Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-09 / 185. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. augusztus 9., szerda A ma embere az atombombáról Erőfitogtatás, semmi más Ötven évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án eg.v B-52-es amerikai bombázó végrehajtotta a történelem első atomtámadását Hirosima japán város ellen. Három nappal később, augusztus 9-én a második atombomba Nagaszakira hullott. Emberek százezrei pusztultak el, vagy lettek nyomorékká. Másnap a japán kormány jelezte megadási szándékát az amerikaiaknak, és szeptember 2-án a Missouri hadihajó fedélzetén aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. Ezzel ért véget a második világháború. és itt kezdődött az emberiségnek egy olyan korPelák Mihály szaka, melyben egy eddig ismeretlen és minden eddiginél félelmetesebb pusztító fegyver — az atombomba — fenyegető árnyékában kell hogy éljen. A nukleáris háború réme ma már nem olyan fenyegető, mint a hidegháború évei alatt volt, de még korántsem beszélhetünk arról, hogy elmúlt a veszély. Ötven évvel az első atomtámadás után az egyik atomhatalom — Franciaország —, élén egy frissen felesketett köztársasági elnökkel — Jacques Chriraccal —, úgy döntött, hogy felújítja nukleáris kísérleteit. A világ minden táján tüntetések sora lángolt föl, és a Greenpeace környezetvédő szervezet hajmeresztő akciókban próbálta útját állni egy kis egzotikus sziget — a francia atomkísérletek központja — felé tartó hadihajóknak. Hogy mit jelent ez, és mi lesz a következménye, azt majd csak a történelem állapíthatja meg biztonsággal. De mivel az atomfegyverek árnyéka hatótávolságuk és pusztító erejük révén az egész Glóbuszra rávetődik, az utca emberének is lehet róla saját véleménye, és a maga módján értékelheti is a történteket. Szakemberek legjobbjai máig is vitatkoznak azon, hogy szükséges volt-e az összeomlás szélén álló, de kapitulálni nem hajlandó Japán ellen atomtámadást végrehajtani, és a világ vezetői között azon is megoszlanak a nézetek, hogy jelenthet-e valós veszélyt a francia atomkísérletek felújítása. Döntse el a vitát az utca embere! Pelák Mihály nyugdíjas: — Truman elnöknek az volt a véleménye, hogy le kellett dobni a bombát. Akkoriban egyesek ezt helyeselték, mások ellene voltak. Véleményem szerint nem lett volna szabad annyi ember pusztulását okozni. Akkoriban én egy francia hadi- fogolytáborban voltam, és csak egy évvel később, hazatérésem után szereztem róla tudomást. Az akkori magyar közvélemény még nagyon megosztott volt ezzel kapcsolatban, a kormányon belül is voltak ellentétek. Lackóc/.ki Ferenc Tolvaj Dénes és barátnője Most a franciák kezdtek kísérletezni, de a kínaiakról is hallottam, hogy hasonlón törik a fejüket. A múltkor a rádióban esett róla szó, hogy titokban Irak is rendelkezik atombombával, és annyi fegyvere van, hogy az egész világot el tudná pusztítani. És az a veszélyes, hogy ezek a fegyverek olyan emberek kezében vannak, mint amilyen Szaddam Husszein, az a bajuszos pacák, aki egyszer már leszerepelt a világ színe előtt. Lackóczki Ferenc: -— Mint minden józan gondolkodású ember, természetesen én is elítélem az atomkísérletek felújítását. A franciák kísérleteit is elítélem, de abban nem látok valós fenyegetést. Inkább annak érzem veszélyét, hogy olyan országok juthatnak atomfegyverhez, amelyek semmibe veszik a nemzetközi előírásokat, és nem riadnak vissza attól, hogy be is vessék ezeket a fegyvereket. Tolvaj Dénes egyetemi hallgató: — A Hirosima és a Naga- szaki elleni amerikai atomtámadás szerintem egy erődemonstráció volt annak érdekében, hogy a japánok minél hamarabb letegyék a fegyvert, hiszen az oroszok már Mandzsúria felől támadták a japánokat. Az amerikaiak féltek attól, hogy a japánok nem velük, hanem az oroszokkal kötnek fegyverszünetet. Kísérleteikkel a franciák arra akarják felhívni a figyelmet, hogy Franciaország is komoly atomhatalom. Nem más, és nem több mint erőfitogtatás, szerintem a kutatásoknak nincs valós kísérleti értéke. ... és barátnője: — A francia atomkísérletekkel kapcsolatban mértéktelen aljasságnak találom, hogy néhány fejes dönt ilyen — egyébként az egész népre tartozó — kérdésekben. Ezért is nagyon szimpatikus nekem a Greenpeace mozgalom, amely nagyon aktivizálta magát. Szerintem egyáltalán nem is érdemes vitatkozni arról, hogy milyen kísérletek folyjanak, mennyit lehet engedélyezni, hanem egyszerűen el kellene törölni az egészet, és az atomfegyvereket teljesen le kellene szerelni. A hirosimai atomtámadás is néhány fanatikuson múlott. Ha az amerikai átlagpolgár tudta volna, hogy milyen következményekkel jár egy atomtámadás, akkor ellenezte volna azt. Vasas László A kánikula egy kicsit csökkent, bár néhány napra bizonyára visszatér még a strand- és sátorozóidő. A képen látható csendélet egy melegebb napon készült (Fotó: Bozsó) Kisfröccs A nagybőgő Na Isten Isten... Jó huzata van, látom. Nekem? Nekem még csak a második. És magának? Apropó! Nem akar nagybőgőt venni? lgazi,jó, klasszikus nagybőgő, lehet rajta szimfóniát is játszani, meg bri- gettyűzni is, mint a malacbandában. Hogy honnan van nekem nagybőgőm? Nekem nincs, de meg tudom szerezni. Most olvasom az újságban, hogy az egyik pincéből egy nagybőgőt loptak. Mit csodálkozik? Egy másik bérházban meg akkor kapták el a tolvajt, amikor egy lakásból egy szekrényt cipelt lefele. Hogy minek kellett neki a szekrény, ne kérdezze. Biztosan abban akarta tartani a nagybőgőt. Hogy mit csináljon a nagybőgővel? Hát, mit tudom én. Abban tarthatja például az Agrobanknál fuci sba ment értékpapírjait. De ne röhögjön, ha másik bankban van a pénze, majd rákerül azokra is a sor. Már mondják itt is, egy sörös pacák mesélte, hogy most, miután az OTP nemet mondott Bokros úrnak, ők következnek. Állítólag összevonják az OTP-t a hevesi takarékszövetkezettel. Hogy az már három éve csődbe ment? Na és? Nem mindegy, hogy milyen néven megy csődbe? Na, kell vagy nem kell? Esküszöm, nem ismerem a tolvajt, de majd csak megszerzem a címét, ha maga komoly vevő. Beállíthatja például a sarokba, s ha néha az asszonyt akarja. verni, jó lesz helyette a bőgő is. Úgyis olyan dörmögő hangja van a feleségének. Vagy kiakaszthatja cégérnek az ajtaja felé, legalább látják, mulatós ember lakik itt. Meg aztán bele is ugorhat, tudja, ahogy a nótában. Igaz, most nem maga, hanem magának húzzák agyba-főbe, de hát nem mindegy? így is csak ez a kisfröccs marad, úgy is. Hogy hány nagybőgős lehet a városban? Mit tudom én? Tíz? Húsz? Nem is azoknak akarom én eladni, hanem magának. Legalább lesz egy jelképe. Nem hegedű, érti, mert az olyan kicsi, apró, cincogó. Hanem bőgő. Ráadásul nagy. Hatalmas. Legalább legyen valami, amiből ilyen jó nagyot kap. Na, iszik még egyet? Oké, de a bőgő árából levonom... — dámi — A buji templom Bujon a legidősebb templom a református egyházé. A középkori templom faszerkezetű, négy öl hosszú, két öl széles, tapasztott falú nádfedeles épület volt. A létesítményt az írásos dokumentumok szerint 1764-ben építették. Rossz állaga szükségessé tette, hogy 1794-96-ban szilárd anyagokból a régi templom helyére újat építsenek. Az 1820-as években épült a torony, s 1876- ban renoválták a templomot. A két harang 1856-ból való. Az egyház 1773-tól vezeti az anyakönyvet. A templom műemlék jellegű, egyhajós homlokzati tor- nyú, késő barokk falusi templom. A sokszögű bádog gúlasisak gombja zászlóján 1870-es, a szentély zászlóján 1796-os évszám látható. Tóth Mihály Hogyan vegyünk dinnyét A szárát kell nézni! Nyakunkon a dinnyeszezon. Szeged és Debrecen körzetében lassan márkifut, nálunk viszont javában érik a dinnye. Háromféle ember van a világon. Egyszer aki veszi, másszor aki termeli, harmadszor aki nem szereti a dinnyét. Én most az előbbieknek szeretnék közel tízéves dinnyetermelői múltamra támaszkodva néhány jó tanáccsal szolgálni. Kezdjük taszáré — mondta öreg dinnyés ismerősünk, aki hajdan minket is kitanított a mesterségre. Tömötten és mélyen szóljon. Amíg nem vagyunk benne biztosak, figyeljük a hangját, és lékeljük meg, amit jónak tartunk. Néhány példány után mindenki belejön. Vigyázat, mert a hosz- szúkás, úgynevezett kaszadinnyék mélyebben szólnak gömbölyded társaiknál! Ez jó! Ián a szedéssel, ami főleg azoknak a honfitársaimnak okoz gondot, akik kiskertjükben termelik meg az ebéd utánra valót. Ok tapasztalat híján igencsak gondban vannak, ha dönteni kell, melyik érett?! Lássuk hát a praktikákat. Másként kell bánni a sötét (Szigetcsépi, Hevesi Futó stb), és másként a csíkos (Crisby, Tyde), illetve „fehér” (Charleston) héjúval. Utóbbiaknál az érettnek egy kicsit kifehérednek, a csíkosnak enyhe sárgás árnyalatot vesz, leszárad a száránál található kacskaringós bajusz, a kocs, és ami a legfontosabb: az indához kapcsolódó kis szár elvékonyodik, a szőrök pedig eltűnnek róla. Szezon elején érdemes figyelni, milyen messze van az adott példány a bokor tövétől. Ha közel, akkor nagyobb a valószínűsége az érettségnek. Nem egészen legális módszer, de ha minden stimmel, és abszolút biztosak akarunk lenni, akkor tenyerünkkel enyhén nyomjuk meg a diny- nyét. Amennyiben a belsejéből reccsenés hallatszik, minden rendben van, lehet levágni. Az előbb felsoroltak érvényesek a sötét hajúakra is, leszámítva, hogy azoknak nem a tetejük lesz sárgásfehér, hanem az aljuk sárga. Ez azonban nem olyan fontos, mint azt sokan gondolják. Legjobb őket korán reggel vagy estefelé szedni. Két okból. Egyrészt ilyenkor az éretteknek hamvas a külseje, másrészt csak a hűvös dinnye hangja lehet kopogtatáskor mérvadó, és az is csak a földön. — Az érett feketehajúnak olyan a hangja, mint a csizmaElérkeztünk oda, hogy levettük a dinnyét. Mielőtt megvágnánk, még egy jel mutatja, jól döntöttünk-e. A vágásnál a szárból egy kis lé szivárog. Ha piros a belseje, a leve is piros. Ez később — ha nem csorog le — rászárad, így vásárlásnál is segíthet választani, csakúgy, mint a héj színe és a szár szőrössége. Hasonló szedés utáni jel, hogy fehér-e a vágott szár közepe. Ha van benne egy fehér rész, az jó pontnak számít. Gyakori kérdés vásárláskor, friss-e az áru. Erre is utalnak bizonyos külsőségek és belsőségek. A friss dinnyének hamvas a külseje, egy ideig (már ha nem törölték le) rajta van a földön rátapadt homok is, a szárból szivárgó lé sem szárad meg néhány óráig (kivéve, ha nyitott platón vagy utánfutón szállítják, és éri a menetszél), na és a szára is üde zöld. Persze ezt vissza is lehet vágni, ha a vége már feketedik. Manapság sokan vásárolnak Debrecenben a nagybani piacon nagyobb mennyiséget, amit hazahoznak és eladnak. Ez azonban több napig is elhúzódhat, addig pedig áll a dinnye! Lékeléskor a friss dinnyének csorog a leve, és az íze is sok mindent elárul. Ha gyanús a termék, ne is vágassuk meg, várjunk inkább a következő árusra. Egy dologra nem tudok megoldást, arra, hogyan válasszuk ki a vékony hajút. Ez szerencse dolga. Van vékony a feketében és a csíkosban is. A legjobb ízű dinnyének azonban a világos húsú, általában vastag hajú fehér kaszadinnyét tartom. Dojcsák Tibor
