Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-20 / 168. szám

ryuc

SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI NAPILAP II. évfolyam, 168. szám — 1995. július 20., csütörtök

Ara: 19,50 Ft

MA

Az Új Kelet Nyírbátorban

(4.-5. oldal)

Szabadidősport (12.-13. oldal)

I»

Visszhang a kiáltásra

Hétfő délelőtt Kiáltás a kormányhoz címmel kiáltványt juttatott el Horn Gyulához a négy ellenzéki párt. A petíció szövegéről július 18-i számunkban részletesen hírt adtunk. A Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei szocialista országgyűlési képviselők tegnap délután tartottak sajtótájékoztatót, amelyen kifejtették véleményüket a dokumentumról.

— Az ilyen kiáltás típusú dokumentumokkal nem tudunk azonosulni — mondta bevezetőjében Bányász Já- nosné dr. — A megye ellenzéki képviselőivel szinte napi kapcsolatban állunk, nem értjük, hogy miért zártak ki bennünket tárgyalásaikból, nem ezt érdemeltük. Ebben a gazdasági helyzetben a munka idejét éljük, és el kell felejteni a hangzatos kiáltványokat és fohászokat.

— A megyei képviselő- csoport és az MSZP parlamenti frakciójának álláspontja szerint csak törvényben rögzített határozatokkal és programokkal lehet fejlesztéseket elérni — mondta Bajor Tibor, a Záhony- Kisvárda körzet országgyűlési képviselője. A megyében semmiféle fejlesztési program nincs, a megyei fejlesztési tanács a kistérségek programját még nem alkotta meg. A kelet—nyugati híd szerepére alkalmasak voltunk négy évvel ezelőtt, amíg a keleti kapcsolatokat szét nem verték. Az elkövetett hibákat egy év alatt ja-, vítani nem lehet, azért is furcsállom a „Kiáltást”, mert a dokumentumot aláírók közül többen részt vettek az újjáépítés érdekében tett tanácskozáson. Eszerint pontosan tudják, hogy merre és hol tartunk. Az ipari parkokkal kapcsolatban: négy év rendelkezésre állt volna ennek törvényi szabályozására, ugyanis a különleges gazdasági övezet fogalmát a magyar jog nem ismeri. A jelenlegi kormányhatározat is kísérleti programról beszél, és a területfejlesztési törvény, amely hosszú időre meghatározza az ország fejlesztési programját, tartalmazza ezt a fogalmat és biztosítani fogja a mindnyájunk által várt fejlődést.

— Nem értek egyet az ellenzék effajta megnyilvánulásával — mondta Lakatos András országgyűlési képviselő —, a megyei ellenzéki csoport egy

része nyilvánított hangzatos és látványos véleményt a valamennyiünk által ismert és felvállalt gondokról. A megyei képviselőcsoport azt tűzte zászlajára, hogy politikai pártoktól függetlenül a megye érdekében együttműködünk. Több alkalommal ez már bevált, most elkülönülve jeleníti meg problémánkat. Jól tudjuk, hogy a térségben nagyon sok feszültség halmozódott fel, az utóbbi egy év kormányzati intézkedési nem enyhítették a gondokat. A kényszerintézkedések talán jobban érintették az itt élőket. Természetesen mi is ismerjük a megye problémáit, és keressük a megoldásokat. A területfejlesztési és más ágazati törvények megalkotásával sikerül régiónk sajátosságait figyelembe vétetni, ezáltal lehetőséget teremtünk arra, hogy saját kezdeményezésink megkülönböztetett eszközrendszert és támogatást nyerhetnek, ezek hozhatnak eredményt. Tisztában vagyok azzal, hogy még nem értünk el látványos eredményeket, de én sikernek könyvelem el, hogy csaknem 500 millió forint jut majd a megyébe a kedvezőtlen termelői adottság után járó állami támogatásként. Jelenleg az 1996-os évi agrárszabályozón dolgozunk, ahol azt szeretnénk elérni, hogy a kedvezőtlen adottságú térségek problémáinak kezelése megfelelő módszerekkel működjön. Célunk, hogy a támogatásban az itt élők jövedelmpótlása történjen meg, akkor is kapják meg ezt a támogatást, ha nem vállalhatják a versenyfeltételek közötti termelést. Felvetődik a kiáltásban — nem alaptalanul — a munkanélküliség ténye. Felkérik a kormányt, hogy munkahelyteremtő beruházásokat

eszközöljön. Meggyőződésem, hogy felülről ez sem fog sikerülni. Ez a válság nem egy év alatt alakult ki. A megoldásban olyan rendszerek kidolgozását látjuk, amely a vállalkozásokat segítené, és ezáltal munkahelyek teremtését szolgálná. Sajnos ez egyelőre nem úgy megy, ahogy mi szeretnénk.

