Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-03 / 180. szám
UJ KELET Újfehértó 1995. augusztus 3., csütörtök Gazdajegyzők (19. sz. körzet) Rimócziné Babják Juliánná Nagykálló, Érpatak és Újfehértó gazdajegyzőnője. Férjezett, két fiú édesanyja. Nyíregyházán született 1953-ban, és iskoláit is a megyeszékhelyen végezte. Az általános tudnivalókkal a 6. Számú Általános Iskolában ismerkedett meg, majd a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban folytatta tanulmányait. A középiskola után a debreceni Agrártudományi Egyetem hallgatója lett. A nagy betűs életben való munkáját Papon kezdte, majd Nyírbátorban, még később pedig Biriben dolgozott nyövénytermesztési ágazat, illetve főágazatveze- tőként. A TSZ vezetőségváltásakor (1992-ben) azonban ő is „lapátra” került. Julika azonban soha nem szerette a tétlenséget. Beiratkozott a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolára, és 1992-ben áruforgalmi szaküzemmérnöki és külkereskedelmi ügyintézői másoddiplomát szerzett. Ekkor olvasta az FM meghirdetett pályázatát, amelyben falugazdászokat kerestek. Körzetében (Nagykálló— Biri—Bököny—Geszteréd) 7 jelentkező közül találták legalkalmasabbnak a munkára. Ez év júniusában azonban (mint minden falujegyzőnek) neki is pályáznia kellett a gazdajegyzői posztra. — Jelenleg Nagykálló— Érpatak—Újfehértó települések tartoznak a körzetemben — kezdi beszélgetésünket Julika. — A heti programom a következőképpen alakul: hétfőn 8—12-ig az újfehértói polgármesteri hivatalban tartok fogadóórát, délután pedig a várost járom és felkeresem a gazdákat. Kedden 8—12-ig Érpatakon és 14—16-ig Nagy- kállóban van fogadóórám. Szerdán „szabadnapom” van, ilyenkor általában megbeszélésekre, értekezletekre megyek Nyíregyházára, illetve ilyenkor intézem el a munkámmal járó ügyes-bajos dolgokat. Csütörtökön 8—12-ig a nagykállói polgármesteri hivatalban vagyok, délután a várost járom. Pénteken pedig Újfehértón teszem ugyanezt. — Mennyiben más a mostani munkája? — Talán csak annyiban, hogy nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy segítsünk a termelőknek az érté- kesítésben. Akármerre járunk, mindenhol figyeljük, hogy mit és mennyiért vásárolnak fel, és az információkat itthon továbbítjuk a termelőknek. Emellett próbálunk gátat szabni a tisztességtelen kereskedelemnek is. Ha kell, szankciókkal kényszerítjük a felvásárlókat, hogy tartsák magukat a szerződésben foglaltakhoz. Igyekszünk minél több termelői és egyéb mezőgazda- sági kiállítást szerezni, ami jó alkalmat nyújt a termelőknek és a felvásárló- illetve feldolgozóüzemeknek a kapcsolat- teremtésre, üzletkötésre. Jól tudjuk ugyanis, hogy amíg nem alakul ki egy vásárlóképes piac és egy termelői rend, mindig is bajok lesznek a leadással. A dohányiparnál már sikerült elérnünk, hogy kialakuljon a kívánt forma, azaz a Dohányfermentáló szerződést köt, amelyben kiköti, hogy az egyes termelőktől mennyit és milyen áron veszi át a dohányt. így elkerülhető, hogy háromszor-négy- szer annyit termeljenek a gazdák, mint amekkora a kereslet. Ezt kellene szorgalmazni a konzervgyáraknál és a léüzemeknél is, de sajnos nagyon nehéz feladatunk van.-— Hogyan alakult körzetében a növénytermesztés? — Nagykállóban 500 hektáron van alma, 300 hektáron burgonya, 1200-1200 hektáron kalászos és kukorica, 500 hektáron pedig napraforgó. Emellett kisebb mennyiségben foglalkoznak dohánnyal, paprikával és paradicsommal is. Érpatakon búzát és rozsot 500 hektáron termeltek. Kisterületen dohány, paprika, paradicsom és uborka is volt. Újfehértón 4000 hektáron foglalkoznak napraforgóval, 3500 hektáron kukoricával, 700-800 hektáron paradicsommal, 200 hektáron dohánnyal, 400 hektáron uborkával és 300 hektáron burgonyával. Foglalkoznak még dinnyével és egyéb gyümölcsössel is. — Mennyire partnerek a gazdák? — Nekem eddig csak jó tapasztalatom van. Akár kistermelőkről, akár nagygazdákról van szó, mindenki értékeli a munkámat, azt, hogy próbálom segíteni őket a tanácsaimmal és a tippjeim- mel, ennek megfelelően ők is igyekeznek megköny- nyíteni az én munkámat. Szóval nincs okom panaszra... ______________________Uborkaszezon______________________ Már a szeméttelep is tele Őt is sokat emlegették a termelők 'Megyeszerte sok az uborka, és kevés a felvásárló, illetve a feldolgozó kapacitás. A termelők panaszkodnak, hogy hiába dolgoztak, hiába van szép termésük, a kutyának sem kell. Alig találni felvásárlót, aki átveszi tőlük. Bár abban sincs sok örömük, olyan keveset adnak érte. S amilyen bosszúsak a termelők, legalább olyan bosszúsak a felvásárlók is. Nap mint nap szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy meg van kötve a kezük, és csak annyi uborkát tudnak átvenni, amennyit a feldolgozó fogadni tud. — Kínlódás ez, higgye el nekem — mondja szomorúan Palcsu Lajosné, a Szikes Bt. tulajdonosnője. Rendkívül kiszolgáltatott helyzetben vannak mind a termelők, mind pedig a felvásárlók. Nagyon megy a háttérben a harc. Itt, Újfehértón például rajtunk kívül mindössze egy jogcímes felvásárló van. Mi fizetjük a rengeteg adót, minket állandóan figyelnek a különböző ellenőrök, a többiek meg, akik feketén csinálják az egészet, röhögnek a markukba. Ilyenkor, amikor úgynevezett tömegáru van a piacon, egyik sem vásárol fel. Bezzzeg mikor a ribizlit meg a meggyet vettük át, itt tülekedett mindegyik. — Az uborkával már nem foglalkoznak? — Ugyan... Azzal csak mi szenvedünk. Eleinte nem is volt semmi baj, szépen el tudtuk adni. Még nyers exportra is dolgoztunk. Akkor 50 forintért vettük át a 3-6-ost, 32 forintért a 6-9-est, 14 forintért a 9-12-est, 8 forintért a 12-14- est, és 5 forintot adtunk a salátának valóért. Ebben a nagy melegben azonban belerohadt az uborka a kamionba, így leálltunk vele. Pedig nem csak ukrán, nyugati piacokra is szállítottunk. — Tudják még értékesíteni? — Nagyon nehezen. Az is hátráltat minket, hogy amíg mi azonnal, készpénzzel fizetünk a termelőknek, addig a fogadópartnerek 30 napos határidővel fizetnek nekünk. Volt is bajunk ebből, kénytelenk voltunk banki hitelt felvenni, hogy fizetni tudjunk. — Mennyit fizetnek most az uborkáért? — Szinte naponta változik a felvásárlási ár. Jelen pillanatban 22 forintot adunk a 6-9-esért, 10 forintot a 9-12-esért és 5 forintot fizetünk a 12-14-esért. —Meddig tudják még áttenni? • — Amíg minőségileg elfogadható lesz. De még nagyon sok van a földeken. Sokan már föl sem szedik, nem bajlódnak vele. A szeméttelep is tele van már uborkával, sokan mérgükben oda borítják le. Azt mondják, már annyi van kint, hogy raktak ki egy táblát „a paradicsomnak is hagyjatok helyet” felirattal. — Ezek szerint a paradicsomnál is ilyen baljósak a kilátások? — Nagyon úgy néz ki. Az időjárás optimális volt, nagyon jó termés várható. Kérdés, hogy a feldolgozóipar mennyire lesz v.evő rá?! Drága uborkák Kicsit unalmas ez a nyár Céltalanul sétálgattunk Újfehértó utcáin. A buszmegálló padján fiatal lány üldögélt. Egyedül volt, így hát leültünk hozzá egy kicsit beszélgetni. — Kicsit unalmasan telik a nyár — kezdte a 15 éves Antal Edit — Mit csinálsz, ha nem éppen a buszt várod? — nevetek rá. — Nem rég jöttem haza Mátrafüredről, a hittancsoporttal jártunk ott. Segítek anyá- éknak egy kicsit a ház körül, és összejárunk néhány barátnőmmel. Amúgy nincs túl sok szórakozási lehetőség a városban. —Az előbb említetted a hitközösséget. Vallásos vagy? — Igen. A csoporton kívül a Kamilliánus családnak is tagja vagyok. — Azt hiszem, ez szokatlan kicsit egy ilyen idős kislánytól. A társaid mind elfogadnak így? — El, hiszen a barátaim jó része is ebből a körből kerül ki. Ahová én járok, ott az emberek úgy élnek egymás mellett, mintha egy nagy család lennénk. — Közös programokat is szerveztek? — Természetesen. Ősszel Erdélybe készülünk, amolyan cserelátogatásra. Emellett minden hétvégén összejövünk beszélgetni, gitározni. —Ha jól tudom, most végezted el a nyolcadik osztályt. Mik a további terveid? — Szeptembertől a Szent Imre Gimnáziumba fogok járni. Tudod, minden vágyam az, hogyha felnövök, híven a Kamilliánusokhoz, én is mozgássérült gyerekekkel foglalkozhassak. Ne nézz rám ilyen csodálkozó szemekkel, hisz nem olyan nagy dolog, amire készülök. Nem kell hozzá más csak türelem és rengeteg szeretet. Az oldalakat írta: Úri Mariann A képeket készítette: Harascsák Annamária Kis hírek Az önkormányzat képvise- lő-testülete meghozta a határozatot a középiskola tanműhelyének értékesítéséről. Az önkormányzat tulajdonában lévő, 4461 négyzetméter alapterületű (amelyből 875 négyzetméter az üzemcsarnok) ingatlan kiindulási ára 12 millió 300 ezer forint. A műhely és az üzemcsarnok szinte bármilyen tevékenység végzéséhez kiválóan alkalmas. Ezt mutatja, hogy már több vállalkozó és vállalat jelezte érdeklődését. A kiírásra — melynek egyetlen egy kikötése van csupán, hogy minden esetben helybéli embereket kell foglalkoztatni — beérkezett pályázatokat a következő testületi ülésen bírálják el a képviselők. Várhatóan augusztus 1-jén állítják próbaüzembe az új telefonközpontot. Ha az egy hónapos működtetés során nem találnak nagyobb hibákat, megkezdik a telefonok bekötését. Folyik az igények újrafel- mérése a kábeltévé ügyében. Mint ismeretes, néhány évvel ezelőtt már szerződést kötött az önkormányzat egy nyíregyházi vállalkozóval, ám a kisszámú jelentkezés miatt kútba esett a beruházás. Most egy szolnoki vállalkozó próbál szerencsét. Az elmúlt hetekben megkezdődött az iskolák fűtési rendszerének korszerűsítése. Ezzel párhuzamosan végzik a 3-as iskola tornatermének újraburkolását is. Folyamatosan végzik az egyes önkormányzati intézményekben az átvilágítást. A drasztikus létszámleépítéseket és osztályösszevonásokat elkerülendő megpróbálják ésszerűen csökkenteni a kiadásokat, és csak ahhoz nyúlnak hozzá, amit törvényben már leszabályoztak. Július 1 -jével életbe lépett a jelentős szigorításokat tartalmazó új piacrendelet. Az önkormányzat és a rendőrség emberei folyamatosan ellenőrzik, hogy betartják-e a szabályokat az árusok. Augusztus közepével 30 fő jövedelempótló támogatásban részesülő személyt kíván foglalkoztatni az önkormányzat. A leendő közhasznú munkásokat elsősorban településrendezési és köztisztasági munkák elvégzésére alkalmazzák majd. Sikeresen elbírálták az ön- kormányzat által kerékpárút építésére benyújtott pályázatot. A biciklisek útja a Kossuth úton fog végigvezetni a temetőig. A beruházás többi pontjában a következő testületi ülésen döntenek a képviselők.