Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-03 / 153. szám

Belföld-külföld 1995. július 3., hétfő nemzetközi Szudán panaszt emelt Szudán szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsánál pa­naszt emelt az egyiptomi határon történt incidensek miatt — jelentette kartumi SUN A hírügynökségre hivatkozva az AFP. A tiltakozást Szudán állandó ENSZ-képviselője adta át New Yorkban a BT elnökségének. Egyiptom azzal vá­dolja Kartúmot, hogy támogatást nyújt a szélsőséges mu­zulmán csoportoknak, és köze volt a Mubarak elnök ellen Addisz-Abebában elkövetett sikertelen merénylethez. Szu­dán ezt tagadja, és Kairót teszi felelőssé a határon történt incidensekért. Az északiak és az Unió Az északi országok támogatják Észtország, Lettország és Litvánia csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz — fogalmazta meg nyilatkozatban álláspontját az öt skan­dináv ország Vilniusban, az „5+3”-ak szombati kormányfői tanácskozásán. Az UPI jelentése szerint Dánia, Finnország, Norvégia, Izland és Svédország miniszterelnöke a litván fővárosban ígéretet tettek arra, hogy határozott lépéseket tesznek a balti országok tagfelvétele érdekében. A nyilatko­zatban emellett külön kihangsúlyozták annak jelentősé-gét, hogy a baltiak jó viszonyt tartsanak fenn Oroszországgal. Eredménytelen tárgyalások Eredmény nélkül zárultak a maratoni, nyolc órát át tartó tárgyalások Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jasszer Arafat palesztin vezető között. A vasárnap hajnalban vé­get ért erezi találkozóról távozva Peresz közölte, hogy nem született megállapodás a palesztin önkormányzat kiszéle­sítésének kérdésében. Palesztin közlés szerint a találkozón elsősorban biztonsági kérdéseket tekintettek át. Aknavetőkkel lőttek a szerbek . , , A. bospyák főváros ellen szombaton intézett .szer.b tüzér­ségi támadások 12 emberéletet követeltek, és_67-en sebe­sültek meg — jelentette az AFFaTczarájévőiVgésZségügyi minisztérium legfrissebb adatait idézve. A szerbek aknavetőkkel lőtték a város utcáit. A legtöbb áldozat a fran­cia követség körzetében, illetve az ENSZ-parancsnokság környékén vesztette életét. Összeesküvés Arafat ellen A PFSZ vezetője Simon Peresz izraeli külügyminiszter előtt is megerősítette, hogy megpróbálták meggyilkolni őt és egy másik arab vezetőt az Afrikai Egységszervezetnek az etióp fővárosban tartott csúcsértekezletén — jelentette az AP. Jasszer Arafat a gázai övezet határán, egy izraeli katonai támaszponton vasárnapra virradórra lezajlott talál­kozón tájékoztatta az izraeli politikust az összeesküvés tervéről. Arafat nem fedte fel a merénylők által célba vett másik arab államfő személyét, s a merénylet meghiúsítá­sának módjáról sem közölt részleteket. Blokád Tahiti szigetén Harmadik napja áll tüntetők zárlata alatt Papeete, a Fran­ciaországhoz tartozó Tahiti fővárosa — jelenti a dpa. A megmozdulok a francia atombomba-kísérletek felújítása ellen tiltakoznak. A tüntetők csak gyalogosokat és végszük­ségben autósokat engednek be a városba. Papeete ellátásá­ban emiatt súlyos gondok keletkeztek. Chirac népszerűsége csökken Csökkenőben van Jacques Chirac francia államfő és Alain Juppé miniszterelnök népszerűsége: a Le Journal du Dimanche című vasárnapi párizsi lap szerint Chirac öt, Juppé pedig egyenesen nyolc pontot zuhant a közvélemény­kutatási listákon. Ugyanakkor még mindketten jóval az ötven százalék fölött találhatóak, azaz a franciák többsége továbbra is bízik a májusban hatalomra került új vezetés politikájában. A visszaesést a szakértők a türelmi időszak végével magyarázzák: immár befejeződtek a „mézeshetek”, s a franciák konkrét eredményeket, a választási kampány­ban elhangzott' ígéretek valóraváltását várják. A diktatúra alatt tűntek el A katonai diktatúra alatt eltűnt ezrek sorsának tisztázá­sát követelik újult erővel az argentin emberi jogi szerveze­tek, miután egy volt altiszt pénteken újabb tényeket tárt az 1976 és 1983 közötti kínzásokról és gyilkosságokról, a lelőtt, gumibottal agyonvert vagy felvágott hassal élve a tengerbe dobott foglyok sorsáról — jelentette az AFP. A Május Téri Anyák Egyesülete szombaton követelte Carlos Menem államfőtől, hogy a fegyveres erők főparancsnoka­ként adjon számot a társadalom előtt az áldozatokról, és nevezze meg a kínzók személyét. UJ KELET Sétahajózás egészségügyi vezetőkkel Milliárdos a „csomag” vesztesége Az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki döntése 25-40 milliárd forintnyi kiesést jelent a köz­ponti-, illetve a tb-költségvetés- ben, ezért ennyivel valamilyen módon javítani kell az állam- háztartás pozícióját. A Pénz­ügyminisztérium az érintett tár­cákkal együtt várhatóan a júli­us 6-i kormányülésre tesz javas­latot a helyzet megoldására, a népjóléti tárcánál azonban je­lenleg semmiféle újabb megta­karító javaslat nincs napiren­den. Mindezt Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium poli­tikai államtitkára mondta el új­ságírók kérdésére vasárnap. Az államtitkár — a tárca egyetlen képviselőjeként — azon a hajókiránduláson vett részt, amelyre a minisztérium, az egészségbiztosító vezetőit, parlamenti képviselőket, egész­ségügyi intézményvezetőket és újságírókat hívott meg a II. ke­rületi önkormányzat egészség- ügyi szolgálata. A Hunyadi sé­tahajón rendezett minifórumon Budapestről útban Visegrád felé szinte mindenki az Ab Bokros-csomgról hozott „ítéle­tével” foglalkozott. Kökény Mihály úgy vélte: „a dologgal velejár”, hogy az Alkotmány- bíróság kifogásolnivalót talál egyes jogszabályokban, ezt azonban nem kell „nemzeti tra­gédiaként megélni”. Sándor László, az egészség- biztosító elnöke szerint viszont elkerülhetetlen bizonyos kon­zekvenciák levonása mindazok számára, akik az érvek ellené­re is keresztülerőltették a par­lamenten a csomagot. A határozatot pozitívan ér­tékelte Kovács Pál volt népjó­léti miniszter is, aki köztudot­tan éppen az Ab által kifogá­solt passzusok miatt vált meg pozíciójától. Az egykori mi­niszter az MTI-nek nyilatkoz­va rámutatott: a döntés nem csak a Népjóléti Minisztérium munkájának, de a csomag összeállítóinak és beterjesztői­nek is egyértelmű kritikája. A pénteki döntés nyomán min­tegy 8-9 milliárd forintnyi hi­ánnyal kell számolnia az egészségbiztosítónak. Kijevbe készülnek a donyecki bányászok Továbbra is feszült a légkör a donyecki szénbányák kör­nyékén. A hetek óta sztrájkoló munkások megegyeztek ugyan a kormánnyal, mely ígéretet tett a 17 pontba foglalt követe­léseik teljesítésére. Ám, mint azt a szénbányászok szakszer­vezetének elnöke, Viktor Derzsák közölte, a helyzet tovább­ra sem javul. A követelésekből minössze három ponttal fog­lalkozott úgy-ahogy az államvezetés. A bányászok elégedet­lensége napról napra nő, hisz még nem kapták meg áprilisi és májusi bérüket sem. A bányákban életveszélyessé vált a mun­ka. 1989-ben például egymillió tonna szén kitermelése át­lagban egy ember életébe került. Ma már 4-5 bányász veszti életét ugyanezen mennyiség kitermelése során. Ukrajnában a szén a legfontosabb energiahordozó. A szak­emberek szerint azonban az ország hamarosan szénbehoza­talra szorul, ha a kormány tovább folytatja a szénbányászat leépítését. Ez tovább mélyítené az országban lévő súlyos gazdasági válságot. A donyecki szénbányászok éppen ezért azt fontolgatják, hogy amennyiben napokon belül nem lép érdekükben a kormány, úgy Kijevbe vonulnak, hogy akár erőszakkal döntsék meg az ország jelenlegi vezetését. Címeres fejfák a Don mellé Újabb öt, Don-kanyar kör­nyéki II. világháborús magyar katonatemető rendbetételére utazott el július 2-án, vasárnap hajnalban a sírok gondozására létrehozott Fényeslitkei Ala­pítvány küldöttsége. Ezúttal Kamenyka, Osztrogozsszk, Szaguny és Sztara Nyikolszko- je egykori honvéd sírkertjébe kerül címeres fejfa. Az ötödik helyszínt később jelölik ki, az alapítvány és az Oroszországi Pravoszláv Egyház vezetőinek kosztamarovói tárgyalásán. A megbeszélésen — a tervek szerint — megállapodást köt az alapítvány és az egyház egy- egy templom építésére. A ma­gyar imaház Kosztamarovánál épül fel 1996-ban. A pravosz­láv egyház területet bocsát ren­delkezésre, továbbá biztosítja az építőanyagot, valamint segíti a munkát is. A templom olyan ökumenikus imahely lesz, ahol a II. világháború magyar áldo­zatainak hozzátartozói méltó körülmények között róhatják majd le kegyeletüket s emlé­kezhetnek a messze idegenben elhunyt családtagjaikra. A pra­voszláv egyház Magyarorszá­gon, az elképzelések szerint Bu­dapesten építhet majd templo­mot a Fényeslitkei Alapítvány támogatásával és segítségével. Az imaház alapozását 1997-ben kezdik meg, s abban