Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-09 / 185. szám

1995. augusztus 9., szerda A munkáltató fizeti az üzemorvost Közelkép Fogászat és üzemegészségügy A kormány egyik nyári rendelete „eredményeképpen” jú­lius 1-jétől beszűkült a fogászat területén a biztosítási ala­pon való ingyenes ellátásra jogosultság. Továbbra is térítés- mentesen veheti igénybe bárki a sürgősségi ellátás kereté­ben a heveny gyulladásos betegségek és a balesetek követ­kezményeinek ellátását, gyógyítását, továbbá — 18 éves ko­rig — a gyermek- és ifjúsági elsődleges megelőző fogászati ellátást, a plasztikus tömést, a foggyökér-, az íny- és száj- nyálkahártya-kezeléseket, valamint a fogszabályozást. A sorkatonák a sürgősségi ellátáson túl ingyen vehetik igénybe az egygyökerű fogak kezelését, a plasztikus tömést, a fogkőeltávolítást és az íny­elváltozások kezelését. Ezek az ellátási formák érvényesek a terhes nőkre, a terhesség megállapításától a szülést követő kilencven napig. A nyugdíjasoknak ezen túl még a rágóképesség helyreállításá­ért sem kell fizetni. A fogtech­nikai költségek azonban min­denkire teljesáras költségeket rónak. A jogszabályok válto­zásával Nyíregyháza Egész­ségügyi Alapellátási Igazga­tóságának is át kellett gondol­ni a megyeszékhely fogászati helyzetét. Erről beszégettünk dr. Barta Tibor orvos-igazga­tóval. — A kormányrendelet ér­telmében az egészségbiztosí­tó kizárólag a gyermek-, is­kola- és ifjúsági fogászati el­látást nyújtó szolgálatoknak az 1994. évi alapelőirányzat 10 százalékával megemelt összegét biztosítja — tájékoz­tatott Barta doktor. — A le­galább heti hat órában iskola- orvosi feladatokat ellátó ren­delők a tavalyi előirányzat hetven, a többi — a felnőtt — fogorvosi rendelők ötven szá­zalékát kapják. Az említette­ket figyelembe véve a társa­dalombiztosítás szeptember 1-jétől havonta kétmillió fo­rinttal kevesebb összeget biz­tosít a fogászati ellátásra. Az önkormányzatok számára központilag ellátási normát kellene előírni, és ennek alap­ján biztosítani a későbbiekben a finanszírozást. Az aktív korú lakosság sürgősségi ellátásán kívüli feladatok miatt az ellá­tóhálózatot jelentősen át kell szervezni. — Mit tett eddig igazgató­ságuk? — Alternatívákat kértünk a városban dolgozó fogorvo­soktól, hogy az új rendszerben milyen formában kívánnak to­vább dolgozni. Az egyezteté­sek után a kollégák azon vé­leményüket fogalmazták meg, hogy a még hiányzó rendele­tek, valamint az 1996. évi egészségbiztosítási finanszí­rozási ismeretek hiányában nem tudnak dönteni semmi­lyen vállalkozási forma mel­lett, maradnak közalkalmazot­tak. Valamennyien területi el­látási kötelezettséget vállal­tak, így indokolt, hogy az ön- kormányzat legalább egy ide­ig térítésmentesen biztosítsa számukra a gyógyításhoz szükséges felszerelést, illetve helyiséget. Az önkormányzat­nak hosszabb távon az az ér­deke, hogy annyi fogorvosi rendelőt biztosítson ingyene­sen az ellátáshoz, amennyi a számára kötelezően előírt fel­adatokhoz szükséges. látás formáiról, a privatizázió lehetőségeiről, feltételeiről. — Milyen változások érin­tik a üzemegészségügyet? — Törvény alapján a fog­lalkozás-egészségügyi ellá­tást a munkáltatónak kell biztosítania. Erre a társada­lombiztosító július 1-jétől Kinek, meddig és mire futja? — Ezek alapján lehetnek fe­leslegesfogorvosok is... — Számításaink alapján a biztosító által finanszírozott feladatok ellátásához a jelenleg közalkalmazottként dolgozó fogorvosok közül húsz elegen­dő, így tizenkét praxis mű­ködtetése feleslegessé válik. Amennyiben igénylik az álta­luk használt