Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-13 / 162. szám

UJ KELET Nagykálló 1995. július 13., csütörtök 5 A díszpolgár Régóta készülök már Laci bá­csihoz. Eddig valamilyen ok mi­att mindig elmaradt a találkozá­sunk. Amúgy különösebb célom nem volt, csak beszélgetni sze­rettem volna egy olyan emberrel, akit a városban tisztelnek, be­csülnek, és még nyolcvanévesen is odafigyelnek a véleményére. Az örökmozgó Miski Lász­ló kora ellenére a mai napig is tevékenyen részt vesz a közéleti munkában. írásaival segíti és népszerűsíti a megye és Nagy­kálló sportját, de megyei és or­szágos sportvezetői feladatokat is ellátott. —Laci bácsi, mit jelent önnek, a Nagykálló díszpolgára cím amit az elmúlt évben kapott? — Úgy érzem, meg sem érde­meltem. Olyan elődeim voltak, akik sokkal magasabban álltak, mint én. — Honnan ered a sporthoz való kötődése? — Kicsi gyerek koromtól imádtam a mozgást, majd Deb­recenben gimnazistaként megis­merkedtem az atlétikával, amit az egyetemen is folytattam. Külö­nösen a súlylökésben jelesked­tem, de versenyszerűen nem űz­tem egy sportágat sem. — Később itt, a városban és a megyében a sportvezetésben ko­moly szerepet vállalt... — Segítettem a labdarúgókat, mert ez a sportág a maga szépsé­gével és rútságával még mindig az érdeklődés középpontjában áll Nagykállóban, és megyei szinten is volt időszak, amikor felfutott a súlyemelés. A sportág atyjai- nak Szondi Györgynek jó segí­tőtársa voltam. Később a súly­emelő-szövetség elnökhelyettese és főtitkára lettem. Szép időszak volt, mert voltak olyan javasla­taink a versenyeztetés területén, amit a mi kezdeményezésünkre vezettek be. — Mennyire volt meghatározó a sport és az ifjúság az életében? — Az ifjúság szeretetére épí­tettem az életemet. Felmerül a kérdés, hogy miért? Övék a jövő az ország is tőlük függ. — Hogyan látja napjainkban a fiatalok helyzetét? — Sajnos kevés perspektíva van számukra, de aki lelkiisme­retesen készül az életre, az bol­dogul. — Becsületesség... — Régi, konzervatív felfogás. Még a családban is hallottam, hogy becsületből nem lehet meg­élni. A becsületességet az ember­ség fogalmához kapcsolom, ami nagyon fontos számomra. — Szélsőségek... — Nem szeretem a szélső­ségeket. A politikában van ren­desen, Csurkától Torgyánig. így nem lehet országot építeni. — Politika... — Soha nem politizáltam. A sporttal azért i» foglalkozom, mert ott megvan az eredmény, és ott nem lehet mellébeszélni. Itt a teljesítmény számít. — Munka... — Sanos, a munkának sincs meg a becsülete. — Élettapasztalat... — Nagyon fontos, hogy az embernek legyen élettapasztala­ta. Ennek ellenére, és úgy igazá­ból ezt nem is tudom magamban értékelni. — Magyarkodás... — Ez egy buta kifejezés. — Szabadság... — A_történelem folyamán ezért ontották a legtöbb vért az emberek, és úgy látszik, ma is ez a legdrágább. — Egyenlőség... — Soha az életben nem volt, és nem is lesz. — Testvériség... — A múlt rendszerben elítél­ték az egyházat. Testvériséget egyház nélkül nem lehet építeni. — Hogyan látja Nagykálló je­lenét, jövőjét? — Annak örülök, hogy a vá­ros vezetői erőfeszítéseket tesz­nek azért, hogy a kulturális érté­keket megőrizzék. Nagy gond, hogy most nincsenek munkahe­lyek. Nem tudom, hogy ez hová fog vezetni. Féltem a jövő nem­zedéket. —Napokon belül kezdődik az ifjúsági atlétikai Eb. Kilátogat majd? — Természetesen, nagyon ér­dekel. A feleségemtől meg is kaptam rá az engedélyt. Fullajtár András Kutyapénz A téma az utcán hever — gondoltam és tettem egy kört a városban. Alig hagytam el a római katolikus templomot, amikor láttam, hogy az út szé­lén egy nem éppen táltos kinézetű lovat patkóit a gazdá­szágot. De muszáj, mert ha jól viselem gondját, meghálálja, pénzt hoz a házhoz.-— Fuvarozgat? — Azt is, ha van mit. Meg sze­metet hordok ki. De mostanában már egyre kevesebbet, mert az asszony nem dolgozik, én meg rokkantnyugdíjas vagyok. Ne­hezen élünk, de minden mun­kát elvállalok. —Korábban hol dolgozott? — Tizenötéves koromban már utcaseprő voltam a tanács­nál. Majd az útépítőknél dol­goztam sokáig. Ott ért egy bal­eset, és utána százalékoltak le. — Mindegyik cigány ilyen jaj Nljyd ajnikörcTgözelébb* Sr- tem, kiderült,- hogy csak a rossz, meglazult patkótól sza- badítorta'.rrfeg' Kedvénc lovát Rézműves Miklós. —‘-Meg is tudja patkóim? — szólítottam meg a kölcsönös bemutatkozás után.- 7-*-,;Meg bizonyi-Csak éppen nincs patkóm meg szerszá­mom, Aztán pénz is kellene, hogy,új „lábbelit” vegyek a paripára. Ez is, amit most le­vettem," kétezer forint 'volt. Nem olcsó tartani egy ilyen jó1 önkprjnányzat hordatja, havi 150 forintért. Nekem is fizetni kell, pedig ép kivinném a magamét. Aztán, ha a városban találok dög­lött kutyát, azt kiviszem a sze­méttelepre. Azért meg nekem fi­zet az önkormányzat 90 forint kutyapénzt. Csak valakinek iga­zolni kell. . •, . — Nagy a család? . T-Eza fid, aki fogta a ló lá­bát, még velünk van. A nagyob­bik gyerek, a lányom már férj­hez ment. Néha el jönnek, amikor szükségük van valamire. Az iparkodó Kállóban, mint ön? — Nem mindegyik.Sokan szeretik a kényelmet, meg vár­ják a segélyt. Van ez a szocpol, csinálnak egy csomó gyereket, építenek belőle és vígan meg­vannak. —Mikor lesz új patkó a lóra? — Ha a Jóisten úgy adja, ak­kor hamarosan. Van egy ki­sebb fuvarom, ha megkapom érte a pénzt, akkor veszek egy újat és felüttetem. —fullajtár — Július huszonkettedikén indul T éka-hagyomány ok Bár ottjártunkkor még alig-alig lézengtek a harangodi táborban, a háttérben már javában folyt a készülődés a tékások fogadásá­ra. A nagyüze­mi táboroztatás ugyanis július­ban indul be igazán. — Milyen programokkal várja a sátoroz­ni vágyókat Ha­rangod?—kér­deztem Stock Gyulától, a Mű­velődési Ház igazgatójától. — Július 12- e és 20-a között a kis Téka-tá­bornak adunk helyet. Ide első­sorban az általános iskolásokat és családjaikat várjuk. A résztvételi díj gyerekeknek 7500 forint, felnőtteknek pedig 8000 forint, ami magában foglalja a napi há­romszori étkezés térítési díját is. A sátrakat mindenki magával hozza, de szükség esetén lehe­tőség van kölcsönzésre is. — Mit kínál a tábor? — Ez egy hagyományőrző tá­bor. Programjaink között első he­lyen szerepel a néptánc- és nép­daltanítás, amelyhez kapcsolódó­an esténként közös táncházat ren­dezünk. A gyerekek megismer­kedhetnek a dramatikus népi já­tékok hangulatával is. Ugyanilyen nagy gondol fordítunk a régi kézművesmesterségek oktatására. A kézügyességgel rendelkezők könnyedén elsajátíthatják a fafa­ragás, a gyöngyfűzés, a nemeze­lés, a bőrözés és az agyagolás for­télyait, de megpróbálkozhatnak népihangszerek készítésével is. Emellett megismerkedhetnek a kenyérsütés menetével, a vetéstől kezdve az aratáson át a tulajdon­képpeni sütésig. Sőt, kenyérsütő tudásukat a helyszínen ki is pró­bálhatják. — Mikor indul a „ rendes" Téka-tábor? — Július 22-én nyitjuk meg a kapukat, és 30-áig tart a mulat­ság. Ennek a résztvételi díja 14 éves korig 4 ezer forint, 14 éves kor felett pedig 5 ezer forint. Az összegek nem tartalmazzák az étkezési költsé­get. — Miben kü­lönbözik a ki­csik táborától? — Mindösz- sze annyiban, hogy esténként nem 10 óráig tart a táncház, hanem hajnal kettőig-háro- mig, valamint abban, hogy nincsenek dra­matikus játékok. — Milyen más programok lesznek még Harangodon? — Augusztus 1. és 10. között számítógépes tábor várja a szá­mítástechnika szerelmeseit, vala­mint ezzel párhuzamosan 5. és 25. között a mátészalkai hátrá­nyos helyzetű gyermekeket tábo- roztatják egyhetes turnusokban. Emellett egyéb rendezvényeink is lesznek, mint például az au­gusztus 5-ei iparosok napja, vagy az augusztus 19-én tartandó pé­kek napja. Sokan megpihennek Harangodon Nem vált be a rablómese Nagykállói bűnpercek A városban jártunkor benéz­tünk a rendőrőrsre is, ahol Ké­pes Lajos őrsparancsnok kész­séggel tájékoztatott a legfris­sebb bűncselekényékről. Beve­zetőjében elmondta, hogy az őrs területén továbbra is a va­gyon elleni bűncselekmények a leggyakoribbak. Sajnálatos, hogy az elmúlt év hasonló időszakához képest sokkal rosszabb a helyzet. A felderí­tési mutatójuk viszont elfogad­ható, 50 százalék körül mozog. íme, néhány eset, ami nem kevés munkát adott a rendő­röknek. — A város központjában van az úgynevezett Rozoga Büfé. Bejelentés érkezett, hogy éppen „munka” közben vannak a betörők. Szerencsére rend­őreink a közelben voltak, így a fosztogatóknak nem volt sze­rencséjük. mert pillanatokon belül lefülelték őket. Az elkö­vető három fiatalember volt. Egy nagykállói és két nyíregy­házi legény így próbált könnyű zsákmányra szert tenni. — Júniusban két rablás is tör­tént. Két fiatal együtt italozott, aztán elindultak a közeli pléh- kocsmába, de az nem volt nyit­va. Útközben azonban össze­vesztek, mert az egyik pénzt akart kölcsönkérni az ivócim­borájától, s az nem adott neki. Ezután a kölcsönkérő személy alaposan helybenhagyta társát. Az összerugdosott tehetetlen embertől elvette a bőrdzsekijét és ötezer forintját. A szeren­csétlenül járt férfi először esz­méletlensége miatt nem volt ki­hallgatható állapotban, de később megnevezte támadóját, így nem volt nehéz dolgunk elfogni a „jó barátot”. Pár nappal később egy igen különös és érdekes eset történt. A késő esti órákban egy 14 éves gyerek bejött a rendőrségre, hogy a nagykerti szőlőben, a Simonyi Óbester út kereszte­ződésében — amikor a kerék­párját javította — két cigány megtámadta. Leütötték, és az eszméletét is elvesztette. Ami­kor magához tért észrevette, hogy elvitték a kerékpárját, a karóráját és a sportcipőjét. A kára körülbelül 40 ezer forint. Természetesen a nem minden­napi esetben még aznap éjjel nagy érőkkel megkezdték a nyomozást. Az egyik elkö­vetőről nagyon jó személyle­írást adott a sértett gyerek, el is készítettük a fantomképet. Előszedtünk minden hasonló embert, de nem jutottunk sem­mire. Aztán a többszöri kihall­gatás, adatpontosítás után több ellentmondás is felszínre került. Hamarosan kiderült az igazság. Előző este a „támadókkal” üz­letelt a „sértett”. Két kiskutyát kapott, és neki egy értékeseb­bet kellett volna adni. De a ku­tya még a csere előtt megdög­lött. Erre a kutya nélkül maradt üzlettárs azt mondta, hogy ak­kor fizessen 20 ezer forintot. Pénz nem volt, ezért a gyerek felajánlotta a kerékpárt, a cipőt és az órát. Szépen el is játszot­ták a rablótámadást, el is ken­ték rendesen, szóval élethűen csináltak mindent. Erre a szü­lők miatt volt szüksége a gye­reknek. Aztán előkerült a szer­ződés is. A 14 éves gyerek el­len a hatóság félrevezetése mi­att indítottak eljárást. Növekszik az építési kedv Az utóbbi időben a vá­rosban egyre jobban szárnyra kap az építési kedv. Az önkormányzat a növekvő igények kielégíté­se érdekében több közmű­vesített telket is kialakít. Elsőként a Krúdy Gyula út zsákutca jellegét szüntet­ték meg, és az utat kinyi­tották a Temető útra. A terep rendezésével együtt hat építési telket alakítot­tak ki. De még marad egy sáv önkormányzati tulaj­donban, amely több célra is alkalmas, például par­kolónak, vagy valamilyen vállalkozásnak. Még ettől is több építési telekre van lehetőség az úgynevezett Gödrökben, az Akácos úton. Ez a rész valamikor vizes, mocsaras, mélyfekvésű terület volt, de az utóbbi időben már csupán szeméttelepként szolgált. A Temető útról kikerülő földdel sikerült 16 telkes házhelyet létre­hozni. A Krúdy úton a — víz, villany — közművek kiépí­tése a napokban elkez­dődött. Az Akácos úton legfontosabb a vízhálózat bővítése, és az útról két le­ágazást kell kiépíteni 250- 300 méter hosszan. Az épí­tési telkek iránt máris nagy az érdeklődés. A vá­rosfejlesztési bizottság pár nappal ezelőtt megtárgyal­ta az értékesítési feltétele­ket. A vételárakat az Aká­cos úton telkenként egysé­gesen 150 ezer forintban állapították meg, míg a Krúdy úton 200-250 ezer forintért lehet hozzájutni egy házhelyhez telekkel együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents