Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-08 / 158. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. július 8., szombat Hintán fog végigmenni Anna-bál Mátészalkán Ismét nem mindennapi kez­deményezésbe fogott Má­tészalkán a Nőegylet. A lel­kes lányok és asszonyok el­határozták ugyanis, hogy megrendezik az első máté­szalkai Anna-bált. A nagy­szabású rendezvényre - mely­ből a későbbiekben szeretné­nek hagyományt teremteni - július 22-én este nyolc órai kezdettel kerül sor a máté­szalkai Városi Művelődési Központban. Az est legna­gyobb érdeklődéssel kísért eseménye a Bál Szépe meg­választása lesz, akit természe­tesen ünnepélyes keretek kö­zött meg is koronáznak. A címre pályázhat minden 16— 26 év közötti leány, természe­tesen nem csak Mátészal­káról, hanem a környékről is. Jelentkezni naponta 10—17 óráig lehet a Belvárosi Galé­riában, 500 forint nevezési díj befizetése mellett. Ugyanitt válthatók jegyek is a rendez­vényre. A legszebb és legcsi- I nosabb lányt egyébként 20 fős férfizsűri - valamennyi­en avatott „szakemberek” - és a bál vendégei fogják meg­választani, s a nyertes egy évig viselheti az Anna-bál Szépe kitüntető címet. Min­den pályázó hölgy 9 órás fel­készítésen vesz részt, hiszen az este során két alkalommal — estélyi ruhában illetve egyrészes fürdőruhában — kell megjelenniük a bíráló bi­zottság előtt. A felkészítés során a város kiváló fodrászai és kozmetikusai is a hölgyek rendelkezésére állnak, akiket reklámcéllal különböző szponzorok (Divatáru- és ék­szerüzletek) és más vállalko­zók is támogathatnak. Az első mátészalkai Anna-bálról fényképes összeállítást olvas­hatnak majd az Új Keletben, s ugyancsak elsőként meg­szólaltatjuk a Bál Szépét is. akit július 23-án az egész vá­ros megismerhet, hiszen Ko­vács Sándor országos fo­gathajtóbajnok hintóján vé­gig fog kocsikázni szalka ut­cáin. Szamos István F ogyasztó védelem farkastörvényekkel ____________ 5 A civil szféra szolgálatában Öttagú, fogyasztóvédelmi szakemberekből álló delegá­ció — közöttük Oláhné Bíró Boglárka, a nyíregyházi egye­sület képviseletében — járt tanulmányúton az elmúlt he­tekben Németországban az Arbeits germeiuschaft der Verbrencherverbande e. v. (AgV), a Német Fogyasztóvé­delmi Egyesülés meghívásá­ra. — Mi volt az egyhetes tanul­mányút szakmai célja? — Az utat — mint az eddigi tapasztalatcseréket is — a né­met társszervezet szervezte és finanszírozta. A konzultáció célja a német fogyasztóvédel­mi szakemberek nagymúltú, közel ötvenéves tapasztalattal rendelkező munkájának meg­ismerése volt Lipcsében és Plauenben. Leginkább a mun­kaszervezési problémák meg­oldásaira figyeltem oda, mert itt, Nyíregyházán ez most a legfontosabb feladatunk — ter­mészetesen a fogyasztóvédel­mi tanácsadáson és felvilágo­sításon kívül. — Milyen tapasztalatokkal gazdagodott? — Lipcsében találkoztunk a szászországi központ veze­tőjével, Joachim Betz úrral. Beszámolt arról a hatalmas adaptációs munkáról, amit 1990 óta folytatnak a volt NDK területén. Ekkor kezdték el ott kialakítani a nyugatné­met tartományokban már jól bevált, ötvenéves fogyasztóvé­delmi tapasztalatok átadását. Bettina Dittrich asszonnyal, a szász központ helyettes ve­zetőjével főként jogi vonatko­zású problémákról beszélget­tünk. A magyar gyakorlatban is sokszor előforduló német negatív példákat tárta fel az utazási irodák által szervezett „hamis” kirándulásoktól kezd­ve a csomagküldő szolgálatok visszaélésein kertesztül a kifo­gásolható áru- és szolgáltatási minőségekig bezárólag. Háromnapos plaueni