Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-13 / 162. szám
UJ KELET Nagykálló 1995. július 13., csütörtök 5 A díszpolgár Régóta készülök már Laci bácsihoz. Eddig valamilyen ok miatt mindig elmaradt a találkozásunk. Amúgy különösebb célom nem volt, csak beszélgetni szerettem volna egy olyan emberrel, akit a városban tisztelnek, becsülnek, és még nyolcvanévesen is odafigyelnek a véleményére. Az örökmozgó Miski László kora ellenére a mai napig is tevékenyen részt vesz a közéleti munkában. írásaival segíti és népszerűsíti a megye és Nagykálló sportját, de megyei és országos sportvezetői feladatokat is ellátott. —Laci bácsi, mit jelent önnek, a Nagykálló díszpolgára cím amit az elmúlt évben kapott? — Úgy érzem, meg sem érdemeltem. Olyan elődeim voltak, akik sokkal magasabban álltak, mint én. — Honnan ered a sporthoz való kötődése? — Kicsi gyerek koromtól imádtam a mozgást, majd Debrecenben gimnazistaként megismerkedtem az atlétikával, amit az egyetemen is folytattam. Különösen a súlylökésben jeleskedtem, de versenyszerűen nem űztem egy sportágat sem. — Később itt, a városban és a megyében a sportvezetésben komoly szerepet vállalt... — Segítettem a labdarúgókat, mert ez a sportág a maga szépségével és rútságával még mindig az érdeklődés középpontjában áll Nagykállóban, és megyei szinten is volt időszak, amikor felfutott a súlyemelés. A sportág atyjai- nak Szondi Györgynek jó segítőtársa voltam. Később a súlyemelő-szövetség elnökhelyettese és főtitkára lettem. Szép időszak volt, mert voltak olyan javaslataink a versenyeztetés területén, amit a mi kezdeményezésünkre vezettek be. — Mennyire volt meghatározó a sport és az ifjúság az életében? — Az ifjúság szeretetére építettem az életemet. Felmerül a kérdés, hogy miért? Övék a jövő az ország is tőlük függ. — Hogyan látja napjainkban a fiatalok helyzetét? — Sajnos kevés perspektíva van számukra, de aki lelkiismeretesen készül az életre, az boldogul. — Becsületesség... — Régi, konzervatív felfogás. Még a családban is hallottam, hogy becsületből nem lehet megélni. A becsületességet az emberség fogalmához kapcsolom, ami nagyon fontos számomra. — Szélsőségek... — Nem szeretem a szélsőségeket. A politikában van rendesen, Csurkától Torgyánig. így nem lehet országot építeni. — Politika... — Soha nem politizáltam. A sporttal azért i» foglalkozom, mert ott megvan az eredmény, és ott nem lehet mellébeszélni. Itt a teljesítmény számít. — Munka... — Sanos, a munkának sincs meg a becsülete. — Élettapasztalat... — Nagyon fontos, hogy az embernek legyen élettapasztalata. Ennek ellenére, és úgy igazából ezt nem is tudom magamban értékelni. — Magyarkodás... — Ez egy buta kifejezés. — Szabadság... — A_történelem folyamán ezért ontották a legtöbb vért az emberek, és úgy látszik, ma is ez a legdrágább. — Egyenlőség... — Soha az életben nem volt, és nem is lesz. — Testvériség... — A múlt rendszerben elítélték az egyházat. Testvériséget egyház nélkül nem lehet építeni. — Hogyan látja Nagykálló jelenét, jövőjét? — Annak örülök, hogy a város vezetői erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a kulturális értékeket megőrizzék. Nagy gond, hogy most nincsenek munkahelyek. Nem tudom, hogy ez hová fog vezetni. Féltem a jövő nemzedéket. —Napokon belül kezdődik az ifjúsági atlétikai Eb. Kilátogat majd? — Természetesen, nagyon érdekel. A feleségemtől meg is kaptam rá az engedélyt. Fullajtár András Kutyapénz A téma az utcán hever — gondoltam és tettem egy kört a városban. Alig hagytam el a római katolikus templomot, amikor láttam, hogy az út szélén egy nem éppen táltos kinézetű lovat patkóit a gazdászágot. De muszáj, mert ha jól viselem gondját, meghálálja, pénzt hoz a házhoz.