rendelőket, méltá­nyos díj ellenében tovább bé­relhetik. A gépekre, felszerelé­sekre egy lízingszerű megoldás is számításba jöhet. Intézetünk­ben — tudomásom szerint az országban egyedül — 1994. január 1-jétől praxisonként kü­lön rögzítettük a működéssel kapcsolatos költségeket, ugyan­azon év novemberétől pedig a biztosító által meghatározott formában rögzítettük a teljesít­ményeket. E két adat lehetővé teszi, hogy az önként privatizá­cióra vállalkozó kollégák hiá­nyában objektiven lehessen dönteni abban a kérdésben, hogy kik kényszerüljenek kény­szervállalkozásba. A későbbiekben az önkor­mányzati feladatokat ellátó pra­xisok részére lehetővé tehetjük a vállalkozási formában történő működést. A helyi önkormány­zat döntheti el — rendeletter­vezetek értelmében —, hogy mely fogászati praxisokat mi­lyen feltételek mellett akarja privatizálni. A magánosítás le­het valóságos, így az épület és az eszközök is az orvos tulaj­donát képezhetik. A másik eset­ben a fogászok bérlik a rendelőt és annak felszereléseit. Az egészségbiztosítási pénztár szerződést fog kötni az önkor­mányzattal — a háziorvosi el­látáshoz hasonlóan — a társa­dalombiztosítás által finanszí­rozott fogorvosi tevékenységek biztosítására. A szerződések ismeretében dönthet majd az önkormányzat a fogorvosi el­Fotó: Harascsák nem biztosít finanszírozást. Tekintettel az átmeneti idő­szakra, az előző két hónapban a működő üzemegészségügyi ellátást nyújtó rendelések még kaptak támogatást, ez a teher azonban már csak a munkáltatóra hárul. Egy kor­mányrendelet értelmében a munkáltatóknak a munkavál­lalói létszámot és a tevékeny­ségi kört, valamint a foglal­kozás-egészségügyi szolgál­tatásjövőbeli biztosítási mód­jának a tervezetét meg kell küldeni az ANTSZ városi in­tézetének. Azon munkahelye­ken, ahol nincs üzemorvos, térítési díjat fizetnek a szol­gáltatást nyújtóknak. A díjtételek — a dolgozók munkájának veszélyességétől függően — személyenként évente 3200—6500 forint. A szolgáltatás igénybevétele kötelező, megtörténtét a tisz­tiorvosi szolgálat ellenőrzi. A várható változások miatt lehetőség nyílik arra, hogy a jelenleg közalkalmazotti jog­viszonyban álló orvosok és szakdolgozók státusa meg­maradjon, vagy vállal lati al­kalmazásban, illetve vállalko­zásként folytassák munkáju­kat. Az átalakulásnak e terü­leten is folyamatosan kell tör­ténnie, a szakmai, ellátási és személyi problémák kellő mérlegelésével. Figyelembe véve a foglalkozás-egészség­ügy kötelező jellegét, továb­bá az önkormányzati intéz­ményekben dolgozók magas létszámát, mérlegelni kell, hogy gazdaságossági szem­pontból célszerű lenne létre­hozni az Egészségügyi Alap- ellátási Igazgatóság szerveze­tén belül egy alapellátást biz­tosító üzemegészségügy­szervezetet, amely költségét az önkormányzat fedezné. Kovácsvölgyi I UJ KELET Kapcsolatépítésre helyezett hangsúllyal Másodszor is AGRO-FOOD Alig ötven nap múlva, szeptember 27-én öt napra megnyit­ja kapuit a II. AGRO-FOOD Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár a sóstói Múzeumfalu hét és fél hektáros, a régi idők vásári hangulatát kölcsönző területén. A tavaly megrendezett első, háromhatár-szegleti mezőgaz­dasági és élelmiszeripari sereg­szemle fontos gazdasági kap­csolatépítési szerepet töltött be a hazai kiállítások között. Ezt bizonyította, hogy 118 belföldi és 27 külföldi kiállító hozta el legér­demesebb termékeit, s több mint 35 ezer szak­embert és érdeklődőt vonzott a vásár. — Alig zárta kapuit az első sóstói szakki­állítás, már el is kezd­tük az idei rendezvény megszervezését — mondta Tininszky Gá­bor, a Fimex Fair Bt. rendezvényszervező menedzsere. — Na­gyon jól haladnak az előkészítések, mert például időarányosan tekintve a tavalyihoz képest már most sokkal többen jelentkeztek — nemcsak hazai, hanem külföldi cégek és vál­lalkozók is — kiállító­nak. Az idei elképzelő- -------­sün k az volt, hogy az üzletemberek számára az el­múlt évihez képest, ha lehet még csábítóbb, üzletileg hasz­nosabb legyen az AGRO-FOOD- on való részvétel. Az 1995-ös rendezvényen nagy hangsúlyt fektetünk az üzletember-meg­beszélésekre. S hogy minél több potenciális partner talál­kozhasson, ezért felvettük a kapcsolatot — a magyar külke­reskedelmi kirendeltségeken és Tininszky Gábor vállalkozássegítő cégeken ke­resztül — például az Ukrán Mezőgazdasági és Élelmiszer­ipari Minisztériummal vagy a Román Gazdasági Kamarával. Az eddigi visszajelzések szerint szeptemberben mintegy 40 ki­jevi és Kijev környéki és több mint 30 román mezőgazdasági szakember látogatására számít­hatunk. A kiállítás tartalmasabbá téte­le miatt három nyílt szakmai napot iktattunk be, egy-egy jól behatárolható témacsoportra alapozva. Ilyen lesz például az állattenyésztés vagy a növényter­mesztés problémáit megvitató szakmai nap, összesen több mint 20 előadással és konzultációval, és vár­hatóan külön Agroker szakmai napot is rende­zünk a kiállításon. Ezek­kel párhuzamos prog­ramként valósulnak meg az ukrán—magyar, román—magyar üzlet­ember-találkozók is. A látogatóknak ked­vezve szerveztünk egy kertbarát találkozót, de lesznek lovasbemuta­tók, állat- és termék­börzék, népművésze­ti kirakodóvásárok, ökörsütések, szabadté­ri birkapörkölt- és ha­lászléfőzések is. Az ötnapos kiállítás kiemelt kísérőrendez­vénye a Sóstófürdői Oktatási Központban zajló, a Fenntartható fejlődés Magyarország háromhatár-szegleté- ben című szinpózium lesz, melyet a GATE Mező- gazdasági Főiskolai Kara az MTA megyei testületével kö­zösen szervez. —vip— Adó­✓ Régóta húzódik már Nyír­egyháza környékén, a tanya­bokrokban, pontosabban a kül­területen élők buszközlekedési támogatása. Ennek orvoslásá­ra a városi önkormányzat az év elején el is különített ötmillió forintot. Sajnos, a napokban érkezett APEH-állásfoglalás szerint, ha a tarifahatár után tá­mogatást ad a város —- hiába tartozik az azt követő terület még közigazgatásilag a megye- székhelyhez —, akkor az adó­köteles. A kedvezmény után 44 %-os személyi jövedelem- adót kell fizetni. Ez tehát azt jelenti, ha a városatyák támo­gatni kívánják a külterületen élőket, akkor a már megszava­zott ötmillió forinthoz további 2,2-t kell elkülöníteni a célra. A végső szót a közeljövőben valamelyik soron következő ülésen mondja a nyíregyházi önkormányzat. (sz. a.) Szindbád visszanéz A jó öreg Krúdy meg­fordult, s most éppen a róla elnevezett szálló felé néz. Talán azon elmél­kedik, hogy ahol egyko­ron igazi krúdys lako­mák voltak, ott most sem­mit sem kínálnak. Mandala NYÍREGYHÁZI SZABADTÉRI SZÍNPAD 9- én, 21.00 órakor: Áll a bál a körhintán címmel Komár László lemezbemutató koncert­je régi slágerekkel és Elvis-szá- mokkal. Két és fél órás show élő zenekarral. 10- én, 21.00 órakor: A Beregszászi Illyés Gyula Szín­ház előadása. Bocaccio: De­kameron. Erotikus komédia a Sólyompecsenye című novel­la alapján. 11- én, 21.00 órakor: A Mandala Színház előadása: Webber: József és a bűvös kabát. 12- én, 21.15 órakor: A padlás. Balázs Péter vendég- szereplésével. A vendégmű­vész utolsó nyári vendégjáté­ka, mely előtt 20 órai kezdet­tel a Korona Szállóban Ho­gyan mondjam el neked? cím­mel talkshow lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents