Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-18 / 193. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. augusztus 18., péntek 3 Gazdajegyzők (14. számú körzet) Varga Varga Gyula kamarai gazdajegyző 46 éves, Szatmár- ökörítón született, ott járt általános iskolába is, útja innen a mátészalkai Mező- gazdasági Technikumba vezetett, ahol 1967-ben végzett. A karcagi Mezőgazdasági Felsőfokú Technikumban folytatta tanulmányait, annak befejeztével, 1970-ben a tyukodi Kossuth Termelő- szövetkezetbe került gyakornoknak. Az első és sokáig egyetlen munkahelynek számító téeszben több vezetői posztot látott el. — Gyakornoki időm után az állattenyésztési telep vezetője lettem — kezdte sorjázni Varga Gyula. — Ezt követően a növénytermesztés felé orientálódtam, agronó- mus, majd főágazatvezető lettem. Szakmai tanulmányaimat is tovább folytattam, 1971-77 között a Debreceni Agrártudományi Egyetem növénytermesztő szakán szereztem diplomát. Különböző szakvizsgákat tettem, így például 1981-83-ban növényvédelmi szakmérnöki képesítést szereztem, később pedig a felsőfokú külker szakvizsgát is a tarsolyomban tudhattam. Ezenkívül egy mezőgazdasági helikopteres szolgálatot (REGE) is irányítottam. Egyike vagyok azon kevés gazdajegyzőknek, akiknek lakóhelye nem a körzetben van. A kilenc település — Csenger, Csengersima, Csen- gerújfalu, Komlódtótfalu, Nagygéc, Szamostatárfalva, Szamosangyalos, Számos- becs és Ura — azért nem ismeretlen számomra.. Az egész szatmári rész egyik meghatározó eleme a Csenger Mezőgazdasági Szövetkezet, amely hétszáz darab tejhasznosítású (piros és fekete friz) szarvasmarha-állománnyal rendelkezik. E jelentős állományon kívül nincs hasonló koncentráltságban szarvasmarhatartás. A csengeri húskombinátban nagyban foglalkoznak viszont a sertéssel. Egyébként a korábbi állományhoz viszonyítva óriásit csökkent az állatok száma. Szamostatár- falván például komoly gondként jelentkezik, hogy nincs meg a napi 200 liter tej, az a meghatározott mennyiség, amely a tejfelvásárlónak — a Szabolcstejnek — még megéri a szállítást. Két tehén még kellene. A körzetben a legeltetés mindenütt megoldott. Gyula — A növénykultúrák között meghatározók a kalászosok, főként az őszi búza, a kevesebb őszi árpa, míg a tavaszi vetésűek közül a zab és a tavaszi árpa, a kukorica is megemlíthető. Egyedül a csengeri szövetkezet 700 hektár silókukoricát vetett. A gyümölcs fogalmát 95 százalékban az alma jelenti, amely az idén — nemcsak ebben a körzetben —, a közepestől is gyengébb, értve ezalatt a mennyiséget és a minőséget is. Sajnos. — A körzetben főleg Csen- gerre jellemző a telepítési kedv, többen is 5-7 hektár telepítésébe fogtak, előnyben részesítve az almát, de számottevő a körte-, a meggyes a szilvaültetvény is. Ami jellemző: az almást visszaadják az egykori tagok; részesművelésben dolgozzák meg, a szövetkezet végzi a talajápolási és a nővé n y v ^ d e l;m i munkákon kívül a göngyölegéllá- tást. illetve az értékesítést is. A termelő 30 százalékos arányban részesül a haszonból, sőt, hűtőtároló is rendelkezésre áll. Az emberek — tapasztalataim szerint — igénylik a segítségét, elsősorban a támogatási formák felől érdeklődnek, az értékesítési lehetőségekre kérdeznek rá, a növényvédelem éppen aktuális „miértjei” és „hogyanjai” is szóba jönnek. A fogadóórák heti ütemezése: hétfőn 8-tól 10-ig Urán, 10-től 12-ig Csengerújfalun, 13-tól 16-ig Csengerben; kedden 8-tól 10-ig