Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-03 / 153. szám

UJ KELET Sport 1995. július 3., hétfő 13 Forma—1 Schumacher győzött A német Michael Schumacher nyerte a For- ma-l-es autós gyorsasági világbajnokság he­tedik futamát, a 45. Francia Nagydíjat. A Benetton-Renault pilótája idei negyedik, pá­lyafutása 14. futamgyőzelmét ünnepelhette, s így az összetettben is megerősítette vezető helyét. Schumacher előnye most már 11 pont a brit Damon Hill-lel szemben. A rajtnál a brazil Rubenc Barrichello és a fran­cia Olivier Panis kiugrott, így mindkettőjüket megbüntették. A verseny elején úgy látszott, hogy az első kockából rajtolt Hill magabizto­san őrzi előnyét, ám Schumacher már a 14. kör­ben ráijesztett a brit pilótára. A német versenyző előzési kísérlete azonban ekkor nem járt siker­rel, így Hill maradt az élen. A 22. kör hozta meg a fordulatot. Hill éppen a boxutcában tartózko­dott, Schumacher pedig természetesen kihasz­nálta a lehetőséget és 7 mp-es előnnyel az első helyre ugrott. A harmadik és a negyedik helyen ekkor két brit versenyző, Martin Brundle és David Coulthard autózott. A hazai pilóta, a Ferrarival versenyző Jean Alesi az ötödik he­lyen állt. Hill nem tudta tartani a lépést Schumacherrel, így a kettőjük közötti távolság egyre nőtt. Nem túl sok izgalom jellemezte a futamot, a hátralévő időben már csak két jelentős változás történt. Az egyik: szemerkélni kezdett az eső, a másik pedig, hogy Coulthard megelőzte Brundle-1, így felállhatott a dobogó harmadik fokára. A Francia Nagydíj végén tehát Schumachert intették le elsőnek, őt követte a jócskán lemaradt Hill, a harmadik helyen pedig Coulthard végzett. A Francia Nagydíj végeredménye: 1. Michael Schumacher (német, Benetton-Renault) 1:38:28.429 ó - 72 kör, 306 km, 186.332 km/órás át­lagsebesség 2. Damon Hill (brit, Williams-Renault) 31.309 mp hátrány 3. David Coulthard (brit, Williams-Renault) 1:02.826 p h 4. Martin Brundle (brit, Ligier-Mugen) 1:03.293 p h 5. Jean Alesi (francia, Ferrari) 1:17.869 p h 6. Rubens Barrichello (brazil, Jordan-Peugeot) 1 kör h. A vb-pontverseny állása hét futam után: pilóták: 1. Schumacher 46 pont 2. Hill 35 3. Alesi 26 4. Gerhard Berger (osztrák, Ferrari) 17 5. Coulthard 13 6. Johnny Herbert (brit, Benetton-Renault) 12 Konstruktőrök: 1. Benetton-Renault 48 pont 2. Ferrari 43 3. Williams-Renault 42 4. Jordan-Peugeot 13 5. McLaren-Mercedes 8 6. Ligier-Mugen 6. A világ sportja — sorokban Gateshead: Új világcsúcs született az angliai Gateshead- ben rendezett nemzetközi atlé­tikai versenyen. A cseh Daniela Bartova női rúdugrásban átvit­te a 4.14 métert, és ezzel két centiméterrel megjavította ko­rábbi, saját rekordját, amelyet a múlt hónapban Duisburgban állított fel. ♦ London: A brit Naseem Hamed maradt WBC profi ökölvívó szervezet nagyhar- matsúlyú világbajnoka, miután a 12 menetesre tervezett talál­kozón a második három perc­ben kiütötte az egykori cím­védő kolumbiai Juan Polo Pereit. (Reuter) ♦ Philadelphia: Az észak­amerikai profi jégkorong li­gában (NHL) szereplő Phila­delphia Flyers egykori játé­kosa, Glen Seabrooke 5.5 mil­lió dollárt nyert abban a per­ben, amelyet egykori csapat orvosa, John Gregg ellen in­dított. Seabrooke-ot az 1985. évi játékosvásáron 21.-ként szerződtette le a Philadelphia Flyers. Még 1988-ban a farm­csapat játékosaként megsérült, s ez később pályafutásának vé­gét jelentette. A jégkorongozó egy bajnoki találkozón bal vál­tóval a kapuvasnak ütközött és porcrepedést szenvedett. John Gregg helytelenül kezelte a sé­rült testrészt, s azon három mű­tét elvégzése sem segített. Az egykori játékos emiatt perelte be a csapatorvost. Sea-brooke bal keze jelenleg olyan rossz álla­potban van, hogy az egykori jégkorongozó még egy újságot sem tud vele megtartani. (AP) ♦ Róma: Nestor Sensini (Par­ma) és Abel Balbo (Roma) megkapta az olasz állampolgár­ságot. A két argentin válogatott labdarúgó így nem számít már idegenlégiósnak a Calcióban. Mindketten itáliai rokonokkal büszkélkedhetnek, az állampol­gárságot illetően pedig már öt éve határozat született. Ám já­tékengedélyük az argentin szö­vetségnél volt, így mindeddig várniuk kellett a végső döntés­re. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Sensini és Balbo játszhat az olasz válogatottban. Szin­tén a Calcióval kapcsolatos hír, hogy a libériái születésű George Weah és a gh'ásrdi Ahedi Pelé úgynevezett Európa Uni­ói státuszt kapott. Ez azért fontos, mert az olasz klubok­nál legfeljebb csapatonként két nem EU-játékos játszhat. (Reuter) ♦ St. Brieuc: Bár még csak a prológon vannak túl a ver­senyzők a Tour de France-on, máris történt egy sajnálatos bal­eset. A brit olimpiai és világ­bajnok Chris Boardman az esős időben megcsúszott egy bal ka­nyarban, és a bukás után kórház­ba kellett szállítani. Az orvosi vélemények szerint Board-man a bal kezén kettős törést szen­vedett, s ugyancsak eltörött a bal bokája is. A szerencsétlenül járt kerekes a történtek után vissza­lépett a versenytől. Boardman számára sokkal szerencsésebb volt a tavaly francia országúti körverseny, hiszen akkor nem­csak megnyerte a prológot, ha­nem három napon keresztül vi­selte az élen álló kerekesnek járó sárga trikót. A cseheket a belváros „fogta meg” A széthullás után a futball is hanyatlott Éppen egy hete kezdődött a Jonatán Kupa, a gyerekek szá­mára szervezett labdarúgótor­na. A viadalra négy külföldi országból érkeztek vendégek: Csehországból, Szlovákiából, Finnországból és Romániá­ból. Mi a cseh hraniceieket ke­restük meg egy kis beszélge­tésre (a 14 évesekből álló együttesük ötödik lett), honnan is jöttek, hogyan érzik magu­kat és milyennek látják a ma­gyar és persze a cseh(szlovák) utánpótlás helyzetét. A Hra- nice edzője, Petr Vinklar szí­vesen állt kötélnek. Kisváros Olomouc közelében —Azt hiszem, Hranice nem túlságosan ismert a magyarok körében. Arra kérem, mutas­sa be a várost és a Magyaror­szágra kirándult csapatot! — Húsz-harmincezren lak­nak Hranicében, a legközeleb­bi nagyváros Olomouc. Két futballegyesület működik ná­lunk, a Kupán részt vevőn kí­vül a Duklát, a katonai csapa­tot említhetem meg. Tíz ifi- és serdülőcsapatunk van össze­sen, a 9 évesektől kezdve a 18 évesekig tartoznak ezekbe a gyerekek. Egyesületünk fel­nőtt gárdája harmadosztályú, míg a legjobb ifi- és serdülő­csapat — ez utóbbival jöttünk Magyarországra — a cseh utánpótlás élvonalában ját­szik. A serdülő tizenegy ép­pen most nyerte meg a másod- osztályt, újonc az NB I-ben. Én már ezzel a csapattal dol­gozom — kivételesen, hiszen általában a kilencévesek al­kotják az alsó korcsoportot — nyolc éve, akkor még csak hatévesek voltak a srácok. In­kább teremtornákon szoktunk szerepelni, hiszen mifelénk ezek igen elterjedtek, a télen a 14 évesek mezőnyében be­jutottunk a cseh teremlabda­rúgó-bajnokságra. Két-három hete vettünk részt a cseh kupa döntőjében — amelyen első osztályú egyesület serdülő­csapata nem indulhat —, és ott a harmadik helyen végeztünk. Ilyen nagyságrendű viadalon, mint a Jonatán Kupa, először vagyunk. — Hogy szereztek róla tu­domást, hogyan sikerült a résztvevők közé kerülni? — Az NYSI a múlt év de­cemberében Hranicében sze­repelt egy teremtornán, ami nagyon tetszett a nyíregyhá­ziaknak, és megállapodtunk, hogy az NYSI-nek nem kell fizetnie a hranicei étkezést és szállást, cserébe ők visszahív­nak minket. —A csapat itteni produkci­ójáról mi a véleménye, milyen célkitűzéssel érkeztek? — Minden edzőnek csak egy célja van: a legjobban ját­szani és a legelőkelőbb helyen végezni. Az elődöntőbe sze­rettünk volna jutni, azonban ebből nem lett valóság. Sajnos a továbbjutásunk szempontjá­ból döntő mérkőzésen kikap­tunk, pedig a második félidő­ben egy kapura játszottunk, de a sok kihagyott helyzet meg­bosszulta magát. — Gondolom, a magyar