Zoltán elnökségi tag hellyel kínál irodájában. Men­tegetőzik. Tóth Sándor szak­osztályelnök futkos az együt­test érintő ügyek után. Most azonban a Balatonon fújja ki magát, igaz a ligaülést nem en­gedte át másnak. — Az utolsó héten nagy haj­tás lesz nálunk, hogy a bajno­ki rajtra tökéletes állapotban legyen a pálya — sóhajt Pehely Zoltán. — A feljutással renge­teg munka szakadt a nyakunk­ba. A hosszanti oldalakon fel­állítandó megemelt kerítésre haladékot kértünk és kaptunk. Pénteken Csíki Károly, az MLSZ munkatársa volt itt, aki elégedetten beszélt a látottak­ról. Kevesebbet remélt, ám kellemesen csalódott! — A nyitányon lesz-e vala­milyen különlegesség? — Én már azzal is tökélete­sen beérném, ha mind a csa­pat, mind a pálya kész lenne a Hatvan elleni mérkőzésre. Az igazi mulatság az lehetne, ha nyernénk. — Mennyi nézőre számíta­nak? — nyaggatom a szünte­lenül csengő telefonnal birkó­zó vezetőt. — Mivel a Nyíregyháza szombaton játszik, ráadásul Tiszakécskén, a Tiszavasvári pedig Diósgyőrbe utazik, hát biztos eljön 2000-2500 néző. És érzésem szerint nem is ezen a meccsen lesznek a legtöbben. Amennyiben a Sényő és az NYFC jól szerepel, akkor itt az ötödik fordulóban még a fákon is csüngeni fognak az embe­rek! — Innen-onnan hallani, hogy egy főállású vezetőedző ugyancsak ráférne a legény­ségre. Ezen nem gondolkod­tak? — Nálunk ez nem téma. Sem én, sem Tóth Sándor nem gondoltunk másra, csakis Ru- hóczki Tibor jöhet szóba. Eb­ben a kérdésben hamar közös nevezőre találtunk. Sőt, Sanyi megerősítette: tökéletesen bí­zik benne! — A védelem stabilizálásá­ra igazoltak két fiatal debre­ceni labdarúgót. Nem lett vol­na helyesebb 25-30 éves játé­kosokat szerződtetni, akik ru­tinosabbak, és már beleszagol­tak a magasabb osztályba? — Nézze, ott van Szikszói, vagy a több poszton bevethető Karóczkai, éppenséggel mondhatnám Szegedit. Egyi­kük sem mai gyerek, nincse­nek híján tapasztalatoknak. Különben meg olyan fiatal, lehetőleg gyors hátvédek után néztünk, akik bízvást erősítést jelentenek. Márpedig Stefanik és Cöyek azok! Nekem az a fontos, hogy ne legyünk pofo­zógépek! Ennél a pontnál vágjuk el diskurzusunk fonalát. Az óra elütötte a hármat, a délutáni tréningre gyalogló futballisták nyomába szegődünk. Nincs szerencsénk! Rubóczki Tibor játékos-edző temetésen van, ezáltal oda a tervezett csevely. De nemcsak ő hiányzik. Jávor sérült, Capatina és Knoblok valahol Moldáviában intézi ügyeit. Falatovics László ke­zébe csúszik át e napon az irá­nyítás. A pályaedző kitér a szakmai kérdések elől. — Furcsán festene, ha én nyilatkoznék erről. Tibinek megvannak a saját elképzelé­sei, ebbe nem kívánok bele- kontárkodni — jelenti ki hatá­rozottan. — Akkor arra válaszoljon, hogy ízlik a munka Sényőn? — tudakozódom tovább. — Jó szellemű csapatot hagytam Gávavencsellőn, s jó szellemű társasággal dolgo­zom együtt Sényőn. Alakul a gárda, sok az új fiú. Hittel val- lomr hét-nyolc együttessel fel­vehetjük a versenyt. Vannak persze olyanok, akik ellen ke­vesebb az esélyünk. Ahogy ol­vastam, Diósgyőrben például sokat költöttek játékosvásár­lásra. Már tavasszal is alig maradtak le az osztályozóról, ezért velük roppant nehéz lesz boldogulni — válaszol Fala­tovics. Bemelegítés cicázással, lazí­tó gyakorlatok, futás, kapura- lövés védővel nehezítve, utóbb kétkapus játék lerövidített te­rületen. A fehértrikósok 8-7-re verik a pirosakat, Szikszói a gólzsák szerepében tetszeleg. Majd csendes visszaút az öltözőbe. Krasznai Attila. Egy a nyá­ron érkezettek közül. A közeli étterem hűvösében váltunk szót. — A labdarúgáshoz ezen a szinten szükséges hátteret ma­ximálisan élvezzük. Bízom benne, hogy az elért ered­ményektől függetlenül ebben nem történik változás, és sen­kinek nem szegi kedvét, ha menthetetlenül becsúsznak ve­reségek is. — Melyik poszton vesznek figyelembe? — Igazából nem tudom. Tá­madó középpályásként éppúgy játszhatok, mint akár ékként. — Akivel csak beszélgettem, optimistán azt fejtegette: jobb annál a csapat, hogy kiessen az NB II-bői. — Egyetértek velük. Úgy érzem, erőben mostanra össze­szedtük magunkat, taktikai té­ren kell előrelépni! Ennyiben maradtunk. Koncz Tibor Körzeti kitekintő Komoró, ahol öröm focizni A kisvárdai körzeti labdarú­gó-bajnokságban a bajnoki cí­met Komoró együttese szerez­te meg. A társaság tavaly még a kiesés ellen küzdött, az idén pedig a feljutásért harcolt. A siker titkát igyekeztünk meg­fejteni Boros Istvánnal, a sportegyesület elnökével és Sohajda Géza szakosztály- vezetővel. — Boros úr, milyen anyagi és tárgyi feltételek mellett har­colták ki az elsőséget? — Az önkormányzat 200 ezer forintot adott az egyesü­letnek, de a működésünkhöz szükséges pénz nagy részét a vállalkozók állták. Szeretnék köszönetét mondani az eddigi szponzorolásunkért Szabó Zol­tánnak, Balogh Gézának, De- regi Istvánnak, Boros Csabá­nak, Jászai Bélának, Czakó Ist­vánnak, Végéra Tibornak, Túróczi Csabának és a komo­rói diszkontnak. A vezetőedző, Hanua Endre szintén sokat fá­radozott. Meg kell még emlí­teni a pálya mellett lévő büfé tulajdonosát, aki a hazai mécs­esek után látta vendégül a já­tékosokat. A pályánk hitelesítése már megtörtént, de kispadot még építenünk kell, ugyanis ez idá­ig nem volt. Az öltözőnk és a gyepszőnyeg állapota kielégí­tő. — Eléggé kiélezett küzdelem folyt a bajnoki címért. Hogyan sikerült végül is megszerezni? — Egy fordulóval a befeje­zés előtt egy pont előnyünk volt a második helyezett Gyu­laházával szemben. Mi Tisza- bezdédre utaztunk, és 4-1 arányban nyertünk, míg rivá­lisunk Mezőladányban szenve­dett 3-2-es vereséget. — Nagy volt az ünneplés? — A találkozó után Komo­ron, a csapat vezetőedzője, Hamza Endre Arizona disz­kóbárjában vigadtunk egy va­csorával egybekötött esten. Hajnalig tartott a dáridó, min­denki nagyon boldog volt. A falu apraja-nagyja köszöntött bennünket, és gratuláltak dia­dalunkhoz. Az ünneplésnek ezzel még nincs vége, mert augusztus 12-én sportbált ren­dezünk, melyen a felnőtt és az ifjúsági együttesünk tagjainak osztjuk szét az aranyérmeket, hiszen az ifisták is elsők let­tek. — Ezek szerint az utánpót­lás terén semmi ok a panasz­ra? — A fiatalok már tavaly is harmadikok voltak. Kovács Bertalan és Kilián Sándor nagyszerű munkát végeztek az ifjúsági társasággal, ezt az eredményük bizonyítja. Száz­huszonegy gólt lőttek, s a talá­latok zömét Fábián, Sárkány és Varga szerezték. Rajtuk kí­vül Fülei, Mészáros és Becze tagja a most készülődő keret­nek. A szakosztályvezető Sohaj­da Géza arra próbált választ adni, hogy mitől ilyen jó a komorói csapat. — Nagyon sok helyi labda­rúgó, akik korábban Tuzséron futballozott, visszatért hoz­zánk. Ok a garnitúra húzóem­berei lettek. Sohajda például 29 góljával lett a házi mester- lövészünk. —Voltak sérültek idény köz­ben? — A Záhonyból szerződ­tetett játékosunk, Márton térdszalagszakadást szenvedett egy edzőmeccsen, még az őszi szezon előtt. Őt megműtötték, és tavasszal már játszott, de nagyon látszott teljesítményén a fél év kihagyás. Remél­hetőleg most már teljes értékű harcos lesz. Első számú kapu­sunk, Barnai is még a tavaszi első fordulókban kidőlt a sor­ból. Helyette Fazekas védett, szerencsére egy rossz szavunk sem lehet rá. — A megyei II. osztályra hogyan készülnek? — A biztos bennmaradást tűztük ki célul. Merészebb ter­veink nem lehetnek, mert a záhonyi Győri és a fényeslitkei Lovas szerződtetése kútba esett. Litkéről elhoztuk a ko­rábban Záhonyban védő Oroszt, továbbá Kékeséről Androscsákot, őt középhátvéd poszton kívánjuk figyelembe venni. A kisvárdai Béres el­képzelhetően tavasztól a mi­énk lesz. Hetente kétszer edzünk, de az alapozás idő­szakában mindennap. Elő­készületi mérkőzésen hazai környezetben legyőztük 3-1 arányban Pátrohát. További edzőpartneremk lesznek Kék­ese, Mezőladány és Záhony. Tóth Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents