Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-14 / 163. szám

2 1995. július 14., péntek Belföld-külföld UJ KELET Még nem tárgyalnak Groznijban Péntek délután két órára halasztották a csecsen—orosz bé­ketárgyalások újabb fordulóját, amely eredetileg csütörtök délelőtt tíz órakor kezdődött volna a grozniji EBESZ-képvi- selet épületében. Ezt — az ITAR-TASZSZ jelentése szerint — Zénón Kuhnják, az EBESZ egyik grozniji munkatársa je­lentette be. Mint mondta, a halasztás oka az, hogy a két dele­gáció a folytatás előtt részletesen tanulmányozni kívánja az előző véleménycseréken kidolgozott záródokumentum-ter­vezetet, amely egyebek között Csecsenföld jövőbeni státu­sát is meghatározza majd. A kelet-európai befektetésekről Kelet-Európa a külföldi befektetések egyik fontos színte­révé vált az elmúlt években, és a térség államai közül Ma­gyarország különösen vonzónak bizonyult — állapítják meg a Deutsche Bank gazdaságkutatói legújabb tanulmányukban. A Handelsblatt című német üzleti napilap csütörtöki számá­ban ismertetett elemzés szerint, a feltételezésekkel ellentét­ben nem az olcsó munkaerő, hanem a piacszerzési lehetőség vonzza elsősorban a külföldi befektetőket Kelet-Európába. A különösen vonzónak bizonyult Magyarországon a külföl­diek eddig 8,4 milliárd dollárt fektettek be, és ez a térségbe irányult teljes összegnek jó egyharmada. Az Antarktisz veszedelmesen melegszik — Az üvegházhatás okozta felmelegedés elérte az Antark­tiszt is. Az átlaghőmérséklet 6 Celsius fokkal növekedett 50 év alatt—jelentette ki Santiagóban a chilei Antarktisz-hiva- tal vezetője, Oscar Pinochet de la Barra. — A jégtáblák olvadóban vannak — nyilatkozta az AFP francia hírügy­nökség munkatársának. Hozzáfűzte: ha a melegedés foly­tatódik, a déli Shetland-szigetek 50 éven belül lakhatóvá válnak. — Akkor kezdődnek majd a problémák az Antark- tiszon, amely Ausztrália tüdeje. Ha a jelenleg ott dolgozó 3000 tudóson és megfigyelőn kívül nagy tömegben lakosok érkeznének, a 14 millió négyzetkilométer területű kontinens egész ökológiai rendszere veszélybe kerülne. Ajtó és ablak nélkül maradnak a lakásfoglalók (Folytatás az 1. oldalról) — Azt mondták, hogy nem ad­nak, inkább elviszik a kölykeimet a menhelyre. Ha kapok is segélyt nagyon ritkán, akkor is keveset adnak, és sokat kell rá várni. Bár Köteles István megérti a család helyzetét, de azt túlzás lenne állítani, hogy minden sza­vát elhiszi az asszonynak: — Ma kint voltam a helyszí­nen, és Lakatosné nekem is el­mondta panaszait. Úgy tudtak beköltözni, hogy a pár napja még ott lakó adta neki az üresedésről a fülest és még ta­lán a kulcsot is. Sajnos, nem tettük a kiköltözés után gyor­san lakhatatlanná a lakást, és ezért állt elő most ez a helyzet. Olyankor az ajtót, az ablakot pillanatokon belül le szoktuk szerelni, és nincs olyan illegá­lis lakásfoglaló, aki ajtó és ab­lak nélkül hosszabb távon ki­bírja. Lehetne drasztikusabb eszközökhöz folyamodni, de eddig még mindig győzött az emberség. Persze, fontolgatjuk a Házkezelő Kft. vezetőjével, hogy amennyiben az előbb említett intézkedések nem hoz­zák meg a várt hatás, akkor egyszerűen kitesszük őket az utcára. A lakásfoglalás nagyon egyszerű módja lenne a lakás­hoz jutásnak. — Lakatos Ilona arra hivat­kozik, hogy szerdán járt bent az önkormányzatnál, és az ön munkatársa megígérte neki, hogy lakást kap. Mi erről a vé­leményé? — Lakatos Ilona