Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

ÜJ KELET Interjú 1995. július 1., szombat 5 Újszülöttekért, lányokért, asszonyokért A nő a család lelke — szoktuk mondani, és ez valóban így is van. A család tagjai számára természetes a vasalt ing, a tiszta ruha, az étellel tele hűtőszekrény, az ínycsiklandozó vacsora, a jól beosztott konyhapénz, a rend, az Ulatos ágyne­mű... A gyermeknevelés oroszlánrésze a nők vállán nyugszik — a pelenkázástól az együtt tanulásig, a serdülőkor problémáitól az unoka születéséig. Amikor a nőkre gondolok, fülembe csengenek egy ötgyer­mekes apa szavai: „Isten őrizz, gyermekeim, hogy anyátok le­robbanjon! Mit kezdenék én veletek?” Az orvostudomány régóta külön szakágat szán a nőkre, ami azután a tudomány, a tech­nika és a diagnosztika fejlő­désével tovább szakosodik. A nőkért végzett orvosi munkáról beszélgettünk dr. Mocsári Pé­terrel, a Jósa András Megyei Kórház szülészeti-nőgyógyá­szati osztályának osztályveze­tő főorvosával. O A kívülálló szemével néz­ve is úgy tűnik, hogy ön egy szakmailag és technikailag egy­re dinamikusabban fejlődő osz­tályt vezet. Bizonyítja ezt az is, hogy az utóbbi években több, nőkkel foglalkozó tudományos konferencia színhelye volt Nyír­egyháza. Reális céljai lehetnek- e egy vidéki kórháznak ezek a nagy volumenű fejlesztési el­képzelések? — Osztályunk kiválóan al­kalmas a kutatómunkához. Az ország legnagyobb forgalmú szülészeti-nőgyógyászati osz­tálya működik Nyíregyházán, harminchárom orvos évente 4000 szülést vezet le. A hagyo­mányok, a tudományos munka és a nagy szülésszám lehetővé teszi a pontos kutatási eredmé­nyeket. Az osztályon tudomá­nyos érdeklődésű gárda dolgo­zik, orvosaink hazai és külföl­di kongresszusokon, tudomá­nyos üléseken tartanak sikeres előadásokat. Jelentős az itt fo­lyó munka nemzetközi elis­mertsége is. Lassan hagyo­mánnyá válik Nyíregyházán a gyermeknőgyógyászattal és a változás korával foglalkozó ta­nácskozás. A közelmúltban rendezett Gyermeknőgyógyá­szati és Menopausa Kong­resszuson százhúsz aktív részt­vevő volt jelen, köztük a vezető egyetemek professzorai. Példa­ként említem dr. Doszpod Jó­zsef professzort, a Magyar Nőorvos Társaság elnökét. Ki­zárólag pozitív visszajelzéseket kaptunk, az előadások színvo­naláról és a rendezés körülmé­nyeiről egyaránt. OA sok pozitívum mellett ne felejtsük el, hogy a fent említett kiváló munka a kórház egyik legrégibb épületszárnyában folyik, ahol a komor, dohos fa­lak nyomasztóan hatnak a be­tegekre, a látogatókra, és talán az orvosokra is. „Szaga van az épületnek” — szokták monda­ni az emberek, és ez akár az alkalmasságát is megkérdője­lezheti. Jut-e a nőknek és az újszülötteknek a most készülő beruházásokból? — Tervek szerint — a pénz­hiány miatti sokszoros csúszás után — 1996-ra tervezzük az új szülészeti-nőgyógyászati osz­tály átadását, és végre kiköltöz­hetünk ebből a lassan kilenc­venéves, higiénés szempontból is elmaradott épületből. Nagy technikai fejlődést is várunk ettől a költözéstől, legfőbb cé­lunk, hogy osztályunk az or­szág vezető szülészetévé vál­jon. OÖn szerint milyen egy ide­ális szülészeti-nőgyógyászati osztály? — Mindenekelőtt kell egy betegbarát épületegyüttes, ahol magas technikai felszereltség­gel kiváló szakemberek dol­goznak. Célunk, hogy a mai negyven százalékkal szemben az anyák 70-80 százalékban együtt maradhassanak a babá­val. minden szülőágyhoz kel­lene egy -— az anya és a mag­zat állapotát jelző — monitor- rendszer. Zömében kettő- és négyágyas kórtermekre van szükség — jelenleg a legna­gyobb kórtermünk tízágyas, és sajnos a magas ágyszám dominál a többiben is. To­vább kívánjuk fejleszteni a papás szülést (ehhez egyágyas szülőszobák kellenek), a ter- hestomát, mely megkönnyíti a szülést, és elősegíti a szülés utá­ni testi regenerálódást, ennek érdekében jól felszerelt torna­termet kívánunk berendezni. A szülésre való felkészítéshez meg fogjuk szervezni a rend­szeres pszichológiai tanács­adást. Olyan műtő szükséges, amely a legmodernebb techni­kai felszerelést tartalmazza. Egyre nagyobb számban vé­gezzük az úgynevezett lapo- roszkópiás műtétet, amely azt jelenti, hogy a köldökgyűrűn ejtett kis metszésen keresztül egy két centiméter átmérőjű eszközt vezetünk a hasüregbe, melyen keresztül a tájékozó­dáshoz vagy közepes műtéti eljáráshoz szükséges műszere­ket lehet bevezetni. Óriási előnye, hogy nincs nagy vágás, a beteg másnap hazaengedhető, és néhány nap múlva munkába állhat, tehát jobb a betegnek, olcsóbb az ál­lamnak, és mindemellett kisebb a műtéti szövődmények esélye. Q Fel tudják-e venni a har­cot az egyre növekvő kihívások­kal? Gondolok itt elsősorban a nagyon komoly nőgyógyászati betegségekben szenvedő höl­gyekre. — Az új osztály megszüle­tésével együtt a daganatos be­tegségek minden fajtáját kezel­ni fogjuk. Technikailag már fel vagyunk készülve, orvosaink tapasztalatokat szereztek más gyógyintézetekben. Az új osz­tály várhatóan kap egy nagy teljesítményű sugárforrást, melynek jelenlétéhez kötve vannak egyes onkológiai nagy műtétek. Ez a berendezés vár­hatóan a legmagasabb techni­kai színvonalat fogja képvisel­ni. A petefészekrákot jelenleg is sikeresen kezeljük az onko­lógiai osztállyal együttműköd­ve, de ha az új sugárforrás be­üzemelése megtörténik, az ed­diginél jobb eredményeket tu­dunk elérni a méhnyak és a méhtestek, valamint a szemé­remtest daganatainak gyógyítá­sában is. O Eredményesen működik-e a házasság előtti és a terhes­tanácsadás? — Sajnos a kötelező, házas­ság előtti tanácsadást megszün­tették. Egy nagy űr keletkezett, mert az iskolában az osztály- főnökök szemérmesen kerülik ezt a témát, a háziorvos és pá­ciense között ez irányú bizal­mas kapcsolat nem alakul ki, ha a szülők alkalmasak lennének is erre a feladatra, a fiatalok nehezen hallgatnak az idősebb generációra. Mindezek ellené­re azt tapasztaljuk, hogy a há­zasulandók nagy része is hiá­nyolja, mert az utóbbi időben egyre többen jelentkeznek or­vosi tanácsokért. A legnagyobb probléma a családtervezés, mert a nők nagy része csak az egzisztenciateremtés után akar gyereket szülni. Természetesen a fiatalkorúak számára jelenleg is kötelező a házasság előtti ta­nácsadás. Terhestanácsadásunk az or­szágos színvonal fölött műkö­dik. Szakorvosok és védőnők nagy lelkesedéssel, szakmai igényességgel és hozzáértéssel végzik ezt a munkát. Örvende­tes, hogy újabban a háziorvo­sok is egyre nagyobb számban vesznek részt ebben a feladat­ban. OEgy nő életének legcsodá­latosabb szakasza a gyerekvá- rás, a szülés és az anyává vá­lás folyamata. Minden szülő arra vágyik, hogy egészséges újszülött érkezzen a családba. Ennek ellenére vannak tragikus szülések, fogyatékos újszülöt­tek. Tekintsük át az évenkénti szülések, az egészségesen és a fogyatékossággal született gyermekek számarányát, a csecsemőhalandóságot, és ha előfordul, az anyára vonatko­zó halállal végződő szülés utá­ni szövődményeket! — A megyében évente körül­belül 7700 újszülött jön a vi­lágra, ebből a nyíregyházi szü­lészeti osztályon 4000. A ter­hességek két-három százalék­ban várható valamilyen — már a magzati életben felismerhető — fejlődési vagy örökletes be­tegség, amik a szűrési lehetősé­geknek köszönhetően az utób­bi tíz évben egyre csökkennek. Vizsgálati módszereink lehető­vé teszik a korai felismerést. Ilyen például a terhesség alatti (az AFP-) vizsgálat és a terhes­ség tizenkettedik, tizennyolca­dik, huszonnegyedik és har­mincötödik hetében végzett ult­rahangvizsgálat. Ha az eredmé­nyek nem megnyugtatók, ak­kor a kismama genetikai ta­nácsadáson és vizsgálaton vesz részt. Ma már kizárt, hogy az orvosok tudta nélkül halmo­zottan fogyatékos gyerek szü­lessen, mert ilyen esetekben a szakember javasolja a magzat elvételét. Ha mégis előfordul, akkor az anya ezt megelőzően nem volt hajlandó beleegyezni a terhesség megszakításába. O Mi befolyásolja a magzat méhen belüli fejlődését? — Legismertebbek az örök­letes, valamint a genetikai el­változások, de beszélhetünk szerzett rendellenességekről is, melyeket a kismama helytelen életmódja motivál. Ide sorol­hatjuk az alkoholfogyasztást, a dohányzást, a helytelen táplál­kozást és a mentálhigiénés ál­lapotot. Mindezek döntően be­folyásolják a magzat egészsé­gét. A méhen belüli és a közvet­lenül a szülés után egy-hat na­pon belüli halálozási arány­szám egyre csökken. A tizen­két ezrelékes arányszámmal jelenleg a megyék között a leg­jobbak között vagyunk annak ellenére, hogy a felnőtt lakos­ság halálozási aránya növek­szik. A szülés közbeni állandó szakorvosi jelenlét miatt az anya elhalálozási esélye a nul­lával egyenlő. QSzóljunk kicsit részleteseb­ben a — beszélgetésük elején már említett—gyermeknőgyó­gyászati és a menopauza am­bulanciáról! — Nyíregyházán 25 éve mű­ködik gyermeknőgyógyászati szakrendelés, és közel 15 éve fordulhatnak hozzánk a válto­zó korban lévő hölgyek szak- rendelés keretein belül. A nők életének ez a két kritikus idő­szaka gyakran okoz organikus betegségeket és pszichés pana­szokat. A kiegyensúlyozott nőiesség érdekében szükséges­nek találjuk, hogy e problémá­val is behatóan foglalkozzunk. Menopauza ambulanciánkat az ott dolgozó orvoscsoport folya­matosan korszerűsíti, és igyek­szik hasznosítani a legfrissebb kutatási eredményeket. A gyer­meknőgyógyászatról elmonda­nám, hogy az országban össze­sen 61 szakorvos tevékenyke­dik, és ebből három a megyénk­ben él. Nyíregyházán mindkét ambulanciát heti három alka­lommal kereshetik betegeink, de rendszeres a vidéki szakren­delés is. OA nőgyógyászat legkénye­sebb kérdése az abortusz, mely ellen neves művészek, politiku­sok, egyházi személyiségek és egyszerű közemberek is gyak­ran felemelik a hangjukat. Mi erről az orvos véleménye? Kezdjük talán az ide vonatko­zó törvénnyel! — Az 1993-ban elfogadott új magzatvédelmi törvény sze­rint a terhesség anyai és mag­zati okból szakítható meg. Az anyai okok lehetnek orvosi jel­legűek, például az anya beteg­sége, és ha a terhesség rontaná az anya egészségi állapotát. Az anya kérésére is megszakítha­tó a terhesség, a fogamzás után 12 héten belül, de ha élete ve­szélyben forog, akkor bármi­kor. Az anya válsághelyzetben kérheti a terhesség megszakí­tását: ha a férje sorkatona, ha nincs férjnél vagy lehetetlen szociális helyzetben van, és a gyermek felnevelését nem lát­ja biztosítottnak. A magzati okok csak orvosi okok lehet­nek. Ha a károsodás orvosilag igazolható és súlyos fokú, az anya kérheti terhessége meg­szakítását. Enyhe esetben, ha súlyos testi és szellemi fo­gyatékosság nem áll fenn, nem javasoljuk, és a tizenkette­dik hét után az anya nem is kér­heti. Ilyen a szám feletti ujjak esete, a füllenövés, a pici nyúl­ajak. OAz abortuszok száma? — A szülések felének szá­mával egyezik meg. Az el­múlt évben csökkent, újabban ismét emelkedő tendenciát mutat. O Ki mondja ki a terhesség megszakítására vonatkozó'vég­ső szót? — A régi abortuszbizottsá­gok megszűntek, ami nem is baj, mert a nők nagy része na­gyon megalázónak találta. Most első lépcsőben speciáli­san kiképzett védőnők beszél­getnek el a kismamával, próbál­ják meggyőzni az abortusz ká­ros következményeiről és rábír­ni a baba megtartására. Olyan lehetőségeket tárnak elé, ame­lyek megváltoztathatják eredeti döntését. Anyai jellegű kérés esetén a védőnő dönt — meg­vizsgálva az anya panaszainak valódiságát. Klinikai esetben a szakorvosi lelet és az ultra­hangvizsgálat a döntő tényező. Orvosi szempontból nem ja­vasoljuk a nem egészségügyi okokból végrehajtott abor­tuszt, mert a következő ter­hesség alkalmával oka lehet a koraszülésnek és ezáltal a csecsemőkori elhalálozásnak. Az emberi és a szakmai véle­mény egyaránt az, hogy a nem kívánt terhességet megfe­lelő családtervezéssel meg kell előzni, és nem a meglé­vő terhességet kell megsza­kítani. A tapasztolatom az, hogy a fiatalok nagyon felkészü­letlenül érik el a szexuális érettséget. Mivel a szülők nagy része nem vonható be ebbe a munkába, az iskolá­ban kellene sokkal nagyobb gondot fordítani a szexuális tanácsadásra, erre alkalmas pedagógusok és egészség- ügyi szakemberek bevonásá­val. F.Sipos József

Next

/
Thumbnails
Contents