Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-10 / 186. szám
6 1995. augusztus 10., csütörtök Mátészalka UJ KELET Blondel-termékek külföldön A jelenlegi Blondel Kft. a kisvárdai Blondel Fa és Fémipari Kft. és a mátészalkai POLY-U GMK fúziója által jött létre ebben az évben március elsején. A kft. tulajdonosai a budapesti Duna- holding Rt., valamint Márton László, Szabó Béla, Bársony Sándor és Imre Béla. — Milyen tevékenységet folytat a Blondel Kft? — kérdeztük Imre Bélát, az egyik tulajdonost. — Mondhatnám azt, hogy elég széleskörű termelést végzünk. Kisvárdán képkeretlécek, Blondel-keretek, konyhabútorok, füdőszoba- és kisbútorok, szekrénysorok, furnérozott iroda- és ebédlőbútorok, zsalugáteres ajtók, ablakok gyártása történik. Mátészalkán kárpitozott garnitúrák, heverők, faanyagok, egyedi méretű kárpitozott bútorok, illetve bármilyen egyedi tervezésű konyha- és szobabútorok gyártása folyik. Szuhakállón habszivacs-feldolgozást végeznek, és egyedi tervezésű korpuszbútorokat gyártanak. A termelőtevékenység mellett mindhárom helyen „asztalosok, kárpitosok szakboltját” is működtetünk, ahol gyakorlatilag bármilyen asztalos, kárpitos, alap- és segédanyagokat meg lehet vásárolni, valamint cégünk késztermékeit is termelői áron árusítjuk. Az üzemeinkben jelenleg is teljes kapacitással folyik a termelés, ami a bútoripar számára mindig nehéz nyár után, azt hiszem, nem kis dolog. — Úgy tudom, hogy Önök nem mindennapi, különleges munkákat is végeznek. — A kisvárdai üzemünkben a Nemzeti Múzeum felújításához gyártunk, illetve gyártottunk ajtókat, ablakokat. Most a Fegyverterem belsőépítészeti munkája van előkészületben. Ezenkívül több muzeális jellegű kastélyfelújítási munkáinak az elvégzésére is folynak tárgyalások. — A képkeretléc-gyártásuk is szinte egyedi a térségben... — Az épületasztalos munkákon kívül természetesen képkeretléceket is gyártunk, amit több országba is exportálunk, például Franciaországba, Belgiumba vagy Hollandiába. Ezzel kapcsolatosan augusztus hónapban két helyen is kiállítást tartunk, ahol a képkeretlécek mellett kárpitozott ülő- és többfunkciós garnitúrákat is kiállítunk. Az egyik kiállítási hely Koppenhága, a másik Frankfurt lesz. Az exportra gyártás mellett belföldi piacra szánt bútorokat is kifejlesztettünk. — Hol lehet megvásárolni termékeiket? — Az országban közel száz helyen árusítják, de a bolti hálózatunkat tovább kívánjuk bővíteni. Hisszük, hogy szakszerű hozzáértéssel célunkat meg tudjuk valósítani. Cégünk továbbra is a lakosság szolgálatában áll. Üzemeinkben várjuk megrendeléseiket: Asztalos—képkeret üzem 4600 Kisvárda, Városmajor út 54. Telefon: 45/ 420-061, 45/420-058, 45/ 420-054, Telefon/Fax: 45/ 420-059. Bútor- és kárpitosüzem 4700 Mátészalka, Gyár út 2. Telefon/Fax: 44/310-046. Habfeldolgozó üzem 3731 Szuhakálló, Szelesakna Pf.: 37. Telefon/Fax: 48/ 352-040. (X) Blondel Kft. Komplett üzemek - konténerből A mátészalkai MT System Konténergyártó Kft. az egyetlen olyan cég Magyar- országon, amely a legszigorúbb nemzetközi előírásoknak is megfelelő konténereket gyárt. A kis, mindössze ötven munkatársat foglalkoztató üzemben eddigi méreteiknek látszólag ellentmondó tervek érlelődnek. Bohus Pál ügyvezető igazgatóval beszélgettünk. — A konténergyár valamikor a Mezőgéphez tartozott, az új tulajdonos később a Mezőtrade System Rt.