nem mond igazat. Még szükséglakással sem hitegette senki. Például amikor ma kint voltam, nekem arra hivatkozott, hogy neki Köteles István ígérte meg, hogy lakást kap. Amikor bemutat­koztam neki, akkor már a lakás­ügy egyik munkatársa tette az ígéretet. Kétlem, hogy neki bár­ki bármit is ígért volna. Véde­kezést, kifogást keres, amit szo­rult helyzetében meg is értek. — Mennyire általános ma Nyíregyházán a lakásfoglalás? — Szerencsére nem nagyon. Lakatosékkal együtt összesen három családról tudunk. Kettő a Dózsa György u. 6. szám alá költözött be másfél hónappal ezelőtt. Valószínű, hogy hete­ken belül ők is visszamennek a Guszevba. Először itt veszünk igénybe — ha kell — az őrző­védő szolgálatot. Itt tart tehát jelenleg Lakatos Ilonáék ügye. Természetesen, ha bármiféle fordulat követke­zik be a sorsukban, tájékoztat­juk olvasóinkat. A következő lapszámainkban a szakembe­rekkel igyekszünk feldolgozni a további lakásfoglalók helyze­tét. Korántsem hisszük persze, hogy a lakáshoz jutásnak a la­kásfoglalás a legmegfelelőbb és legkövetendőbb módja... Száraz Attila A Budapest Bank 12 milliárdja Előreláthatólag november végére tárhatja a nyilvánosság elé vizsgálódásainak eredmé­nyét a Budapest Bank ügyében létrehozott parlamenti bizottság — tájékoztatta az MTI-t Kása Lajos, a bizottság elnöke csü­törtökön. A testület, amely már meg­határozta munkarendjét, első­sorban az Állami Számve­vőszék jelenleg is zajló ellen­őrzésének anyagaira kíván tá­maszkodni. Az ÁSZ nyers jelentését reményeik szerint szeptemberben vehetik majd kézhez a bizottság tagjai, és _ Lakossági megtakarítások Idén az első félévben 167,9 milliárd forinttal nőtt a lakossági megtakarítások nettó értéke, amely így elér­te az 1569,7 milliárd forin­tot. A növekedés 20 milliárd forinttal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A növekedés­ben a devizabetétek árfo- lyamkülönbözetéből szár­mazó emelkedésen, tjip sze­repet játszott, hogy többen visszafizették lakáshitelüket a kedvezményes építési hi­telek kamatlábainak emelé­si hírére. Erről a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatta csütörtökön az MTI-t. Júniusban az előző hóna­pokhoz képest kedvezőbben alakultak a devizamegta­karítások. A március-április­ban bekövetkezett devizabe- tétállomány-csökkenés má­jus közepén megállt, és az­óta emelkedésnek indult. Az első félév egészében a devi­zabetétek állománya 79,9 milliárd forinttal emelkedett, amibef 63 milliárd forint a forintleértékelés következ­ménye volt. Csak júniusban a devizabetétek állományá­nak növekedése 15,3 milli­árd forint volt, s ebből 7 mil­liárd forint származott a leértékelésből. A jegybank feltételezése szerint a növe­kedést a korábban kivett de­vizabetétek visszakerülése eredményezte. Júniusban a forintbetét-ál­lomány 9,6 milliárd forint­tal gyarapodott, szemben a tavaly júniusi 6,4 milliárd forintos növekménnyel. Erősödött a pénzintézeti ér­tékpapírok iránti kereslet, amelyek állománya június­ban 4,1 milliárd forinttal emelkedett. A pénzintézeten kívüli értékpapírok állo­mánynövekedése továbbra is mérsékelt, az első félév­ben e papírok állománya összesen 19,1 milliárd fo­rinttal nőtt, ami csupán a fele az elmúlt év első felében megvalósult növekedésnek. A lakosság hitelállománya június végéig 0,1 milliárd forinttal növekedett az év elejéhez képest, miközben ez tavaly az első félévben 7,5 milliárd forint volt. (MTI) ennek alapján döntenek majd arról, kívánnak-e valakit a bi­zottság előtti meghallgatásra hívni. Ez utóbbira a testületnek az ÁSZ-szal ellentétben meg­van a felhatalmazása. Amint azt Kosa Lajos elmondta: a bizott­ság üléseinek többsége, és így a meghallgatások is előrelátha­tólag zárt ajtók mögött tartha­tók csak meg, mert nagy való­színűséggel több bank-, illetve államtitkot is érintenek ezek közül. A legfőbb kérdés, amire vá­laszt keresnek a képviselők, hogy az érvényes törvényeknek és belső szabályzatoknak meg­felelően történt-e az ÁV Rt. 12 milliárd forintos juttatása a Budapest Banknak. Az is ér­dekli a bizottságot, hogy vajon a bankkonszolidációt követően miért vált szükségessé ez a tranzakció. Megvizsgálják még, hogy a vezetők jutalma­zása a banknál összefügg-e a 12 milliárd forintos juttatással. Kosa Lajos ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy a testület bármilyen formában is vizsgálná Bokros Lajos 16 millió forintos végki­elégítésének ügyét. Előny a helyben lakóknak Folynak a második földalap árverései Összesen 18, a második kár­pótlási földalapra kiírt árverést tartottak meg az elmúlt héten —tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hi­vatal az MTI-t. Miközben már megkezdődtek a második kárpótlási földalap árverései, folytatódnak az első földalap licitjei közül is azok, amelyeket eddig bizonyos jogi problémák miatt nem lehetett le­bonyolítani. Az elmúlt héten összesen három ilyen licitre ke­rült sor. A kárpótlási hivatal il­letékese szerint egyelőre nem igazolódnak azok a félelmek, amelyek szerint tömeges rész­vétel várható a második földalap árverésein. Az elmúlt héten a mintegy 17 ezer aranykoroná­nyi földre 680-an licitáltak, s kö­zülük 541-en szereztek új bir­tokot. A legmagasabb licitárat egy Győr-Moson-Sopron me­gyei árverésen jegyezték fel, ahol 30 ezer forint/aranykorona értéken is vettek földet. Voltak azonban olyan árverések is, ahol az 500 forint/aranykoronás mi­nimáláron vették meg a teljes felajánlott földmennyiséget. A második kárpótlási földalap ár­verései közül először azokat rendezik meg,, amelyeken a helyben lakóknak elkülönített 80 százaléknyi földalapot lehet megszerezni. A fennmaradó részt általában csak azután ve­hetik meg a kárpótoltak, miután a helyben lakók részére biztosí­tott föld már elfogyott. Veszélybe kerülhet a menekültek ellátása Aligha tud száznál több me­nekültet fogadni a nagyatádi menekültszállás anélkül, hogy az elhelyezés körülményei ne romolnának jelentősen. Hor­váth Lajos, az átmeneti szállás igazgatója az MTI munkatársá­nak elmondta: jelenleg 1650-en élnek a táborban, többségében muzulmánok és boszniai hor- vátok. Az elmúlt héten 131 -en, kedden 71 -en érkeztek a tábor­ba. Közülük 31 boszniai hor- vát azonnal tovább indult Hor­vátország felé, de a horvát ha­tóságok szerdán este csak 13 menekülő útiokmányát találták rendben, a többieknek vissza kellett térniük a nagyatádi tá­borba. A boszniai horvátok és mu­zulmánok legutóbbi csoportja Bijeljinából és Banja Lukából érkezett. Azt állítják, hogy fe­jenként ezer márkát fizettek azért, hogy felszállhassanak a Magyarország felé induló busz­ra. A hadra fogható harcköte­lesek további 350 márkát vol­tak kénytelenek fizetni. A her­cegszántói határállomáson azu­tán a szerb hatóságok fejenként újabb 400 márkát követeltek a menekülőktől. Munkáspárt: népszavazás A Munkáspárt népszava­zást