Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-21 / 195. szám

2 1995. augusztus 21., hétfő Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi 11 IZ.cll\UZ.I . Ate/w utazik a külügyminiszter Muhamed Sacirbej bosnyák külügyminiszter bejelentet­te hétfőre tervezett svédországi látogatásának elhalasztását — közölte vasárnap az AFP. A halasztás okaként a svéd külügyminisztérium a szombaton három amerikai diplomata és egy francia ENSZ-katona halálát okozó balesetet emlí­tette. A bosnyák külügyminiszter az eredeti tervek szerint a délszláv helyzetről tárgyalt volna Lena Hjelm-Wallen asszonnyal, a svéd diplomácia vezetőjével. Délszláv frontok A boszniai szerb katonai parancsnokság jelentése szerint a horvát erők a hét végén ismét lőtték a nyugat-boszniai Petrovacot, ahol a pénteki támadásban hat polgári személy vesztette életét, s tizenegyen sebesültek meg. A szerb köz­lemények szerint a közeli Drvar környékén viszonylagos nyugalom alakult ki, miután a várost védő szerb egységek visszaverték a horvát támadásokat. Az ENSZ értesülései szerint a stratégiai jelentőségű kisváros továbbra is horvát gyűrűben van. A boszniai szerb erők egy másik közlemé­nye szerint a muzulmán erők az észak-boszniai Dobojt tá­madták. A tüzérségi támadás okozta károkról s az esetleges áldozatok számáról nem érkezett jelentés. Az ENSZ zágrá­bi illetékesei bejelentették, hogy vasárnap az Adriai-ten­gerbe zuhant egy brit helikopter. A Lynx típusú jármű fe­délzetén öt katona tartózkodott, és csak egy embert tud­tak kimenteni a helyszínre siető mentőalakulatok. Christopher Gunnes zágrábi ENSZ-szóvivő szerint egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a gyorsreagálású erőkhöz tarto­zó helikopter szerencsétlenségét. Nő a menekültek száma Vasárnap délutánig 153 ezerre nőtt a Szerbiába érkezett krajinai szerb menekültek száma — jelentette be vasárnap Vladimir Curguz, szerbiai menekültügyi főbiztos. Elmond­ta azt is, hogy a határokon normalizálódott a helyzet: a bosz­niai—jugoszláv határon megszűntek a sorok, s a menekül­tek már csak egyesével érkeznek. A menekültügyi biztos sze­rint a legnagyobb gondot pillanatnyilag az újonnan érkezet­tek végleges elhelyezése jelenti. Radovan Karadzic, a boszni­ai szakadár szerbek vezetője kinyilvánította részvétét Bili Clin­ton amerikai elnöknek és az amerikai népnek Robert Frasure jugoszláviai különmegbízott és két diplomatatársa halála mi­att. Karadzic részvétnyilvánításában úgy vélekedett, hogy a diplomaták fölösleges kockázatot vállaltak, amikor a legve­szélyesebb útvonalon tartottak Szarajevóba—jelentette a Reu- lef, amelynek sikerült megszereznie az iratot. Az Iszlám robbantott Párizsban Egy rejtélyes szervezet, a GIA-Főparancsnokság jelent­kezett a párizsi Etoile téri robbantásos merénylet elkövetőjeként. Legalábbis ezt közölte egy ismeretlen sze­mély, a szervezet nevében, telefonon az RTL magánrádió­val. A legszélsőségesebb algériai gerillacsoport, a GIA (Isz­lám Fegyveres Csoport) terrorista eszközökkel harcol az iszlám állam megteremtéséért. GIA-Főparancsnokság nevű szervezetet viszont nem ismernek az észak-afrikai arab or­szágban. A hatóságok mindenesetre komolyan veszik az is­meretlen férfi bejelentését. Pozsonyi lapvélemény „A történelemből élősködő politikai kalandorság legha­tásosabb ellenszere a józan múltszemlélet. Akár Szent Ist­ván, akár Cirill és Metód napján nem becsülhető le a köl­csönös megértést segítő igyekezet” — írta hétvégi számá­ban a pozsonyi Új Szó, amely az államalapítás ünnepének teljes oldalt szentel. A lap méltatja István király művének történelmi jelentőségét és azt boncolgatja, miként vált az államalapító király a nemzettudat részévé. Horvát részvét Franjo Tudjman horvát államfő szombaton este részvét­ét nyilvánította Bili Clinton amerikai elnöknek a Szarajevó közelében balesetben elhunyt három amerikai diplomata halála miatt. — A tragikus halálesetek azt bizonyítják, hogy itt az idő a boszniai háború befejezésére — áll Tudjman közleményében, amelyet az AFP ismertetett. Baszajev újabb fenyegetése A júniusi bugyonnovszki túszdráma fő felelősének tartott Samil Baszajev vasárnap közleményben jelentette be, hogy újabb terrorcselekmények elkövetésére készül. Az Oroszor­szág népeihez címet viselő felhívásában Samil Baszajev azt állította, hogy már minden előkészületet megtett az Oroszor­szág nagyvárosaiban végrehajtandó akciók megvalósítására. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ezek az akciók elsősorban a polgári lakosságot fogják sújtani, mivel az „orosz Hol vannak a „régi szép idők”? Augusztusi puccskísérlet Az ENSZ nem adja fel Butrosz Gáli főtitkár pén­teken az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt megígérte, hogy a kéksisakosok Goraz- déból történt kivonása elle­nére a világszervezet nem engedi meg a városnak ide­gen kézre kerülését — je­lentette az AFP. — Az ENSZ továbbra is síkra száll Gorazde megvé­dése mellett, és annak érde­kében munkálkodik, hogy akár NATO-légicsapások elrendelésével akadályozza meg az esetleges támadáso­kat — mondotta. Butros Gáli a BT ülésén megerősítette, hogy a város­ban csak katonai megfigye­lők maradnak, majd így folytatta: Az ENSZ mara­déktalanul teljesíti megbí­zatását, és mindent megtesz Gorazde és más védett öve­zetek elleni támadások megakadályozása érdeké­ben. Mindössze négy év telt el az­óta, hogy 1991. augusztus 19- én soha nem látott és azóta sem tapasztalt lelkesedéssel vonul­tak Moszkva utcáira az egysze­rű emberek százezrei. Borisz Jelcin orosz elnök felhívása a rendkívüli bizottság puccskí­sérletének visszavetésére ak­kor valóban visszhangra talált a polgárok szívében és öntu­datában, s készek lettek volna életük árán is megvédeni az elmúlt évek változásai követ­keztében kialakult viszonyla­gos szabadságot. Ezeknek a napoknak az em­léke mára a múltba tűnt. A köz­ponti újságok fele meg sem emlékezett az évfordulóról, a Moszkvában fogható külföldi, orosz nyelven sugárzó rádió­adók műsora részletesebben foglalkozott a közelmúlt egyik legnagyobb jelentőségű ese­ményéről, mint az orosz adók. Az Eho Moszkvi nevű nép­szerű rádióadó riportere a fő­város utcáin véletlenszerűen szólított meg járókelőket, akiktől először csak annyit kér­dezett meg, hogy emlékszik-e, mi történt négy évvel ezelőtt. A válaszolók közül azonban senkinek sem jutott eszébe a Gennagyij Janajev volt szov­jet alelnök vezette puccskísér­let. Miután a riporter emléke­zetett az államcsínyre, a több­ség keserűen csak annyit mon­dott, hogy ez idézte elő a Szov­jetunió bukását. Az orosz polgárok, a jelek szerint elfelejtették a puccs megdöntését követő győzelmi eufóriát, a szabadság érzését. Annál inkább bennük él az el­múlt évek gazdasági nyomora, az elszegényedés, a helyi há­borúk kirobbanása, a bűnözés és a korrupció viharos terjedé­se. Borisz Jelcin elnök már nem a hős, aki a Fehér Ház előtt álló tankon mondott be­szédet, hanem a bűnös. A bű­nös, aki szétrombolta a biro­dalmat, aki miatt a lakosság nagy része a létminimum alatt él és a bűnözőktől rettegve nem mer esténként az utcákra menni, s aki miatt orosz kato­nák halnak meg Csecsenföl- dön. A politikusok természetesen más szemszögből vizsgálják a történteket. Egyik felük úgy véli, hogy az államcsíny kiter- velőinek volt esélyük a győze­lemre, még ha az rövid életű­nek és pusztítónak is bizonyult volna. Másik felük — köztük Jelcin és Grobacsov is — úgy véli, hogy a puccsisták eleve esélytelenül indultak, visszaút a múltba már nem volt. Egy biztos, a puccs vezetői különösebb büntetést nem kap­tak. Akik még életben vannak közülük, vagy jól fizető állá­sokban ülnek, vagy szép nyug­díjat élveznek. A vihar ha­mar elcsendesült körülöttük, s mára kevesen emlékeznek ne­vükre. _____Kelet-európai puskaporos hordó_____ Ro mánia biztonsága A román államelnöki intéz­mény napilapja, a Dimineata szombati számában másfél ol­dalas nyilatkozatcsokrot közöl Románia azon katonai attaséi­val, akik a környező országok­ban teljesítenek szolgálatot. A nyilatkozók, akik a szokásos évi tapasztalatcserére gyűltek össze Bukarestben, arra a kérdésre vá­laszoltak, hogy a jelenlegi igen feszült közép- és kelet-európai helyzetben fenyegeti-e Románi­át háborús veszély. A budapes­ti román katonai attasé,Dumitru Tanasescu alezredes s/brint Ma­gyarország valószínűleg tényle­gesen is távol tartja magát a dél­szláv konfliktustól. Úgy véli, hogy a viszály Magyarország­ra való átterjedése óriási prob­lémákat okozna Budapestnek. Meglátása szerint a határmenti események, bár foglalkoztatták a magyar haderőt, nem jártak rendkívüli intézkedésekkel. Dumitru Tanasescu külön ki­tért arra, hogy meggyőződése és tapasztalata szerint nem igazo­lódnak be azok az állítások, mi­szerint Magyarországon iszlám és horvát harcosokat képezné­nek ki különféle katonai tábo­rokban. Amennyiben így lenne, könnyen tovább mérgesedhet­ne Szerbiához fűződő viszonya, amit a vajdasági magyarsággal kapcsolatos nézeteltérések amúgy is beárnyékolnak. , A román—magyar katonai kapcsolatokról szólva a buda­pesti attasé elismételte, hogy azok igen jók: mindkét hadse­reg szeretne csatlakozni a NATO-hoz, és ez kölcsönös bi­zalomerősítésre sarkallja őket. Szerinte a magyar hadsereg mindinkább meggyőződik ar­ról, hogy a román hadsereg nem rejteget támadó szándékokat el­lene. Ehhez hozzájárultak a „nyitott égbolf’-gyakorlatok. A ho: vátországi román atta­sé azt emelte ki, hogy a jelen­legi he lyzetben elsősorban a menekültek helyzete az, ami nagy gondot okoz, illetve az a veszély, hogy a háború elha­rapózhat. Az Ukrajnába akkreditált román attasé szerint — az utóbbi időben felkapott sajtó­hírek ellenére —- az ukrán had­erő korrekt partner Romániá­val szemben, és az első béke­partnerségi rendezvényeken való közös részvételük problé­mái kimondottan csak szerve­zési gyengeségek voltak. A Dimineata nyilatkozat­csokrát a román katonai hír­szerzés helyettes vezetőjének véleménye zárja, miszerint — bár nem zárható ki a konflik­tusok kiterjedésének eshetősé­ge — Romániát jelen pillanat­ban katonailag semmilyen ve­szély nem fenyegeti. Merénylet­kísérlet Az ETA baszk terrorszer­vezet — az Egin című baszk újság szombati számában — nyilatkozatban hallatott magáról azzal az esettel kapcsolatban, hogy augusz­tus 9-ikén a spanyol ható­ságok Mallorca szigetén le­tartóztattak egy háromtagú csoportot. A csoport tagjai figyelték az ott pihenő/. Já­nos Károly spanyol király mozgását, és azt tervezték, hogy megölik az uralkodót. Az Egin-nyilatkozatot rö­viden ismertető dpa szerint a terrorszervezet hangsúlyoz­za: már kétszer is lehetősége volt az uralkodót megölésé­re. A német hírügynökség ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a spanyol rendőrség mindig is azt állította: az ural­kodó élete sohasem volt ve­szélyben, a mallorcai csoport ténykedése alatt sem. * Aknára futott Harangzúgás Göncz Árpád beszéde alatt Csaknem egy percre abba­hagyta ünnepi beszédét Göncz Árpád a Szent István szobor előtti állami ünnepségen, mert első mondatait követően, pont­ban fél tizenkettőkor megszó­lalt a Mátyás templom harang­ja, s — legalábbis a jelenlévők számára — szinte teljesen el­nyomta a szónok hangjait. Dr. Fábián János őrkanonok, budavári plébános sajnálkozá­sát fejezte ki amiatt, hogy a ha­rangszó megszakította a köztár­sasági elnök ünnepi beszédét. Arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy minden vasárnap és min­den ünnepnapon fél 12-kor a déli misére beharangoznak. A harangozás gépi, egy évre előre be van programozva. a féltizenkettes harangszó ép­pen a köztársasági elnök beszé­de alatt szólal meg. — Erre va­lakinek gondolnia kellett volna — mondta az őrkano­nok. Hozzátette: 11 órakor kezdődött meg az állami ün­nepség, és azt egyeztették vele, hogy emiatt egy perccel koráb­ban, az általa tartott nagymise időtartama alatt szólaljon meg a harang, éppen azért, hogy az állami ünnepséget ne zavarja. Faragó András, a köztársa­sági elnök szóvivője az MTI munkatársának kérdésére vála­szolva elmondta: Göncz Árpád a harangszó iránti tisztelet és az egyházakkal szembeni meg­becsülése miatt tartott szüne­tet az ünnepi szónoklatban ENSZ-források szerint ak­nára futott szombaton az Igman-hegyen egy amerikai diplomáciai közvetítő kül­döttséget szállító páncélo­zott gépkocsi. Belehalt sérüléseibe Ro­bert Frasure, Clinton elnök megbízottja — erősítették meg az ENSZ-erők szaraje­vói központjában. A robba­násnak a hírügynökségi je­lentések szerint az amerikai elnök megbízottján kívül több halálos áldozata és sú­lyos sérültje van. A bosnyák fővárosban il­letékesek közölték: Richard Robert Frasure Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes lemond­ta tervbe vett szarajevói tár­gyalásait. Holbrooke Alija Izetbegovic boszniai elnökkel ismertette volna az amerikai béketervet. Bili Clinton amerikai elnök szombaton megerősítette Robert Frasure és más ame­rikai diplomaták halálhírét. Mint mondotta, a Szarajevó közelében történt tragikus baleset nem befolyásolja az amerikai békeerőfeszítéseket a volt Jugoszláviában. Az amerikai elnököt a Reuter brit hírügynökség idézte. A diplomata, aki 53 éves volt, a nyugat-virginiai Mor- gantownban született. Közgazdasági tanulmányokat végzett, majd külügyi szolgálatba lépett 1974-ben. Nagyköveti posz­tokat töltött be Észtországban, illetve Afrikában. A Nemzet-

Next

/
Thumbnails
Contents