-é lett. 1994 márciusában a konténergyárat kivásárolták, így született meg az új cég. Ekkoriban már megvolt a tervezőgárdánk és jó kapcsolatban voltunk más magyar konténergyártókkal is, ezen együttműködésekből születtek meg a különböző konténerfajtáink. Magyarországon jelenleg egyedüli cég vagyunk, aki a legszigorúbb nemezetközi előírásoknak megfelelelő - úgynevezett ISO rendszerű - konténereket gyárt. Az ISO konténerek alapjában véve lehetnek közúti, vasúti és vízi szállításra alkalmas konténerek, de méretüket és felhasználási lehetőségeiket tekintve olyan sokfélék, hogy szinte lehetetlen lenne valamennyit felsorolni. Egy biztos: az igényeket bármilyen vonatkozásban ki tudjuk elégíteni. Csak saját fejlesztésünk alapján is mintegy kétszázféle konténer gyártási technológiájával rendelkezünk. Amikor a cég filozófiáját és működési területét meghatároztuk, maximálisan arra törekedtünk, hogy a volt Szovjetunió országaival kereskedjünk, hiszen megyénk abban az időben igen nagy mennyiségű élelmiszert exportált arrafelé. Ez azonban sajnos már nem olyan rendszerben és nem olyan volumennel működik, hogy a gyártókapacitásunkat le tudná kötni. Vannak még ugyan élelmiszerszállítások, de annak ellenére, hogy a külföldre történő szállítás konténerrel a legbiztonságosabb, sokan inkább különböző teherautókkal igyekeznek operálni. Az igazi hátrány mégis a hagyományosan jó keleti kapcsolatok leépülése, de már mutatkoznak biztató jelek, meglátásom szerint a FÁK országaiban is elindult egy egészséges fejlődési folyamat. Ezért keressük az olyan partnereket, akiknek az az érdekük, hogy a lehető legmegbízhatóbban tudjanak szállítani a keleti piacra. Arra is fel vagyunk készülve, hogy teherautókat alakítsunk át konténerszállításra alkalmas eszközzé. Mivel mi zömmel ipari tevékenységet folytatunk, olyan mezőgazdasággal, élelmiszeriparral foglalkozó partnereket keresünk, akiknek termékeit jelenleg is szállítják a volt Szovjetunióba és akik igényesek arra, hogy árujuk biztonságosan, kifogástalan állapotban érkezzen meg rendeltetési helyükre. Mivel a keleti piac az említett nehézségek miatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a nyugati piac felé kezdtünk kacsintgatni. A világ konténerpiaca nagyon behatárolt, ezért mi olyan lakómodulokat és szaniterkon- ténereket fejlesztettünk ki, melyekkel belföldön és külföldön is versenyképesek tudunk lenni. Német szállítmányozási- és lízingcégekkel léptünk kapcsolatba, akik saját márkanevük alatt be tudták vezetni termékeinket a világpiacra. Az említett lakómodulokat először német piacra gyártottuk, ezekből - ha kell - egész falukat, komplett kis húsüzemeket, víztisztító létesítményeket, halivadék-nevelőket és egyebeket lehet felépíteni. Nagy boldogság számunkra, hogy az ifjúsági atlétikai Európa-bajnokság előkészítő munkájában aktívan részt vehettünk - saját tervezésű és kivitelezésű célfotóberende- zéssel és két szaniterkon- ténerrel adtuk nevünket és termékünket a fontos eseményhez. Azért is boldognak vallhatjuk magunkat, mert fizetési gondjaink, tartozásaink nincsenek, biztos tartalékalapunk van, saját fejlesztéseinket meg tudjuk oldani. Ha elképzeléseink valóra válnak, akkor tíz év múlva Európa egyik meghatározó konténer- gyártó cége lehetünk és ezzel nagyban hozzájárulunk majd Mátészalka fejlődéséhez is. (X) Arccal a kiskereskedelem felé Az utóbbi időben kevés olyan áfész van, amely azzal dicsekedhetne, hogy a rendszerváltás után fenn tudott maradni és nem kellett alávetnie magát a hajdani dicső múltat sárba taszító csődeljárásnak. A Mátészalka és Vidéke Általános Forgalmazó és Értékesítő Szövetkezet azon kevesek közé tartozik, akik elmondhatják, hogy nemcsak fenn tudtak maradni, de a megváltozott körülményekhez igazodva biztonságos, nyereséget hozó gazdálkodást tudnak folytatni. A szövetkezet elnökével. Szombati Attilával beszélgettünk arról, hogy miként lehetséges ez. — A rendszerváltást követően létrejött szövetkezeti törvény egy átmeneti időszakra vonatkozott, 1992. június 30-ig a szövetkezeteknek új alapszabályt kellett megalkotniuk. A törvény szelleme azt sugallta, hogy elő kell segíteni az áfészek szétesését, a települések különválását. Ennek az elképzelésnek