Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-24 / 171. szám
Gazdaság UJ KELET Stagnáló tőzsdeindex, növekvő forgalom Az elmúlt héten néhány részvény vitte a forgalmat az értéktőzsdén! A megszokott nyári pangást megtörte a hét elején történt CA befektetési alapra névértéken történő üzletkötés. Az alap mintegy egynegyede cserélt gazdát. A félévente 15 százalékos hozamot kifizető CA befektetési alap továbbra is a befektetők egyik legkedveltebb, leginkább keresett értékpapírja. A másik nagy forgalmat produkáló papír a Danubius részvénye volt. Az árfolyam viszont nem mozdult el az 1230-1250 Ft-os sávból. Az EGIS részvényének a piacán is nagy volt a mozgás, de a papír árfolyama alig haladta meg a már megszokottnak mondható 2700 Ft-ot. Az Inter-Európa Bank részvényeinek árfolyama elmozdult a mélypontról, hét végén már 10 700 Ft-on is kereskedtek vele a brókerek. A Prímagáz részvényének árfolyama rekordot döntött, és már 3200 Ft-on lehetett csak hozzájutni a papírhoz. A Balaton Fűszért részvényeinek árfolyama viszont tovább esett, már csak 3900 Ft-on akad vásárló. A kárpólási jegy árfolyama 240-255 Ft között mozgott, a hét végi záróár 241 Ft volt. A hét nagy kérdése, hogy végül lejegyezték-e a teljes részvénycsomagot, amit felkínáltak a belföldiek részére. Kisfröccs Mínusz huszonhatezer Tudja, kiket sajnálok én úgy istenigdzából? Hát a vállalkozókat. Mit bámul? Nem bolondultam én meg, csak olvasom az újságot. Azt nyilatkozza ugye a fő-főadós atyaisten, hogy valamennyi vállalkozás végeredményét tekintve hazánkban negatív előjellel zárult a tavalyi mérleg. Az egy vállalkozóra jutó veszteség csaknem huszonhatezer forint. Érti? Általában egy vállalkozó ennyit fizet rá egy évben. Tudja, mint a viccben Kohn bácsi, aki abból élt, hogy vasárnap zárva tartott. A másik Kohn bácsi meg abból, hogy a göngyölegen és a madzagon keresett valamit. így van ez, rosszul megy a vállalkozóknak. Mert ugye az államkasszába befolyt adó nyolcvan százalékát is azok fizetik, akik bért kapnak valahonnan. Hogy oda ne rohanjak. És akkor kik vásárolják meg a huszonötezer forintos öltönyöket meg húszezer forintos cipőket? És kik utaznak Tunéziába, meg amarikai körútra? És ki veszi meg a milliós kocsikat? És kik vásárolják fel a háromszázezer forintos konyhabútort? Mert valakik ezeket is megveszik. Mit csodálkozik? Ha nem vennék, nem raknák a kirakatba csalogatónak. Igen, abból veszik. A mínusz huszonhatezerből. Mert tudja, lehet valamit így is számolni. Általában. És ha a falusi suszter családja éhen hal, attól még indul a repülő a Kanári szigetekre. Mert „általában” van. Nálunk ez a mérce. Na, akkor azt mondom én is: általában nem rossz ez a kisfröccs. Ugye? Na, Isten, Isten... (dámi) A nyertesek Az Európai Unió a PHARE • programja keretében tavaly és az idén 300 millió forint támogatást nyújtott a Szabolcs- Szatmár-Bereg megye fejlődését szolgáló elképzelések, megyei gazdaságfejlesztési programok megvalósításához. A Kísérleti Program Alap első fordulójában tavaly huszonnégy, az idén harminc pályázó részesült a vissza nem térítendő támogatásból. A Fejlesztési Tanács a Kísérleti Program Alap II. fordulójának prioritásait a következőkben fogalmazta meg: a projektek segítsék elő a korszerű mező- gazdasági termelést, a mező- gazdasági termékek feldolgozását. Fejlesszék aZ idegenforgalmat, a határ menti