tartóz­kodásunk alatt Magdolna Kö­nig, a helyi iroda vezetője volt a vendéglátónk. Itt magával az ügyfélszolgálati iroda munká­jával ismerkedtünk meg. A munkatársaik nem csak a vá­sárlással, szolgáltatással kap­csolatos problémákkal foglal­koznak, hanem biztosítási, pénzügyi, környezetvédelmi és energetikai kérdésekben is naprakész, felelősségteljes in­formációkat adnak. A fele­lősségteljes segítségnyújtáson — legnagyobb meglepetésem­re — a tanácsaikért vállalt anyagi felelősséget kell érteni! Két napon át mi is részt vehet­tünk napi munkájukban, így szert tehettünk gyakorlati ta­pasztalatokra is. A látottakból, hallottakból azt a következtetést vontam le, hogy a keleti tartományok el­adási-vásárlási kultúrája na­gyon hasonlít a mai magyar viszonyokra, az ottani fogyasz­tóvédelmi szakemberek hoz­zánk hasonló gondokkal, ne­hézségekkel küzdenek. Vi­szont meg kellett állapítanom, hogy jelentősen nagyobb tár­sadalmi, állami és önkormány­zati elismerés mellett végzik a munkájukat, mindenhol mo­dem, jól felszerelt irodákban. Erre szükségük is van, mert egy-egy tartományi központ éves ügyfélforgalma nagyobb, mint a magyar fogyasztóvédel­mi egyesületé összesen! — Itthon, Nyíregyházán me­lyek lesznek a legfontosabb elvégezendő feladatok? — A fogyasztóvédelmi munkánk kiszélesítése, ismer­tebbé tétele. Nagyon várjuk, hogy a Phare-alaphoz benyúj­tott programunkat pozitívan bírálják el, mert akkor — re­ményeink szerint — hozzá tu­dunk jutni megfelelő technikai háttérhez és egy új, állandó iro­dához. A németországi tapasz­talatokat szeretnénk itt is meg­valósítani a helyi adottságok­hoz igazítva, hogy a hozzánk forduló vásárlóknak minél töb­bet tudjunk segíteni, és hogy ezáltal kevesebb csalódás érje őket ebben a farkastör­vényekkel teli fogyasztói kör­nyezetben. —vip— A Társadalmi Egyesülések Szövetsége név még nem iga­zán közismert, pedig az „át- kosban” elődjét, a Népfrontot általános iskolás kortól felfelé mindenki ismerte. A rossz emlékűvé minősített elődnél bevált gyakorlattal szemben a TESZ már nem egy politikai irányzat, a nagybetűs REND­SZER kiszolgálására született, hanem bizonyos értelemben éppen ennek ellenkezőjére. A politikától függetlenül, a civil szféra érdekeit képviselő cso­portokat próbálja egyfajta szö­vetségbe tömöríteni. Burkolt és nyílt erőszak nélkül, „egy­ségben az erő” jelszavával, a józan észre próbálva hatni nép­szerűsíti az összefogás eszmé­jét. Szükség is van rá. A józan észre éppúgy, mint az egység­re, mert napjaink Magyar- országán a vasutas, és talán még a pedagógus szakszerve­zetet leszámítva csak politikai szervezeteknek, pártoknak van, lehet szavuk. Ezen kíván a TESZ változtatni, öszefogva és képviselve minden szinten minden szintet. A polgár­őrségtől kezdve a népdalcso­portokon át a nyugdíjasokig és pályakezdő munkanélküliekig mindenkit. Valamennyien — Ön is, kedves olvasó! — más és más okokból, de állandóan szükségét érezzük annak, hogy véleményünkről, gondjainkról „odafent” is tudjanak, és tö­rődjenek velünk. Ezért kell tudnunk arról, hogyan lehetünk örömeinkkel és problémáink­kal együtt jelen a társadalom különböző szintjein. Erre je­lent megoldást a TESZ. Az Új Kelet a Társadalmi Egyesülé­sek Mátészalkai Szövetségé­nek életébe, munkájába próbál betekintést nyújtani az olvasó számára. Részlet 1995. évi programjukból: „Feladataink központjában elsődlegesen az állampolgárokat leginkább foglalkoztató kérdések állnak. A tőlük befutott, hozzánk el­juttatott információkat össze­gyűjtjük és elemezzük, majd azt az illetékes szervek felé továbbítjuk.” Seres Miklós TESZ-elnökkel és Bihari Já­nos TESZ-ügyvivővel beszél­gettünk. Ők ketten a helyi szer­vezet szíve és motorja. A leg­utóbbi fegyvertényük egy Horn Gyulának elküldött, Mátészalka és vonzáskörzete aktuális problémáiról szóló le­vél elkészítése volt. A levélről és a levélből június 27-én ol­vashattak lapunkban. — A rendszerváltást köve­tően a Hazafias Népfront vezetősége úgy döntött, a szer­vezetnek át kell alakulni. Az apparátust felszámolták, és ma már kimondottan társadalmi munkások végzik ezt a tevé­kenységet. A TESZ elnevezés gyakorlatilag azt jelenti, hogy civil szerveződések csatlako­zását integrálja, Társadalmi Egyesülések elnevezéssel. A Népfrontnak a múlt rendszer fenntartásában — visszatekint­ve — hallatlan nagy szerepet tulajdonítanak. Mi ezzel szem­ben pártoktól függetlenül szer­vezzük a közösségek tevé­kenységét. Támogatjuk a Ro­ma Parlamentet, a Cigányok Kulturális Szövetségét, a Mé­hész Szakcsoportot, az Eb­tenyésztők, a Gombatermesz­tők, a Nyugdíjasok klubját, a Kertbarátkört, a Gazdakör­mozgalmat, a polgárőrséget. Erkölcsi és anyagi támogatást is adunk nekik, lehetőségeink szerint. — Önök számos civil szerve­zetet és alapítványt segítenek kisebb-nagyobb pénzösze- gekkel. Miből tartják fenn ma­gukat? — Van egy irodánk, amely több helyiségből áll. Egy kft. és egy biztosítócég is bérel tőlünk itt irodát. A bérleti díj­ból tudjuk az említett tevé­kenységeket finanszírozni. Az önkormányzati választáson több körzetben indultak jelölt­jeink, és egyikük be is jutott a képviselő-testületbe. Erre azért volt szükség, hogy a civil szfé­ra érdekeinek képviselete fo­kozottan jelen legyen ott, ahol a döntéseket hozzák. — Seres Miklós a TESZ el­nöke, Bihari János pedig az ügyvezetője. Mit takarnak ezek a címek? — Bihari János a TESZ- ügyvivő, gyakorlatilag szer­vezi,koordinálja tevékenysé­günket. Végzi az érdemi műm kát, én pedig neki segítek. Ő már nyugdíjas, több időt tud a szervezetre-fordítani, mint én a munkám mellett, annak elle­nére, hogy ő a városi pol­gárőrség parancsnoki tisztét is ellátja — adta meg a választ Seres úr. — Áprilisban volt a tisztújít.ás, ekkor megerő­sítettek bennünket a tisztsé­günkben, de bővült a szerve­zet is. Választottunk egy alel- nököt — Mátyus Sándort —, aki a művelődési, oktatási te­rületen dolgozza fel az infor­mációkat, a következő testületi ülésen pedig egy gazdasági kérdésekkel foglalkozó alelnö- köt szeretnénk választani. — A Népfront egy felülről szigorúan irányított mozgalom volt. Milyen mértékű a TESZ helyi önállósága? — A TESZ mátészalkai szervezete gyakorlatilag önál­lóan működik, sem a megyétől, sem az országos szervektől nem erőltetnek ránk olyan ha­tározatokat vagy feltételeket, amelyekkel nem értünk egyet. Önállóak vagyunk, és nincs alá-, fölérendeltségi viszony. — Honnan verbuválódnak a szövetség tagjai? — A Népfront idején renge­teg értelmiségi foglalt helyet sorainkban. Mára ez a kép va­lamennyire megváltozott. Az emberek visszahúzódnak, va­lamennyi társadalmi rétgnél érződik az, hogy küszködnek a megélhetésért, azért, hogy a pedagógus és a műszaki értel­miségi ne kerüljön utcára. Mégis kell a városba egy ilyen, közvetítőszerepet betöltő szer­vezet azért, hogy azok az em­berek, akik el akarják monda­ni a véleményüket, megtehes­sék ezt. Mi meghallgatjuk, összegyűjtjük ezeket az infor­mációkat, és továbbítjuk a megfelelő helyréd — Mikor vannak összejöve­teleik? — Negyedévenként találko­zunk testületi gyűléseken. A munkamenet persze teljesen más, mert Jani bácsi nap mint nap foglalkozik a dolgainkkal, illetve mi minden héten szol­gálatot teljesítünk a polgár­őrségnél. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének azt tekintjük, hogy ezt a polgár­őrszervezetet jól tudtuk mű­ködtetni. A polgárőrség megalakulását követően volt egy hullámvölgy, majd jó más­fél év után sikerült megtalál­nia helyét, szerepét a közös­ségben. 1990 őszén alakult 19 fővel, ma 42 aktív tagja van. — Említenének még néhány dolgot, amire a szövetség szempontjából szívesen emlé­keznek vissza? — Ilyen dolog például a Jeremcsuk Alapítvány, ame­lyet 1992-ben hoztunk létre. Ekkor egy beteg gyermek - Jeremcsuk István- gyógykeze­lésére gyűjtöttünk pénzt. Az itt megmaradt 480 ezer forintot 1993-ban átutaltuk a máté­szalkai kórház számlájára. Később székházunkban meg­rendeztük Tarr János festő­művész kiállítását, az említett Jeremcsuk alapítvány megszű­nése után pedig -1995 júniu­sában- további 10 ezer forin­tot utaltunk át a kórház új szár­nya műszerezettségének támo­gatására létrehozott alapít­ványba. Jó példával akartunk elöljárni, és ezzel, valamint agitációval próbáltuk, próbál­juk rávenni a vállalatokat, vál­lalkozókat, magánszemélye­ket, és a térségi polgármesteri hivatalokat az adakozásra. Erre a célra szánt össszegeiket a mátészalkai OTP-nél vezetett 806,402725-ös számlaszámra helyezhetik al azok akik tud­nak, és akarnak adni. Legfris­sebb tervünk a régebben mű­ködött gazdakör mintájára megalakítani egy új, városi gazdakört. Dojcsák Tibor 4. Miss Júlia ’95 Szépségkirálynő-választás Köszönet a lányoknak A megye lakosainak fi­gyelme augusztus 18-án a nagyhalászi Júlia Disco Bár­ra szegeződik. Az est leszáll­tával a reflektorok a kifutóra irányulnak, ahol immár 1992 óta negyedik alkalommal vo­nulnak majd fel népes közön­ség és a zsűri előtt Szabolcs- Szatmár-Bereg legszebb, legcsinosabb, legvonzóbb lányai, hogy elnyerjék a Miss Júlia ’95 Szépségkirálynőnek járó díjat. A gálaest programja a ta­valyihoz hasonló lesz. A megmérettetésre jelentkező lányok kétszer állnak a szi­gorú szemű szakmai-társa­dalmi zsűri elé: először fürdőruhában, majd alkalmi ruhában — természetesen mindenki a maga stílusának, 4 . Miss Júlia ’9 5 SZÉPSÉGKIRÁLYNŐ-VÁLASZTÁS 1995. augusztus 18. személyiségének megfelelő, szabadon választott öltözetben —, miközben néhány szóban bemutatkozhatnak és megoszt­hatják álmaikat a nagyérdemű közönséggel. Az est fénypont­ján, éjfélkor hirdetik ki 1995 legtöbb szavazatot kapott höl­gyének a nevét, s ünnepélyes keretek között szépségkirály­nővé avatják. A tavalyi versengéshez ké­pest a nyerteseknek felajánlott díjak emelkedtek: a Miss Júlia 50 ezer forintos, szépséges ud­varhölgyei 30, illetve 20 ezer forintos ajándékutalványt ve­hetnek át. Az elnyerehető kü- löndíj szintén 20 ezer forintos ajándék lesz. A szervezők ezzel az évek óta folyamatos versengéssel szeretnének hódolni az örök női szépség előtt, illetve a Jú­lia ezzel szertné megköszön­ni a lányoknak, hogy hozzá­juk járnak szórakozni. Idén nemcsak a rendez­vény résztvevői, hanem az Új Kelet hűséges olvasói is be­folyásolhatják szavazataik­kal a csodálatos versenyt, ugyanis az előválogatáson a döntőbe jutott lányokról ké­szült fotók az újság hasábja­ira is bekerülnek. A Miss Júlia ’95 Szép- ségkirálynő-választásra a je­lentkezési határidő augusztus 5. A részletekről érdeklődni személyesen pénteken és szombaton a helyszínen, il­letve a 200-566/335-ös tele­fonszámon naponta este 20.00 óra után lehet. —vip— Bihari János es Seres Miklós 4

Next

/
Thumbnails
Contents