azonban nem volt reális gazdasági alapja, és itt szerencsére nem is volt ilyen kezdeményezés. A mai helyzetben a nagy működési területű tőkeerős szövetkezetek életképesebbek, amint az elszórt, magányos egységek. A mátészalkai ÁFÉSZ a nagy szövetkezetek csoportjába tartozik, hiszen a megyében az első három, országos szinten pedig az első negyven hely egyikén foglal helyet. Ez az eredmény az árbevételnek és a működési terület nagyságának köszönhető. Áprilistól kötelékünkbe tartozik a Győrtelek és Vidéke ÁFÉSZ is, mellyel együtt a városon kívül már 21 településen vagyunk jelen. Számba vettük, hogy az ÁFÉSZ struktúrája mennyire alkalmas arra, hogy helyt álljon egy kibontakozó piacgazdaságban. Rájöttünk, hogy addigi tevékenységi körünk túlságosan szerteágazó, ezért kivonultunk a vendéglátó- iparból, abbahagytuk a termeltetést, a felváráslást, és meghirdettük az „arccal a bolti kiskereskedelem felé” elvet. A bolti kiskereskedelemben is elsősorban a napi háztartási cikkek, élelmiszerek forgalmazására helyeztük a hangsúlyt, emellett pedig belevágtunk a mezőgazdasági eszközök forgalmazásába is. A profiltisztítás után pénzünk nyilvánvalóan nem lett több egyik napról a másikra, de azt is be kell látni, hogy azonos nagyságrendű áru forgalmazásához ma már jóval több pénzre van szükség, mint néhány évvel ezelőtt. A két-három évvel korábbi 120 milliós átlagkészlettel szemben 180 millióssal kell gazdálkodnunk. Léptünk abban is, hogy a kiskereskedelem háttereként létrehoztunk egy nagykereskedelmi bázist. Erre gazdasági okok miatt kényszerültünk rá, ugyanis az eddigi nagy- kereskedők kiskereskedelemmel is elkezdtek foglalkozni, ezért ellenlépésként mi is megjelentünk a nagykereskedelemben. A konurenciaharc erős, de nem félünk tőle. Úgy gondolom, hogy a tapasztalat, a szakértelem, a megfelelő pénzügyi és hálózati háttér meghozza a gyümölcsét. Az elmúlt évben a mátészalkai ÁFÉSZ működésében a fent említett cikkekben megállt a piacszűkülés, és ha nem is látványosan, de növekedett a piaci részesedésünk. Ennek oka az áru- összetétel és a kínálat színvonala, a reklámtevékenység, a boltok külsőbelső megjelenése, a dolgozók kereskedelmi munkához való hozzáállása, és nem utolsósorban az árpolitizálás. A mezőgazdasági cikkek forgalmazását a korábbi Kraszna Áruház megvásárlásával oldottuk meg, és 30 százalékos forgalomnövekedést értünk el. Ebben a profilban szeretnénk továbblépni, a technikai feltételrendszer kialakulóban van. A környékbeli emberek bizonyára tapasztalták, hogy tavaly májusban bútorforgalmazást kezdtünk el a Kraszna Áruház egy részében. Előzetesen ugyan nem fűztünk túl sok reményt ehhez a kezdeményezéshez, de a számok megnyugtató eredményről tanúskodnak. A cég stabilan megőrizte fizetőképességét. Ingatlanokat vásároltunk, és tavaly mintegy nyolcmillió forintot fordítottunk különböző infrastrukturális fenntartásokra és fejlesztésekre. A győrteleki régi ÁFÉSZ-központot most alakítják át diszkontáruházzá. Ezek a tények azt mutatják, hogy nemcsak átéljük az utóbbi nehéz éveket, de perspektivikusan a piacrészesedés fokozatos növelésére is tudunk törekedni. Mindig nyereségesek voltunk, az elmúlt évet is négymillió forinttal zártuk, melyből közel 3400 alaprészjeggyel rendelkező tagunknak 20 százalékos osztalékot fizettünk. Nagyon intenzív a propaganda- munkánk, viszont amit mi meghirdettünk, amit leírunk, az úgy is van, nincs benne semmi vevőcsalogató fortély, irreális ígéret. Örvendetes, hogy kialakult a piaci versenyhelyzet, de nem hiszem, hogy egyenlő feltételekkel vehetjük fel a versenyt a feketéző, illegális — ezért olcsó — árukat kínáló „kollégákkal”. Remélem, hogy a kormányzat sikerre tudja vinni a feketekereskedelem visz- szaszorítását célzó elképzeléseit, és mindenki azonos feltételekkel