-— Fuvarozgat? — Azt is, ha van mit. Meg szemetet hordok ki. De mostanában már egyre kevesebbet, mert az asszony nem dolgozik, én meg rokkantnyugdíjas vagyok. Nehezen élünk, de minden munkát elvállalok. —Korábban hol dolgozott? — Tizenötéves koromban már utcaseprő voltam a tanácsnál. Majd az útépítőknél dolgoztam sokáig. Ott ért egy baleset, és utána százalékoltak le. — Mindegyik cigány ilyen jaj Nljyd ajnikörcTgözelébb* Sr- tem, kiderült,- hogy csak a rossz, meglazult patkótól sza- badítorta'.rrfeg' Kedvénc lovát Rézműves Miklós. —‘-Meg is tudja patkóim? — szólítottam meg a kölcsönös bemutatkozás után.- 7-*-,;Meg bizonyi-Csak éppen nincs patkóm meg szerszámom, Aztán pénz is kellene, hogy,új „lábbelit” vegyek a paripára. Ez is, amit most levettem," kétezer forint 'volt. Nem olcsó tartani egy ilyen jó1 önkprjnányzat hordatja, havi 150 forintért. Nekem is fizetni kell, pedig ép kivinném a magamét. Aztán, ha a városban találok döglött kutyát, azt kiviszem a szeméttelepre. Azért meg nekem fizet az önkormányzat 90 forint kutyapénzt. Csak valakinek igazolni kell. . •, . — Nagy a család? . T-Eza fid, aki fogta a ló lábát, még velünk van. A nagyobbik gyerek, a lányom már férjhez ment. Néha el jönnek, amikor szükségük van valamire. Az iparkodó Kállóban, mint ön? — Nem mindegyik.Sokan szeretik a kényelmet, meg várják a segélyt. Van ez a szocpol, csinálnak egy csomó gyereket, építenek belőle és vígan megvannak. —Mikor lesz új patkó a lóra? — Ha a Jóisten úgy adja, akkor hamarosan. Van egy kisebb fuvarom, ha megkapom érte a pénzt, akkor veszek egy újat és felüttetem. —fullajtár — Július huszonkettedikén indul T éka-hagyomány ok Bár ottjártunkkor még alig-alig lézengtek a harangodi táborban, a háttérben már javában folyt a készülődés a tékások fogadására. A nagyüzemi táboroztatás ugyanis júliusban indul be igazán. — Milyen programokkal várja a sátorozni vágyókat Harangod?—kérdeztem Stock Gyulától, a Művelődési Ház igazgatójától. — Július 12- e és 20-a között a kis Téka-tábornak adunk helyet. Ide elsősorban az általános iskolásokat és családjaikat várjuk. A résztvételi díj gyerekeknek 7500 forint, felnőtteknek pedig 8000 forint, ami magában foglalja a napi háromszori étkezés térítési díját is. A sátrakat mindenki magával hozza, de szükség esetén lehetőség van kölcsönzésre is. — Mit kínál a tábor? — Ez egy hagyományőrző tábor. Programjaink között első helyen szerepel a néptánc- és népdaltanítás, amelyhez kapcsolódóan esténként közös táncházat rendezünk. A gyerekek megismerkedhetnek a dramatikus népi játékok hangulatával is. Ugyanilyen nagy gondol fordítunk a régi kézművesmesterségek oktatására. A kézügyességgel rendelkezők könnyedén elsajátíthatják a fafaragás, a gyöngyfűzés, a nemezelés, a bőrözés és az agyagolás fortélyait, de megpróbálkozhatnak népihangszerek készítésével is. Emellett megismerkedhetnek a kenyérsütés menetével, a vetéstől kezdve az aratáson át a tulajdonképpeni sütésig. Sőt, kenyérsütő tudásukat a helyszínen ki is próbálhatják. — Mikor indul a „ rendes" Téka-tábor? — Július 22-én nyitjuk meg a kapukat, és 30-áig tart a mulatság. Ennek a résztvételi díja 14 éves korig 4 ezer forint, 14 éves kor felett pedig 5 ezer forint. Az összegek nem tartalmazzák az étkezési költséget. — Miben különbözik a kicsik táborától? — Mindösz- sze annyiban, hogy esténként nem 10 óráig tart a táncház, hanem hajnal kettőig-háro- mig, valamint abban, hogy nincsenek dramatikus játékok. — Milyen más programok lesznek még Harangodon? — Augusztus 1. és 10. között számítógépes tábor várja a számítástechnika szerelmeseit, valamint ezzel párhuzamosan 5. és 25. között a mátészalkai hátrányos helyzetű gyermekeket tábo- roztatják egyhetes turnusokban. Emellett egyéb rendezvényeink is lesznek, mint például az augusztus 5-ei iparosok napja, vagy az augusztus 19-én tartandó pékek napja. Sokan megpihennek Harangodon Nem vált be a rablómese Nagykállói bűnpercek A városban jártunkor benéztünk a rendőrőrsre is, ahol Képes Lajos őrsparancsnok készséggel tájékoztatott a legfrissebb bűncselekényékről. Bevezetőjében elmondta, hogy az őrs