Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-14 / 189. szám
Hit — vallás UJ KELET 1995. augusztus 14., hétfő Három templom Mátészalkán Csonka Szatmár megye székhelye, Mátészalka közel 20-22 ezres lakosságával megyénk második legnagyobb városa, ősi református település. A gyülekezet napjainkban is aktív hitéletét mi sem mutatja jobban, hogy a közelmúltban átadták a város harmadik református templomát. Bartha Béla és Mónus Béla lelkészek megosztva végzik a lelkipásztori tevékenységet. A gyülekezet világi vezető testületének élén áll a lelkész és a gondnok. A lelkészek háromévente váltják az elnöki tisztet, most Bartha Béla a soros lelkész elnök. Mellette állnak a gondnokok, Lengyel József és Izsoó János. A gyülekezetről bővebb információkat Bartha Bélától kaptunk. Mátészalkán. Istentiszteletek ezeken a helyeken rendszeresen történnek. A vasárnapi istentiszteletek a következők: fél kilenckor az Északi lakótelepen, 10 órakor a városi templomban, 15 órakor az Új-telepen, és télen 17, nyáron 18 órától újra a városi templomban. Nagy ünnepeken (pünkösd, karácsony, húsvét) délelőtt kettőt is tartanak a városi „ősi” templomban, délelőtt fél kilenckor és tíz órakor. Mindhárom helyen tartanak gyermek-istentiszteleteket is. Nyírcsaholy, mint leányegyház, Mátészalkához tartozik, itt minden második vasárnap délelőtt fél tizenegykor van istentisztelet. Ezen kívül hétfőn este 6 órakor a városi templomban, szerda Az Északi lakótelepi új templom A rendszerváltás után két volt egyházi iskolájukért, melyek a templom mellett vannak, pénzbeli kártalanítás mellett döntöttek, mely ösz- szegből szeretetotthon építését tervezik. Mátészalka 1969-es várossá nyilvánítása után, a betelepülő embertömegekkel megnőtt a gyülekezet létszáma. A vasúton túl, az úgynevezett Új-telepen, az általános iskolában tartották az oda tartozók istentiszteleteit, mígnem ebben a közösségben megérlelődött a gondolat, hogy új templomot építsenek. Az ötvenes években megszerezték a szükséges telket, és 1970-re a gyülekezet adományaiból, valamint a gyülekezet közmunká- jával elkészült a megközelítőleg 100-120 fős befogadóképességű templom. Ezt követően kialakult egy újabb városrész, az Északi lakótelep. A 90-es években az itt élő reformátusok is saját kultuszhely emelése mellett döntöttek. A 100-120 fős modem, elektromos fűtéssel ellátott templom a mátészalkai születésű Lengyel István debreceni építészmérnök tervei alapján, közel 5 millió forintból épült fel. Ez egyrészt a gyülekezet adományaiból, másrészt közegyházi adományokból, harmadrészt holland testvéregyházak adományaiból jött össze. Az új kultuszhelyet 1994 november végén Dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szentelte fel. A városi „ősi” templommal együtt így három református templom van ma este 7 órakor az Északi lakótelepi templomban, csütörtökön este 6 órakor az Új-telepi templomban, csütörtökön este 7 órakor pedig a rácz- kerti iskolában vannak bibliaórák. Az ifjúsági bibliaórákra minden szombaton hat órakor a városi templom melletti gyülekezeti teremben kerül sor. Ehhez jönnek a mindennapi élet dolgai, keresztelés, esküvő, temetés. A gyülekezet tehát valóban aktív hitéletet él. Bartha Béla és Mónus Béla minden héten felváltva szolgálnak az istentiszteleteken. Ebben az évben alakult meg a református nőszövetség, amely egyebek között egyházi szeretetotthonok segítését végzi, például tésztát készítenek nekik. Van cserkészcsapatuk is, ők a közlemúltban voltak Hután táborozni. A gyülekezetben hat