programok alapuljanak együttműködésre és az innovatív iparfejlesztésekre. A július 14-i elbírálás alapján a harminc pályázó összesen 180 millió forintban részesül. Róka László, a megyei fejlesztési ügynökség igazgatója szerint ez az összeg több millió forintot fog megmozgatni a megyében. A nyertes projektek a következők: Komplex mezőgazdasági, forgalmazási, környezetvédelmi (Tiszanagyfalu), ipari fejlesztés (Fehérgyarmat), kutatásfejlesztés (Kisvárda, Bal- kány), mezőgazdaság-állattenyésztés (Kisvárda, Mátészalka), ipari innováció (Nyíregyháza), kutatásfejlesztés (Nyíregyháza, megye), komplex informatív program (megye, Nyíregyháza), mezőgazdasági termelési háttér (megye, Fehérgyarmat), mezőgazdasági termelési háttér (Szatmár-bere- gi térség), élelmiszeripari feldolgozás (Vaja), komplex informatív program (megye), élelmiszeripari feldolgozás (Vásárosnamény), mezőgazdaság-állattenyésztés (megye), élelmiszeripari feldolgozás (Tarpa), komplex informatív program (megye), ipari fejlesztési program (Rakamaz), mezőgazdaság-állattenyésztés (Ura), ipari fejlesztési program (Tiszadob), komplex informatív program (Nyíregyháza), idegenforgalom (megye), kutatásfejlesztés (megye, Újfe- hértó), ipari innovációs program (Nagykálló, Újfehértó, Nyíregyháza), élelmiszeripari feldolgozás (Mátészalka, Fábi- ánháza), idegenforgalom (Nyíregyháza-Sóstó), komplex informatív képzési program (Baktalórántháza), komplex informatív program (Nyíregyháza, megye). Uborkakesergő Ilyenek ezek az újságírók — szólt szemrehányón egyik olvasónk. A télen azt írták, lesz ára és piaca az uborkának, csak nyugodtan termessze mindenki. Aztán sokan megvették a méregdrága magvakat vagy palántát, és a még drágább mérgeket a permetezéshez. Akinek fáj a dereka, és volt anyagi fedezete, az még hálót is vett a növény felfuttatására. Akinek csak a lumbágója fáj, meg az, hogy nincs pénze, maradt a síkművelésnél. Síkművelés. Garantált ár. Nem biztos hitegetés. Árukapcsolás. Ez meg nem mezőgazdasági... tudja fene, mi. De most a tanulás idejét éljük. Azt már tudjuk, hogy az uborka termelése költséges, roppant munkaigényes. A feldolgozók, közvetítő kereskedők -télen hitegetik az embereket, termeltetési szerződéseket kötnek. Aztán ha sokan uborkázáshoz fognak, a piacon túlkínálat alakul ki. Egyetlen hét alatt összeomlik minden álom. Elmarad a remélt jövedelemkiegészítés, marad a hajsza, hogy a befektetett összeg visszatérüljön. Az átvevők meg válogatnak: még a jó sem jó. Az osztályozógépek előtt éjfélig állnak a sorok, hogy leadják a termést. Egyszer a kicsi nem jó, egyszer a nagy, másszor egyik sem. Az átvételi árak egyre alacsonyabbak, az indulatok egyre nagyobbak. Lesz ez még másként is! Néhány aszályos hét, egy adag gombafertőzés, és elszáradnak az uborkaszárak. Akkor már kellene a termés drágábban is, ha lenne. Éjjeli sorbanállás uborkával Nyírmeggyesen Lesz-e Záhonynál gazdasági övezet? (Fotó: Bozsó) Befektetési kockázatok Pénz, pénz. pénz! Ha a jópolgár orrát megcsapja a bankó illata, agya belázasodik, és gondolatai azonnal imára borulnak — korunk vallásának — a pénz istenének lábai elé. Gondolkodás nélkül ujjong például a meghirdetett évi 120 százalékos profit miatt, s egyből számolgatni, kombinálni kezd. Oszt és szoroz, számba veszi az eladható — hosszú évek verejtékes munkájával összekuporgatott — ingó és ingatlan