Szamos- angyaloson, 10-től 12-ig Szamostatárfalván, 13-tól 16 óráig Szamosbecsen; szerdán megyei értekezletek; csütörtökön 8-tól 10-ig Nagygéc, 10-től 12-ig Komlódtótfalu, 13-tól 16-ig Csengersima; pénteken 8-tól 15.30-ig újból Csengerben vagyok található. A számítógépes hálózat kiépítésével Csenger lesz a körzet központja. A kamarai tagok mellett természetesen szívesen állok bárki rendelkezésére, aki gondjával-bajá- val megkeres. Varga Gyula 1971-ben alapított családot, feleségét, aki a csengeri munkaügyi központban dolgozik, egykori tanulmányai színhelyéről, Karcagról „hozta”. Két fiuk van, Gyula jelenleg katona, Tibor számítástechnikai végzettségű. A papa elmondhatja magáról, hogy két ciklusban is volt megyei önkormányzati testületi tag: közvetlenül a rendszerváltást megelőző és az azt követő időkben. Emellett lakóhelye, Tyúkod sportelnöki tisztét is betöltötte. A kétévtizedes, megyei első osztályú labdarúgó múltja pedig kitűnő alapot teremtett a sok lótást-futást igénylő gazdajegyzőséghez. A rendőrök felkészültek Cigánybúcsún kevés a Aki egy nagyobb búcsú alkalmával járt már Mária- pócson, tapasztalhatta, hogy mekkora embertömeget képes befogadni ez a vidéki kisváros. Ebből adódóan a helyi őrs rendőreinek — a szokásos napi feladatokon kívül — a pápalátogatás óta világhírnévre szert tett kegyhelyre zarándokló ezreket is figyelemmel kell kisérni. A vendégek itt-tar- tózkodása alatt a rendet és a zavartalan körülményeket biztosítaniuk kell. — Hogyan tudják ellátni a megnövekedett feladatokat?— Kérdeztük Kánya Zoltán őrsparancsnokot. — Ezért alakult meg az elmúlt év május 1-jével az őrs. Akkor öt település tartozott hozzánk, most egy területi átszervezés következtében Kál- lósemjént is idecsatolták. A létszámunk nem elegendő. Mindössze hét egyenruhás és egy bűnügyi nyomozó dolgozik az őrs területén. Ennek ellenér? a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony búcsúnk kivételével minden eseményt — 18\jelentősebb alkalom volt — biztosítani tudtunk a saját állományunkkal; — Ilyenkor mi a legfontosabb feladatuk? . — Elsősorban a közlekedés A nyíregyházi Cantemus kórus japáni kőrútjának második felére -július 22. és augusztus 8 között - meghívást kapott Csutkái Csaba, akinek az volt a feladata, hogy dokumentumfilmet készítsen az énekkar útjáról. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan látta Japánt egy fotós és hogyan látják hazánkat a japánok. — Mivel már korábban is készítettem felvételeket a Cantemus szerepléseiről, felkértek, forgassak az énekkar japáni turnéjának második felében. Az első felében Alexa László igazgató úr készített videofelvételeket. A kettőnk által leforgatott anyag mennyisége meghaladja a huszonnégy órát, ebből borzasztó nehéz lesz kiválasztani annyit, amelyből összeáll az eredetileg tervezett ötven-hat- van perces film. — Az első benyomás mindig-< meghatározó. Milyen volt a megérkezés pillanata? — Döbbenetes élmény volt leszállni az osakai repülőtérre, olyan volt, mintha vízre szálltunk volna. Az egész repülőtér a tengerre épült. A másik meglepetés az a levegő nagy hőmérséklete és magas páratartalma volt. Osakától Tokióig szinte nem is voltam szabad levegőn. Észre sem vettem, hogy útközben mindenütt légkondicionált helyiségben voltam. Légkondicionált a repülőtér, az autóbusz, a szárnyashajó, a 240-nel száguldó Sin- kanzen expressz, a szálloda, az étterem, az áruház. Mindenütt tartják a 21 