teológus is tevékenykedik, fele-fele arányban fiúk és lányok. Református hitoktatásban 1500-2000 gyerek részesül a városban. Ezek a gyerekek az óvodák, általános iskolák, szakközép- iskolák, a gimnázium és a szakmunkásképzők tanulóiból kerülnek ki. Az órákat lelkészek és hitoktatók adják, akik között vannak pedagógusok, és hitoktatói szakot végzettek is. A gyülekezet számára kirándulásokat is szerveznek, idén a Tiszafüred—Szolnok—Körösök vidéke—Gyula útvonalat járják be július 22—23-án. Dojcsák Tibor Heveim salóm aléchem (Békesség legyen veletek) Monumentális, tiszteletet parancsoló épület a Nyíregyházi Izraelita Hitközség zsinagógája, mementójaként az egykor itt élő nagyszámú zsidó lakosság virágzó hitéletének és igényességének. Impozáns falai között azonban, sajnos, ma már csak kevesen gyűlhetnek össze egy- egy istentisztelet alkalmával. — A holocaust súlyos évei alatt a nyíregyházi és a megyei zsidóság lélekszáma mintegy hatodára csökkent — kezdi beszámolóját a közösség jelenlegi helyzetéről, hitéletéről, Taglicht Béla, az izraelita hitközség kultúrfelelőse. Közösségünk azonban az aránylag kis taglétszám ellenére élénk tevékenységet folytat, ami kiterjed egyrészt a vallási élet folytatására és a tradíciók ápolására, másrészt pedig épületeink, tárgyi emlékeink karbantartására, megőrzésére. A hitközség vezetősége fő feladatának azt tekinti, hogy az egykori virágzó vallási életet továbbra is fenntartsa, így minden pénteken és szombaton este megtartjuk az istentiszteleteket, s nagy ünnepeink idején is igyekszünk szerény lehetőségeinkhez mérten a hagyományainkhoz igazodni, azokat gyakorolni. —A vallásgyakorlathoz kapcsolódóan, illetve azon túl milyen jellegű hagyományőrző tevékenységet folytatnak a hitközség tagjai? — Hitközösségünk keretében működik egy Kultúr- és egy Nőbizottság. A Nőbizottság hetenként tart összejövetelt, ahol megbeszélik a problémáikat és az olyan szociális kérdéseket, feladatokat megvitatják, mint például a beteglátogatás. Egyes ünnepeink alkalmával a kultúrbizottság közreműködésével kulturális programokat szervezünk, így már több ízben szerepeltek nálunk a Móricz Zsigmond Színház művészei is. Az elmúlt évben többek között a híres negyven tagú Goldmark kórust is vendégül láttuk, majd később meghívtuk a nagyváradi izraelita hitközség ifjúsági kórusát is. Szintén említésre méltó esemény volt a közelmúltban Steven Spielberg Schindler listája című Oscar- díjas filmjének a Krúdy moziban díjtalan belépés mellett történő vetítése is. Vezetőségünk és közösségünk egyik legfőbb feladata és gondja azonban a közelmúltban — és részben jelenleg is — a város és a megye egyetlen épen. maradt zsinagógájának felújítása, valamint a nyíregyházi Kótaji úti temetőnk rendben tartása és őrzése. A nyíregyházi Mártírok tere 6. szám alatti védett műemlékké nyilvánított zsinagógát a jelenlegi vezetőség központunk anyagi segítségével kívül-belül restaurálta és az elmúlt év október 9-én ünnepélyesen felavatta. Azóta a zsinagóga régi fényében áll hittestvéreink rendelkezésére. Mivel időskorú hittesfvéreink temetéséről is sajnos gyakran kell gondoskodnunk, és számos külföldi és itthon élő zsidó származású ember keresi fel hozzátartozói sírját, közösségünk fokozott figyelmet fordít temetőnk gondozására, a síremlékek karbantartására is. Azonkívül ez év március 24- én egy régi adósságunkat rendeztük, amikor felállíttattuk és felavattuk az önkormányzat külső falán a sétálóutcával szemben lévő oldalon egy nemes, humanista ember, Eötvös Károly emléktábláját, aki a három évig tartó hírhedt tisza- eszlári vérvádperben tizenöt ártatlanul gyanúsított és fogva tartott zsidó ember védője volt, s akinek nem kis szerepe volt abban, hogy a per vádlottait végül is felmentették és szabadon engedték. — Úgy tudom, a megyében máshol is sor került nemrégiben zsidó tárgyi emlékek felújítására. — Igen, példaértékű eset, hogy Beregsurányban az ottani nyugdíjas klub elnökének. Angolét Sándornak több éves fáradozásai révén sikerült a teljesen elvadult állapotban lévő zsidótemetőt rendbehozni. Tervéhez megnyerte a helyi környezetvédőket, valamint a Nemzeti Pantheon Alapítvány támogatását, így egy lelkes csoport eltávolította az évtizedes gazokat, szemeteket, helyreállította a sírokat, fákat ültetett és bekerítette a temetőt. A Beregsu- rányból elhurcolt 12 zsidó család emlékére oszlopot emeltek, amelyre felvésték az áldozatok nevét. Ezt az elismerésre méltó tevékenységet szeretnén a megye más elhagyatott és gondozatlan temetőjében is folytatni, és igyekszünk ehhez megnyerni a Honvédség, a különböző intézmények, egyházak, önkormányzatok támogatását, hogy legyenek segítségünkre a zsidó emlékek megőrzésében. Matyi Zsuzsanna Tábla a nyíregyházi zsidótemplom falán (Csonka R. felv.) Illés, a szenvedélyes próféta Az Ószövetség nagyjai közül — önálló ünnep keretében — egyedül Illés prófétáról emlékeznek meg a katolikus egyházban az egyházi év során. A zsidó történetírás és prófétairodalom egyik legkiemelkedőbb alakjával kapcsolatosan több érdekes és csodás történetet olvashatunk az Ószövetségi Királyok könyvében, valamint a prófétákról szóló fejezetekben. A történetírók tanúsága szerint Kr. e. 933-ban Salamon király halálát követően kettészakadt állam északi részének királya bevezette Izraelben a bálványimádást, s az igaz Isten prófétáit leölette. Egyedül Illés menekült meg. A próféta egy ideig a pusztában rejtőzködött, majd bátran Acháb király elé állt, s kérte, hogy a Kármel hegyére hívja össze a népet és Baal papjait. Ekkor Illés szemére vetette a népnek, hogy az igaz Isten mellett a pogány istent is imádja. „Meddig akartok még kétfelé sántikálni?” — kérdezte. Oltárt építtetett Baal papjaival, s ő maga is ezt tette. Majd azt javasolta, ne gyújtsanak alá. Amelyikük áldozata meggyullad, annak az istene az igaz Isten. őt imádják. Baal prófétái hiába kiáltoztak, oltáruk nem fogott tüzet. Ekkor Illés körül- árkolta, s vízzel le is locsolta az Istennek épített oltárt, majd csendesen imádkozott. Erre tűz gyulladt az oltáron, és elégette az áldozatot. A nép ujjongva ismerte el az Istent, és ünnepelte Illést, az igaz hit védelmezőjét. A hagyomány szerint Illés próféta nem halt meg, hanem tüzes szekér ragadta el, s egy forgószéllel felment az égbe. Titokzatos távozása miatt élt az elképzelés, hogy a messiási kor közeledtét a földre visszatérő Illés fogja meghirdetni. A Tábor helyén, Jézus színeváltozásakor két ószövetségi személy jelenik meg: Mózes és Illés. Mózes a törvényt jelképezi, Illés pedig a prófétákat. A katolikus egyház tanítása szerint jelenlétük Jézus mellett az Ó- és az Újszövetség kapcsolatát, a folytonosságot jelzi. M.Zs. Evangélikus szeretetotthon A már nem üzemelő Eötvös utcai Evangélikus Szeretetotthon utódjaként működik immár két éve Nyíregyházán az Emmaus Evangélikus Szeretetotthon. Közel hatvan idős ember érezheti azt a szeretetet, amelyet az intézmény vezetői és munkatársai nyújtanak. „Felismerni Jézust a szeretetben” — ezt hirdeti az Emmaus elnevezés. ízletes a reggeli Fotó: Bozsó Katalin