vagyonkáját. Elad mindent, s rohan a jól csengő nevű befektetési társaság elegáns luxusirodájába, hogy üstökön ragadja soha vissza nem térő szerencséjét. Ott aztán pacsi-pacsi, s a tegnap még a szegénységtől kilógó fenekű, de ötletgazdag, mára már jól öltözött „befektetési tanácsadóval” megkötik az életre szóló nagy bizniszt. Életre szólót, mert gyakori példa — tisztelet a kivételnek —, hogy ezek a jól szituált urak csődöt jelentenek, vagy egyszerűen dobbantanak sok száz és ezer „kisbefektető” összességében többmilliós vagyonával. Jó esetben lehet őket perelni, akár évekig is, de a jópolgár a pénzét már soha nem látja viszont. A bőröndnyi pénz víziójától megvakult szem nem képes a dolgok mögé látni. Nem veszik észre, hogy az öregkori tartalékaikat milyen könnyelműen kockáztatják. Gyakori példa, hogy az ügyletet lakás adásvételként álcázzák a cégek. Az „új” tulaj megnyugszik, hogy így legrosszabb esetben is övé lesz a ház. Csak egyvalamiről feledkezik meg, hogy esetleg ugyanazt a házat már akár több tucat kuncsaftnak is eladhatták! Meglehetősen nehéz elhinni, hogy egy legális vállalkozás elbír 100 vagy 120 százalékos kamatterhet. De tegyük fel, hogy birtokukban van a spanyo' viasz titka(?!), az üzlet tuti oiztos. Akkor miért nem a sokkal egyszerűbb és olcsóbb, 30-35 százalékos ka1995. július 24., hétfő Lapszélen: A konténerekről Örvendetes hírem van: 15 csomagban közel 3000, hamisított farmert találtak Ferihegyen a vámosok egy szekszárdi kft.-nek küldött konténerben. A cég képviselője által kitöltött vámárunyilatkozat szerint a csomagban ezer darab rövidnadrág érkezett, ösz- szesen négyezer dollár értékben. A hamis termékjelzés alkalmazása, valamint csempészet miatt megindult eljárás azt is jelzi, hogy valami elkezdődött. A napokban megalakult Márkavédők Egyesülete szerint már a kiskereskedelmi forgalom 30 százalékát adja a feketekereskedelem : számítások szerint kettőszázmil- liárd forinttal megrövidítve az államkasszát. A Levi’ s cég képviselője szerint tavaly csak a hamis farmerek miatt elmaradt bevételkiesés kétszáznyolcvanmillió forint volt. Másutt meg azt olvastam, hogy 8000 — nem tévedés: nyolcezer!!) — kamion kínai áru van határainkon túl, mert az új vámolási eljárás miatt nem hozzák be az országba. A vámjogszabályokban naprakész információkkal nem rendelkezők kedvéért: eddig az eljárás alapja a számla volt. Ha tehát valamelyik távol-keleti cégnél elkészítettek egy pehellyel töltött dzsekit, s a számlára azt írták: darabonkénti értéke öt dollár, akkor mintegy 630 forint érték után fizették a vámot. Napjainkban annyit javult a helyzet, hogy a vámosok jogosultak felülvizsgálni a számlát, v ha feltűnő aránytalanságot állapítanak meg, akkor az itthoni forgalmi érték a vám alapja. Emiatt rekedt határainkon kívül nyolcezer kamion, ám ha igazából belegondolunk a förténtekbe, észrevehetjük, hogy a távol-keleti kereskedők igencsak „élelmesek”. Észrevették, hogy a magyarok évekig úgy hoztak be külföldről autót: két számlát kértek. Egyet az eredeti vételárról, egyet meg a vám számára. A külföldről hazánkba települt kereskedők egy hányada — tisztelet a kivételnek — olyan számlát kért és kapott otthon maradott rokonaitól, amilyet csak akart. Így került az országba egy dollárért(l) bőrcipő, és így ment tönkre a magyar cipőgyár. A másik trükk lényege ugyanaz, mint a cikk elején említett esetben: kevesebb darabszám a papíron, lényegesen több behozott áru a valóságban. A különbség számla nélkül a szabad piacokon, a zsibogókon került-kerül értékesítésre. Érdemes összevetni a Bokros-csomag várt eredményét a feketekereskedelem miatti veszteséggel, és azonnal kiderül: a leggyorsabb megoldás — már ami pénzt is hoz az államnak —, hogy a pénzügyminiszter néhány órára leül beszélgetni a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokával. Érdemes lenne megállapodniuk: milyen személyi, tárgyi, jogszabályi feltételek teljesülése esetén mekkora vámnövekedésre vállalkozik a vámhatóság. Persze kellene mihamarabb az új és egységes vámtörvény, illetve ebben olyan jogi lehetőségek, mint a piacukat a miénkénél jobban védő nyugat-európai országok esetében. Egy örvendetes hírem azért van. Új tantárgyként a vám- és pénzügyőrök iskolájában bevezették a márka- és védjegyfelismerést. A közismert komikus szállóigévé híresült mondása szerint: Válámi van, dé ném áz igázi... Hajdú matú banki hitelekhez folyamodik a társaság? Hasonlóan népszerű befektetési üzletág volt a kárpótlási jegy. A palira vevő seregnyi vállalkozás nem hagyhatta ki ezt a bulit, hiszen 100 milliárd forintnyi jegy került magántulajdonba. Keselyűk hada csapott le a gyanútlan, és legtöbb esetben idős, értékpapír-forgalomban tapasztalatlan emberekre. Annak, aki a pénzét befekteti, nem árt tisztában lennie legalább három, klasszikusan alapvető szemponttal. Az első a hozam, például, itogy egy év alatt százalékosan mennyit fial a pénzünk. Ebben irányadó lehet az állam egész gazdaságának indikátoraként működő jegybanki alapkamat. Az ettől való túlzott eltérés gyanússá válhat. A második a kockázati tényező. Szokás elgondolkodni azon, hogy mekkora az esélye a beígért hozam megvalósulásának. Például az állampapírok esetében állami garancia védi a befektetéseinket, egymillió forint erejéig biztosítva van a pénzünk. Harmad- sorban a likviditást kell megvizsgálni. E mutató azt jelzi, hogy mennyi időn belül és milyen ráfordítással, veszteséggel lehet készpénzzé tenni a befektetést. De a cég viszonylatában a mindenkori megbízhatóságát, a hozzájuk befektetett pénz .garanciáját, azaz hitel- képességét is mutatja. Jelentősen csökken a bukási esélyünk, ha garantált cégeknél helyezzük el megtakarításainkat. Bár a vállalati adatok után kutatva csakhamar beleütközhetünk a „személyiségi jogok” falába, de azért megéri a cégbíróságokon körülnézni, mert ahogyan mi is, úgy mások is vadásznak a pénzre, a hiszékeny emberek pénzére. A reklámokban nagyon sokféle, államilag garantált értékpapírformáról értesülhetünk. Tekintsük át, hogy az állam- kötvények közül melyik milyen befektetési lehetőségeket kínál. Az államkötvények általában 2-4 éves futamidejű értékpapírok, melyek részben fix, részben változó kamatozásúak. A kincstárjegyek egyéves vagy ezen belüli lejáratúak. Ezen a csoporton belül van kamatozó kincstárjegy, ami a futamidő alatt névértéken váltható visz- sza, és kamatot csak a lejártakor fizet. A lakossági kincstár- jegynél a visszaváltás idejétől van függővé téve a kamat mértéke. Diszkont kincstárjegyet csak brókereken keresztül lehet megvásárolni. Ennek hozama az aukciókon alakul ki. Fontos tudni, hogy a nyereségből a brókeri jutalékot le kell vonni, amelynek legkisebb összege is 5-10 ezer forint körül mozog. —vip—
