Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-14 / 189. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. augusztus 14., hétfő 3 Gazdajegyzők (11. számú körzet) Baracsi Endre A 41 éves gazdajegyző Nyír­bátorban született, igazi nagy családba, hiszen nyolcán test­vérek. A nagy családban az önzés ismeretlen fogalma, az I i _______ Ba racsi Endre egymással való nagyobb törő­dés mellett a szűkösség a mun­ka szeretetére, tiszteletére is megtanította testvéreivel együtt. Szülei háztáji gazdasá­gában serénykedve kapott ked­vet ahhoz, hogy választott szak­mája, élethivatása a mezőgaz­daság legyen. — A mátészalkai mezőgaz­dasági szakközépiskola diákja­ként érettségiztem — kezdte a „mondandóját” Baracsi Endre. — Innen az utam Szarvasra vezetett, a főiskola öntözés és meliorációs szakára, ahová az országos középiskolai verse­nyen elért eredményem alapján felvételi nélkül bekerülhettem. A diploma megszerzése után a mátészalkai Gazdaszövetség közvetítésével léphettem kap­csolatba a beregi rész szövet­kezeteivel. A beregdaróci Ba­rátság Tsz-hez szegődtem 1975-ben gyakornokként, vé­gigjárhattam a szövetkezet vezetői ranglétráját. Abban az időben indult a szö­vetkezetnél a húshasznú szar­vasmarha-tenyésztés. Hat hó­napi gyakornoki idő után meg­bíztak a telep vezetésével. Ez életem meghatározó élménye­inek egyike: jó eredményeket értünk el súlyra, minőségre egyaránt. Ezt követően, 1982- től — három telephelyen — ágazatvezető lettem. A tejter­melő telepünkkel többször me­gyei első helyezést értünk el. Később bővült a munkaköröm, a háztájiban megtermelt állatok értékesítését is elláttam, ennek révén közvetlen kapcsolat ala­kult ki a háztáji termelőkkel. A három községből — Bereg- daróc, Beregsurány, Márok- papi — 850 darab sertés érté­kesítését bonyolítottam le. Aztán jöttek a nagy idők, még nagyobb változásaikkal. 1994. márciusától falugazdász­ként tevékenykedtem a jelenle­gi gazdajegyzői körzetemben (ami két településsel, Vámos­atyával és Barabással csökkent, míg hárommal. Tarpávai, Gu- láccsal és Tivadarral nőtt). A termelők igénye szerint gya­korlatilag nincs változás, első­sorban a támogatások lehető­sége, a vetőmag, a szaporító­anyag, a tenyészállat kérdéskö­re jön szóba, no és a növény- védelem A körzet agrárszakemberei­nek segítsége nélkül szinte le­hetetlenné válna e feladat vég­zése. A szakmai tudás nélkülöz­hetetlen, ezt bizonyítják azok a területek, ahol a részaránytu­lajdonok kiadá­sát követően is szakemberek látják el a teen­dőket, mert azok elválnak a min­den szakmaisá­got nélkülöző területtől, le­gyen az gyü­mölcs, bármi! A körzetben egyik legjelen­tősebb a gyü­mölcstermesz­tés, elsősorban az almával való foglalkozás. Az utóbbi három évben — mivel mintegy 90 százalékban rende­zetté váltak a tulajdoni viszonyok — beindultak a gyümölcstelepí­tések, főleg a szilva, a körte, a meggy és a dió részesült előny­ben. Ezek többsége sajáterős be­ruházásként valósulhatott meg, kedvezőbb lehetőségek birtoká­ban, minden valószínűség sze­rint, megnövekedne a telepítési terv is. A korábban jelentős ál­lattenyésztés visszesett, a tíz év­vel ezelőtti egyedszám a harma­dára csökkent. Mindez azt hozta magával, hogy a korábban legelőként hasznosított területeket több településen is művelésbe fog­ták vagy teljesen magára hagy­ták. Ezek az ősgyepek igen gyenge, csupán 2—8 aranyko­rona-értékkel bírnak. A beregi rész az ország egyik legszebb területe. A természet idővel e legelőket is a birtokába veszi, viszont érdemes és szükséges is lenne a folyamatot erdő- telepítések révén meggyorsíta­ni: kocsányos tölgy és magas kőris ültetésével. Ehhez megfe­lelő támogatási források is szükségesek. Mindez munkale­hetőséget is kínálna az itteni embereknek. Fogadóóráim: hétfőn 8-tól 10-ig Gulácson, 10-től 12-ig Tivadaron, 13-tól 16-ig Tarpán; kedden: 8-tól 10-ig Hete-Fejér- csén, 10-től 12-ig Tákoson, 13- tól 16-ig Beregdarócon; szer­dán megyei értekezletek; csü­törtökön 8-tól 10-ig Csarodán, 10-től 12-ig Gelénesen; pénte­ken 8-tól 10-ig Beregsurányon, 10-tól 12-ig Márokpapin. A körzetben ipar nincs, három te­lepülésen működik szövetke­zet. A tél végén 21-en végez­ték el azt a 300 órás tanfolya­mot, amely méregraktár-kezelő és növényvédő munkás képe­sítést adott; mindannyian kivá­lóan felkészültek a vizsgára. Családommal Beregdarócon élünk, feleségem jelenleg ház­tartásbeli, korábban tsz-ekben dolgozott, két fiunk van: End­re szeptembertől első éves a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán,Béla most lesz nyol­cadikos. A történelemből is­mert királyi testvérviszály fia­inkra hál’ istennek nem jel­lemző. Lefler György A megyének vidám vasárnapja volt] Elveszett a lova? A győztesek díjai Lovasnap Nagyhalászban Nagyhalász várossá avatásá­nak alkalmából lovasfelvonu­lást. -bemutatót és -versenyt ren­deztek tavaly. A rendezvény oly jól sikerült, hogy a nagyhalászi önkormányzat elhatározta, ha­gyományt csinál belőle. Az el­képzelést hamarosan tett követ­te, a nagyhalásziak és a Nyírsé­gi Lovasegyesület közös szerve­zésével és támogatásával tegnap ismételten megrendezték a Nagyhalászi Lovasnapot. Az ünnepség — melynek ap­ropója többek között a Sarma­ságról érkezett testvérvárosi gyermekek szórakoztatása volt — a lovasok és a különböző fo-/ gatok felvonulásával kezdődött, majd a versenyek következtek. A lovasoknál kezdő ló, kezdő lovas és nyílt kategóriákban folyt a küzdelem a díjakért, a kettes fogatoknál pedig hintóval és úgynevezett lőcsös fogatok­kal versengtek. A közönséget is bevonták a díjazásba, ugyanis a nézők sza­vazatai alapján kiosztották a leg­szebb fogat címet is. Nem csak háton Juniális Plusz Rakamazon Ottjártunkkor javában foly­tak a rakamazi Juniális Plusz rendezvény előkészületei . Az árusok folyamatosan pakolták ki árujukat, a rendőr- és mun­kakutya-bemutató résztvevői a fák hűs árnya alatt gyönyörköd­tek a négylábú kedvencek ügyességében, a nézők pedig lassan szállingóztak az iskola sportpályájára. Az előzetesen kiadott programtervezet szerint a megnyitót követően rendőr- és munkakutya bemutató, vo­nalrugó verseny, Szerencse fel! (nyereményjáték), Aki mer, az nyer! (árverés), nótaest. tombo­lasorsolás és szabadtéri bál vár­ta a szórakozni és mulatni vá­gyókat. Horgászverseny a Marót-zugon A Marót-zugi tiszai holtág haltelepítését követően va­sárnap délelőtt hagyományos horgászversenyt rendezett a Nagyhalászi Textiles Hor­gászegyesület. A kizárólag egyesületi tagok részére élet­re hívott „vetélkedőn” több mint 200 horgász (férfiak, nők, kicsik és nagyok vegye­sen) mérte össze tudását. Az összessúly kategóriát ifj. Kelemen István nyerte 11 kiló 70 dekával, legnagyobb egye­di súly kategóriában Barcsik Ferenc diadalmaskodott 3 kiló 8 dekás fogásával. A da­rabszám kategóriában pedig Szaszala József nyerte el a pálmát 360 darabon felüli fo­gáseredménnyel. Ezenkívül női, ifjúsági és gyermek kategóriákban is osz­tott ki díjat az egyesület, vala­mint a nagyhalászi és az ibrányi önkormányzat az öt-öt, a tisza- berceli önkormányzat pedig a három legeredményesebb hor­gászt külön is megjutalmazta. Az összes fogáseredmény a becslések alapján meghaladta az egy mázsa halat. A látottak alapján mindenki jól érezte magát, s ami a leg­fontosabb, a gyermekek is szép számban kivették a részüket a horgászásból. Az utánpótlás terén tehát nincsen gond... Búcsú Gávavencsellőn Fotók: Bozsó Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents