Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-28 / 201. szám
UJ KELET Oktatás 1995. augusztus 28., hétfő • • Összevonás, megszüntetés, csökkentett férőhelyek Iskolareform Nyírbátorban Ez évben kezdik Új iskola Biriben Az 1990-ben felállt új biri önkormányzat már akkor célként fogalmazta meg a műszakilag elavult, életveszélyessé vált iskola újjáépítését. Ehhez kiváló lehetőséget nyújtott a céltámogatások rendszere. A kormány 50 százalékos támogatást állapított meg az életveszélyessé vált intézmények rendbehozatalához. — További segítséget jelentett, hogy községünk társadalmi és gazdasági elmaradottsága miatt a saját forráshoz kiegészítő céltámogatást lehetett megpályázni — viszi tovább a gondolatmene- tet Benő János, Biri jegyzője. — Ez azt jelenti, hogy az előzetes becslések alapján megállapított 80 millió forintból a különböző pályázatokon nyert pénzek mintegy 60 millió forintot fedeznek. — A fennmaradó 20 millió forintos önerő is szép ösz- szeg... Les: rá pénz? — Muszáj. Ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani. Persze ez nem ilyen egyszerű. Mivel kicsi a település, és nem termelünk annyi bevételt, hogy az önerőt fedezni tudjuk, az egyházi ingatlanokért kapott kártalanítást szeretnénk beforgatni. Sajnos a kártalanítási folyamat jelentősen lelassult az utóbbi időben, és az egyházzal kötött megállapodás ellenére sem látjuk, hogy mikor kapjuk meg a pénzünket. —Nem áll fenn annak a veszélye, hogy ha sokáig halogatják a beruházás megkezdését, elévülnek a támogatások? — A jogszabály alapján a megállapítás évében meg kell kezdeni a beruházást, különben valóban elévül a támogatás. Mi úgy állapodtunk meg, hogy 40 millió forintot ez évben, a másik 40 millió forintot pedig 1996-ban használjuk fel. S mivel a kezdőlépést megtettük azzal, h^gy a tervrajzokat elkészíttettük, nem vagyunk késésben. Egyébként is szeretnénk szeptember 15-ével megkezdeni az építkezést, és terveink szerint a ’96-os tanévet már az új iskolában kezdenék a diákok. — Mit kell tudni az új intézményről? — Ez egy nyolctantermes iskola lesz a hozzá kapcsolódó kiszolgálóhelyiségekkel. — Tornatermet is építenek? — Fájó pontunkra tapintott. Pályázatunkban eredetileg szerepelt, de miután a kormány 1994-ben megvonta a tornatermekre a céltámogatást, módosítani kellett terveinket. Mindenképpen szeretnénk egy tornatermet is építeni, ezért keressük a lehetséges megoldásokat. —Egy kis türelmetlenséget hallok ki a hangjából... ■ — Azon túl, hogy életveszélyes az iskola, azért is szeretnénk újat és tágasabbat építeni, mert növekvő tendenciát mutat a településen születő gyermekek száma. Az sem egy utolsó szempont, hogy szeretnénk megtartani a gyerekeket, azaz megakadályozni, hogy a környező települések jóhírű iskolái elszipkázzák őket. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha színvonalas, minden igényt kielégítő oktatást nyújtunk... Összevonják az általános iskolákat Nyírbátorban. Közös igazgatás alá kerül az egyes és az ötös, a kettes és a hármas, valamint a négyes és a zeneiskola. Nyitrai Lászlóné az intézményirányító csoport vezetője elmondta, hogy az összevonásokat egyrészt a gazdasági megszorító intézkedések, másrészt a gyermekek csökkenő létszáma indokolják. Valamikor 2600 általános iskolás korú gyermek élt Nyírbátorban, de ez a szám ma alig haladja meg az 1800-at, és várhatóan az ezredfordulóig tovább fog csökkenni. Az önkormányzat oktatási bizottsága júniusban terjesztette a képviselő-testület elé a további működésre vonatkozó ajánlatát. Külső szakemberek, valamint a szülői munkaközösségek és az iskolaszékek bevonásával vizsgálták meg a körülményeket. A gazdasági kényszer és a gyermeklétszám csökkenése érinti az óvodákat is. Az Édesanyák úti óvoda épülete felszabadul, a többi pedig csökkentett férőhellyel dolgozik tovább — 712 helyett 520 férőhely marad a nyírbátori óvodásoknak. Csökkennek a csoportlétszámok is: az új intézkedéssel a húszfős csoportokból a törvényes maximumnak megfelelő huszonöt fős csoportokat állítanak össze. Az összevonásoknak természetesen személyi vonatkozásai is vannak. A hármas iskola igazgatóját felmentették, az ötösé nyugállo- mámyba vonult, a négyes iskola igazgatója pedig az új közös intézmény igazgatóhelyettese lett. Az általános iskolákban hét, az óvodákban tizenhárom dolgozónak szüntetik meg az állását. Ezeknek a zöme nem elbocsátás, sokan már korábban jelezték távozási szándékukat, egyesek nyugdíjba, mások szülési szabadságra mennek. Szilvási Judit, a városüzemeltetési és fejlesztési osztály vezetője elmondta, hogy az önkormányzat elsősorban a közalkalmazotti létszám csökkenésétől várja a megtakarításokat, hiszen egy iskola vagy egy óvoda költségvetése jórészt a bér- és a társadalombiztosítási járulék vonzatát tartalmazza. Az első évben mégsem várható megtakarítás, ugyanis a felmentések lebonyolítása Jánvári Tibor milliókba kerül. A létszám- csökkenés kedvező hatása majd csak a jövő évi költség- vetésben fog jelentkezni. Az összevont iskolák egyelőre csak egységes igazgatásúak, a távolabbi jövőben elképzelhető, hogy közös vagy csak részben önálló költségvetéssel fognak dolgozni. Az iskolák összevonásával felére csökkent az igazgatói székek száma. Azért kerestünk fel egy maradó és egy volt igazgatót, hogy megtudjuk, mennyiben változik a munkájuk, hogyan fog működni az új iskola és hogy a gyerekek mit fognak érzékelni a változásokból. Jánvári Tibor, a kettes és a hármas iskola összevonásával keletkezett új intézmény igazgatója: — Feladatunk az, hogy létrehozzuk az iskola új arculatát, kidolgozzuk feladatrendszerét, tevékenységi körét. A szülőkkel, a gyerekekkel és az önkormányzattal közösen nevet is kell adnunk az iskolának. Ideiglenesen kettes és hármas számú iskolaként működünk, a végleges névről még nem született döntés. A város valamennyi iskolájában. ígv ebben Barna Gábor a kettőben is működtek tagozatok: a kettesben a német nyelv, a hármasban a matematika és az informatika volt a specialitás. A tagozatokat az újjászervezett intézményben is megtartjuk, egy osztály nyelvi, egy pedig matematikai tagozattal működik tovább. A gyerekek természetesen érezni fogják a változást, hiszen a felső tagozatban új osztályközösségeket kell létrehozni, az eddig működő, évfolyamonkénti négy tanulócsoportból hármat alakítunk ki. Ezenkívül néhány — őket eddig nem tanító — pedagógussal is meg kell ismerkedniük. Várhatóan nehezebb lesz az én munkám is. A két iskola öt telephelyen szétszórva működik, koordinálásuk nem kis feladat. Barna Gábor a négyes iskola igazgatója volt, a zeneiskolával történt összevonás után igazgatóhelyettes lett. — Két évem telt még le az ötéves pályázati ciklusból. Igazgatóként szép tervekkel láthattam munkához, az egyébként is zenetagozatos iskola művészeti profilját minden pályázati és egyéb lehetőség megragadásával erősítettem. Az iskolai törzsanyag precíz leadása mellett igyekeztünk minél több hasznos elfoglaltságot találni a gyerekeknek, foglalkoztunk zenével, rajzzal. néptánccal, színjátszással. Azzal, hogy elfogadtam az igazgatóhelyettesi posztot, eggyel visszább léptem a ranglétrán, de engem a titulus, a pozíció nem érdekel. Akik ismernek, tudják, hogy mindig igyekeztem becsületesen végezni a munkámat, és hogy demokratikus körülmények között dolgoztam a kollégákkal. A nevelői gárda egyébként kiváló, öröm velük dolgozni. A zeneiskola igazgatójával — aki az összevonás után az én igazgatóm is lesz — jól ismerjük egymást. Sokat beszélgetünk és örülök, hogy az iskola további fejlesztésére irányuló terveink lényegében megegyeznek. Szabolcsi Miklós magasabb korának és nagyobb tapasztalatának tudható be, hogy az ő tervei valamivel nagyobb léptékűek, mint az enyémek, de az elvekben tökéletesen egyetértünk. Bízom benne, hogy a két iskola gárdája rövid időn belül ösz- szeforr, és eredményesen tudunk együtt dolgozni. Az én munkám lényegében nem fog változni, hiszen általános iskolai igazgatóhelyettesként is ugyanaz lesz a dolgom, mint eddig. Vasas László A kirándulás alatt meszelik a folyosót —Szeptember negyedikén isko- — A laboratóriumokkal is lakezdés. Addigra készen lesznek? elkészülnek? — Végső soron jogos a felve- — Nem, azok ez év decem- tés, miért nem csináltuk hama- berére vannak vállalva, de va- rabb. Ott kezdődik a dolog, hogy lószínűleg elnyúlnak a munká- a pénz csak szakaszosan jött. Ez latok a tavaszi időszakra. A foKét hét sincsen már az iskolakezdésig, ezért meglepő a látvány, ami Mátészalkán, a gépészeti szakközépiskolában fogadott. Törmelék- és földkupacok a folyosón, vakolják a mennyezetet, az ablakok és ajtók helye üresen tátong. Hogy lesz ebből szeptemberre iskola?! A választ Pánkotai Ferenc iskolaigazgatótól kaptuk meg: — Több éve tartó folyamat végére kerül lassan pont. A város kollégiumok építésére kiírt céltámogatást nyert el. A Baj- csy-Zsilinszky kollégiumot bővítik 100 férőhellyel, plusz tanulószobákkal a lánykollégiumot, és a beruházásba belefért még az is, hogy ez az iskola egy kis laboratóriumi szárnnyal bővüljön. Nyolc kisebb laborhelyiséget és két apró irodát foglal magába a bővítmény. Ami még gond volt: az üvegfal az évek során összetöredezett, a húszévenként kötelező vizsgálat során életveszélyessé nyilvánították. Előfordult, hogy kiesett egy- egy tábla, az pedig a második emeletről már nagyot üt! Az üvegfal mellett beázások is voltak, emiatt a mennyezet penészes volt és omladozott. Sikerült arra is sort keríteni, hogy ezt leverjük és újravakoljuk a folyosókat, de a tantermek nyugton vannak. így belülről az iskola rendbe lesz téve. is lék volt, és az érettségi vizsgákat le kellett zárni. Ez majdnem június végéig húzódott. Be volt határolva a munkaidő. Az építők mégis bíznak abban, hogy iskolakezdésre helyére kerül minden. Már csak be kell vakolni és beállítani az ablakokat a kész helyre. Legfeljebb a meszeléssel leszünk bajban. Végső soron az a gond, hogy a folyosókról a holmi tantermekbe lett bepakolva. Elképzelhető, hogy ezeket lehordjuk a tornaterembe. A második hétre háromnapos tanulmányi kirándulás van tervezve, erre jön a két nap hétvége; öt nap alatt mindent meg lehet csinálni. lyosók végére addig válaszfalakat rakunk be, hogy ne tudjanak a gyerekek az építkezésre átmenni. A kollégium viszonylag önállóan, a többitől függetlenül készül. A beruházást tulajdonképpen be kellene fejezni év végéig, mert így kapta a város a céltámogatást. Sajnos pénzhiány miatt később indult az építkezés, emiatt a befejezés is csúszik. — Miért kell bővíteni az iskolát? — A modernebb üzemek egyre inkább abban gondolkoznak, hogy érettségizett, intelligens, tág látókörrel és számítástechnikai tudással rendelkező munkaerőre van szükségük. Úgy érzem, most már a gazdasági fejlődés szakasza kezdődik az országban, ezért kell egy merítőbázis, ha munkaerőre lesz szükség. A polgármester úr a bővítés előtt összehívta a térségben működő nagyobb üzemek képviselőit, a vállalkozókat, igénylik- e, hogy műszaki szakközépiskola működjön Mátészalkán. Egyértelműen mind úgy nyilatkozott, hogy igen, és nem szabad feladni, mert a fenntartásnál kínkeser- vesebb újra életre kelteni. A földszinten egy anyagvizsgáló laboratórium kerül berendezésre, egy CNC-oktatóterem és műszerésztanműhely, az első emeleten villamos mérőlabor, hidraulikapneumatika oktatóterem, a második emeleten pedig három számítógépes terem készül. Tulajdonképpen ezek a laborok jelenleg is működnek, csak szükséghelyiségekben (folyosó végén, volt MHSZ-épületben, műhelyfőnöki irodában). Ezután minden a helyére kerül, az oktatás számára optimális feltételeket tudunk teremteni. Egyrészt meglévő eszközök kerülnek beépítésre, másrészt egy országos Phare- pályázatot nyertünk el, amellyel gépész-elektronika, tehát mech- tronika jellegű képzést kívánnak finanszírozni. Ezt eszközök formájában fogjuk megkapni. Dojcsák Tibor- De három okot csak tud mondani, ami miatt tanár szeretne lenni?- Igen. Június, július, augusztus. Hadházi Savanyú László karikatúrája A bölcs béka megmagyarázza Ki a bölcsebb? Gida Gedeon és Birka Bálint hosszú időn át békés türelemmel olvasta Állatország lapjaiban, hallgatta a rádiójában, nézte a televíziójában a közélet legjellemzőbb jelenségét, a nyilatkozatháborút. Egyszer azonban kételkedni kezdtek. Csak nem pótcselekvés ez is? Csak nem a tényleges megoldások helyett alkalmazzák ezt a politikusok? El sem tudták képzelni, hogy így legyen, felkeresték hát a bölcs békát, adjon magyarázatot erre a jelenségre. A bölcs az alábbi történettel válaszolt: Valamikor, a századforduló táján, a teljes személyes szabadság és demokrácia idejében három község izraelita egyházának hívei összevitatkoztak, melyiküknek van bölcsebb rabbija. Az első falu hívei így dicsekedtek: — A mi rabbink pénteken még azt sem tudja, miről fog szombaton prédikálni, de a beszéde ennek ellenére mindig csodaszép! A második falu hívei legyintettek: — Ez semmi! A mi rabbink félórával a prédikáció előtt sem tudja, miről fog beszélni, és mégis remek prédikációt tart! — Ez jnind semmi! — így a harmadik falu lakói. — A mienk mégis a legbölcsebb. O felmegy a szószékre, beszél, beszél, és még mindig nem tudja, miről is akar prédikálni... (70s)