területén továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények a leggyakoribbak. Sajnálatos, hogy az elmúlt év hasonló időszakához képest sokkal rosszabb a helyzet. A felderítési mutatójuk viszont elfogadható, 50 százalék körül mozog. íme, néhány eset, ami nem kevés munkát adott a rendőröknek. — A város központjában van az úgynevezett Rozoga Büfé. Bejelentés érkezett, hogy éppen „munka” közben vannak a betörők. Szerencsére rendőreink a közelben voltak, így a fosztogatóknak nem volt szerencséjük. mert pillanatokon belül lefülelték őket. Az elkövető három fiatalember volt. Egy nagykállói és két nyíregyházi legény így próbált könnyű zsákmányra szert tenni. — Júniusban két rablás is történt. Két fiatal együtt italozott, aztán elindultak a közeli pléh- kocsmába, de az nem volt nyitva. Útközben azonban összevesztek, mert az egyik pénzt akart kölcsönkérni az ivócimborájától, s az nem adott neki. Ezután a kölcsönkérő személy alaposan helybenhagyta társát. Az összerugdosott tehetetlen embertől elvette a bőrdzsekijét és ötezer forintját. A szerencsétlenül járt férfi először eszméletlensége miatt nem volt kihallgatható állapotban, de később megnevezte támadóját, így nem volt nehéz dolgunk elfogni a „jó barátot”. Pár nappal később egy igen különös és érdekes eset történt. A késő esti órákban egy 14 éves gyerek bejött a rendőrségre, hogy a nagykerti szőlőben, a Simonyi Óbester út kereszteződésében — amikor a kerékpárját javította — két cigány megtámadta. Leütötték, és az eszméletét is elvesztette. Amikor magához tért észrevette, hogy elvitték a kerékpárját, a karóráját és a sportcipőjét. A kára körülbelül 40 ezer forint. Természetesen a nem mindennapi esetben még aznap éjjel nagy érőkkel megkezdték a nyomozást. Az egyik elkövetőről nagyon jó személyleírást adott a sértett gyerek, el is készítettük a fantomképet. Előszedtünk minden hasonló embert, de nem jutottunk semmire. Aztán a többszöri kihallgatás, adatpontosítás után több ellentmondás is felszínre került. Hamarosan kiderült az igazság. Előző este a „támadókkal” üzletelt a „sértett”. Két kiskutyát kapott, és neki egy értékesebbet kellett volna adni. De a kutya még a csere előtt megdöglött. Erre a kutya nélkül maradt üzlettárs azt mondta, hogy akkor fizessen 20 ezer forintot. Pénz nem volt, ezért a gyerek felajánlotta a kerékpárt, a cipőt és az órát. Szépen el is játszották a rablótámadást, el is kenték rendesen, szóval élethűen csináltak mindent. Erre a szülők miatt volt szüksége a gyereknek. Aztán előkerült a szerződés is. A 14 éves gyerek ellen a hatóság félrevezetése miatt indítottak eljárást. Növekszik az építési kedv Az utóbbi időben a városban egyre jobban szárnyra kap az építési kedv. Az önkormányzat a növekvő igények kielégítése érdekében több közművesített telket is kialakít. Elsőként a Krúdy Gyula út zsákutca jellegét szüntették meg, és az utat kinyitották a Temető útra. A terep rendezésével együtt hat építési telket alakítottak ki. De még marad egy sáv önkormányzati tulajdonban, amely több célra is alkalmas, például parkolónak, vagy valamilyen vállalkozásnak. Még ettől is több építési telekre van lehetőség az úgynevezett Gödrökben, az Akácos úton. Ez a rész valamikor vizes, mocsaras, mélyfekvésű terület volt, de az utóbbi időben már csupán szeméttelepként szolgált. A Temető útról kikerülő földdel sikerült 16 telkes házhelyet létrehozni. A Krúdy úton a — víz, villany — közművek kiépítése a napokban elkezdődött. Az Akácos úton legfontosabb a vízhálózat bővítése, és az útról két leágazást kell kiépíteni 250- 300 méter hosszan. Az építési telkek iránt máris nagy az érdeklődés. A városfejlesztési bizottság pár nappal ezelőtt megtárgyalta az értékesítési feltételeket. A vételárakat az Akácos úton telkenként egységesen 150 ezer forintban állapították meg, míg a Krúdy úton 200-250 ezer forintért lehet hozzájutni egy házhelyhez telekkel együtt.