az évben fel is szentelik a létesítményt. Az emberek őrjöngenek Bihacban A kistül éhen halt Támadás Aknavetőkkel lőtték vasár­nap a volt Jugoszláviában ál­lomásozó ENSZ-erők szaraje­vói központját. Mint Garry Coward, az ENSZ Oltalma­zási Erőinek szóvivője az AFP szerint közölte, az egyik löve­dék robbanása két kéksisakost könnyebben megsebesített. Az aknák jó része az ENSZ- központ és az amerikai nagy- követség közé eső területen robbant, helyi idő szerint 12 óra 30 perckor. Előtte a Sza­rajevó melleti Igman-hegyen francia kéksisakosok először válaszoltak célzott aknákkal az őket ért szerb támadásra. Va­sárnap délután újabb aknák csapódtak be Szarajevóban, a boszniai ENSZ-erők főhadi­szállása közelében. A belövé- sek második hullámában köny- nyebben megsebesült az AP hírügynökség 2 újságírója, akik az előző aknarobbanás helyszínére érkeztek. Köny- nyebben megsebesült egy pol­gári személy is. (folytatás az 1. oldalról) — Ez bonyolult kérdés, mert úgy néz ki a jelen helyzet, hogy a Pénzügyminisztéri­um ragadta kezébe a kar­mesteri pálcát. De a csökkent munkaképességű dolgozók problémája a munkaügynek is feladata. Mint az egyezte­tések során kiderült, talán a népjóléti tárca feladatköré­hez kapcsolódnak legszoro­sabban, de nekik van a leg­jobban megkötve a kezük is. A bihaci muzulmán övezet­ben a válság sújtotta térség folyamatos zárlata következ­tében feljegyezték az éhhalál első eseteit. „A beékelő­désben a helyzet több mint válságos, az emberek őrjön­genek a kétségbeeséstől”. E szavakkal ecsetelte vasárnap Mans Nyberg, az ENSZ Me­nekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője a muzul­mán övezetben tett rövid lá­togatása során szerzett be­nyomásait. „Az emberek rettenetesen lesoványodtak, éheznek, és szinte kizárólagos társalgá­si témájuk a táplálkozás”. Nyberg a 160 ezer lakosú beékelődés ellátási helyzetét lidérces álomhoz hasonlítot­ta. A dpa ehhez hozzáfűzi, hogy a beékelődés zárlatának folytatódása esetén bekö­Mivel a rehabilitáció határ- terület, úgy érzem, hogy a három említett minisztéri­umnak közösen kell a kér­désre a választ megtalálnia az érdekképviseletek segítsé­gével. — Az Alkotmánybíróság pénteki döntése mennyire be­folyásolja a megegyezést? — A véleményem szerint nehezíteni fogja a problé­ma kezelését, mert a szándé­kaink szerinti méltányos­vetkezhet a tömeges éhha­lál. Nyberg szavai szerint a múlt héten két ember halt éhhalált. „Egy idős férfit hol­tan találtak lakásán” ■— mon­dotta. A holttest mellett bú­csúlevél hevert. Ebben az idős férfi az elmúlt hónapok­ban elszenvedett kínkeserve­ket írja le. Levelét a követ­kező szavakkal zárta: „Túl büszke vagyok ahhoz, hogy az utcára menjek, és ott kol­duljak”. Az éhhalál második áldo­zata egy hároméves kis­fiú, akinek testsúlyát 7 kg- ra zsugorította az éhezés. „Édesanyja az utolsó pilla­natig víz és liszt keveréké­vel próbálta őt életben tar­tani, mindhiába” — mon­dotta Mans Nyberg szó­vivő. ság kérése elé több akadályt gördít, mint ami eddig is volt. De szerencsénkre a parla­menti képviseletek fogé­konyak a rehabilitációs fog­lalkoztatásra, s például a gazdasági vagy a szociális bizottság önként felaján­lotta a segítségét a mielőb­bi megoldás megtalálásá­ban. —vip— SZDSZ-állásfoglalás Százalékok a kultúrára Az SZDSZ és Bokros Lajos pénteki találkozó­ja után az SZDSZ parla­menti frakciójának kul­turális munkacsoportja megerősíti a kultúra ki­emelt szerepét az 1996-os költségvetésben. A pénz­ügyminiszter által felvá­zolt beruházás-serkentő pénzügyi stratégia nyo­mán a munkacsoport fontosnak tartja, hogy ki­dolgozza a beruházások­hoz kapcsolható mecena­túra rendszerét. Ez áll abban a közleményben, amelyet az SZDSZ sajtó­titkársága vasárnap jut­tatott el az MTI-hez. A munkacsoport javasolja, hogy minden beruházás bizonyos százalékát — lényeges kedvezménye­zettség mellett — a beru­házó kulturális célokra fordíthassa. Ez a mód­szer biztosítja az ország vagyonát gyarapító be­ruházók közvetlen kap­csolatát a kultúra külön­böző területeivel. A sze­mélyi jövedelemadó egy százalékának közvetlen közhasznú, köztük kultu­rális célokra való rende­lése mellett a beruházási kedvezmények megadá­sa megteremti a társa- dalmasított döntések egy újabb nagy rendszerét. Rendezni kell a foglalkoztatást

Next

/
Thumbnails
Contents