Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-25 / 172. szám
UJ KELET Atlétika 1995. július 25., kedd percek, pontok, bajnokok XIII. Ifjúsági Atlétikai Európa-bajnokság, £ Nyíregyháza 1995. július 27-30. Elsőnek a hollandok érkeztek Két nap múlva elkezdődnek í Helia-D XIII. Ifjúsági Atlé- ikai Európa-bajnokság küz- ielmei. Hétfőn már egymás ttán érkeztek a küldöttségek a ferihegyi repülőtérre. Elsőként t holland csapat gépét várták i szervezők. Fél 11-kor a •epülőtéren Molnár Tamással alálkoztunk, a fogadócsoport vezetője elmondta, hogy a hol- andok gépe 10 óra 50 perckor írkezik, már itt van a csapatot Kísérő két hostess és az autóbusz. A gép a menetrendben jelzettnél még hamarabb is érkezett, így már 11 óra 20 perckor — csomagjait tolva — megjött az első két holland versenyző. Aztán sorra érkeztek a többiek is, összesen tizenkilencen versenyeznek majd, s hét kísérő utazott velük. Először az elsőnek érkező csapat vezetőjétől kértünk rövid nyilatkozatot. — Milyen volt a repülőút? — Eddig nagyon jól utaztunk, azt hiszem, a hosszabb része az útnak még most vár ránk. — Úgy tudjuk, a csapat legjobbja Corie de Bruin. O a női súlylökésben és a diszkoszvetésben is esélyesként lép majd a dobókörbe. 0 is megérkezett Magyarországra ? — Természetesen itt van, és reméljük, hogy mind a két számban nagyon jól szerepel majd. Úgy tervezzük, négy éremmel tér majd haza csapatunk. — Kiket emelne még ki a versenyzők közül? Élénk sürgés-forgás, várakozás, vibráló légkör jellemezte hétfőn késő délután a tanárképző főiskolát. Az itt székelő akkreditációs csoport — és az Új Kelet kivonult csapata is — a Budapestről érkező buszokat várta felfokozott hangulatban. — A középtávokon nagyon jól szerepelhet Stephan Kreykamp, a tízpróbában Rick Wasenaar, de többen is képesek a csapatból jó eredmény elérésére. — Mit tudnak Nyíregyházáról? — Azonkívül, amit a tájékoztató füzetben olvastunk, szinte semmit. Nagy izgalommal várjuk, hogy megismerhessük a verseny helyszínét. Ezután Corie de Bruint kérdeztük. Elmondtuk neki, hogy a diszkoszvetésben, amiben ő is indul, 1970-ben. Párizsban egy nyíregyházi versenyző, Pógyor Klára nyerte az aranyérmet, majd azt is, hogy most is van egy nyíregyházi ellenfele, Kürti Éva, aki mind a két számban indul, és szeretne a döntőbe jutni. — Milyen formában érkezik Nyíregyházára ? — A két héttel ezelőtti verseny azt mutatja, hogy diszkoszban 55 méter fölötti eredményre, míg súlyban 17 méter fölöttire számíthatok. Azt hiszem, ez elég jó teljesítmény lenne. Aztán fél hét tájékán begördült az első luxusjármű — amely Debrecen felől érkezett, így jutott előnyhöz a Tiszavasvári érintésével közeledő finnekkel szemben —, fedélzetén a svájciakkal, a hollandokkal és a luxemburgiakkal. Kis forgoló— Elképzelhető, hogy mind a két számban aranyérmei szerezzen ? — Erre még nem tudok válaszolni, de mindenképp érmekkel akarok Ferihegyre visszajönni. Rövid beszélgetésünk után már sürgetik a csapatkísérők a vendégeket, hogy szánjanak be a buszba, hiszen hosszú még az út Nyíregyházáig. Ráadásul Ferihegy 2-n a busz még a svájci és luxemburgi csapatot is fölvette, és csak utána indultak az Eb helyszínére. dás után meg is találta a helyes irányt, majd „földünkre” léptek az ifi Eb első Nyíregyházára érkezett versenyzői. Miután körülnéztek, természetesen az akkreditációs csoport felé vették az irányt — hogy lejelentkezzenek—, igénybe véve csapatkísérőik szolgálatait (bár a svájciak már ismerték a járást, hiszen már két- három hete a négy nemzet viadalán is itt voltak). Amíg a csoportvezetők a „papírmunkával” bíbelődtek, az ifjú atléták egy kupacba gyűlve ismerkedtek a helyszínnel vagy éppen csomagjaik között kotorásztak. Anita Weiermann, a svájciak egyik kitűnő atlétája (egyébkét hét versenyzővel szállnak majd harcba) nem vehetett részt a négy nemzet viadalán sérülése miatt. így hát rögtön erre is rákérdeztünk. — Hallottam, sérült voltál. Már teljesen egészséges vagy? — kérdeztem a közép-hosszú- távfutó leányzót. — Igen, különben nem is lennék itt. Országos napilapok, hetilapok most szerveződő regionális kirendeltsége leklánszeiveÉel keres Kelet-Magyarország területén végzendő munkára. Gyakorlattal rendelkezők előnyben. A jelentkezőktől rövid önéletrajzot várunk. „Perspektíva"jeligére a kiadóba, 4400 Nyíregyháza, Pf.: 56. Lekörözték a finneket — Mely számban indulsz majd? — Még nem tudom pontosan-, vagy 1500-on, vagy 3000en. — Milyen volt az utazás? — Jó! — hangzott a szűkszavú válasz. (Anita a rekor- tánon már minden bizonnyal nem lesz ilyen visszafogott.) Az este megérkeztek még a finnek és az albánok, negyed kilencre már mindenki elfoglalhatta szobáját. Csiky Nándor Bruno Knutti svájci csapatvezető „papírmunkája A mieink „bevették” a Zrínyit Reméljük, ez a lendület elég lesz... Hétfőn délelőtt (elsőként) megérkezett a magyar sereg a nyíregyházi harcmezőre, hogy csütörtöktől összemérje erejét Európával. A magyar „vitézek” — miután lejelentkeztek és korrigáltak az előzetes rajtlistán — fél kettőkor „bevették” a Zrínyi gimnázium kollégiumát, majd öt körül már a csatatérre, a Városi Stadionba is kivonultak, megtartandó a terepszemlét és bejáratni az (utazástól) elgémberedett tagokat. — Ötvenhárom versenyzőt számlál a csapatom. Ez a szám sajnos egyel kisebb, mint amire előzetesen számítottunk — kesergett Kovács Sándor, a magyar együttes vezetője —, hiszen Eckermann Tamás megbetegedett, nem lehet itt. így nem indul sem 400 gáton, sem a 4x400-as váltóban, ez komoly kiesés. Ha ő harcba száll, majdnem biztosra vehettem volna, hogy a döntőbe kerülünk a 4x400-as váltóval. Hogy aztán hogyan tudjuk pótolni, azt nem tudom. Zsivótzky — aki második a ranglistán — indulása a magasugrásban pedig változatlanul bizonytalan. — A nyíregyháziak a viadal végéig együtt lesznek a többiekkel? — Igen, ők is a Zrínyiben laknak, együtt van a gárda, elvégre ez egy tekintélyes verseny. — Kik a jobb eredmények „felelősei” ? — Zsivótzky — ha indul — , Kovács Réka és Szabó Niki, a két gerelyhajítólány, valamint Varga Judit (talán) 800-on. Továbbá, érzésem szerint, a 4x 100-as fiúváltó is jól fog szerepelni. Ők azok, akik éremesélyesek lehetnek. Aztán van körülbelül 10—12 atléta, aki az erőviszonyoktól függően és a pillanatnyi formának megfelelően a legjobb nyolcban lehet, amit én kiváló eredménynek tartanék. Remélem, a negatív előjelek ellenére is lesz vagy lesznek magyar érmek. Hogy himnusz, azaz aranyérem lesz-e? Az idő megadja a választ. Csiky