Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-21 / 195. szám
8 1995. augusztus 21., hétfő Augusztus 20. UJ KELET Nyíregyházától Máriapócsig Gyalogos zarándoklat indult Nyíregyházáról Máriapócsra tegnap,augusztus 20-án. A fiúk-férfiak fogadalomból tették meg a csaknem huszonöt kilométeres távot. A Mária képet ezúttal nem lányok, hanem férfiak vitték, akik fáradságot nem kímélve énekeltek, imádkoztak az úton. — ígéretet tettem t— mondta egy fiatalember —, ha befejezem a műegyetemet, gyalog jövök a pócsi búcsúra. Tavaly sajnos nem engedtek el a munkahelyemről, örülök, hogy ezúttal itt lehetek. — Már harmadik éve, hogy gyalogosan megyek az augusztus 20-ai búcsúra — szólt közbe egy idősebb férfi. Orvos is van közöttünk, ha valami baj történne. Egyébként ez kifejezetten férfizarándoklat, amelylyel a régi hagyományokat is szeretnénk feleleveníteni. Évekkel ezelőtt processzióban érkeztek a Könnyező Szűzanyához nem csak a környező falvakból, hanem távolabbi vidékekről is. — Emlékszem, hogy 1950- ben az AVO-sok szétverték a tömegei... — Még kislány voltam akkor — szólt közbe a processzió egyetlen hölgytagja —, állatokat is hajtottak a tömegek közé. Ápolónő vagyok, családommal együtt veszünk részt ezen az úton. A férjem tavaly lebénult. A Jóisten áldásával gyógyult meg. Úgy éreztük, tartozunk annyival, hogy így tegyük meg ezt az utat. Autó is kísér bennünket, az elfáradt emberek megpihenhetnek benne. Visszafelé már busszal jövünk. Harangszó az áldozatokért A szakolyiak már megszokták, hogy minden év augusztus 20-án történik valami a községükben. Az idén aszalóüzemet avattak, amely a szociális földprogram keretében épült, és csaknem huszonöt embernek nyújt majd megélhetést. — A segítségnyújtás minden eszközét megpróbáljuk alkalmazni ahhoz, hogy a településünkön és a körzetünkben élő lakosság a bizonytalanságszíttetett emlékművet, amely egy nyitott könyvet ábrázol. — Aki kilép, annak vissza is kell jönni — mondta ismertetőjében Sebestyén Sándor szobrászművész —, vannak azonban olyan emberek, akik soha nem térhettek vissza. A két oldalról nyitott ajtó az örök várakozást fejezi ki. — Az emlékmű templomokkal van körülvéve — mondta Rényai János polgármester. — A haban is egy kis biztonságérzetet kapjon, amely átsegítheti őket a nehézségeken, és megpróbálnak jövőképet formálni maguknak — mondta beszédében Győri András, a település jegyzője. Ezt követően Korsós László dandártábornok leleplezte az I. és II. világháború áldozatainak tiszteletére kérangszó nemcsak istentiszteletre hív, hanem az áldozatok emlékét is idézi. A szoboravatás után az 1848-49-es emlékmű koszorúzására is sor került. Ezt követően ökumenikus istentiszteleten szentelték fel a község jelképeit, majd sor került az új kenyér megáldá- sára. Zenével, tánccal A Városi Zeneiskola Fúvószenekarának zenés ébresztőjével kezdődött a nap augusztus 20-án Mátészalkán. A Szent István-napi ünnepség délelőtt V211-kor kezdődött a művelődési központ mellett felállított szabadtéri színpadon, ahol dr. Szilágyi Dénes polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Ünnepi beszédet Kertész István országgyűlési képviselő mondott, aki méltatta államalapítónk tevékenységét, a mai ünnep jelentőségét és aktualitását. Ezután került sor az új kenyér megszentelésére, a szertartást dr. lvancsó István görög katolikus parochus végezte. A kulturális műsorban hazai és kárpátaljai néptáncegyüttesek találkoztak. Nagy sikert aratott a munkácsi Tanulók Házának Öröm Néptáncegyüttese, csakúgy, mint a mindig megújuló ököritófülpö- si Fergeteges. A „házigazda” Szatmár Néptáncegyüttes mellett egy új csoport is bemutatkozott: fellépett a fábiánházi cigányegyüttes. A program este V 7-kor folytatódott, amikor a Szabolcs Koncert Fúvós- zenekar és Mazsorettcsoport színes, látványos felvonulását és műsorát tekinthették meg az érdeklődők Mátészalka utcáin, illetve a polgármesteri hivatal előtt. Hét órától az ország legfiatalabb együttese — a gyerekekből álló — Kölyök Band szülinapi bulijára került sor a szabadtéri színpadon Már egy évesek vagyunk címmel, melyben felléptek azok az „öreg” zenészek is akik a gyermekek eddigi pályafutását segítették. Az ünnepi program utolsó eseménye este 21 órakor kezdődött a művelődési központ belső udvarában lévő szabadtéri színpadon, ahol