fokot, miközben a kinti hőmérséklet Tokióban elérte a 37 fokot, a páratartalom pedig a 90 százalékot. — Ugyanolyan volt dolgozni ott, mint itthon? — Épp ez a magas páratarrendjére kell ügyelnünk. Ezt úgy oldjuk meg, hogy a város központját a közúti forgalom elől teljesen elzárjuk. Most már a kocsik parkolásával sincs gond. A Pápatéren erre hatalmas terület áll rendelkezésre. Ez azért is nagy terhet ró ránk, mivel ezek az események mindig hétvégén vannak. kánya Zoltán őrsparancsnok A szabadnapot meg hétközben kell kiadni, amikor más feladatok is vannak. Természetesen a közlekedés biztonságán kívül figyelünk arra is, hogy más rendbontás ne történjen. Azzal is számolni kell, hogy a becsületes, lelki békére vágyó tömeg talom okozott nehézséget. A kamera nagyon érzékeny a hőmérséklet-ingadozásra. Ha kimentem a légkondicionált helyről, akkor pára csapódott le rá, és egy jó darabig használhatatlan volt. Emiatt nem sikerült felvennem egy ritkán látható, féltve őrzött, több mint ezer éves szertartást, melyet Tokióban a kórus tiszteletére mutattak be. A kamera csődöt mondott, így csak fotók készültek az eseményről. — Volt ideje alaposan körülnézni a nagyvárosokban? — Tokióból nem láttam túl sokat és az az igazság, hogy nem is nyűgözött le rengeteg villanyoszlopával, légvezetékeivel, óriási felhőkarcolóival. Úgy érzem, Kyotóban ismerhettem meg az igazi Japánt. Mintha időgépbe kerültem volna és századokat utaztam volna a múltba. — Találkozott gésákkal, szamurájokkal? — Velük tulajdonképpen csak az osakai filmfalubam találkoztam, ahol szinte minden Japánban gyártott film makettje megtalálható. Különös, hogy például a japánok saját westemfilmeket is készítenek. —Cowboy mandulaszemmel? — Nemcsak cowboy, a tokiói Disneylandben Csipkerózsika is ferdeszemű volt. Ez persze csak nekünk furcsa. Ez a japán világ. Ehhez az is hozzátartozik, hogy felépítették maguknak az Eiffel-torony mását. Ugyanúgy acélból, ugyanolyan arányokkal, csak az egész egy kicsivel magasabb az eredetinél. A japánok szeretnek másolni, sikeresen veszik át és hasznosítják a másutt már jól működő dolgokat. — Milyennek ismerte meg a japán embereket? vonzza a zsebeseket. Ezeket nehéz kiszúrni, mert megyén kívüliek. Az itteniek nem nagyon próbálkoznak, azokat már ismerjük. De általában az a tapasztalatunk, hogy az ide látogató emberek fegyelmezettek. Más jellegű intézkedésre eddig nem nagyon került sor. Remélem, ezután is így lesz. — Most vasárnap lesz az év egyik legnagyobb eseménye, a Nagyboldogasszony búcsú. Erre hogyan készültek fel? — Már szombat délelőtt elkezdjük a biztosítást. Ezt a nyírbátori kapitányság velünk együtt megoldja, és éjszakára a miskolci rendőrezredtől is kapunk segítséget. — Ezúttal mennyi zarándokra számítanak? — Ezen a búcsún amúgy is elég sokan szoktak lenni, de a pápalátogás óta az ide látogatók száma évről-évre növekszik. így a hét végén 50-60 ezer ember keresi majd fel Máriapócsot. Ráadásul holnaptól egy három hónapos rendezvénysorozat is kezdődik, mert a pápalátogatás évfordulója is most lesz, '18-án. — A vendégek egy része itt .is alszik? — Korábban. 