Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-10 / 186. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. augusztus 10., csütörtök 3 Gazdajegyzők (8. sz. körzet) Demeter László Demeter László a maga 52 évével — ahogyan ő fogal­mazott — a kamarai gazda­jegyzők csapatának a do­yenje (korelnöke). Kilenc te­lepülés — Ajak, Anarcs, Dögé, Fényeslitke, Gyulahá­za, Kékese, Kisvárda, Sza- bolcsbáka, Szabolcsveres- mart — gazdajegyzői teen­dőit látja el. I Demeter László — Tizennyolc évig voltam mezőgazdasági szakfel­ügyelő — kezdett eddigi pá­lyafutásának felelevenítésébe Demeter László —, előbb já­rási hivatali szinten tevékeny­kedtem, majd később a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályára kerül­tem. Két diplomával rendel­kezem, a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola kertész szakán végeztem, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki ka­rának munkavédelmi szakán. Mindezek mellett — mert a tanulásból sohasem elég — államigazgatási szakvizsgát és növényvédelmi szakvizs­gát tettem. Most, hogy utána­számolok, már negyed száza­da, hogy bírósági igazságügyi szakértőként is tevékenyke­dem. A mezőgazdaságban eltöl­tött „hivatalnokoskodásom” mellett a termelésben is dol­goztam, a dombrádi téesznél voltam a helikopteres szolgá­lat ágazatvezetője. Munkám során igen kiterjedt kapcsola­tokra tettem, tehettem szert, amely feltétlen segítője a ka­marai gazdajegyzői tevé­kenységemnek. E feladatot szolgálatnak tartom, s ebbeni szerepemben kívánok megfe­lelni a gazdajegyzői munka­kör általános és konkrét fel­adatelvárásainak. Általános feladat a kamarai tagok regisztrálása, a körzet gazdasági bizottságai munká­jának segítése, a titkári teen­dők ellátása, kapcsolattartás a települési önkormányzatok­kal stb. Konkrét kérdésekben is tudnunk kell segíteni, töb­bek között feladatunk a kü­lönböző támogatási lehető­ségekről és azok feltételeiről való termelői tájékoztatás. Naprakész információkkal kell rendelkeznünk a hitele­zési előírásokról, ennek alap­ján segítséget nyújtunk a pá­lyázatok és az üzleti tervek elkészítésében: A termelés mellett fontos a piacszervezési feladatok segí­tése is. Ennek keretében tájé­koztatjuk az agrárkamarával kapcsolatban lévőket a be­szerzési-értékesítési lehető­ségekről, de közreműködünk a kamarai tagok és a kama­rán kívüli szervezetek közöt­ti kapcsolatok kiépítésében is. Figyelemmel kísérjük a piac szereplőit, igyekszünk ki­szűrni az etikátlan magatar­tást tanúsítókat. A gazda­jegyzők elsősorban a kama­rai tagok részére „szolgáltat­nak”, de természetesen min­den hozzájuk fordulón igye­keznek segíteni. A kamarai gazdajegyzőket a körzeteken belül kialakított fogadóhelyiségekben lehet elérni, amelyek többnyire a polgármesteri hivatalokban kaptak helyet. Fogadóóráim heti ütemezése: hétfőn 8-tól 10 óráig Fényeslitkén, 10.15- től 12-ig Dögén, 13.30-tól 16-ig Ajakon, kedden 8-tól 10-ig Anarc son, 10.15-től 12- ig Szabolcsbákán, 13.30-tól 16-ig Gyulaházán, szerdán megyei értekezletek, csütör­tökön 8-tól 10-ig Kékesén, 10.15-től 12-ig Szabolcs- veresmarton, pénteken Kis­várdán — 8-tól 12-ig — tar­tok fogadóórát. Az eddigi tapasztalatok alapján a legtöbben a vissza nem térítendő mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolato­san kerestek meg, de szép számmal fordultak, fordulnak hozzám növényvédelmi kér­désekkel, az állattenyésztés gondjával-bajával. Minden bizonnyal ismeretes az ajaki „uborka-demonstráció”, amely nemcsak helyi, de or­szágos problémaként is je­lentkezett. Eljártam az ügy­ben, s a Pappker Kft. a kivo­nulást követő vasárnap dél­után meg is kezdte a velük szerződésben lévőktől az uborka felvásárlását. A körzet kilenc településé­re általánosságban jellemző a téli alma, a burgonya és a kukorica termesztése, míg Ajakon mindemellett jelentős a zöldségtermesztési kultúra. Az itt élők szorgalma nem könnyű kenyeret terem, ke­ményen meg kell dolgozniuk az előbbrejutásért, a gyarapo­dásért. Demeter László családjával Kisvárdán él. Korából pár évet nyugodtan letagadhatna, afféle „örökmozgó”, több fel­adatot is felvállaló és teljesítő típus. Önkormányzati képvi­selő volt (sőt, indult a kisvár- dai polgármesteri székért is — „amely csatában a jobbik győzött” , ismeri el sportsze­rűen akkori alulmaradását), s mint tántorítatlan sportrajon­gó a legutóbbi időkig a Kis- várdai SE elnöki tisztét is be­töltötte, sokáig NB Il-es játékvezető volt. Felesége az öregek napkö­zi otthonának a szakmai irá­nyítója, három saját gyerme­kük — Dénes, Boglárka és a család Benjáminjának számí­tó, hétéves Balázs — mellett nevelt gyermekük is van: Popovics István, szülei el­hunytak, s ő, a most ötödik osztályba készülő nebuló szerető családot tudhat maga körül, a „gyerekek” is test­vérként szeretik, kezelik. Dé­nes 21 éves autó-motorsze- relő, Boglárka a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola má­sodéves hallgatójává lép elő szeptemberben, és Balázs is erősen várja az említett hónap kezdetét. Lefler György „A megyegyűlés ne legyen túlpolitizált!” (Folytatás az 1. oldalról) Együd János alelnökké vá­lasztásában sem a hovatartozá­sa döntött, hanem az, hogy mind a többség, mind pedig az ellenzék elfogadta őt. —Ha végül is a pártalkuk so­rán minden tisztségben, bizott­sági helyben megegyzetek, ak­kor miért jött létre szinte a meg­egyezéssel egy időben a plat­form? E. J.: — Az első egyhónapos képviselői munka során tapasz­taltuk, hogy hangadók vezeté­sével erőteljes politizálás fo­lyik. —... a háttérben... E. J.: — Ezt ránk szokták mondani, hogy háttérpolitizá­lást folytatunk, de ez nem így van. Megvitatunk mindent, ál­lást is foglalunk, de nálunk sen­kire nézve nem kötelezőek az állásfoglalások, hanem min­denki belátása szerint dönt. Nem egy példa van arra, hogy szétszavazott a platform a tagok egyéni meglátása szerint. Ve­lem is volt ilyen... Mint humán- politikával foglalkozó szakem­ber nem értettem egyet a töb­biek véleményével. — Végül is milyen tömörülés a platform? Meg lehet ezt pon­tosan fogalmazni? — A platform frakciójellegű tömörülés. Az első perctől kezdve éreztük, hogy előbb- utóbb a közgyűlés a szervezeti és működési szabályzatban fogja szabályozni a frakciók helyét, szerepét. A legutóbbi megyegyűlésen ki is mondtuk, hogy frakciót csak minimum Sulyok József nem tartózko­dott az elmúlt héten Tiszavas- váriban, így hozzá csak a hét elején jutott el az Új Kelet pén­teki száma. Ebben a számunk­ban interjút közöltünk dr. Oláh Albertiéi, és a megyegyűléssel foglalkozó részben a megye­gyűlés alelnöke többek között kifejtette véleményét a szocia­lista frakcióban dolgozó, a leg­utóbbi közgyűlésen „az össze­férhetetlenséget bolyga­tó” Sulyok Józsefről. Tisza- vasvári polgármestere arra kér­te szerkesztőségünket, hogy legyen módja ezekre a felveté­sekre válaszolni. — Tárgyi tévedés az, hogy kétszer voltam megyei elnökje­lölt. Az előző ciklusban nem, csak most az egyszer voltam je­lölt. Érdekessége ennek a jelölt­ségnek, hogy először a másik oldal kért fel, utána lettem az MSZP—SZDSZ és az Agrár­szövetségjelöltje. Nagyon büsz­ke vagyok erre. Számomra nem kis dolog, hogy erre a magas po­zícióra engem alkalmasnak vél­tek. Nem csak ő ismer engem nagyon régóta, hanem én is őt. Ideje lenne átértékelnie a me­gyegyűlésben végzett munkáját. Annak a többségi koalíciónak, amit a megye vezetésére létre­hoztak, és amelyben a baloldal­tól a jobboldalig mindenki he­lyet kapott, nem lehet más kö­vetkezménye, csak ez. Csak a hatalomért nem érdemes koalí­cióban részt venni vagy koalí­ciót létrehozni. Oláh Albert nyilatkozatában több ellentmondást vélek felfe­dezni. Az alelnökségével ösz­hat fő alkothat. A képviselői mandátumhoz jutott 2—3 fős tömörülések, még ha tagjai is a többségi koalíciónak nem je­lentenek olyan erőt, mintha frakciót alkotnának. Megőrizve mindenki számára a szabad véleményformálást, ezért hoz­tuk létre a platformot. —Mi alapján dőlt el az, hogy kiket vesznek be és kiket nem a platformba? Ha jól tudom, pél­dául a kisgazdákat meg sem keresték. E. J.: — Nem kértünk fel külön senkit. Volt néhány em­ber, aki a szervezés élére állt. Szerintem a képviselők közül mindenki tudott rólunk, s akije­lezte, hogy szívesen jön hoz­zánk, mi befogadtuk. Ma is van olyan koalíciós képviselő, aki nem tagja a tömörülésnek, de egyszer-egyszer eljön a megbe­széléseinkre. — A platform eddig mind­össze egyetlenegyszer nyilvá­nult meg nyilvánosan a közgyű­lésben, amikor Darvai Sándor bejelentette létrejöttét, majd elkezdte!ték) bolygatni Hamvas és Oláh alelnökök összeférhe­tetlenségét. Utólag elmondhat­juk, hogy nem volt túl szeren­csés a színre lépés. E. J.: — Sajnálom Darvai Sanyi barátomat, hogy a nevét összehozzák az összeférhetet­lenségi kérdéssel. Ennek kap­csán elmondtak róla több kriti­kai észrevételt, mint például azt, hogy sértődött ember. Nem igaz. Ráadásul az alelnökök összeférhetetlensége nem függ össze a platformmal. Ez nem a szefüggő lépéseket valójában nem én kezdeményeztem, ha­nem a platform. Én csak egy kérdést tettem fel a legutóbbi ülésen a főjegyző számára, melyben a rábízott feladat vég­rehajtásáról érdeklődtem. Ezek után nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy a kisvárdai önkor­mányzat el mer-e követni mu­lasztásos törvénysértést, amit akkor követ el, ha nem állapít­ja meg, hogy jelen pillanatban polgármestere összeférhetetlen pozícióban van. Ez nem mér­legelési kérdés, ebben dönteni kell. Ha nem teszi, akkor a köz- igazgatási hivatalnak kötelessé­ge ezzel élni. Oláh úr rosszul méri fel a helyzetét, miközben azt magyarázza, hogy miért tartja az összeférhetetlenséget nem összeférhetetlennek. Én is egyetértek azzal, hogy Zilahi úrnak rendet kellene teremteni, de leghamarabb a tisztség- viselői karon belül kell ezt el­kezdenie. Mindenkinek tisztá­ban kell lennie helyével, szere­pével és nem utolsósorban fel­adataival. Nekem sem Oláh úrral, sem Hamvas úrral nincs semmi ba­jom, de a megyegyűlésnek törvényesen kell működnie. Igyekszem a jövőben is tartóz­kodni attól, hogy személyeket megsértsek, de a törvényes működés érdekében a további­akban is fel fogok szólalni. Ezekben a dolgokban nem szoktam egyeztetni senkivel, észrevételeimet mint Sulyok József teszem meg. (száraz) mi állásfoglalásunk. Ő mint jo­gászember vetette fel ezt a problémát. Szó sincs tehát ar­ról, hogy — bár tagja a plat­formnak — ő a tömörülés ne­vében állt volna fel a közgyű­lésen. Ezt Darvai úr egyébként maga is elismeri, hangoztatja is. O. G.: — A közgyűlést meg­előző ülésen ez valóban téma volt, de ő nem kapott arra fel­hatalmazást, hogy a többiek nevében cselekedjen. Egymás közötti beszélgetésen az össze­férhetetlenség február óta több­ször is szóba került, de semmi több ennél. Tudtommal más frakciókban beszéltek arról, hogy mi a helyzet az összefér­hetetlenséggel. —Együd úr, Önnek milyen a viszonya másik két alelnöktár- sával? E. J.: —Megvagyunk egymás mellett, tesszük a dolgunkat. Ha vannak olyan kérdések, amiket meg kell beszélni, akkor megbe­széljük. Nekem személy szerint nincs összeférhetetlenségem. Mindenkit elfogadok. Ha a jog azt mondja, hogy nincs összefér­hetetlenség, tudomásul veszem. Ha viszont a jog szerint fennáll az összeférhetetlenség, akkor tisztázni kell a helyzetet. Szá­momra egyértelmű volt ez a do­log, hiszen én az alelnökség mi­att mondtam le a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatói megbízatásáról, pontosabban kértem, hogy fizetés nélküli sza­badságra mehessek. A GYIVI igazgatóját ugyanis a megyegyű­lés nevezi ki. — Mikor lesz a platformnak programja? E. J.: — Nem bízom abban, hogy a platformnak lesz egy­séges programja, hiszen a tö­mörülésben részt vevő pártok és szervezetek nem képeznek ideológiai, politikai egységet, olyan irányt, amit meg lehetne fogalmazni. — Mennyire egységes a köz­gyűlés többségi koalíciója? E. J.: — Ez a közgyűlés már nem az, ami decemberben meg­alakult. Menet közben alakult, olyan emberek kerültek be a s megyei politikai vérkeringésbe — velem együtt —, akik koráb­ban nem vettek ebben részt. Bennem is és a képviselők egy részében is nagyon sok kétely megfogalmazódik tapasztalata­ink alapján. Lehet, hogy ebben a mi naivságunk is hibás. Pél­dául Oláh Albert és Hamvas László is profi politikus, akik több éve alakítják a megye po­litikai erőviszonyait. Vélemé­nyem szerint a megyei közgyű­lésnek nem le kellene képezni az Országgyűlést meg a pártok magyarországi felállását, ha­nem mint a megyei közgyűlés­nek. például a megyei szociá­lis kérdésekkel, oktatási felada­tokkal. mentálhigiéniés problé­mákkal kellene foglalkozni, hogy csak a saját területemről hozzak néhány példát. —Önök szerint mennyi esély van arra, hogy a platform ki­váljon a Választási Szövet­ségből és az MSZP-vei alkos­son koalíciót? Természetesen ekkor Zilahi úr vagy lemond, vagy kisebbségből irányítja a megyegyűlést... O. G.: — A platform nem azért jött létre, hogy ide vagy oda üljön. A platformnak az a szerepe, segítse a megyegyű­lést abban, hogy ne legyen túl­politizált. Nincs kizárva, hogy szakmai kérdésekben nem tá­mogatunk majd a jövőben szo­cialista elképzelést, de szerve­zetileg ezért nem szükséges koalíciót alkotni. Ha viszont lelkiismeretűnk azt diktálja, ak­kor a Polgári Szövetséggel fo­gunk együtt szavazni. E. J.: — A kérdésben meg­fogalmazott lehetőség több do­log miatt is elképzelhetetlen. Mi például az első perctől kezd­ve Zilahi Józseffel képzeltük el — és képzeljük el ma is — a megyei önkormányzat vezeté­sét, a szocialistáknak megvan a maguk jelöltje. Ez a felvetés egyébként megint azt jelzi, hogy valaki vagy valakik oszt­ják a háttérben a lapokat és sze­retnék, ha azt a platform felven­né. Nem vesszük föl... Száraz Attila Uj templom Nagyecseden A görög katolikus közösség új templomot épített Nagy­ecseden, melyet az elmúlt vasárnap szentelt fel dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi püspök nagyszámú ecsedi és környék­beli hívó' részvételével Kép és szöveg: Szamosi István Sulyok József válasza „Én csak kérdeztem...”

Next

/
Thumbnails
Contents