kezdeményez Magyar- ország NATO-csatlakozásá- ról, mivel azt szeretné, ha a politikai pártok helyett a la­kosság döntene e fontos kér­désben — hangzott el a szer­vezet csütörtöki sajtótájé­koztatóján. Thürmer Gyula, a párt el­nöke elmondta: a jelenlegi kormányprogram ugyan tar­talmazza a csatlakozásról szóló referendum tervét, azt azonban csak akkor imák ki, ha már lezajlottak a belépé­sünk feltételeit meghatározó tárgyalások. A Munkáspárt ezzel szemben úgy látja: a magyar lakosságot foglal­koztatja ez a probléma, jelentős része pedig már elég információval rendelkezik a NATO-tagság előnyeiről és hátrányairól ahhoz, hogy felelősséggel döntsön e kér­désben. A párt ezért felkér minden a javaslattal egyet­értő személyt és civil szer­vezetet, hogy munkájával segítse az augusztus 20-án, „a magyar független állami­ság ünnepén” induló akciót. Ideiglenes határátkelők Öt helyen nyílik ideiglenes határátkelő e hét végére. A határőrség tájékoztatása sze­rint a magyar—szlovák ha­táron Lácacséke és Perbenyik között szombaton és vasár­nap 8 és 20 óra között lehet átlépni a határt a két ország állampolgárainak, akár sze­mélygépkocsival is. Vasámap az osztrák határ- szakaszon Pornóapátinál 10 és 20 óra között nyílik ide­iglenes átkelő a két ország állampolgárai számára. A magyar—horvát hatá­ron Molnárinál vasárnap 10 és 20 óra, Murakeresztúmál pedig 10 és 21 óra között vízi átkelésre lesz lehetőség. Az előbbi helyen motorcsó­nakkal, az utóbbin pedig személyszállító komppal le­het átkelni. A magyar—szlovák hatá­ron Orfalunál vasárnap 8 és 20 óra között személygép­kocsival léphetnek át a két ország állampolgárai. HID gyermek- és ifjúsági tábor — Ez a Ház minden magyar háza, bárhol éljen is, így ti is itthon vagytok benne — mondta Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke, amikor csütörtökön a Parlament kongresszusi üléstermében fogadta a most ötödik alka­lommal megrendezett HÍD Nemzetközi Gyermek- és If­júsági Tábor résztvevőit. A több mint 200, határainkon túl élő gyermeket Gál Zoltán arra biztatta: tanuljanak és tart­sanak össze, mert a magyarság­nak akkor van jövője, ha minél több kiművelt emberfővel ren­delkezik. Felidézte az Ország­ház építésének időszakát, és ki­fejtette: a Ház a nemzet tenni akarásának szimbóluma, amit az itt dolgozóknak soha nem szabad elfelejteniük. — Különböző pártok színei­ben ma is a magyar nemzet ön­bizalmáért és felemelkedéséért dolgozunk—szögezte le, s arra kérte a gyerekeket, szurkolja­nak, hogy a Ház munkája sike­res legyen, hiszen ez minden magyar érdeke. Végül remé­nyét fejezte ki, hogy 50-100 év múlva az ide látogatók majd a mai Parlamentről hallanak dicsérő szavakat. A tábort szervező Nemzetkö­zi Gyermek- és Ifjúsági Köz- alapítvány nevében Kecskeméti Edit, a kuratórium tagja szólt arról, milyen fontos, hogy a ha­zánkban nyaraló káipátaljai, er­délyi, szlovákiai gyermekek ta­lálkozhatnak magyarországi társaikkal, megismerhetik egy­más kultúráját, életkörülmé­nyeit. Elmondta, hogy a tábor­lakók az élethez, a játékhoz, a szeretethez és az anyanyelvi ta­nuláshoz való jogot tartják a legfontosabbnak. Ezután a kis vendégek felolvasták Gál Zol­tánhoz írott levelüket. Ebben megköszönték, hogy itt lehet­nek, és arra kérték a házelnö­köt: látogasson el otthonukba, ismerkedjék meg a határon túli magyar kisebbség körülménye­ivel. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents