Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-23 / 197. szám
UJ KELET Gazdaság 1995. augusztus 23., szerda 9 Kamatmentes hitel az adóhatóságtól Mibe éredemes befektetni hosszabb* rövidebb távon? Az 1995. évi szja-törvény gyökeresen megváltoztatta a magánszemélyek által befektetések után igénybe vehető adó- kedvezmények rendszerét. Míg az eddigi szabályozás lehetővé tette a végleges adó- kedvezmény igénybevételét — ha a vásárolt értékpapírt 3 teljes naptári évig nem adta el a tulajdonos, utána véglegessé vált az adókedvezmény, és szabadon eladhatta értékpapírját a befektető —, az 1995-ös esztendő forradalmi változást hozott, és lényegében értékpapír vásárlásakor megszüntette az adókedvezménynek ezt a formáját. Az a befektető, aki tőzsdei forgalomban brókercégen keresztül vásárol részvényeket vagy befektetési jegyet, a vásárolt értékpapírokat a vételi árfolyamon nyilvántartva adó-tőkeszámlán helyezheti el. Az adó-tőkeszámla egy olyan, az APEH által is elismert nyilvántartás, amely pontosan rögzíti a befektető személyi adatait — beleértve személyi számát is, hiszen jelenleg csak ennek alapján lehetséges az adózó pontos azonosítása —, a vásárlás és az értékesítés pontos időpontját, árfolyamát, illetve a számla éves átlagállományát. Ennek az éves átlag- állománynak nagy a jelentősége, hiszen ennek az átlagállománynak a 30 százaléka az az összeg, amivel minden magyar állampolgár csökkentheti az 1995. évi személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségét. maximum a teljes adójának az 50 százalékos határáig. Ebbe a határba azonban más kedvezmények is beletartoznak, és ezek a kedvezmények együttesen sem haladhatják meg a fizetendő adó felét, illetve, ha meghaladják, akkor sem lehet többet levonni az adóból. Ezekhez az adócsökkentő tételekhez tartoznak a következők: Levonható kamattörlesztés Az új lakás építésére, vásárlására 1993. december 31. után felvett lakáscélú hitelszerződések tőke- és kamattörlesztésére fordított, pénzintézet által igazolt összeg 20 százaléka, de legfeljebb 35 000 Ft vonható le az összevonandó jövedelem adójából. /Házastársak esetében együttesen is csak 35 000 Ft-tal csökkenthetik jövedelemadójukat!/ Az alapítványba, közérdekű kötelezettségvállalás céljára, illetve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba nem tag által befizetett összeg 30 százaléka is levonható a jövedelemadóból. A szövetkezeti tag a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására 1995. december 31-ig fordított összeg 30 százalékát írhatja le az adójából, ha az üzletrész az év végéig teljes egészében a tulajdonában van. Emlékeztetőül megjegyeznénk, hogy ez a lehetőség időközben megszűnt, hiszen év elején gombamódra megszaporodtak a kárpótlási jegyet hasznosító szövetkezetek, amelyek a tavalyi kárpótlásijegyhasznosító részvénytársaságok mintájára kínálták a végleges adókedvezmény lehetőségét. Az APEH és a pénzügyi kormányzat igyekezett elijeszteni a befektetőket, de mivel az év elején érvényben lévő jogszabályok közül egyiket sem sértették meg a szövetkezetek, így elég nagy számú befektetőt tudtak toborozni. A szerződések szín- leltségét, illetve valódiságát az adóhatóság több helyen még vizsgálja, míg néhány szövetkezet már páholyból nézi a többiek ellen folyó vizsgálatot, és törheti a fejét, mibe is fektesse be a tagoktól összegyűjtött kárpótlási jegyeket. Adóhitel — kamatmentes kölcsön! A fenti adókedvezmények tudatában már törheti a fejét a kisbefektető, hogy milyen módon spórolja meg személyi jövedelemadójának 50 százalékát. A fenti lehetőségek közül választani általában a befektetéssel járó kedvezményeket tudjuk, hiszen mind az alapítványi, mind pedig a lakásvásárlási-építési kölcsönnel járó kedvezmény egy kényszerállapot végeredménye. A befektetést az év bármelyik hónapjában érdemes elkezdeni, de különböző érvek szólnak az év eleji, év közbeni és az év végi befektetések mellett. Vegyünk példának egy 100 000 Ft-os összeggel lebonyolított részvényvásárlási tranzakciót: Az év elején megnyitott adótőkeszámlán elhelyezett befektetési állomány egész évben változatlanul 100 000 Ft, tehát az éves átlagállomány is ugyanennyi. Az igénybe vehető adóhitel összege ennek 30 százaléka, azaz 30 000 Ft. Mivel az adóhitelben a kamatmentes kölcsön befektetésének lehetősége a legvonzóbb, ha ezt a 30 000 Ft-ot befektetjük, akkor évi 30 százalékos hozamot feltételezve /állampapírokkal jóval efölötti hozam is elérhető/ 9000 Ft kamatot tudunk elérni. Visszafizetni viszont csak 30 000 Ft- ot kell, tehát a 9000 Ft kamat a befektetőé. Az év közben befektetett összeg megtérülési ideje már kevesebb, hiszen az adóvisz- szatérítés időpontja közelebb van. Viszont megvan az az előnye, hogy két évre kapjuk az adóhitelt. A december eleji vásárlást az magyarázza, hogy az éves átlagállomány ugyan lényegesen kevesebb, mint az év elején vásárolt értékpapírok esetében, viszont az adóvisszatérítést ebben az esetben kaphatjuk meg a leghamarabb, és a visz- szakapott összeget így tudjuk a leghamarabb kamatoztatni. Részvényt vagy befektetési alapot? Nehéz eldönteni, hogy részvénybe vagy befektetési alapba tegye-e megtakarított pénzét a befektető. A törvény kimondja, hogy adó-tőkeszámlán csak azok az értékpapírok helyezhetők el, amelyek vásárlása nincs összefüggésben szervezett hitelkonstrukcióval, illetve kárpótlási jegy felhasználásával. Gyakorlatilag tehát csak az egy összegben, készpénzért vásárolt értékpapírok jöhetnek számításba. A részvényekbe történő befektetés jóval kockázatosabb, viszont az adó-tőkeszámlán elhelyezett értékpapírok árfolyamnyeresége után nem kell adót fizetni, tehát igen csábító. A befektetési alapok viszont biztonságosabb, hosszabb távú értékpapírok. Az alacsony árfolyamon, magas' egy jegyre számított értékkel rendelkező alapok igen keresettek. A befektetési alapokat napi árfolyamon lehet megvásárolni brókercégen keresztül a Budapesti Értéktőzsdén. Év közben — néhány alap több részletben is — hozamot fizetnek, és a futamidő lejártakor kifizetésre kerül a befektetési alap teljes névértéke. A legnépszerűbb befektetési alapok napjainkban a CA Értékpapír Magyar Állami Értékpapírokba Befektető Alap, illetve a Pillér 2. befektetési alap. A C A névértéke 10 000 Ft, egy jegyre számított értéke 10 374 Ft. Évente kétszer fizet hozamot, melynek mértéke várhatóan 15- 15 százalék. Lejárta 1997-ben lesz. Igen likvid papír, névérték közelében gyakorlatilag bármikor adható-vehető. A PILLÉR 2. névértéke 1000 Ft. Évente egy alkalommal fizet hozamot, várhatóan minimum 8 százalékot. Lejárta 2000-ben lesz. Szintén likvid papír, árfolyama 350-390 Ft között ingadozik. Szabaddá váló pénzünk A befektetők döntően két táborra szakadtak. Vannak, akik minden megtakarított pénzüket valutában tartják és kamatoztatják, mások a forintmegtakarítások mellett kardoskodnak. Mi most a forintmegtakarítás előnyeit és buktatóit soroljuk fel. A mellékelt táblázat jól mutatja az 1, 3, 6, 9 és 12 havi lekötés mellett adott fix és változó nem sávos kamatokat az egyes pénzintézeteknél. A sávos kamatozású értékpapírok köre szűkül, mivel a hangzatos számok, az utolsó havi — akár 40 százalékos — nagy kamaton kívül igazán nem tudják felvenni a versenyt a többi betéttel. A legtöbb sávos kamatozású értékpapír esetében az éves megtakarítások átlagkamata jóval a nem sávosan kamatozó betétek hozama alatt marad. Mostanában már nemcsak kamatemelési híreket hallani a bankoktól, hanem egyre inkább előfordul, hogy egy-egy pénzintézet csökkenti a kamatait. Főleg a hosszabb távra lekötött betétek kamatainak csökkenése a tendencia, és ez a diszkontkincstárjegy-aukció- kon kialakult kamatcsökkentési politika hatása. Ennek eredményeképpen az 1, 3 hónapos lekötések kamatai alig alacsonyabbak, mint a 6-12 hónap között lekötött betéteké. Ha beigazolódnak az előzetes várakozások, és tovább csökkennek a kincstárjegyek kamatai, akkor hiába tűnnek vonzónak kamatos kamattal számítva a rövid távú lekötések, azok nyernek többet, akik egy most ugyan nem túl magas kamatozású, de fix, éves lekötést választanak. Ha tovább folytatódik az első félévre jellemző kamatemelkedés, akkor azok járnak lényegesen jobban, akik a kamat újratőkésítésével a többszöri rövid lejáratú befektetéseket részesítik előnyben. A költségvetésnek és a vállalkozóknak természetesen a további kamatcsökkenés lenne kedvező, hiszen a betéti kamatok után előbb-utóbb a hitelek kamatai is alacsonyabb szintre kell hogy beálljanak. Erre jelenleg nem sok esély van, inkább egy stagnáló periódus körvonalai látsz.ódnak. A táblázat alapján szembetűnik, hogy a jelenlegi kamatversenyben még mindig az állampapírok megvásárlásával lehet a legnagyobb hozamot elérni. A magyar államkötvényekbe befektetőknek választási lehetőségük van: a névértéken, újonnan kibocsátott állam- kötvényeket vásárolják, amelyek 1,5-2 év futamidejű, 31-33 százalékos kamatozású papírok /egy részük félévente, más részük viszont tőkésítve a kamatot, a futamidő végén fizeti a hozamot/, vagy másodlagos forgalomban a Magyar Nemzeti Bank fiókjainál vásárolnak a futamidő lejárta előtt papírokat. Ezek a lejárat előtti papírok napi árfolyamon, úgynevezett felhalmozott kamattal kerülnek piacra, és a lejáratkori kamatokkal növelt értéket figyelembe véve a vételárhoz viszonyítva a táblázatban közölt kamatok érhetők el. A 400 000 Ft-nál nagyobb összegű befektetések esetében igen előnyös a diszkont kincstárjegy vásárlása. Jelentősen emeli az elérhető éves hozamot, ha a befektető az 1, illetve a 3 hónapos diszkont kincstárjegyet meghosszabbítja, újat vásárol érte. A diszkontkincstárjegy-auk- cióknak pontos, szigorú szabályai és menetrendje van. Az 1 hónapos aukciók kedden, a 3 hónaposak szerdán, a 6 hónaposak csütörtökön, az évesek pedig pénteken vannak. Az aukción legalább 1 millió forint névértékű diszkont kincstárjegyre lehet licitálni. Azok a befektetők, akiknek egyenként nem éri el a befektetése ezt az összeget, együttesen, egy közösen kialakított hozamszinten szállnak versenybe a kincstárjegyért. A kért hozamot az előző héten kialakult átlagos hozam alapján kiszámított sávon belül kell tartani. Az aukción sorbaállítják a beérkezett ajánlatokat, és a legkevesebb hozamot igénylő befektetővel kezdődően mindaddig kielégítik a szabályosan beadott igényeket, ameddig tart az arra az aukcióra kibocsátott mennyiség. Azok, akik a kereskedelmi bankok által kínált befektetésekhez ragaszkodnak, a jelenlegi helyzetben, úgy tűnik, akkor járnak jól, ha a jelenlegi kamatszinten lekötik pénzüket hosszú távra, valamilyen fix kamatozású konstrukcióban. Az én portfolióm Ezúttal Buczi Miklóst, a Gyémánt Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnökét kérdeztük: mibe fektetne rövid, illetve hosszú távon? Válasza: 30 százalék OTP-részvény 30 százalék EGIS-részvény 40 százalék 4-5 hónapos diszkont kincstárjegy Az OTP részvényének árfolyama — a kibocsátáskori 1200 Ft-os ártól lényegesen alacsonyabbra — névértékig süllyedt a hét végén. Ezen az áron jó befektetésnek, biztos nyereséget hozó papírnak tartom a részvényt. Az Egis papírjainak árfolyama mostanában — főleg az állami részesedés eladásának hírére — emelkedésnek indult. Hullámvölgyekkel tarkított emelkedésről van szó, de a jelenlegi 2800-2850 Ft-os árfolyamon mindenképp ígéretes papír. A gyógyszergyár eredményeit figyelembe véve, jóval 3000 Ft fölötti árfolyam várható. Kérdés viszont, mikor és ki vásárolja meg a többségi tulajdont? A diszkont kincstárjegyek közül a fél évnél semmiképpen nem hosszabb futamidejű vásárlását tartom célszerűnek, hiszen még nem tudni, a későbbiek folyamán hogyan alakulnak a papírok. A tőzsdén kívüli forgalomban még mindig lehet vásárolni olyan kincstár- jegyeket, amelyek futamidőn belül vannak. Óriási kötések Augusztus 14—18. között hatalmas forgalom, igen nagy aktivitás jellemzte a Budapesti Értéktőzsdét. A nyárra egyáltalán nem jellemző óriáskötések, a több százmilliós napi forgalom fellelkesítette a spekulánsokat, de sajnos a hét végére szinte unalomba fulladt a kereskedés. A pénteki forgalom már alig haladta meg a 100 millió forintot, a tőzsdeindex pedig 1497,86 ponton zárta a hetet. Az árfolyamok vegyesen alakultak, a hét közepén nagy forgalmat hozó húzópapírok csekély forgalmat produkáltak. Az Egis-részvényéből a héten egy 50 000 darabos pakett cserélt gazdát a kereskedési ár alatt — 2.800 Ft-on —, ami aztán a további kereskedésre is rányomta a bélyegét. A gyógyszerrészvényből pénteken már csak alig 5 millió forintnyi volt a forgalom, és az árfolyam is 2850 Ft és 2890 Ft között ingadozott. A Danubius piacán is volt egy nagy kötés, piaci ára fölött, 1270 Ft-on kötött két külföldi befektető egy 130 millió forintos üzletet. A hét végén 1245 Ft-os átlagáron zárt a papír. Az OTP-részvénytu- lajdonosok továbbra sem örülhetnek, hiszen a kínálati nyomás hatására egészen névértékig süllyedt a részvény árfolyama, igaz, hogy a záróár már 1050 Ft volt. A Fotex árfolyama ismét 160 Ft-ig süllyedt, és az előző hét sztárpapírja, az Agrimpex is visszazuhant. A nagy kitörés után már csak 12 200 Ft-on kereskedtek a papírral, ami az előző napi árhoz képest közel 20(!) százalékos csökkenés. Tovább tart a Soproni Sörgyár részvényeinek lassú árfolyamemelkedése, 2385 Ft-on is kereskedtek vele. A nemrég bevezetett Humán részvényeire folyamatos a kereslet, kilábalni látszik a mélypontról az árfolyam, pénteken már 1085 Ft-os áron is akadt vevő. A Hajdútej papírjai egész héten szinte eltűntek, alig született kötés rájuk, 2100 Ft-os árfolyam volt a jellemző. A Pick részvényeinek piacán szokatlan csönd uralkodik. Esett a Skála részvényeinek árfolyama, már csak 2065 Ft-on keresik a T sorozatú részvényt. A Prímagáz piacán született egy nagyobb kötés a héten, az ár 3600 Ft körül mozgott. A kárpótlási jegyek piacán a 221-230 Ft közötti ársáv volt a jellemző a héten. A tőzsdén kívüli piacon tovább esik az Antenna Hungária papírjainak árfolyama. A vételi ajánlatok 68-71 százalék között mozognak. A bankrészvények közül a Budapest Bank törzsrészvénye 35-40 százalék között, az Iparbankházé 7, a Kereskedelmi és Hitelbanké 5, a Konzumbanké 24, a Mezőbanké 12 százalékon forog. A sikertelen privatizációs forduló után a Biogal részvényeit 60-70 százalék közötti árfolyamon keresik. A Ma'táv papírjaiért 170-175 százalékot kínálnak. Bankok kamat 1 hónap % 3 hónap % 6 hónap % 9 hónap % 12 hónap % Budapest Bank változó 22—26 24—27 25—27 25—27 25,5—28 fix — 27 27,5Dunabank fix 23—25 24,5—27 26-28 26,25—28,2 29—29,5 Ibusz Bank Rt változó 22 25 2628 fix 22—23,5 25—26,5 26—26,5 26—27,5 27—28,5 Inter-Európa Bank fix 24,5—25,5 26—27,5 26,5-28,25 27 27—28,5 Iparbankház Rt fix 23 25 27 28 29 Kereskedelmi Bank Rt fix 26 27 28 29 30 Magyar Hitelbank változó — 27,5 — 30,5 fix — 27,5 28 — 29,5 T akarékszövetkezeti Bank Rt változó 20,5-22 Mezőbank Rt fix 25 25,5—27 26,5—27,5 27—28 27,5—28,5 OTP Bank Rt fix 17—22 19—22 20,5—26 22—25 24—28 változó 21,5—25,5 22,5—26,5 23,5—27,5 — 25,5—29,5 Postabank és Takarékpénztár Rt fix 18 20-22 21-23 22-26 23-28 Diszkont kincstárjegyek fix 29,4 32,7 33,434,2 Államkötvények 26,69 30,7 32,5 32,89 32,78
