Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-31 / 204. szám

UJ KELET

Szamosszeg

1995. augusztus 31., csütörtök

5

* »«S,

Másodszor is Szamosszeget választotta működése helyszínéül dr. Petrovits Gyula háziorvos. Az első találkozást a Szamos vidékével a művészetnek köszönheti a doktor úr. amire így emlékezett.

— Amikor elvégeztem az egyetemet, még az volt a szokás, hogy a tisztiorvos elkísért azokra a helyekre, ahol álláslehetőség volt. Amikor erre a vidékre értünk, azt mondtam, itt álljunk meg, mert szét kell néznem a település környékén.

— Valamilyen mezőgazdasági tevékenység fogta meg?

— Nem erről volt szó. Mint festőt kapott meg ez a táj, mert olyan színeket, kontúrokat, szituációkat fedeztem fel, melyeket előtte mint debreceni fiatal alig láttam.

— Miért volt ez fontos az Ön számára?

— Már gimnazistakoromban a debreceni Medgyesi-kor festőstúdió tagja voltam. Komolyabban azonban csak az utolsó előtti egyetemi évemben kapcsolódtam be a festészetbe, mert akkorra már megszűnt a sematizmus és szocialista

realizmus mint irányzat ebben a művészeti ágban, tehát szabadabban alkothattunk. A posztimresszionisták Székely Bertalan Stúdiójához csatlakoztam, és attól kezdve a gyógyítás és a festészet foglalja el életem jelentős részét. Több kiállításom volt, külföldre is vettek már meg a képeimből.

Hí

Kölcsönre lenne szükség

Szamosszeg kétségtelenül legismertebb embere manapság Kása László, a Kisgazda- párt megyei alelnöke, az országos vezetőség tagja, aki a parlamenti választások alkalmával alig maradt le a versengésben.

— Nem sok öröme van ma az embereknek sem a politikában. sem a gazdaságban, mert amit ez a kormány csinál, még az Antall-korszaknál is rosszabb — sommázta véleményét Kosa úr.

— Mire alapozza ezt a nézetét?

— Csak két példát nézzünk: a búza egy hektáros termelési költsége több mint harmincöt- ezer forint. A termelési átlag negyven mázsa körüli. Ha egybeveti az árakkal, kiderül, hogy a termelőnek ráfizetéses, miközben a forgalmazónak busás hasznot hoz. Szükség lenne az induló gazdálkodóknak kamatmentes kölcsönre, hogy gépeket vásárolhassanak, de ezzel sem foglalkozik az ország vezetése, pedig ez jövőt meghatározó feladat lenne.

— Ez nem kifejezetten helyi probléma.

— Van nekünk a saját portánk előtt is mit seperni. Majdnem hétezer aranykorona földet

jelöltek ki földalap céljára a határunkból. Ezzel az úgynevezett juttatott földdel szereztek birtokot olyanok is, akiknek semmi köze nem volt településünkhöz. Ennek a felelőtlen döntésnek az eredményeként, amit az előző kormány csinált, nem jutott föld azoknak, akiktől elvették, mert a licitálási terület kevés volt, hamar elfogyott. Hiába fordultunk bírósághoz, meg sem hallgatták a kárvallottak panaszát. Most itt a sok kárpótlási jegy, de nem tudnak az emberek mit kezdeni vele.

— Akkor megbánták, hogy gazdálkodásba fogtak?

— Nem bánták meg, csak az a baj, hogy a Kisgazdapárton kívül senki nem képviseli az érdeküket.

Polgármester gondban

A közel 2300 lakosú Szamosszeg polgármesterének. Molnár Andrásnak sem nyugodtak a napjai mostanában. Elmondása szerint hiába van nagy államigazgatási gyakorlata (mert 1979- től tanácselnökként dolgozott), ha nincs pénze az önkormányzatoknak. A jelenlegi finanszírozási rendszer mellett, amit a kormány gyakorlatként alkalmaz, működési zavarok is elképzelhetők. Elhasználódtak a faluban az utak, de nincs pénz a felújításukra. Az intézmények épületei elhasználódtak, különösen az iskoláé, de hiába a pályázati támogatás, ha nincs fedezet az önerőre. Az emberek nagy része munkanélküli, lakossági segítség sem várható ilyen körülmények között.

Szokásos városi oldalunk technikai okok miatt később jelenik meg.

Olvasóinktól — elsősorban a naményiaktól — elnézést kérünk.

Orvos és festő

TEHETSÉGES FIATALOK

Az esküvői zenész Először a tengerparton

Sohajda Béla még csak tizenegy éves, de máris komoly feladatot kap lelkész édesapjától. Még nagycsoportos óvodás korában ismerkedett meg a zongorával Balia Edit tanárnő vezetésével. Most .lenév Sándorné a

felkészítője, több versenyen részt vett a tanárnő irányításával. Bartók- mű v e - két szeret játszani, de igazán ak- k o r nyugodt, amikor v e r - senyiz- galom nélkül isten- tisztele- teken kell a hangszerhez ülni, vagy a szamosszegi esküvőknél közreműködni. Nem akar az ötödikes fiú zenész lenni, református lelkésznek készül.

Az oldalt írta és fényképezte: Aradi Balogh Attila

Losonczi Katalin bölcsész- hallgató Miskolcon. A magyar—szociológia szak mellé felvette az újságírói képzést is. Mégsem erről ismert a szamosszegi lány.

— Néhány egyetemistatársunkkal létrehoztunk egy alapítványt, amelyik magyarországi fiatalok külföldre utaztatását segíti.

— Honnan az ötlet?

— Az elképzelést az élet kényszerítette ki. Március végén felkereste iskolánkat Jan Riemesma, az Európa Tanács egyik hollandiai képviselője, hogy lehetőség van néhány fő hollandiai vendéglátására.

— Ez végül is örömhír volt.

— Mi is úgy fogadtuk, de csak a kinntartózkodást fedezték a vendéglátók, a kiutazási költségeit nekünk kellett előteremteni. Ez maga egy kaland volt. mert a tizennyolc éves kisbusszal már kimenni is csoda volt a határon', néha tolni is kellett. Hogy más

fiatalokat megkíméljünk ilyen nehézségektől, ezért hoztuk létre az alapítványt.

— Ezek szerint máskor is lesz turistaút?

— Egy szervezet több éve foglalkozik nemzetközi csereüdülések lebonyolításával. Azok a bölcsésztársaim, akikkel voltam, először jutottak el a tenger partjára. Ennél is fontosabb, hogy családoknál elhelyezve megismerkedhettünk egy hozzánk hasonló ország népének kultúrájával, szokásaival.

Három bátor fiú

— Már több éve készültem arra, hogy átúszom a Balatont, de eddig nem voltak társaim — mondta a három szamosszegi fiú szószólójaként Varga Béla kőműves. — Előtte évekig a Szamoson és a Tiszán edzettem arra az alkalomra, hogy eljön az én időm, amikor az ország legnagyobb tavát átúszhatom. Egy szerdai napon hallottam a rádióban, hogy mikor lesz az idei Balaton-átúszás, szóltam a barátaimnak, és kocsiba ültünk, hogy teljesítsük a távot Révfülöp és Balatonboglár között. Több mint ötezer méter volt a távolság, amit teljesíteni kellett. Nem tudom, hogy a közel ötszáz indulószamosszegi fiúk végigúszták, és első alkalommal ez is valami.

— Eredetileg úgy volt. hogy Bélával ketten megyünk a versenyre, mert én már korábban megígértem neki — kapcsolódott a beszélgetésbe Csóka Zoltán egyetemi hallgató. — Azért volt jó, hogy Andrási György rendőr zászlós is jött velünk, mert ő ismeri a Balaton környékét, és ez nagy segítség volt a mi tapasztalatlanságunkban. Egymáshoz közel úsztunk, még beszélgettünk is, mert csak így telt el könnyen a három óra, ami alatt célba értünk. Remélem, hogy évek múlva a helyezettek közelébe is felverekedjük ma-