kapcsolódhat be egy egészséges piaci versenybe. A jövőre nézve túl nagy reményeink nem lehetnek. Hosszú idő kell még ahhoz, hogy a kereslet dinamikus — a mi munkánkat megkönnyítő — növekedése bekövetkezzen. A jelenlegi helyzetben csak az adott körülményekhez való rugalmas alkalmazkodással lehet eredményt elérni, az elvónt elképzeléseknek, célkitűzéseknek helye nincs. Meggyőződésem, hogy a mátészalkai ÁFÉSZ-nek van annyi ereje, szellemi kapacitása, hogy sikerrel tudja venni az újra meg újra felbukkanó akadályokat. Korrekt kereskedelmi munka, tisztességes kereskedelmi magatartás — ez a mi hitvallásunk. (X) Egy százéves társulat eredményei Éppen száz éve, hogy birtokosok, gazdák összefogásával Nagykárolyban megalakították az Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos-balparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatot, mely az Ecsedi-láp lecsapolásában, ár- és belvízvédelmi rendszerének kiépítésében a kor magas műszaki színvonalán állott. Ennek az egykori társulatnak az utóda a mátészalkai Ecsedi-láp-Krasz- nabalparti Vízgazdálkodási Társulat, melynek ügyvezető igazgatóját - Lőrincz Károlyt kértük meg arra, hogy meséljen a múltról, a jelenről és a jövőről. — A száz évvel ezelőtt alakult társulat magas műszaki színvonalát bizonyítja, hogy három év alatt megtörtént a 160 ezer hold vadlápi terület lecsapolása, védtöl- téseivel együtt megépült a 66 kilométer hosszú Kraszna- csatoma, valamint 18 darab 48 méter hosszú vashíd, 17 fahíd, számos betonhíd, 155 kilométer telefonvezeték. 12 millió köbméter földet mozgattak meg kézzel és Amerikából hozatott bágerekkel. Később megépült három korszerű gőzüzemű szivaty- tyútelep, melyből a nagyecsedi szivattyútelepen a kazánok által előállított gőz fel- használásával megindították az elektromos áram termelését is, ellátva ezzel Mátészalkán kívül 14 lápi település igényét. A lecsapolást követő időszakban a másod- és harmadrendű csatornák kiépítése következett, melyet a háborúk és a trianoni határ akadályoztak. A társulat életében történelmi múltnak számító időszak a fel- szabadulás utáni államosítással zárult le. Tízévi szünet következett. Állami akarattal, mező- gazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, tanácsok és magántermelők bevonásával 1958-tól életre hívott vízgazdálkodási társulatok összevonásából jött létre 1978- ban az Ecsedi-láp-Kraszna- balparti Vízgazdálkodási Társulat mai szervezete, melynek feladata a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulásból az állami tulajdonú közcélú csatornák fenntartása és felújítása lett. Társulatunk ezenfelüli kapacitását tagjaink megrendelésével töltötte ki: belterületi vízrendezéssel, meliorációs munkákkal (drénezéssel). Szakmai, műszaki és technikai felkészültségben megerősödött, pénzügyileg stabil társulatunk akkor kényszerült vállalkozásra az 1980-as évek elején, amikor a meliorációs fejlesztési beruházások kifulladtak és elmaradt az állami támogatás a vízrendezési művek fejlesztéséhez. Először ivóvízhálózat, szennyvízcsatornázás, szennyvíztelep építésére vállalkoztunk, később egy merész gondolattal távközlési hálózatok építésére is. Ebben eljutottunk az optikai kábel telepítéséig és az előfizetői készülék elhelyezéséig. Ehhez persze képeztük magunkat is. Ma teljes árbevételünk 85 százaléka innen származik, ebből élünk. 1994. évi árbevételünk 270 millió forint, létszámunk 77 fő. Az 1995.; évi üzleti tervünk már félmilliárdos szerződésállományt tartalmaz. Elődeink nyomába azonban nem léphetünk, számukra a kor emberparancsa ettől több volt. A centenáriumi évfordulón a nagyecsedi szivattyútelepet Péchy Lászlóról, a társulat első igazgató-főmérnökéről neveztük el, aki a lecsapolá- si és szabályozási munkákban szerzett múlhatatlan érdemeket. (X)