— „Tegyen meg mindent a megyében élők szociális, egészségügyi helyzetének javítására” — idézte a kiáltás szövegét dr. Bakai Zoltán. — Az egészségügy jelenleg olyan helyzetben van, hogy bármennyi anyagi juttatásban részesülne is, kevés lenne. Az elmúlt ciklusban is történtek változások az egészségügy helyzetét illetően, de nem olyan mértékben és minőségben, mint az kívánatos lett volna. A háziorvosi rendszer kidolgozása nem jelentett óriási változást. A kórházbezárásokról szóló rémtörténetek nem a népjóléti tárca véleményei voltak. A vásárosnaményi kórház bezárásról nem volt szó, de arról igen, hogyan lehetne más ellátási formákat találni. A népjóléti tárca szakemberek közreműködésével kidolgozott egy hároméves modernizációs programot. Ennek kezdő lépése a struktúraváltás, amely ágyszámcsökkentéssel jár. Az elmúlt tíz évben olyan beruházások történtek, amelyek személyekhez és érdek- csoportokhoz kötődtek és nem álltak mindig a realitás talaján.

Csabai Lászlómé, Nyíregyháza polgármester asszonya az önkormányzatok helyzetéről beszélt:

— Nyíregyháza önkormányzata nehéz helyzetben van, már nincs olyan pénzügyi ellátás, mint 1991-92- ben volt. Ennek ellenére szó sincs arról, hogy szeptemberre fizetésképtelenek lennénk. A megyi önkormányzat valóban pénzügyi zavarokkal küszködik. Több olyan tevékenységet és finanszírozást vállalt, amely növeli működési költségeit. Az ellenzéki dokumentummal kapcsolatban meggyőződésem, ha együttműködéssel fordulnak hozzánk a képviselők, akkor nem csak a kicsengése lett volna más ennek a kiáltványnak, hanem együtt indulhatnánk a problémák megszüntetéséért. A gondokat természetesen mi is ismerjük, együtt kell ezekért síkra szállnunk, viszont a kormány lemondatásával és effajta véleménynyilvánítással nem tudunk azonosulni.

Központ a mentálhigiénének

Az Országos Mentálhigiénés Programiroda döntése alapján tegnap délután az országban az első megyei mentáligiénés programiroda megnyitója volt a Megyeházán. A kistermet zsúfolásig megtöltötték a megnyitó résztvevői. Köszöntőt Együd János, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke mondott, ezt követően dr. Veér András miniszteri biztos, az országos programiroda vezetője tájékoztatta a megjelenteket az iroda tevékenységéről, az országos és a megyei feladatokról.

— A mentálhigiéné olyan társadalmi, politikai és gazdasági folyamatokra irányítja a figyelmet, amelyek a lélek működésére döntő hatással vannak, így számtalan veszélyeztető helyzettel járhatnak. Egy átfogó mentálhigiénés program kidolgozását a szakmabeliek már régóta kezdeményeztek, hiszen a hazai állapotok ezt nemcsak hogy rendkívül fontossá tették, de a statisztikai mutatók a társadalmat, a politikát és a szakembereket az utóbbi évtizedekben olyan kritikus tényekkel szembesítették, hogy a cselekvés szinte kötelezővé vált.

Magyarországon a várható életkor a férfiaknál 63,5, a nőknél 70 év. Ezzel a szomorú statisztikával Európában az utolsó helyen állunk. Hazánkban az alkoholisták száma megközelíti az egymilliót, magas az öngyilkosok száma, évi 25 milliárd cigarettát füstölünk el stb. Nem lehet tétlenül elmenni a veszélyeztetett rétegek — a munkanélküliek, az elszegényedők, a gyermekek, az időskorúak — problémája mellett sem. Minden olyan egyesület, civil szervezet, amely az emberek számára kapcsolódási lehetőségeket, kommunikációs csatornákat nyit meg, szükséges, támogatandó és mentálhigiénés mozgalmunkban nagy jelentőségű. Szükséges külön figyelmet fordítani az ifjúságra, hiszen úgy tűnik, talajvesztett, új értékeket kereső, dilemmák előtt áll — mondta Veér András miniszteri biztos, majd bemutatta a megyei programiroda vezetőjét is.

Dr. Éva Erzsébet a tanárképző főiskola idegennyelvi tanszékén tanított eddig. Az iroda augusztus 1 -jével kezdi meg működését.

Vélemények a gyógyszertári vagyonról

Gyógyszer- vagy méregtár?

A három éve húzódó patikai vagyon tulajdonlására tett — a vélemények szerint nem túl szerencsésen — pontot a Vagyonátadó Bizottság (VÁB). Fura a demokrácia: szinte minden érintett önkormányzat kérvényezte a tulajdon feletti ellenőrzési jogot, de más keze tört pálcát — mereven a törvényi jogszabályokra hivatkozva — a privatizációs ügy felett. A megyei önkormányzat kapta meg a közel egymilliárdos gyógyszertári vagyont, pedig nem feltétlenül ragaszkodtak ehhez. Megkértünk néhány önkormányzati vezetőt, hogy mondják el véleményüket az esettel kapcsolatban.

Szabó István, Fehérgyarmat jegyzőjének véleménye szerint nagyon sajnálatos, hogy megyei hatáskörbe utalták a gyógyszer- tárak felügyeletét. Sokkal jobb lett volna, ha maga a tulajdonos, azaz a települési önkormányzat kapta volna meg a patikák tulajdonjogát. A városi képviselő- testület kérte ugyan a VAB-ot, hogy tervezett döntését módosítsa, de nem így történt. Fehér- gyarmat várhatóan benyújtja fellebbezését, de erről a jövő heti testületi ülésen döntenek majd.

Nagyon rosszul esett a VÁB privatizációs határozata a csenged önkormányzatnak is — tudtuk meg Simái Zoltán jegyzőtől. Mint elmondta, Csengéinek egy nagy gyógyszertári központja van, ami több mint tíz — a vonzáskörzetéhez tartozó — települést lát el. Az elképzelések szerint közösen fogják kérvényezni a VÁB-tól, hogy önkormányzati tulajdonba adja a patikát, de természetesen a megyei önkormányzattal való együttműködéstől nem zárkóznak el. A holnapi, megyei szintű privatizációs érdek- egyeztetési fórumtól sokat várnak, s csak utána határoz a városi testület a fellebbezés szükségességéről.

Ibrányban kellemetlen helyzetbe került a patikaprivatizációs döntés miatt az önkormányzat. Ők 1986-ban ötvenötven százalékos tanácsi és lakossági településfejlesztési hozzájárulással hozták létre az egészségügyi központot, így a város polgárai jogosan érezték azt saját tulajdonuknak. A mostani helyzet megoldására alternatívát említett Berencsi Béla polgármester. Amennyiben a tulajdonjog a megyei önkormányzatnál marad, úgy véleményezési jogot szeretnének gyakorolni az eladási árral kapcsolatban, mert a városnak nem lenne kívánatos, ha úgymond „bagóért kótyavetyélnék” el a patikát. A másik verzió szerint kerüljön települési tulajdonba az egészség- ügyi egység, cserébe a város lemondana a központi vagyonról azon települések részére, ahol nincs gyógyszertár. Ezen beterjesztendő javaslatoktól függetlenül — szinte biztos, hogy — benyújtják a fellebbezést a VÁB-hoz. Indoklásul elmondta a polgármester: meg kell győződniük arról, hogy a megyei önkormányzat nem zárja ki Ibrányt a magántulajdonba adásról szóló döntés meghozatalából.

Tiszalökön sem aratott osztatlan sikert a VÁB döntése. Király Sándor polgármester az eredményen nem csodálkozott, mert mint elmondta, a 228 településből közel 150-nek nincs gyógyszertára, s ők természetesen nem kértek a gyógyszertári vagyonból. A 120, e témakörben beadott nyilatkozatból 12-t kizártak, így viszont a maradék 108 szándékjegyzék — ami a döntést befolyásolta — nem elégíti ki a szavazáshoz szükséges 50 százalék plusz egy szavazat kritériumát.