8-10-évvel ezelőtt az volt jellemző, hogy 1Ó-20 ezres tömeg a pros-— A japánok rendkívül barátságosak. A kötelező udvariasságon kívül mindenütt tökéletes emberi figyelmességgel találkoztam. Osakából egy belföldi járattal repültem Tokióba, hogy találkozzam a kórussal. Már a reptéren vártak a táblával, hogy „Welcome, Mr. Csutkái”. Kísérőm számtalan metrón vezetett át és soha nem hagyta, hogy én fizessem a jegyemet. — A metróban nem félnek a gáztámadástól? — Félnek - nem félnek, közlekedni kell. Együtt élnek a veszéllyel. — Tudnak valamit Magyar- országról? — Meglepő, de nagyon sokat tudnak hazánkról. Azok közül, akikkel én találkoztam, sokan már többször is jártak nálunk, nem egy városban találkoztam japán-magyar baráti társasággal. A japánok úgy tekintenek ránk mint testvérnépükre, rokonságunkat az ősvándorlás előtti közös eredetre vezetik vissza. — Mi az amire a legszívesebben emlékszik vissza? — Van egy tengerparti városka a neve Bepu. Számunkra ez a hely volt a Felkelő Nap Háza. A magyar csapat két alkalommal is láthatta a tenger felől felkelő Napot. Felemelő érzés volt tudni, hogy innen indul el a nap és minden más helyre csak ezután veti fényét. A tengerparton futó, tornázó japánok megálltak és büszkén szembefordultak a Nappal: Igen, ez a Felkelő Nap Országa. A legszívesebben mégis arra a tiszteletre és szeretetre gondolok vissza, amely a kórust körülvette. Ezekben a napokban fantasztikusan jó volt magyarnak lenni. Vasas gond seciókkal előző nap megérkezett. Most már, ahogy a közlekedés fejlődött, mindenki arra törekszik, hogy a búcsú napján érkezzen meg. Akik nagyon távolról jönnek, azok érkeznek ide előző nap, de számuk elenyésző. — A vasárnapi nagybúcsúra érkezőknek mire hívná fel leginkább a figyelmét? — Jellemző, hogy az emberek minél közelebb szeretnének parkolni a templomhoz. Arra kérünk mindenkit, hogy a forgalomirányító rendőr útbaigazítását tartsák be. A parkoló nincs messze, hely van bőségesen, és a rendezvény végén közlekedési dugó nélkül el lehet hagyni a várost. Aztán arra kérünk mindenkit, hogy csak a legszükségesebb személyes holmijukat és értékeiket hozzák magukkal. A táskára, pénztárcára nagyon vigyázzunk. Volt rá példa, csak órák múlva vették észre, hogy eltűnt valami. Bízunk benne, hogy komolyabb zavaró eseményre ezúttal sem kérül sor. — A szeptemberi, másik nagyobb búcsú után már fellélegezhetnek? — Még nem, mert szeptember 17-én van a cigánybúcsú. Bár nyugodtan elmondhatjuk, hogy ekkor van a legkevesebb dolgunk. Ide csak a cigányok jönnek, egymást nem zsebelik, és nagyon fegyelmezettek. Eddig még soha nem volt probléma ezen a nápon. — Mindent egybevetve, ön szerint milyen a közbiztonság Máriapócson? \ — Az egyértelmű, hogy az őrs megalakulását követően vissszaesett a bűncselekmények száma; A több rendőr jelenlétének nagyobb a visszatartó hatása. Környezetünkben is főleg a vagyon elleni és a megélhetéssi bűnözés vezeti a feketekrónikát. Fullajtár András Méhész- I gyűlés A Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Méhész Egyesület 1995. augusztus 19-én 19 órakor tartja harmadik negyedévi közgyűlését Nyíregyházán az Árok út 53 szám alatt, a 110-es Számú Szakmunkásképző Intézetben. Szó lesz mézárakról, vezetőségválasztással kapcsolatos teendőkről, a méhbiz- tosítás jövőbeli lehetőségeiről, méhlopások ügyében tett intézkedésekről, és jelen lesz több mézfelvásárló, akik a pillanatnyi piaci helyzetről számolnak be. Nyíregyháza testvérvárosában, a német- országi Iserlohnban méhészkiállítást rendeznek, ahová magyar termelők jelentkezését is várják. Különös jelentőséget ad ennek az, hogy Németországban egyre inkább érdeklődnek a magyar méz felvásárlása iránt. A közgyűlés szervezői várnak minden érdeklődőt. Dojcsák A felkelő nap háza