utánpótlásról még kevés a be­nyomása. Mégis, valahogy ves­sük össze a csehvel! — Csak második alkalom­mal találkozom most magyar utánpótláscsapatokkal — elő­ször a hranicei teremtornán lát­tam őket —, így nincs össze­hasonlítási alapom. Az tény: a mi csapatunk otthon csak a sa­lakpályán edz, és csak akkor játszhatunk a füvespályán, ami­kor nagyon jó az idő. Hiszen a klubnak mindössze egy füves- és egy salakpályája van. Én itt úgy vettem észre, hogy az ifí- és a serdülőcsapatok gyakrab­ban jutnak füvespályára, és összességében talán jobbak a feltételek. A mi klubunk nem ad az utánpótlásnak elég pénzt, gond van a mezekkel, akár a labdákkal is, szponzorokat kell szereznünk, de azok az ificsa­patok támogatásáért nem lelke­sednek. Korábban a Cseh Lab­darúgó Szövetség fizetett 40— 50 edzőt, akik trénerként főál­lásban dolgoztak. Körülbelül két éve ez megszűnt, a szövet­ség nem támogat, a klubok kell, hogy finanszírozzák az edző­ket, akik így már jórészt csak mellékállásban foglalkoznak a gyerekekkel. Nem fizetik (meg) az edzőket —A cseh labdarúgás színvo­nala (a felnőtteké) vitathatatla­nul jobb a magyarénál. Kell-e tartani attól az elmondottak alapján, hogy Csehországban a jelenlegi színvonal hanyatla- ni kezd? — Nagyon nehéz kérdés. Az NB I-es kluboknál nincs gond, mert szép számmal vannak szponzorok, így jut pénz az utánpótlásra is. De a mi felnőtt­csapatunk csak harmadosztá­lyú, persze, hogy nem szívde­rítő a hranicei ificsapatok hely­zete. Az alacsonyabb osztályú egyesületeknél attól függ az utánpótlásnevelés minősége, hogy milyenek az edzők, a szülők, hogyan állnak hozzá a focihoz. Nekem például a fiam ebben a gárdában kergeti a lab­dát, különben nem is edzős- ködnék, mert gyenge a fizeté­sem. Ez a torna jó arra, hogy új motivációt adjon az edzőnek, a gyerekeknek, hiszem, hogy ta­nulhatunk az itt töltött napok­ból, és egy lépéssel előrébb ke­rülhetünk. — Ha már ide terelődött a szó... Hogyan érzik magukat Nyíregyházán, egyáltalán Ma­gyarországon? — Nagy szeretettel jöttünk ide és persze kíváncsisággal is, mert meg akartunk ismerkedni a nagypályás serdülő-focival, Petr Vinklar hiszen nálunk inkább a terem­tornák honosak. Nyíregy­háza tetszik nekünk, főleg a belváros nagyon mutatós, sok új épületet láttunk, példá­ul a Városi Stadion mellett. De magát a stadiont is meg­néztük, ami megint csak szép létesítmény. Az egész együt­tes jól érzi itt magát. — Nem kerülhetem meg a következő kérdést: Csehszlo­vákia kettéválása hogyan csapódott le a futballban és egyáltalán az emberek életé­ben? — Az véleményem — és másoké is —, hogy az egy­szerű emberek nem akarták szétbomlasztani az országot, de sajnos voltak, akik tettek erről. Mindenesetre nagy veszteség ez a cseh és a szlo­vák labdarúgásnak is. Koráb­ban a fineszes, gondolkodó cseh és a rámenősebb, harco­sabb mentalitású szlovák fo­cisták egy jó válogatottat al­kottak. A kettéválással a két új országnak csorbult a tekin­télye a nemzetközi labdarú­gásban, a cseh csapatok — például a Sparta Praha— nem játszanak a Bajnokok Ligájá­ban, pedig korábban szép si­kereket értek el, a szlovák baj­nok meg egyenesen csak az UEFA Kupában indulhat. An­nak idején a cseh, morva és szlovák csapatok gyakran ta­lálkoztak, például megyei válogatottak játszottak egy­más ellen, de ma már ez nincs így­Valami hiányzik... — Mostanában milyen a futballkapcsolat Csehország és Szlovákia között? — Nem rossz, azonban már nincs annyi lehetőség a talál­kozásra. Ha külföldi viada­lokra mennek az együttesek, akkor mehetnek Németor­szágba, Spanyolországba vagy Franciaországba, ahol olyan csapatokkal találkoz­hatnak, amilyenekkel koráb­ban nem. De a kontaktus to­vábbra is megvan: az utánpót­lástornákon ugyanúgy ott vannak a cseh, mint a szlo­vák gárdák. Viszont a közös csehszlovák csapat változat­lanul hiányzik... Csiky Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents