Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-15 / 164. szám
1995. július 15., szombat Interjú UJ KELET Aki a kenyérnekvalót betakarítja Ki mint vet, úgy arat Nyár közepén járunk, szezonja van az aratásnak. Az utakon haladva gyakran találkozhatunk gabonával megrakott teherautókkal, traktorokkal, korán reggel és későn este pedig lassan, méltóságteljesen, de iszonyú zajjal haladó kombájnokkal. Amikor elhalad mellettünk egy ilyen óriási alkotmány, csak a gépet, a monstrumot.vesszük észre, a gép lelke rejtve marad magasan fölöttünk, a vezetőfülkében. Gépek ide, motorizáció oda, nélkülünk nem megy, mert az aratásban ma is az ember a kulcstényező. Egyszerűbb, gyorsabb lett az aratás, de hogy könnyebb? De- rekas munkának nevezték hajdan, és bizony az ma is. A külső szemlélő talán nem is hinné mennyire embert próbáló feladat ez. Porban, fülsiketítő zajban, 40—50 fokos hőségben a kormány mögött, de menni kell. A békeidőkben számtalan film, novella, regény, vers és dal keletkezett az aratókról, de a kombájnosok már közel sem kapják meg az őket megillető figyelmet. A mai nehéz, változó, megszorítós és fullasztó világban pedig sokszorosan figyelmet érdemelnek ők, akik értünk, szinte éhbérért dolgoznak. Mert ha nincs búza, nincs kenyér, és ha nincs kenyér, nincs élet. Ezért az Új Kelet (a népről, a néphez szólva) aktuális hétvégi beszélgetése a „gép leikével”, egy kombájnossal készült. Ópályiban jártunk, Szilágyi Miklós látott vendégül bennünket. A háza mögötti kukoricával övezett, jókora területen gépek állnak. Traktor, munkagépek és két kombájn. A házigazda mostanában az utóbbiakon tölti napjait. Lakása igazi, meleg családi fészek. A bejárattól balra fekvő, ízlésesen berendezett szobában telepedtünk le. Nyírparasznyáról került a felesége révén Ópályiba. Két gyerekük van. A gyerekek — Szabolcs és Adrienn -«-11 és 7 évesek. A helyi TSZ-ben dolgozott, traktorokkal járta a m földeket, amíg a szövetkezet működött. Négy éve ült fel a kombájnra, azóta ezt is csinálja. Nehéz hivatást választott. Szilágyi Miklós korábbi lakhelyén is erőgépvezető volt a tsz- ben, tulajdonképpen ez a szakmája. Baktalórántházán, a Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézetben vizsgázott. — Megtanultam a szerelést és a munkavégzést is — mondja. Q Most is a tsz-ben dolgozik? — Az itt már négy éve megszűnt, különböző kft.-k alakultak a helyén. Külön a sertéskombinát, a szárító-keverő üzem és a többi. Mi megalakítottuk az Agro-Hold Kft.-t, gépeket vásároltunk, és növény- termesztéssel foglalkozunk. Kukoricát, napraforgót, búzát, rozsot, árpát termelünk. A szövetkezettől vásároltuk azokat kombájnokat, amik hátul vannak. O Csak a sajátjukat vágják, vagy bérmunkát is vállalnak? — Azt is vállalunk, Pályiban csak nekünk van kombájnunk. Van egy táblában öt-hat embernek egy-két holdja — de volt olyan, hogy csak 800 ölje! —, azok megbeszélik, mikor hívják a kombájnt, és akkor a táblát egy nap alatt megcsináljuk. Mert előfordult, hogy elmentem Szamosszeg alá, aztán másnap megint jöttek, hogy a szomszédjáét le kell vágni. Ez van akkor, ha nem szervezik meg a munkát. OMilyen árban dolgoznak? — Négyezer forint plusz áfa egy hektár. O Mennyibe kerül egy ilyen kombájn? — Hétszázezer forint volt áfával. Használtan vettük, az új hétmillió forint plusz áfába kerül! Borsos az ára. Tizenegy évesen vettük meg őket. Láttam kisebb kombájnokat is vásáron. Azokat Hollandiából, Ausztriából és máshonnan. Nyugatról hozták be. Jóval kisebbek voltak, mint ezek, amolyan farmergazdáknak valók, viszont árban ugyanott vannak, mint a mieink. OHogy jönnek a kalászosok sorban, betakarítás szerint? — Először az őszi vetésű árpa, június 28-29. körül kezdjük, aztán jön a búza, a tavaszi vetésű árpa, a tavaszi vetésű búza, zab, és végül a rozs augusztusban. A búzát éppen ma kezdtük el. Utána sem pihenünk, mert jön a napraforgó, a kukorica, amit szintén kombájnnal takarítunk be, csak más adaptert kell felszerelni. Olctóber 10—20-ig tart a munka. OMikor végeznek vele? — Erős két hét alatt. Óidén azt jósolták, jó lesz a termés, azután kiderült, megszorult a szem a kalászban, mégsem jönnek be a várt tonnák. Mi az önök tapasztalata? — Nincs olyan termés, amire számítottak. Az árpa elég tűrhető volt, a búza viszont nem olyan túl híres. O Mennyi az átlagtermés egy-egy hektár búzán? — Függ a talaj minőségétől. Fekete talajon általában olyan ötven, homokoson negyven mázsa körül van. Nálunk van mindenféle talaj, ma éppen homokon dolgoztunk. Kis parcellák voltak, két-kétezerötszáz ölesek. A termés függ a gazda ügyességétől, hozzáállásától és főleg a pénztárcájától. QHogyan kell búzát termeszteni? — A legelső a megfelelő talajművelés, -előkészítés. Jól megszántani, feltárcsázni, ha van rá lehetőség, meg kell kombinátorozni. A rossz munka aratáskor előjön, mert a megdőlt kalász, nem lehet a kombájnnal felszedni, ha hepehupás a talaj. Az aszót az ember leengedi, az felszedi a talajról is, de nem lehet úgy leengedni, hogy viszi a földet is! Megfelelő vetőmag szükséges, na meg műtrágya. O Mennyibe került a vetőmag? — Tavaly volt olyan háromezerkétszáz forint is, ha jói emlékszem. Drága a vetőmag, a rozsot meg még át sem akarják venni az idén. Voltunk több helyen, és nem kell senkinek sem! Amit leszerződtek, átveszik, de többre nincsen igény. Szóval, jön műtrágyázás. Őszszel nitrogént, foszfort és kálisót, valamint tavasszal, hóolvadáskor szoktuk rászórni a fehértrágyát. Reggel amikor még egy cseppet fagy, rászórjuk, aztán a hó viszi lefelé. Ezután vegyszerezzük. OEz mit jelent? — Gyomirtózzuk, és aztán szokott jönni a vetésfehérítő, az ellen permetezni kell. A vetésfehérítő egy kártevőféle, összesodródik tőle a búza levele, tiszta fehér lesz a szára, fehér lesz az egész határ. Ha a szár még puha, akkor a szántóföldi permetelőt is rá lehet engedni, fel tud egyenesedni. Ha viszont erős, akkor helikopterről kell szórni. Nagy gond a pénztelenség. Korábban búzából volt 65 mázsa is hektáronként. De akkor mindig megpétisóztuk vetés előtt, aztán vetés után megint, és ez meg is látszott a termésen. Ma erre nincs pénze a gazdáknak. OAz árakra hatással van az alacsonyabb termésátlag? — Nem, mert hiába csökkent a termésátlag, megnőtt a vetés- terület. Alacsonyak a felvásárlási árak. OAzok viszont télre-tavasz- ra emelkednek. Önök egyből eladják, vagy tárolják is a termést? — Bérelünk egy régi magtárt, Ott tárolunk. Vannak emberek, akik egy párszor megforgatják hogy száradjon, és ne fűljön be. Mert ha befűlik, képes be is gyűlni! Amelyik zöldnek egyforma nagyságú a búzával a szemje, azt a kombájn beviszi. Aztán a búzát is felhevíti. O Télen hol tartják a gépeket? — Sajnos nincsen tárolóhelyünk, ezért fóliával takarjuk le őket ideiglenes megoldásként. O Hogy telik a kombájnos egy napja? — Miden reggel zsírozással kell kezdeni. A karbantartás a legfontosabb mozzanat. Zsírozni kell minden forgó-morgó alkatrészt. Ez átlag 15 perc alatt megvan. Tehát reggel megtankolok, kimegyek a határba, vagy itthon, vagy ott zsírozunk, aztán hozzákezdek. Meg kell várni, amíg a harmat felszárad, csak akkor lehet kezdeni, és a harmat leszálltáig csináljuk. Este nyolc óráig, de ha éjfélig nem száll le, akkor addig megyünk. O Két aratógép is ál! a ház mögött. Melyikei szokott menni? — Ha sok a munka, akkor mind a kettőt visszük. Ha kevés, akkor azzal megyek, amelyik fel van szerelve vagy amelyikben van gázolaj. Q Milyen gyorsan megy a kombájn? — Közúton 25—30 kilométeres sebességgel. U Nagyon nagy zaj lehet a fülkében. — Meg lehet szokni, az az igazság, hogy amikor már évek óta csinálja az ember, csak a gépnek a hangját hallja a füle. Ami hibásodásra utaló, azt rögtön kiszűri. Ez muszáj is, mert egy kisebb hiba is borzalmas kalamajkát tud csinálni. U Mekkora területet bírnak learatni egy nap alatt? — Tíz hektárt, de volt már egy nap, amikor lement tizenhat is. Átlagosan tizenkettőt lehet számolni. Attól függ, hogy áll-e a búza vagy fekszik-e! Nem fekszik le egy egész tábla, hanem általában csak néhány méteres szakaszon nyomja le a szél. O A termést mivel hordják el a földekről? — Traktorral visszük Na- ményba, Mátészalkára, a mi tárolóhelyiségünkbe. O Kemény foglalkozás ez. Mikor van pihenő? — Télen nincsen munka, akkor kipihenjük a nyári fáradalmakat. O Van annyi munka, hogy megérje fenntartani a gépeket? — Milliomossá nem lehet válni belőle, de ebben a munkanélküli helyzetben mást nem tudok tenni. Nem is akarok, mert ezt tanultam, ezt szeretem, gépek nélkül nem tudnék meglenni. Amíg erőm, egészségem bírja, csinálom. Az oldalt írta Dojcsák Tibor
