Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-31 / 204. szám

UJ KELET Szamosszeg 1995. augusztus 31., csütörtök 5 * »«S, Másodszor is Szamosszeget választotta működése helyszí­néül dr. Petrovits Gyula házior­vos. Az első találkozást a Sza­mos vidékével a művészetnek köszönheti a doktor úr. amire így emlékezett. — Amikor elvégez­tem az egyetemet, még az volt a szokás, hogy a tisztiorvos elkísért azokra a helyekre, ahol álláslehetőség volt. Amikor erre a vidékre értünk, azt mondtam, itt álljunk meg, mert szét kell néznem a te­lepülés környékén. — Valamilyen mező­gazdasági tevékenység fogta meg? — Nem erről volt szó. Mint festőt kapott meg ez a táj, mert olyan színeket, kontú­rokat, szituációkat fe­deztem fel, melyeket előtte mint debreceni fiatal alig láttam. — Miért volt ez fon­tos az Ön számára? — Már gimnazista­koromban a debreceni Medgyesi-kor festő­stúdió tagja voltam. Komolyabban azonban csak az utolsó előtti egyetemi évemben kapcsolódtam be a fes­tészetbe, mert akkorra már megszűnt a sema­tizmus és szocialista realizmus mint irányzat ebben a művészeti ágban, tehát sza­badabban alkothattunk. A posztimresszionisták Székely Bertalan Stúdiójához csatla­koztam, és attól kezdve a gyó­gyítás és a festészet foglalja el életem jelentős részét. Több kiállításom volt, külföldre is vettek már meg a képeimből. Hí Kölcsönre lenne szükség Szamosszeg kétségtelenül legismertebb embere manap­ság Kása László, a Kisgazda- párt megyei alelnöke, az orszá­gos vezetőség tagja, aki a par­lamenti választások alkalmá­val alig maradt le a versengés­ben. — Nem sok öröme van ma az embereknek sem a politiká­ban. sem a gazdaságban, mert amit ez a kormány csinál, még az Antall-korszaknál is rosszabb — sommázta véle­ményét Kosa úr. — Mire alapozza ezt a néze­tét? — Csak két példát nézzünk: a búza egy hektáros termelési költsége több mint harmincöt- ezer forint. A termelési átlag negyven mázsa körüli. Ha egy­beveti az árakkal, kiderül, hogy a termelőnek ráfizetéses, miközben a forgalmazónak busás hasznot hoz. Szükség lenne az induló gazdálko­dóknak kamatmentes kölcsön­re, hogy gépeket vásárolhassa­nak, de ezzel sem foglalko­zik az ország vezetése, pedig ez jövőt meghatározó feladat lenne. — Ez nem kifejezetten helyi probléma. — Van nekünk a saját por­tánk előtt is mit seperni. Majd­nem hétezer aranykorona földet jelöltek ki földalap céljára a ha­tárunkból. Ezzel az úgynevezett juttatott földdel szereztek birto­kot olyanok is, akiknek semmi köze nem volt településünkhöz. Ennek a felelőtlen döntésnek az eredményeként, amit az előző kormány csinált, nem jutott föld azoknak, akiktől elvették, mert a licitálási terület kevés volt, hamar elfogyott. Hiába fordul­tunk bírósághoz, meg sem hall­gatták a kárvallottak panaszát. Most itt a sok kárpótlási jegy, de nem tudnak az emberek mit kezdeni vele. — Akkor megbánták, hogy gazdálkodásba fogtak? — Nem bánták meg, csak az a baj, hogy a Kisgazdapárton kívül senki nem képviseli az érdeküket. Polgármester gondban A közel 2300 lakosú Szamosszeg polgármesterének. Molnár Andrásnak sem nyugodtak a napjai mostanában. Elmondása szerint hiába van nagy államigazgatási gyakorlata (mert 1979- től tanácselnökként dolgozott), ha nincs pénze az önkormányzatoknak. A jelenlegi finanszíro­zási rendszer mellett, amit a kormány gyakorlatként alkalmaz, működési zavarok is elképzelhetők. Elhasználódtak a faluban az utak, de nincs pénz a felújításukra. Az intézmé­nyek épületei elhasználódtak, különösen az iskoláé, de hiába a pályázati támogatás, ha nincs fedezet az önerőre. Az emberek nagy része munkanélküli, lakossági segítség sem várható ilyen körülmények között. Szokásos városi oldalunk technikai okok miatt később jelenik meg. Olvasóinktól — elsősorban a naményiaktól — elnézést kérünk. Orvos és festő TEHETSÉGES FIATALOK Az esküvői zenész Először a tengerparton Sohajda Béla még csak ti­zenegy éves, de máris ko­moly feladatot kap lelkész édesapjától. Még nagycso­portos óvodás korában is­merkedett meg a zongorával Balia Edit tanárnő vezetésé­vel. Most .lenév Sándorné a felké­szítője, több verse­nyen részt vett a tanárnő irányí­tásával. Bartók- mű v e - két sze­ret ját­szani, de iga­zán ak- k o r nyu­godt, amikor v e r - senyiz- galom nélkül isten- tisztele- teken kell a hangszerhez ülni, vagy a szamosszegi esküvőknél közreműködni. Nem akar az ötödikes fiú zenész lenni, refor­mátus lelkésznek készül. Az oldalt írta és fényképezte: Aradi Balogh Attila Losonczi Katalin bölcsész- hallgató Miskolcon. A ma­gyar—szociológia szak mellé felvette az újságírói képzést is. Mégsem erről ismert a sza­mosszegi lány. — Néhány egyetemistatár­sunkkal létrehoztunk egy ala­pítványt, amelyik magyaror­szági fiatalok külföldre utazta­tását segíti. — Honnan az ötlet? — Az elképzelést az élet kényszerítette ki. Március vé­gén felkereste iskolánkat Jan Riemesma, az Európa Tanács egyik hollandiai képviselője, hogy lehetőség van né­hány fő hollandiai vendéglátására. — Ez végül is örömhír volt. — Mi is úgy fo­gadtuk, de csak a kinntartózkodást fe­dezték a vendéglá­tók, a kiutazási költ­ségeit nekünk kellett előteremteni. Ez ma­ga egy kaland volt. mert a tizennyolc éves kisbusszal már kimenni is csoda volt a határon', néha tolni is kellett. Hogy más fiatalokat megkíméljünk ilyen nehézségektől, ezért hoztuk létre az alapítványt. — Ezek szerint máskor is lesz turistaút? — Egy szervezet több éve foglalkozik nemzetközi cse­reüdülések lebonyolításával. Azok a bölcsésztársaim, akikkel voltam, először ju­tottak el a tenger partjára. Ennél is fontosabb, hogy csa­ládoknál elhelyezve megis­merkedhettünk egy hozzánk hasonló ország népének kul­túrájával, szokásaival. Három bátor fiú — Már több éve készültem arra, hogy átúszom a Balatont, de eddig nem voltak társaim — mondta a három szamosszegi fiú szószólójaként Varga Bé­la kőműves. — Előtte éve­kig a Szamoson és a Tiszán edzettem arra az alkalom­ra, hogy eljön az én időm, amikor az ország legnagyobb tavát átúszhatom. Egy szer­dai napon hallottam a rádió­ban, hogy mikor lesz az idei Balaton-átúszás, szóltam a barátaimnak, és kocsiba ültünk, hogy teljesítsük a tá­vot Révfülöp és Balatonboglár között. Több mint ötezer mé­ter volt a távolság, amit telje­síteni kellett. Nem tudom, hogy a közel ötszáz induló­szamosszegi fiúk végigúszták, és első alkalommal ez is vala­mi. — Eredetileg úgy volt. hogy Bélával ketten megyünk a ver­senyre, mert én már korábban megígértem neki — kapcsoló­dott a beszélgetésbe Csóka Zoltán egyetemi hallgató. — Azért volt jó, hogy Andrási György rendőr zászlós is jött velünk, mert ő ismeri a Bala­ton környékét, és ez nagy se­gítség volt a mi tapasztalatlan­ságunkban. Egymáshoz kö­zel úsztunk, még beszélgettünk is, mert csak így telt el könnyen a három óra, ami alatt célba értünk. Remélem, hogy évek múlva a helyezettek közelébe is felverekedjük ma-

Next

/
Thumbnails
Contents