a Goór Nagy Mária Színitanoda növendékei léptek fel. Szamosi Ha a zarándok megéhezik, jól esik egy kis hazai All az anya... All az anya keservében, s arra gondol, miért szülte meg egyfiát. „ —Miért is nem kapartam ki magamból, amikor megfogant...” —nyögi, miközben lassan sodródik a tömeggel a csodatévő kép felé. „ — Milyen nehezen estem teherbe, s mennyi szenvedéssel hoztam a világra! Hogy szerettem, kíméltem, kényeztettem...” — jár a fejében, miközben ajka gépiesen miatyánkat mormol. „Boldogasszony anyánk...” —éneklika búcsúsok mindenfelől. Az asszony nem énekel. Csüggedten igazítja meg barna fejkendőjét álla alatt, s közben arra gondol, hogyan szorongatta tegnapelőtt a torkát késői egyszülött fia, hogy a nyugdíjából még többet adjon neki. „ Boldogasszony...” Milyen régen volt már ő boldog asszony... Talán amikor a férje még élt, s a fia kicsike volt. De amaz rég halott, ez ugyan él, de minek. A fia éveivel együtt csak az ő szenvedései szaporodnak. All az anya keservében a pócsi Mária előtt, s azért könyörög, hogy a szűz szabadítsa meg végre keresztjétől, a korhely, durva fiától. Szájával megérinti az ereklyét, gépiesen pénzt dob a perselybe, aztán hagyja magát az ajtó felé sodortatni. Mielőtt kilépne, még visszanéz arra a másik anyára, ott a képen, aki diadalmasan tartja karjában a saját jó gyermekét. Aztán lassan a buszmegálló felé indul, hogy időben hazaérjen vacsorát készíteni az ő rossz, egyetlen fiának. R. Kiss I. (Szent) István (1000—1038) Augusztus 20. három jelentéstartalommal bíró állami ünnepünk: az új kenyérhez, az alkotmányhoz, és Szent István király eszméihez kötődik. A magyar államalapítástól (1000) kezdődően királyaink, továbbá az erdélyi fejedelmek, valamint Magyarország kormányzóinak és köztársasági elnökeinek az ország érdekében — vagy annak ellenére — véghezvitt cselekedeteit történelmünk lapjai őrzik. Első királyunktól, I. (Szent) István trónralépésétől Göncz Árpádig mintegy kilencven személyiség volt az ország első embere ezer év alatt. Az elsőről, az államalapítóról — Szent István királyról — emlékezünk most. Apja, Géza fejedelem és édesanyja, Sarolt szándéka szerint népét és országát rávezette a nyugati kereszténység útjára. 996-ban feleségül vette Gizellát, a bajor fejedelem leányát. Ezerben, december 25-én a II. Szilveszter pápától kért és kapott koronával királlyá koronázták Székesfehérvárott. A nyugati műveltség és a kereszténység elterjesztése érdekében megszervezte a veszprémi, a pécsi, a győri, az egri és a váci püspökségeket, Esztergomban és Kalocsán pedig érsekséget alapított, megnyitotta a nyugatról hazánkon át Jeruzsálembe vezető zarándokutat. Sorra leverte a kereszténység ellen lázadó pogány főurakat (Ajtony 1008— 1028), és leverte az ország ellen támadó II. Konrád német—római császárt (1030), akivel békét kötött (1031). Fia, Imre herceg halála után Orseolo Pétert jelölte utódjaként. Élete hátralévő éveiben megszervezte és fejlesztette a vármegyerendszert, és az egész országot behálózó közigazgatást. A társadalmi életet két törvénykönyvében (büntetőtörvények, kánonjogi szabályok) jogilag is szabályozta 1. (Szent) László királyunk szentté avattatta. A pékek is ünnepeltek Nagykálló—Harangodra a megye minden részéből közel nyolcszázan jöttek el — a Nyírségi Sütőipari Kft. dolgozói. Ragyogó környezet ez piknikre és elég tágas is ennyi embernek. Az ünnepi alkalomra a nagykállói üzem vezetője, Bogár András maga sütötte a kerek ropogós kenyereket. Ágoston László ügyvezető igazgató kihangsúlyozta, hogy hagyományteremtő szándékkal — az idén második alkalommal — rendezik a péknapot. Istentiszteletre és az új kenyér megszentelésére Horváth György nagykállói református lelkészt kérték fel, majd mindenki kapott egy kóstolót a szépen kelt és ízletes kenyérből. A rendezvény hivatalos részét követően lovaglás, sétakocsikázás és enni-innivaló fogadta a pihenni vágyókat. Aki a sportolást választotta kikapcsolódásként, az vízibiciklizhetett, csónakázhatott. A gyerekekre külön is gondoltak, ügyességi és futóversenyeket is szerveztek részükre. Nem mindennapos izgalmakat hozott a lengőtekeverseny sem. A győztesek és a helyezettek tárgyjutalomban részesültek. Szerencsére az időjárás is kedvezett a „majálisozóknak”. Hogy tetszik lenni, Margit néni? — kérdezte a miniszter
